Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-10 / 36. szám
Műtrágyázás Ausztriában A szomszédos Ausztria mezőgazdasági területe mintegy négymillió hektár. Ebből egymillió hatszázezer szántó, egymillió rét, háromszázötvenezer legelő, százezer hektár szőlő és gyümölcsös, a többi alpesi rét és legelő. Az adatokat összehasonlítva a mi, szlovákiai viszonyainkkal, megállapíthatjuk, hogy Ausztria szántóterülete kisebb, rétjei pedig — nem számolva az alpesi területekkel — a mienknél sokkal nagyobbak. Az ország legfontosabb őszi gabonaféléje már nem a rozs, hanem az őszi búza. A helyzet változott a tavaszi gabonafélék termesztése terén is. Bővült a tavaszi árpa vetésterülete s erősen csökkent a zabé. A legfontosabb kapásnövényeik a burgonya és a cukorrépa termesztése, a munkaerőhiány miatt csökkent. , Őszi búzákból országos átlagban már 1960-ban 22 mázsát, árpából 22,6 mázsát, burgonyából 172 mázsát, cukorrépából pedig 371 mázsát termeltek. A második világháború előtti terméseredményhez képest a burgonya átlaghozama több mint 50, a cukorrépáé pedig 28 százalékkal növekedett. Ebben kétségtelenül nagy része volt a kedvező műtrágyaellátásnak. Az 1951—52-es gazdasági évben az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének hektárja, kivéve az alpesi területeket, tiszta hatóanyagban átlagosan még csak 36 kg ipari trágyát kapott. Ez a mennyiség az 1960—61-es években már 81, 1964—65-ben pedig 125 kg-ra emelkedett. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor a velünk közvetlenül szomszédos Alsó-Ausztria ipari trágya fogyasztása túllépte a hektáronkénti 170 kg-os tiszta hatóanyag mennyiséget, s némely járás átlagfogyasztása eléri és meghaladja a 300 kg ot. Ami a fő tápanyagféleségek — NPK hatóanyagának megoszlását illeti _ az 1961—62-es gazdasági évben első helyen a foszforsav állt. Idén az országos 97 kg-os hektáronkénti össztápanyag-fogyasztásból 37,5 kg volt a foszforsav, 37,8 kg a káli és 22,8 kg a nitrogén tápanyag. A foszforműtrágyák közül (fogyasztás terén) az első helyen a Thomas-salak áll, s ezt a szuperfoszfát követi. A termelők számára örvendetes, hogy a foszforműtrágyák sorrendjében új, 45 százalékos vízben oldható foszforsav tartalmú úgynevezett Triplephosphát műtrágya is szerepel. A kálitartalmú ipari trágyák közül az utóbbi éyekben a 40 százalékos kálisó rovására növekedett a 60 százalékos kálisó fogyasztása. Míg ebből a trágyaszerből az 1963—64-es évben 40 ezer tonnát fogyasztottak, 1984—1965-ben már 70 ezer tonnára emelkedett a fogyasztás. Az utóbbi esztendőkben Ausztriában egyre több a három és két tápanyagot tartalmazó műtrágyaféleség, s ezek fogyasztása is rohamosan emelkedik. Kevert műtrágyákból 1964—65-ben már 125 ezer tonnát alkalmaztak. Széles körben használják például a linzi Nitrogénművek (10—10—15 MPK arányú) Vollkorn elnevezésű, klórtartalmú vagy ettől mentes műtrágyaféleségeit. A klórtartalmú Vollkornból 1964—65-ben 44 ezer tonnát dolgoztak a talajba. Kezdve az 1964—65 üs gazdasági évtől, bevezették a két tápanyagot (PK) tartalmazó műtrágyák gyártását, illetve azok behozatalát. A két tehát P és K tápanyagtartalmű műtrágyák fogyasztása 1964—65 ben már 25 ezer tonna volt. A két tápanyagot tartalmazó műtrágyák közül a „DC 45“ elnevezésű 18:27 PK arányú műtrágya a legelterjedtebb. Az ipari trágyázást Ausztriában nagy gonddal végzik. A hasznosítás szakmai irányítását külön szerv, a „Műtrágya Tanácsadó Központ“ végzi. Az országos irányító szerven kívül minden egyes mezőgazdasági kamara keretén belül külön osztály is foglalkozik a műtrágyázással. Az alsó ausztriai mezőgazdasági kamara keretén belül a műtrágyázási osztályon négy főiskolai végzettségű szakember dolgozik. A műtrágyák szakszerű felhasználását előadások, filmek, a rádió és a televízió, továbbá újságcikkek és trágyázás! útmutatók kiadásával népszerűsítik. Trágyázást típusterveket készítenek, s kísérleteket is folytatnak. Az általuk kiadott és az egyes növények trágyázását népszerűsítő röplapok és füzetek szakmai színvonala kifogástalan és tetszetős. RENCZÉS VILMOS Tőkesertések helyett sonkasertéseket 1 Megérdemlik a dicséretet A szlovákiai gépállomások az első félévben a fő tevékenységből eredő tervüket csaknem ötvenmillió koronával túlteljesítették. Ennek nagy része mezőgazdasági jellegű, termeléssel kapcsolatos 'szolgáltatás volt. A féléves tervnek a múlt esztendő hasonló időszakához való hasonlításánál megállapítottuk, hogy gépállomásaink egyre kedvezőbben teljesítik feladataikat. Örömmel konstatáljuk, hogy a mezőgazdasági szolgáltatásokról szóló 359/64. számú kormányrendeletet jól megértették. Azonban ne dicsérgessünk találomra, először tegyünk egy kis összehasonlítást, s aztán majd jöhet a dicséret. Az idei első félévet a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva 46,4 százalékos többleteredménnyel zárták a termelő fő tevékenység szakaszán. Ugyanakkor a mezei munka gépesítésénél 194 százalékos többleteredményt értek el, s hasonló volt a helyzet a gépek javításánál, az állattenyésztés gépesítésénél és a villanymotoros berendezések karbantartásánál is. Természetesen mindezek nagyban befolyásolták a gépállomások gazdasági helyzetének kedvező alakulását. Így például a múlt esztendőhöz arányítva több mint 10 millió koronával csökkentették a tervezett állami hozzájárulás összegét. Ez pedig nem más, mint a rentabilisságra való helyes törekvés. Nem kevesebb, mint 8,3 százalékos gazdaságosságot értek el terven felül a gépjavításoknál, és ugyanakkor az állattenyésztés gépesítésénél 0,5, a kereskedelmi tevékenységnél 0,4, a többi termelőszolgáltatásnál pedig 12,5 százalékos gazdaságosságot mutattak ki. Némi veszteség csupán a növénytermesztésnél mutatkozott. Jó jel továbbá az is, hogy minden egyes korona bevétel biztosító tevékenység költségét 3,6 százalékkal csökkentették. E tekintetben legjobban a nyugat-szlovákiai kerület gazdálkodott, de a többiek is jó munkát végeztek. A tervek túlteljesítése részben a dolgozók többletmunkája következtében jöhetett létre, így egy-egy dolgozónál 2,1 százalékkal túllépték az átlagos havi bérlapot. Az említett körülmények mellett tehát az előre meghatározott munkatermelékenységet (egy dolgozó után) 17,5 százalékkal túlszárnyalták, ami jóval magasabb, mint a többletbér-ráfordítás. Az elmúlt fél esztendő a gépállomásokon szocialista kötelezettségvállalások szempontjából is eredményesnek mondható. Pártunk XIII. kongresszusát követő időszakban 24 gépállomás összüzemi felajánlást tett, s ebből 282 kollektív, 3365 pedig egyéni felajánlás volt. Ezek szerint a gépállomások dolgozóinak 53 százaléka egyéni munkaversenyben állt. A felajánlások értéke 12 millió 472 ezer koronát tett ki. Ezt közben alaposan túlteljesítették. A valóságos teljesítés tehát elérte a 262,3 százalékot, vagyis a vállalásnak több mint a másfélszeresét. Gondolom, az elmondottak után jogosan dicsérhetjük gépállomásaink dolgozóit. V. LaSSo Különben a sonka-sertést hizlaló országokban erre már korábban rájöttek, s 105 kg-ban határozták meg a sonkasertések darabonkénti átvételi súlyát. Már pedig ha lépést akarunk tartani a külföldi kereslettel, akkor a termelést is ennek megfelelően kell módosítani. Persze a húsrahizlalásnál sok függ a takarmányok összetételétől és attól, hogy az állatokat milyen súlyban fogtuk hizlaldába, mert jól tudjuk, hogy a túlzottan vastag szalonna képződését a keményítőben és a szénhidrátokban gazdag eleség Idézi elő. Ez arra figyelmeztett, hogy a húsrahizlalásnál az eddiginél bőségesebb fehérjében (növényi és állati eredetű fehérje) gazdag takarmányokra lenne szükségünk. Ilyen abrakkeveréket kellene gyártania takarmánykeverő iparunknak. H. I. ^ # MIKOR a sokolníky, bédi és a ^ menyhei szövetkezetek 1961 V márciusában frigyre keltek, alig ^ lehetett köztük vagyoni és színvojí nal különbséget tenni. S mondjuk ^ meg őszintén, kezdetben ez a „há| zasság“ eléggé kilátástalannak S tűnt. Erőtlen és kétes volt a hely| zet, mert az akkori vezetők részé- J ről hiányzott a kellő tapasztalat, " s bizony szaktéren is hiányossájj gok mutatkoztak. Ennek következ- S tében eléggé lerongyolódott, fize\ tésképtelenné vált az egyesített, N Podhorany névre „keresztelt“ szö- I vetkezet. LEGVÄLSÄGOSABB talán az 1962- es év volt, amikor a tagok hónapokon keresztül nem kaptak munkadíjat, s az év végén is csak úgy mentették a helyzetet, úgy fizethettek 8 koronát a munkaegységekre, hogy az államtól 570 ezer koronát kölcsönöztek 6 évre. Az adósságot ma Is törlesztik. Ez a lépés ídeig-óráig húzta a szövetkezet kátyúba jutott szekerét. Bizalmat öntött az emberekbe. A fordulat éve________ A következő esztendőben lényeges változás történt a gazdaság irányításában. A Járási szervek (1963-ban) fölkérték Ernest Koneöny elvtársat — az egyik állami gazdaság szervezésében és a mezőgazdasági szakmában sok éve jártas vezető dolgozóját, hogy egy időre vegye át az irányítást, és mentse meg a szövetkezetét. Még ugyanebben az esztendőben került az egyesített szövetkezetbe Szabó Imre mérnök is, aki az állattenyésztést vette kezébe. Mindenekelőtt az üzemszervezés módosítására volt a legnagyobb szükség. Csak ezen keresztül történhetett lényeges változás, ami év végén abban mutatkozott meg, hogy a munkaegységekre tervezett pénzértéket kifizették, s ettől kezdve évről-évre szembetűnőbb lett a gazdasági eredmény. Különben ez abból is látható, hogy amíg 1962-ben a 988 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet piaci értékesítés címén öszszesen 3 011838, addig a következő vagyis a fordulat évében (1963) már 4 348 849 koronát bevételezett, vagyis közel másfél millióval többet, mint az előtte való esztendőben. Hogyan történt ez a változás? Ügy, hogy az 1962-es esztendő magas költségeit — ami még az 1983-as év első felében is kísértett — a harmadik és a negyedik negyedévben egyes ágazatokban, mint például a sertéshús-ternieiesueu juuu szervezesse! es sztmszerűbb tápanyagadagolással csökkentették, s utolérték magukat. Ilyen formán leszállították a termékegységre fordított költségeket. Az utána következő, vagyis az 1964-es évben nagy szárazság uralta a tájat, ami a növénytermesztésben több mint egymilliós veszteséget okozott. Egyedül a fűszerpaprika 175 000 korona többletet hozott a szövetkezetnek. Az áldatlan állapot természetesen az állattenyésztésben is zavart okozhatott volna, ha nem leleményesek a vezetők. A kényszerhelyzetben jobban beosztották á takarmányokat, s olyan ügyesen gazdálkodtak a tápanyagokkal, hogy az állattenyésztésben terven felül 180 ezer koronás többleteredménnyel zárhatták az évet. Hajtóerő a 184 ezer korona prémium volt. A kedvező anyagi érdekeltség hatására a marhahús kilóját 7,70, a sertéshúsét 7,25 koronáért termelték, s egy tojás önköltségi ára pedig 0,60 korona. Tavaly megint csak a növénytermesztésben csalódtak. A fűszerpaprika 765 ezer korona veszteséget okozott, s újra az állattenyésztés mentette meg a helyzetet. Nem véletlen tehát, hogy ez a körülmény arra figyelmeztette á közös vezetőit, hogy fokozottabb gondot fordítsanak az állattenyésztésre. Tökéletesítik _____az állattenyésztést A zootechnikus mérnök megjegyezte, hogy az állattenyésztés irányát a jövőben sem változtatják, ellenben: minden vonalon rátérnek a gazdaságosságra, ami szükségszerűleg megköveteli az állomány tökéletesítését. Amikor a zootechnikus átvette az állattenyésztést, a tehenek napi fejési átlaga csak 2,3 liter között mozgott. Ezen már túl vannak, s arra is sor kerülhetett, hogy idén februárban és márciusban kiselejtezték a TBC-s szarvasmarhákat (szám szerint 83-t), s helyükbe 94 egészséges fiatal állatot vásároltak (közülük 30 tehén), így már biztatóbb a jövő. Már beszélhetnek, illetve tehetnek egyet-mást a színvonal érdekében. Az egészséges állománynál bevezették a hasznosság-ellenőrzést. Ezt kél oknál fogva tették: egy részt azért, hogy lehetővé váljék az állatoknak érdem szerinti takarmányozása, másrészt az elsődleges nyilvántartásba bevezetett adatok alapot szolgáltatna! BORÚRA-DERŰ i múlthoz arányítva jobb az állatok illátása és ezen keresztül azok haszlossága. Milyen üzemszervezést ________alkalmaznak? Az egyesített szövetkezetei központi vezetőség irányítja. Ezenkívül minden egyes termelési részlegnek saját csoportvezetője van, aki felelősséggel tartozik a vezetőségnek és a tagságnak a részleg tervének teljesítéséért. Persze, minden egyes részlegnek az önköltségét külön-külön vezetik. A központi vezetőség tagjain keresztül érvényesíti az irányítást. Vezetőségi gyűlést 14 naponként, tagsági gyűlést pedig negyedévenként tartanak. Ezenkívül a részlegeken szükség szerint összehívják a termelési csoportokat fontosabb megbeszélésekre. Az úgynevezett „stáb" naponta a késő délutáni órában az elnök irodájában megbeszélésre ül össze, ahol kijelölik a másnapi teendőket, s egyben értékelik az aznapi feladatok teljesítését. Ennek a stábnak tagjai a részlegek vezetői Is, akik a tagokon keresztül biztosítják a feladatok gyors elvégzését. Eszerint a vezetőség közvetlenül bekapcsolódik a napi munkafeladatok végzésébe. Ennek következtében a vezetőség szakemberei: az agronómus, a zootechnikus, a mechanizációs csoport vezetője stb. nem fecsérlik erejüket apró-cseprő dolgokra, hanem a rájuk vonatkozó szakmai kérdésekkel a lehető legalaposabban foglalkozhatnak. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy idén az egész vonalon „áttörték a frontot“. Tökéletesíteni való persze még a szervezésben is akad, hanem a módszer mindenesetre tanulságos és helyes. Növekedik a pénzbevétel Ernest Koneöny elnök örömmel jelzi, hogy az utóbbi években az összegezett érték is arányosan növekedett, a termelés színvonalával. Ez év végére megközelítőleg (az 1962-es valósághoz mérten) megduplázódik a pénzbevétel. Ezzel összefüggésben persze a tagság részesedése is növekedik. Jelenleg 17 koronát fizetnek munkaegységekre és a természetbeniek pénzértéke 1,92 korona. Ehhez még hozzájön a tervek túlteljesítéséért járó prémium. A múlthoz arányítva ma már lényeges a változás az életszínvonal terén. Amíg 1962-ben a tagság hónapokon keresztül- egy fillért sem kapott, mert nem volt miből fizetni, jelenleg — Urbán Kelemen bérelszá■ móló megjegyzése szerint — havonta 200—250 ezer koronát osztanak ki a 1 tagok között munkadíjakra. Persze ez ■ nem az egyedüli ökonómiai mutató, > azonban az embereknek az a leglényegesebb, hogy munkájukért mi[ lyen munkadíjat kapnak. Hiába, ők 3 így értelmezik az élet színvonalat, ' s ez nem helytelen. A szövetkezet ve- 3 zetői jól tudják, hogy az embereket ' megfelelő díjazással, nem pedig üres * frázisokkal nyerhetik meg s vezethe- 3 tik rá a többtermelésre, illetve a mun- 5 ka szakszerű végzésére. Éppen ennek köszönhető, hogy az egyesített szö- vetkezet dolgozói visszanyerték munc kakedvüket, ami kétségtelen, hogy j népgazdasági szempontból is a leg- gyümölcsözőbb befektetés. / Hoksza István a jövőbeni törzskönyvezésre. Egyébként ez a szövetkezet legjelentősebb távlati célkitűzése, ami nagyobb pénzügyi eredményt hozhat a gazdaságnak. Részben törzskönyvezett állatok értékesítése, részben a tejhasznosság növelése, valamint a szövetkezet törzsállományának állandó tökéletesítése szempontjából. Persze ez a merész lépés pillanatnyi zavart okozott a tejtermelésben, de az élőhasi üszők leellése után már az első laktációnál érzékelhető lesz a tejhasznosság növekedése, mert a szövetkezet kellő mennyiségű és jóminőségű takarmányfélékkel rendelkezik. Szakszerű eleségellátással készítik a fiatal állatokat a termelésre, s ez két szempontból is hasznos, mégpedig a tejtermelés és az utódnevelés szempontjából. így életképes, nagyhasznú törzsanyagot nevelhetnek, s az évi tehéncserét zavarmentesen megoldhatják. Az első félévben még csak 5,7 liter volt a tejátlag, de a július hónapban már 6,9 literre emelkedett s az év végéig további Jó kilátások mutatkoznak. Jó jel az is, hogy a borjakat az ellés utáni ötödik-hatodik napon elveszik az anyjuk alól, s galacittal dúsított egalizált tejjel itatják. Talán azon kellene még módosítani, hogy a három termelési részlegnek meg legyen a speciális állattenyésztési jellege. Távlatilag ki kellene jelölni egy-egy részleg állattenyésztésének irányvonalát. Ökonómiai szempontból nagyon hasznos lenne, ha pl. a tehenek egy helyre kerülnének, vagy ha valamelyik részlegre összpontosítanák a marha- és a sertéshizlalást s esetleg a tojó jószágot. Persze, ez idő és beruházás kérdése, de feltétlenül szükségszerű lenne. A gondos, körültekintő vezetés és szervezés következtében az állattenyésztés többi ágazata is jól fejlődik, ami abban is kifejezésre jut, hogy a piaci termelési tervet kedvezően teljesítik. A hasznosság ellenőrzéséről tanúskodó elsődleges nyilvántartás a tej kivételével jóval 100 százalékon felül mutatja a fejlődést. így a piaci értékesítés is meghaladja a sokévi átlagot. Ez pedig az állatgondozók, a részlegvezetők és a zootechnikus jó munkáját dicséri. A növénytermesztés is konszolidálódik Idén a növénytermesztők is minden lehetőt megtettek a bőségesebb eredményekért. A szakszerű talajművelés, a nagyhozamú vetőmagok és más fontos tényezők azt eredményezték, hogy gabonafélékből hektáronként 3, és összesen körülbelül 300 mázsával termeltek terven felül. De a kukorica is bíztató hektárhozamot ígér. Lucernaszénából pedig a tervezett 35 helyet! 45 mázsa termett (hektáronként), s a terven felüli többlet körülbelül 14 vagon. örvendetes az is, hogy évekkel ez előtt rátértek a zöldtakarmányfélél speciális kénsavas silózására. Idén 7C vagonnal tartósítottak fele-fele arány ban lucerna és kukoricacsalamádé keverékből. Nem véletlen tehát, hogy Egészségügyi szekveiwk. oemzonyították, hogy a túlzottan zsíros ételek ártalmasak az emberi szervezetre. Legtöbb külföldi országban ennek megfelelően irányítják a sertéshús termelését, módosítják a kőzélelmezést, valamint a húsbehozatalt. Nálunk, de főleg falvainkon nem sokat hederítenek az orvosok intelmeire, hanem a szalonna és a zsíros hús tonnáit fogyasztják, s legtöbbször a termelést Is saját elgondolásaik szerint irányítják. Ha azonban azl akarjuk, hogy külföldi megrendelőink továbbra is üzletfeleink maradjanak akkor olyan húsokat kell kivitelre termelnünk, amilyet megrendelnek. Külkereskedelmünk — mivel a ser téshús kivitelben az utóbbi évekber mi is erősen érdekeltek vagyunk — érzékenyen reagált a követelmények re, amelyeket a külföldi megrendelők a sertéshús világpiaci minőségi nor máival szemben támasztottak. Belföl dön ennek megfelelően rendezték í sertéshústermelést. Kérdés, hogyan készültünk fel i külföldi kereslet kielégítésére? Mái megszokhattuk, hogy a világpiacon a: az elv érvényesül, hogy aki fizet, a: parancsol. Nem úgy, mint a belkeres kedelemben, viszi nem viszi, más nem kap. Ennek megfelelően a sonka-sertések hizlalását hat sertéstenyésztő kerület erre a célra kiválasztott állami mezőgazdasági üzemeire bízták (köztük van a nyugat-szlovákiai kerület is). Egyik követelményként a 115—130 kg-os darabonkénti élősúlyt szabták, a kilónkénti felvásárlási árat pedig 11,96 koronában állapították meg. Ugyanakkor ismeretes, hogy a 115 kg-os tőkesertések kilónkénti felvásárlási ára 9,50 korona. Mik a sonkasertés hizlalásának főbb követelményei? A vágásra kész állatok átvételénél megkövetelik, hogy a hát széles, kissé lapos, a sonkák formásak, az oldalak egyenletesek, a has alja hízott s vágás után a hátszalonna a hatodik-hetedik borda közt a hústól jól elhatárolt, s legfeljebb 4,5 centiméteres legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a 115 kg-on felüli sonkasertések szalonnája jóval túlhaladja a 4,5 cm-et, ezért a húsipar a túlzottan hízott, vastag szalonnájú állatokat nem veheti át sonkasertések csoportjában, mert külföldön nem kedvelik a túlságosan zsíros sonkákat. E szerint módosítani kellene a felvásárlási normát, s legfeljebb 115 kg-ig szabhatnák meg a sonka-sertések átvételi Súlyát. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. szeptember 10.
