Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-03 / 35. szám
A növényházak helyes szellőztetése A növényházakat most Jobban kell szellőztetni, mint régebben, mert a modern épületek szigetelése Is jobb a múltbeliekénél. Még azokra a növényházakra is áll ez, amelyek betolható üveglapokkal készülnek. A hőszabályozást nem szabad a szellőztetéssel összetéveszteni. Ma még leginkább a szellőztető ablak van használatban, a Jövő azonban a ventillátoré; segítségével a levegőcsere mennyiségét és sebességét szabályozni tudjuk. A ventillátor útján beszívott levegő kondicionálható, mele gíteni és hűteni lehet. A szel lőző ablakok nem tökéletesek Hollandiában a hajtató házak hoz készítenek csuklós, egyol dalt felemelhető ablakot, dt gyártanak középen billenő ablakot is, fa- és fémkerettel A hajtatóházban előszeretettel alkalmazzák az oromszellőztetést, de az oldalfalra is helyeznek szellőző ablakot. Egyes országokban széles körben találkozhatunk a legkorszerűbb megoldásokkal, pl. az egész oldalfal kinyitható. Nyugat- Németországban a kürtös szellőztetést is használják. A SZELLŐZTETÉST szabályozó gépesítés és automatika igen fejlett De azzal, hogy a hőfok és a nedvességtartalom változása szerint az ablakok nyílását beállítják, még nincsen minden probléma megoldva. Ha kevés az ablak, vagy nem megfelelő helyre szerelték, vagy akár a nyílások méretezése rossz, tetejében a széljárással ellenkező oldalra nyílnak, a legjobb mechanizmus sem nyújtja a kívánt eredményt. Amellett az automatikát nem a levegőcsere szükségessége, hanem a hőmérséklet és a páratartalom változása működteti. Ezért a növényház tervezésénél eleve kell arra a nehéz problémára választ keresni, hogy hol és mennyi szellőző ablakra van szükség, összefüggésben azzal, hogy milyen mértékű szellőzést akarunk elérni. SZELLŐZÉS LÉTREJÖHET szél, valamint az épület belső hőmérséklete és a külső levegő hőmérsékletének különbözősége alapján. Az 1. ábra egy szasíd/rráni/ számottevő túlnyomás jelentkezik ( + ]. Ha több ház áll egymás nehezedik. Ugyanakkor a másképpen oszlik meg (3. ábra). A + jelnél a levegő befelé igyekszik áramlani, ahol a — jel áll, ott a belső légtömeg tör kifelé. Tökéletes szigetelés híján a belső levegő mozgásba jön, felül a szél irányába tart, alul ezzel ellentétes irányba. Ez kihat a páratartalom alakulására és a hőmérsékletre, amelyek a házban a széloldalon a legnagyobbak. A Hollandiában végzett kíséraz erősebb, a beáramlás a keletin. Áttekinthető áramlási séma. 8. Csak az oldalfalon szellőztetnek. Az toimlás a széljárással ellentétes irányú. 9. Egy nyílás az oldalfalon. Túlnyomóan nyugati irányban áramlik kifelé a levegő, a belső légmozgás gyenge. 10. Egy ablak az oldalfalon, egy az ormon van nyitva. Az oromablakon némileg erősebb a kiáramlás. Az ablakok bizonyos mértékben ellentétesen hatnak. letekben északi szélnél az épület északi oldalán 1,7 C°-kal magasab hőmérsékletet és 18 %-kal nagyobb páratartalmat mértek, mint a déli oldalon. MI TÖRTÉNIK AKKOR, ha a hajtatőházban a tetőn és oldalt egyes ablakok nyitva vannak? Erre a 4. ábra néhány változatot mutat be: 11. Előző változat, de egyoldalt nyitva. A hetedik változathoz hasonló helyzet áll elő. Az áramlási sémákról levonható LEGFONTOSABB KÖVETKEZTETÉS, hogy a levegő mozgása a szellőzés idején általában azonos a zárt állapottal. Természetesen az ablakok kinyitásával a levegőcsere mennyisége összehasonlíthatatlanul megnövekszik. A kísérletek során a szellőztetés eredményességét is mérték, és eléggé meglepő eredményekre jutottak. Például az 5. változatban két-két ablak van fenn és oldalt kinyitva, mégsem ekkor szellőzik az épület a legjobban. A 7. változat rosszabb a másodiknál. A 2. és 11. erősebb szellőztetést biztosít, mint a 3. és 10. változat. Az építésnél GONDOLNI KELL a viharkárok lehetőségére is. Különösen szem előtt kell tartani, hogyan oszlik meg viharos szélben a légnyomás a tetőn. 'Úgy kell építkezni, hogy az épület a nyomást jobban bírja, mint a szívó hatást. Előfordulhat, hogy a szélvédett oldalon viharban annyira csökken a légnyomás, hogy a szél ereje az épületet az alapokról képes leszakítani. Ezért vihar idején a széllel ellentétes oldalon tartsunk egy felső ablakot nyitva, így a házon belül is csökken a légnyomás. Ilyenkor szinte „földhöz tapad" a növényház. A vázolt nehézségeket a gondos tervezéssel le lehet küzdeni. Itt célszerű figyelembe venni a gravitációs szellőzés adta lehetőségeket, a megmozgatásra váró légtömeget, s a növények igényét a gépesítéssel összhangba kell hozni. badon álló zárt növényházra ható légáramlás útját, a 2. ábra pedig az épületen a nyomás megoszlását mutatja. Az oldalfalra széllel szemben túlnyomás nehezedik. Ugyanakkor a tetőn csekély nyomáscsökkenés (—], és a gerinc közelében 1. Oldalszellőzés. A levegő középen áramlik be. 2. Oldal- és oromszellőzés. Be oldalt, ki a tetőn jár a levegő, miközben jelentős utat tesz meg, és a növények légcseréjét elősegíti. 3. Oldal- és oromszellőzés. Mindkét ablakon ki- és beáramlik a levegő, a felső ablaknak a bebocsájtásban nagyobb része van. 4. Oldalszellőzés és kétszeres oromszellózés. Erős beáramlás az északi oldalablakon, erős kiáramlás az orom északi ablakán. Kétszeres oldalszellőzés és kétszeres oromszellőzés. Az előbbihez hasonlóan folyik le. Kétszeres oldalszellőzés és oromszellőzés. Nem kapunk világos képet a légáramlásról, a keleti oldalon váltakozva ki- és beáramlik a levegő. 7. Ugyanaz nyugati és keleti ablakok nyitásával. A kiáramlás a nyugati oldalon Paradicsomsziiret Marcelházán. jPathó K. felvétele)
