Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-03 / 35. szám
Amint a múlt hónapi számunkban írtuk, a szőlő szelektálását legkésőbb szeptember hó első telében be kell fejeznünk. A szelektálás abban az esetben is fontos, ha nem számítunk a szőlő szaporítására. Ilyen esetben megjelöljük a nem termő, Illetve veszélyes vírusbetegségekkel megtámadott tőkéket és ezeket eltávolítjuk. A szeptemberben gyakran előforduló viharok esetén szükséges a viharok után a kidöntött karókat helyreállítani, a letépett hajtásokat ismét felkötözní, illetve a földtől a tőkéket, fürtöket megszabadítani. A permetezés idősebb szőlőkben már nem szükséges. Az 1—2 éves szőlősökben azonban a permetezést folytatjuk 1,25 %-os Kuprikollal, illetve 1,5— 2 %-os bordóllével. Ezzel elérjük, hogy a peronoszpóra által nem megtámadott vesszők továbbra is megtartják növekedő-képességüket, és ezáltal jobban beérnek. A hó második felében gyomosodás esetén elvégezhetjük még az utolsó, úgynevezett tisztító kapálást. Ennek sok előnye van. Egyrészt elősegíti a szőlő beérését, a cukortartalom növekedését. Csökkenti a rethadás veszélyét, és nem utolsó sorban előnyös a szüretelésnél is ha gyomtalan a szőlőkért, mert megkönnyíti a szedést, s csökkenti a veszteséget. Szeptemberben már megkezdjük a szüretet. Nagyon lényeges, hogy a szüret Idejét helyesen állapítsuk meg. Fontos, hogy a szőlőt teljesen érett állapotban szüreteljük. Ezt akkor érjük el, ha az érettséget meghatározó cukortartalom már nem növekszik. Ennek meghatározására ajánlatos próbacukorméréseket végezni. Az érett szőlő jellegzetes jelel: a bogyók színe megfelel a szőlőfajta jellegzetes színének, húsa puha, héja áttetsző, a kocsányok bámulni kezdenek, a bogyók leve sűrű és a magvak könnyen elválnak a belső húsos résztől. A szőlő fajta szerint különböző időpontban érik. A csemegeszőlőt nem szedjük túlérett állapotban, de nem is félig éretten. A helyes időpont akkor van, amikor a bogyók kiszínesednek és puhák. Szállításra szánt szőlőt mindig száraz állapotban szedjük. Szedésnél a fürt szárát fogjuk meg, nehogy a bogyókról a hamvas viaszréteget letöröljük. A hibás szemeket ollóval kivagdossuk. Borkészítésre a szőlőt rendszerint teljes érésben szedjük, mert akkor a cukortartalom a legmagasabb, s az illat és zamatanyagok is teljesen kifejlődnek. Ezek adják meg a bor jellegét és ízét. Nem ajánlatos azonban a korai fajták szüretelésével kivárni a későbbérő fajtákat, mert rendszerint romlásnak Indulnak, s nagy veszteségek keletkeznek. Ezért időnként úgy osztjuk be, hogy az egyes fajtákat időben szüretelhessük. Szőlőiskolában a hónap elején elvégezzük a léggyökerek másodszori eltávolítását és egyúttal kitakarjuk az oltványokat olyképpen, hogy felső részüket (4—5 cm) szabadon hagyjuk, hogy a farész jól beérjen. Természetesen folytatjuk a talajápolást, gyomtalanítást és a rendszeres permetezést, nehogy a peronoszpőra akadályozza a hajtások növését s így a beérést Is. A szőlőiskolát ajánlatos évről évre más helyre helyezni. Az újonnan kiszemelt területet (a jövő évre) szeptemberben rigoliroztassuk meg. Az alanyszőlőkben fontos a rendszeres talajápolás, a mellékhajtások eltávolítása, és a vesszők kikötözése. A hajtások végét 4 méteren felül megrövidíthetjük, hogy a beérést elősegítsük. MUSTMÉRŐ Használjuk a must fokolásához, amely a must értékét és benne levő cukortartalmát szabja meg. A must mérő higabb mustban mélyebbre merül, mint sűrűbb — édesebb mustban. A felső keskeny üvegcső beosztásán olvassuk le a mustfokot. Ha még bor van a pincében, ezt harmadszor lefejthetjük — a levegő érintése nélkül. A pincegazdaságban legfontosabb tényező a tisztaság. Ez minden jó eredménynek az alapköve és fordítva, a tisztasági követelmények be nem tartása majdnem minden hiba, bőrbetegség okozója. Ezért hangsúlyozom, hogy a pincehelyiségek,' épületek elmulasztott takarítását haladéktalanul pótoljuk. Alapos javítási és rendbehozási munkák után a helyiségeket kénezzük ki! Ránézés előtt a kivezetőnyílásokat tömjük el. Utána másod- vagy harmadnapra alaposan szellőztessünk ki. A szőlőfeldolgozógépeket hozzuk rendbe, fémalkatrészeiket rozsdamentesítsük, faalkatrészeiket pedig súroljuk le. Ezután próbáljuk ki működésüket, hogy üzemképesek legyenek. A különféle edényeket és csöveket először hideg, majd forró vízzel mossuk ki. Az egészséges hordókat hideg vízzel alaposan kiöblítjük, a vizet kicsorgatjuk, s ha szükséges akkor kigőzöljük. A gőzöléshez közönséges burgonyafüllesztő-gépeket használunk. Gőzölés előtt okvetlenül hideg vízzel alaposan kiöblítjük, majd láncot vagy más olyan anyagot teszünk a hordóba, amely a pörgetésnél alaposan lesúrolja a belső falakat. Az erősen penészes hordót szétszedjük, száraz kefével kisúroljuk, azután előzőleg hideg, majd forró vízzel, végül szódás vízzel kimossuk, majd alaposan kiöblítjük. Ajánlatos ezek után a hordót kigőzöini. Az új hordók helyes előkészítése különösen fontos teendő, nehogy a bor faízű, színtelen, vagy egészségtelen legyen. Az előkészítése áztatásból, gőzölésből, forró szódás kezelés-SZÖLÉSZEK ÉS BORKEDVELŐK FIGYELMÉBE Megtekintésre érdemes állam dó kiállítás nyílt meg Brattslavában, a volt Apponyi-palota boltíves helyiségeiben (Radniőná ulica 1., az ún régi város-. háza mellettf. A gazdag gyűjteményt tartalmazó kiállítás két tagozatra oszlik: szőlészetire és borászatira. Nem véletlen, hogy a tanulságos, múzeum jellegű kiállítás helyéül a Duna menti ősrégi várost és annak patinás, bolthajtásos épületét választották. A városkörnyéki szőlőtermesztés ugyanis visszavezethető a régi rómaiakra, akiknek XIV. és XV. légiója az egykori Posoniumban állomásozott. Probus római császár pedig Galliából és Salermóból hozatott ide venyigéket, amelyek termékeny talajra találtak a Kis- Kárpátok nyúlványain. Szent István király sem vethette meg a nemes nedűt, mert szőlőkerteket adományozott az akkori várispánnak a borászat fellendítésére. Ortvay és Portisch történészek szerint a középkorban nagyobb értéke volt egy közepes kiterjedésű szőlőkertnek, mint egy pozsonyi bérháznak! Az elterjedt szőlészetre utalnak különben a peremváros német nyelvű dűlőnevet, amelyek többnyire a „bor" és a yjzőlö" szóösszetételeiből származnak. Végül pedig a német Pressburg elnevezés alighanem a Presse, vagyis sajtoló, borsajtoló fogalmából ered. További történelmi, de egyúttal szőlészeti és borászati szakismeretekre tehetünk szert, ha megtekintjük az említett kiállítást. KOZICS EDE bői, forrázásból, majd ismét hidegvizes áztatásból, kiszikkasztásból és végül kénezésből áll. A szüret előtti időben szerezzünk be fejélesztőt. Ez kapható a következő címen: Vyskumny ústav vinohradnícky a vinársky, Bratislava, Matúsková 21. A must feldolgozásával a következő számban foglalkozunk majfl részletesen. VANEK GÁSPÁR mérnök A borfeldolgozó üzem hatalmas hordói készenlétben várják a szüretet