Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-03 / 35. szám
4 De Gaulle 40 000 km-es világ■ • körüli űtjának már a terve is nagy port vert fel a világpolitikában. Különösen a nyugati politikai körök és kommentátorok fantáziáját hozta mozgásba. Ismeretes ugyanis a francia elnök álláspontja a NATO, valamint a vietnami háború kérdésében és természetesen ez utóbbival kapcsolatban éppen a kambodzsai látogatás okoz legtöbb aggodalmat az USA-ban és európai szövetségeseinél. Kambodzsa határán a Vietnamban harcoló amerikai egységek több agresszív cselekményt hajtottak végre. Az amerikai repülők több esetben bombázták Kambodzsa területét azzal az ürüggyel, hogy ezen a területen vietnami szabadságharcosok tartózkodnak. Kambodzsa több esetben élesen tiltakozott a barbár támadások miatt. A délkelet-ázsiai országnak az USA-hoz fűződő viszonya emiatt oly nagymértékben rosszabbodott, hogy Norodom Szihanuk államelnök Johnson küldöttjének Harrimannak tervezett kambodzsai látogatását kereken visszautasította. Ugyanakkor De Gaulle kambodzsai látogatása megvalósult és nem titok, hogy a két államfő közti megbeszélések főleg a vietnami USA-agresszió kérdését fogják érinteni. Es ismerve De Gaulle háborúellenes álláspontját, nem az USA kedve szerint. Egyébként De Gaulle világkörüli útja nem a legkedvezőbb előjelekkel indult. Első állomásán a francia közösséghez tartozó Szomáli Köztársaságban hatalmas tüntetések zajlottak le, amelyeken a tömeg Szomáli teljes függetlenségét követelte. A második állomáson, Etiópiában már békésebb légkör fogadta. Megbeszélést folytatott Haile Szelasszié császárral, akivel sikerült több kérdésben . közös nevezőre jutnia. Az abesszin császár úgy nyilatkozott, hogy a vietnami problémát csak kollektiven lehet megoldani. Ez lényegében megegyezik De Gaulle álláspontjával, mely szerint a békeszerető országoknak tekintettel a világháborús veszélyre meg kell határoznia közös álláspontjukat. Mikor e sorokat írjuk, a francia államelnök harmadik állomáshelyén, Kambodzsa fővárosában Pnompenhben tartózkodik. A példátlanul díszes fogadtatás — hatalmas üdvözlő feliratok, zászlóerdő, — arra mutatnak, hogy Kambodzsa rendkívüli jelentőségűnek tartja a francia elnök látogatását. Már a két államférfi első nyilatkozatai is arra mutatnak, hogy a vietnami háború kérdésében álláspontjuk lényegében azonos. ^ Az elmúlt héten kitört nyugat-németországi „tábornok-lázadás“-ra Erhard kancellár erélyes és gyors intézkedésekkel válaszolt. Szinte órákon belül kinevezte a lemondott tábornokok utódait, és ezzel megvédte civil hadügyminiszterét a katonákkal szemben. A tábornoki lázadás nem irányult Erhard militarista katonai irányvonala ellen, hanem a szélsőséges militarista katonai vezetők akciójának bizonyult a katonáknak a hatalomban való nagyobb részesedése érdekében. A végeredményben a régiek helyére új, Hitlert kiszolgáló tábornokok jöttek, a revansiszta koncepció megmaradt. Az Erhard-kormány elleni támadások azonban továbbra sem vesztettek erejükből. Ezek ugyan nem igen érintik a lényegét, a revansiszta politika csődjét, mégis azt az általános elégedetlenséget tükrözik, mely a hivatalos politikai irányvonallal szemben mutatkozik. "J Észak-Vietnam népe súlyos "*• harcok közepette ünnepli hazája felszabadulásának napját. A kíméletlen, barbár agresszor repülői napról napra fokozódó hevességgel pusztítják az országot, végtelen szenvedést okozva a már eddig is sok megpróbáltatást átélt népnek. Véres rekordot jegyeztek fel a múlt héten. Augusztus 26-án egy napon 156 bevetéssel támadták az amerikai bombázók az ország területét. Csodálatra méltó hősiességet tanúsít Eszak-Vietnam népe. Amíg a légvédelem mindenütt acélesővel fogadja a betolakodókat, a nép a leggyorsabb ütemben állítja helyre az okozott károkat, termel a gyárakban és a földeken. A bombatámadások által súlyosan megrongált hajphongi kikötőben hihetetlen gyorsasággal rakják ki a beérkezett hajókat, pótolják a lebombázott hidakat. A dél-vietnami hazafiak továbbra is eredményes harci feladatokat hajtanak végre, amelyekkel nagy veszteséget okoznak a betolakodóknak. Szombaton a demilitarizált övezet határán megtámadták az amerikai tengerész-gyalogságot, több lőszerszállító hajót süllyesztettek el és aknásltják a közlekedési utakat. A támadók fejetlenségére jellemző, hogy az amerikai légierő több esetben saját egységeit bombázta. Legutóbb egy amerikai századot ért ilyen támadás, melynek következtében olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy az egész egységet le kellett váltani. Most szivárogtak ki az első hírejc a saigoni bábkormány hadügyminiszterének vatikáni fogadtatásáról. Az Astrolabio című olasz lap szerint úgy nyilatkozott a hadügyminiszternek, hogy ha kormánya valóban békére törekszik, keressen kapcsolatokat a dél-vietnami Hazafias Fronttal és a VDK kormányával. 4 A múlt hét egyik legjelentő• sebb eseménye Bertrand Russel kiváló angol tudós és bátor békeharcos felhívása Johnson elnökhöz. Ismeretes, hogy Russel nemzetközi bíróságot alakított az USA vietnami agressziójának megvizsgálására. Most felszólította az amerikai elnököt, hogy jelenjen meg személyesen a nemzetközi ítélőszék előtt és védje meg politikáját. „Emberemlékezet óta csak a nácik folytattak embertelenebb háborút, mint az ön kormánya visel a vietnami nép ellen. 'Mm emberiség túlnyomó többsége ezért Ítéli el est a háborút és ezért követeli a nemzetközi bíróság összeillését,“ — Írja levelében Bertrand Russel. A nagy békeharcos ítéletét Igazolja a legutóbbi amerikai közvéleménykutatás eredménye is. Az amerikai polgárok 42 százaléka határozottan elítélte johnson vietnami politikáját. Ez újabb bizonyíték arra, hogy az egyszerű amerikai polgár mindinkább felismeri, hogy az igazságtalan háború nem Amerika biztsnsága érdekében folyik, hanem a texasi fegyver és löszergyárosok dolláréhségét elégíti ki. Erre mutat a New York-i tőzsde múlt heti jelentése, mely szerint e gyárak részvényeinek értéke a legutóbbi időben 30—80 százalékkal emelkedett. 5 A Kínában zajló „kulturális * forradalom“ sajnálatos eseményei nagy aggodalommal töltik el a szocialista országok népeit és a haladó embereket. A múlt héten a tüntető diákok a pekingi szovjet követség ellen követtek el provokációt. A rombolásokkal szemben első esetben mutatkozik ellenállás. Röpiratok jelentek meg, melyben követelik a párt határozatainak betartását és rámutatnak arra, hogy a gárdákba osztályellenség, huligánok hatoltak be, akik a zavarosban halásznak. Elítélik a házkutatásokat és az erőszakosságokat. Sin Taoban 40 000 munkás tiltakozott a vörös gárda önkénye ellen. E pozitív jelenségek a józanabb elemek kezdődő aktivitására mutatnak. A várnát strand Beszámolónk színhelye: az USA államtitkárának helyettesét helyettesítő úl hivatalnok irodája, amelynek rendeltetése az amertkaellenes tüntetések ellent védekezés. A jelenlevő újságíró többek között ezeket jegyezte jel: ... Az Irodahelyiség falán lángban álló amerikai autókat ábrázoló fényképeket láttunk. Volt ott ugyancsak egy nagy térkép, amelyen gombostűkön lengedező zászlócskák jelezték a külföldi amertkaellenes tüntetések helyét és számát. A térképet valóságos zászlóerdö borította... A továbbiakban az újságíró megtudta, hogy a külföldi amerikai intézmények „ellenállóképességének fokozására" az USA külügyminisztériuma különböző Intézkedéseket foganatosított arra az esetre, ha ameríkaellenes tüntetések veszélye fenyegetné az épületeket. A védelmi berendezések közé tartozik különleges betonfedezékek építése a nagykövetségi épületekben, törhetetlen üvegtáblák ablakozása stb. Több mint két évvel ezelőtt ebben az értelemben írta meg tudósítását a New York Herald Tribune hasábjain Art Buchwald, a neves amerikai cikkíró. Mivel azonban a Buchwald áltál vázolt védelmi intézkedéseket maga a cikkíró agyálta ki és — akkoriban — nem feleltek meg a valóságnak, egyes olvasóknál derültséget váltottak ki. Időközben bebizonyosodott, hogy Buchwald nemcsak írót tehetséggel, hanem szinte látnoki képességgel is rendelkezik. Az egyes országok fővárosaiban akkreditált amerikai laptudósítók ugyanis e nyáron már olyan híreké kel léptek a nyilvánosság elé, amelyek szerint az USA nagykövetségein különleges „átrendezéseket“ foganat tosítanak, úgy hogy afféle bevehetett len erődökké változtatják az Egyesült Államok külképvtseleti épületeit. Art ról is megemlékeztek az amerikai laptudósítók, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség épületében is hasonló „építési munkálatok“ vannak folyamatban. Páncélajtóval látják el a bejáratot, vasrácsot szerelnek az ablakokra. A New York Times moszkvai tudósítójának értesülése szerint a védelmi intézkedések a nagykövetség biztonságát szolgálják „viharos tüntetések“ esetére. Ilyenektől — úgymond — jelenleg ugyan nem tartanak az amerikai diplomaták a Szovjetunió fővárosában, de a jövőben .,.? Egyszóval nem biztosak a dolgukban. Vagy talán lelkiismeretűk bántja őket? Nos tehát, mindez rájuk tartozik, joguk van hozzá. Felmerül azonban egy sokkal kézenfekvőbb kérdés: miért nem akarja az amerikai diplomácia megérteni, hogy páncélajtók és vasrácsok helyett talán az Egyesült Államok politikáját kellene megváltoztatni, amely az amerikaellenes hangulat, a világszerte fellángoló tüntetések kútforrása?! (ni)' (Ford.: K. E.j Bulgária huszonkét éve Halászbárkák vei, akárcsak a szocialista tábor többi országaiban, Bulgáriában is több ipari központot építettek, amelyek közül a legjelentősebbek Dlmitrovgrad, Madan és Rudozem. A könnyűipar is sikeresen fejlődik; megmutatkozik ez a szövőiparban, a cipő-, a papír- és az élelmiszeripar különböző ágazataiban egyaránt. Különösen nagy sikereket értek el a gépiparban. E területen az 1960— 1964-es években a gépipar 73 százalékos emelkedést ért el, s az összter-1 melés kétszeresére növekedett. A gépiparban foglalkoztatott dolgozók szá-" ma 58 ezerről (1956) az 1965-ös évben 155 ezerre növekedett. A gépipar kérdéseivel Bulgáriában jelenleg 13 tudományos-kutatóintézet és projekclós részleg foglalkozik, 23 területi létesítményben, amelyekben hozzávetőleg 5700 szakember és tudományos dolgozó tevékenykedik. A Bolgár népköztársaság a gépiparát nem csak a saját, benső szükségleteinek fedezésére használja ki; fontos helyet foglal el ez az Iparág az ország kivitelében is. Bulgária 1939-ben egyáltalán nem exportált gépeket. 1956- ban a gépek kivitele az ország összexportjának 5 százalékát, 1960-ban 13,1 százalékát, 1963-ban 21,6 százalékát és tavaly már 30 százalékát képezte. Bulgária Csehszlovákiának a kereskedelmi szerződés alapján 1965-ben 1500 elektromotort, 1900 aratőgépet, 300 gabonatisztítőt, fémfeldolgozó gépeket, 20 000 telefonkészüléket, transzformátorokat, szőlőfeldolgozó gépeket, húsipari gépeket stb. exportált. Ezzel szemben 1965-ben Bulgária gépi összimportjának felét Csehszlovákiából szerezte be. A mezőgazdaságban sikeresen fejlődnek a szövetkezetek, amelyek a bolgár paarsztság körében régi hagyományokra vezethetők vissza. Bulgáriában az összes gabonafajtát termesztik, s a Marica és a Duna völgyében rizst is. Ezen kívül termesztenek még cukorrépát, gyapotot, lent, kendert, s kivitelre dohányt, amelynek évi termésmennyisége meghaladja a 90 ezer tonnát. Fontos szerepet játszik a kertészet, a szőlészet és a gyümölcsészet. Bulgária világhíres a rózsaolajáról, amelyet az ott termesztett rózsákból készítenek. Az utóbbi években aránylag magas bevételt jegyeztek fel Bulgáriában a turistaforgalomból. Ez az ország turisztikai lehetőségeiből ered. Az ország természeti szépsége megragadó; a Balkán félsziget keleti részén, a Fekete tenger partján terül el. Egymást váltják a hegyek, dombvonulatok, völgykatlanok és síkságok. Az országot a Balkán hegység szeli át, amely Nyugat-Balkánra — ez alkotja a bolgár—jugoszláv határ egy szakaszát — Nagy-Balkánra és Alacsony-Balkánra oszlik. A turisták számára azonban legvonzóbb a Fekete tenger partvidéke, amely mintegy 2200 kilométer hosszú. Megkíséreltük felvázolni nagy vonalakban a népidemokratikus Bulgária eddigi eredményeit, amely biztos léptekkel halad célja, a kommunista társadalom megteremtése felé, fe$), dolgozó nagygyűlésén a Vietnam függetlenségéről szóló Nyilatkozatot. Ugyanakkor kihirdette a Vietnami Demokratikus Köztárasóg megalakulását is. A Nyilatkozat ünnepélyesen lerögzíti, hogy a vietnami nép minden szellemi és anyagi erejét mozgósítja és minden áldozatot meghoz a szabadsághoz és függetlenséghez való joga védelmében. Mindezzel hű maradt nagyszeré harci hagyományaihoz, amelyek a gyarmattartók ellen viselt megpróbáltatásokkal teli küzdelmekhez fűződnek. Hiszen évtizedekig tartott, míg a francia imperialisták Vietnam, Laosz ás Kambodzsa egyesítését az Indokínai Unió kereti közt megvalósíthatták. Am a német-olasz-japán fasiszta hadak átmeneti előretörése, a Pétaln-kormány kapitulációja meggyöngitették a francia gyarmattartók pozícióit. így fokozatosan a japán militaristák ragadták magukhoz Indokínában a hatalmat. De már 1940 végén Vietnam északi és déli részében két fegyveres felkelés robbant ki és 1941 májusában a kommunista párt kezdeményezésére megalakult a vietnami egységes nemzeti-felszabadító front. A SZOVJETUNIÓ Japán felett aratott gyors győzelme kedvező feltételeket teremtett a vietnami felszabadító hadsereg számára, amely rövid idő alatt megtisztította Vietnamot a japán megszállóktól. Azonban alig múlt el néhány nap a népi demokratikus rendszer megvalósulása óta, a francia imperialisták újból berontottak Vietnam területére, hogy továbbra is leigázzák a népet. Végül i* a Dienbienphuban elszenvedett csúfos vereség tárgyalásra kényszerltette a francia imperialistákat. így jött létre 1954-ben az indokínai béke megújításáról tanácskozó genfi értekezlet. A Vietnamról szóló genfi egyezmény ideiglenes demarkációs vonallal két részre osztja az országot és a két övezet közé demilitarizált sávot iktat. Elismeri a vietnami nép önrendelkezési jogát és megszabja, hogy a két övezet egyesítése az 1958 júliusra kitűzött választások alapján fog történni. ÄM AZ AMERIKAI IMPERIALISTÄK fittyet hánytak az egyezményre, a függetlenség biztosításának feltételeire. Csakhamar segélynyújtási megállapodást kötöttek a saigoni bábkormánnyal, hogy ez az Egyesült Államok fegyvereivel szétzúzza a nemzeti-felszabadító mozgalmat. Minthogy ez a kísérlet meddő maradt, Washington közvetlen hadviselésre szánta el magát és a genfi egyezményt felrúgva, agresszióját már 1964-ben a Vietnami demokratikus köztársaságra is kiterjesztette. Ho Csi Min népe azonban az amerikai légikalőzok minden bombázása, pusztítása, vérlázítö embertelensége ellenére rendületlenül áll helyt, hősiesen védelmezi függetlenségét, amelyben bizton támaszkodik a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív szolidaritására, sokoldalú segítségére. Washington kalandor politikája persze korántsem irányul csupán délvietnami pozíciójának megtartására. Johnson elnök ez év július 12-1 nyilatkozatában nem is titkolta, hogy Eszak-Amerikának mint úgynevezett Csendes-őceáni hatalomnak sokkal messzebb menő érdekei vannak. Mindenképpen uralni szeretné a Távol- Keletet. Ezért ácsolja új antikommunista tömbjét Japán, Taiföld, a Fülöpszigetek, Dél-Korea, Dél-Vietnam, Ausztrália, Oj-Zéland és Tajvan bevonásával, amelyeket katonai egyezmények fűzitek Washingtonhoz. Ebben a rendszerben az Egyesült Államok különösen nagy jelentőséget tulajdonít Dál-Vietnamnak, ahol támaszpontjait Eszak-Vietnam megbénításával igyekszik menteni, mit sem törődve azzal, hogy kalandorpolitikájával a világbékét teszi kockára. Szirt KEREK HUSZONEGY ESZTENDŐ múlt el a Vietnami Demokratikus Köztársaság születése óta. 1945. szeptember 2-án olvasta fel Ho Csi-Min a hanoi Ba-dinh parkban félmilliő Forradalmi évforduló Szeptember 9-én van huszonkét éve, hogy a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével felkelt, s a győzedelmes Szovjet hadsereggel, amely 1944. szeptember elején lépte át Bulgária határát, megdöntötte a gyűlölt fasiszta uralmat, s hatalomra juttatta a Nemzeti frontot. A bolgár hadsereg ettől fogva a szovjet hadsereg oldalán harcolt a fasiszta németország ellen, annak teljes megsemmisítéséig. A bolgár nép a nehéz harcokban és a háború során nagy károkat szenvedett nemzetgazdaság építésében egyaránt kivette részét, és igaz hazaszeretetről tett tanúbizonyságot. Az Ipar, a bányák, a bankok államosítása után, s a nagybirtokok felosztását követően a kormány a dolgozó nép segítségével megkezdte a nénvazdasáe tervszerű feilesztését. Az első eredmények a kétéves terv befejezésekor mutatkoztak meg, amelynek keretében felszámolták a háborús károkat a gazdasági élet minden területén. Annak ellenére, hogy Bulgáriát nehéz károk érték és terméketlen évek jöttek, a mezőgazdasági termelésben nemcsak, hogy elérték a háború előtti színvonalat, hanem sok esetben túl is szárnyalták azt. Ez a folytonosság nem szakadt meg, s az első ötéves tervben még inkább megmutatkozott. Meg kell jegyezni, hogy az első ötéves tervet (1949—1953) a dolgozók már 1952-ben teljesítették. Az elmaradott agrárállam, amelyben az ipari termelés mindössze 24 százalékot jelentett, átváltozott ipari-mezőgazdasági állammá, amelyben már 1953-ban az összállaml termelés 47 százalékát az Ipari üzemek bonyolították le. A bolgár gazdaság fejlesztése a második ötéves terv Időszakában * tovább fokozódott. 1955-ben Bulgária ipari össztérmelése már ötszörösen meghaladta az ország felszabadulás előtti termelését. Így haladt az ország építése, s a sikerek évről-évre szebbek lettek. . A Bolgár Kommunista Párt vezetésével, s a Szovjetunió baráti segítségé^
