Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-03 / 35. szám

A szakszerű siiózás technológiája Sajnos a legtöbb mezőgazdasági silőzási technika betartása mellett — munkára nem lehet „receptet“ adni, a tápanyagveszteség nem több, sőt mert a tennivalók a helyi adottsá- esetenként még kevesebb, mint a leg­­goktól függően jelentősen változhat- jobbnak tartott, masszív silókban. A nak. Nos, a silózás nem ezek közé kazalsilónak nincs építési és karban­­tartozik. Ugyanis a jő minőségű szi- tartási költsége, nincs helyhez kötve, lázskászítésnek megvannak azok a a silózásra szánt takarmány mennyi­jói bevált munkafolyamatai, amelyek sége szerint készülhet, mérete és a minden üzem számára biztón6ággal szélek tömítése is nagyon jól meg­ajánlhatók. A következőkben néhány oldható. olyan gyakorlati tennivalóról lesz a kazalsiló a nagyüzem silója, és szó, amelyeket feltétlenül és mara- ez többek között azt is jelenti, hogy déktalanul be kell tartani ahhoz, készítéséhez jó gépesítettség és hoz­­hogy a szilázs — a kérődző állatok záértő munkaszervezés szükséges, fontos lédús takarmánya — valóban Alapvető követelmény, hogy az első jó minőségű lehessen. rétegtől egészen az utolsóig folyama­tosan és jól tömörítve legyen a szecs- A KAZAL5ILŐ ka. Egy-egy silókazalba annyi fel-Áz első kérdés, amit el kell dön- aPrItott szil^st kell hordani, amely­­teni, hogy milyen silótipusba tartó- bo1 legalább 3-4 meter magas és sítsuk a szilázst. Erre többféle mód- m,é]fr sze,le.s ^azal készíthető, szer ismeretes. A gazdaságosság és A Jö silókazal készítéséhez ezeket a könnyű elkészítésük miatt legjobb si- méreteket feltétlenül be kell tartani, lótípusok azok, amelyeken a vonta- * silókazal hosszúsága viszont tetszés tők és a tömörítő traktorok átjár- szerinti lehet. hatnak. Az ilyeneket oldalfalakkal A kazlat széles alappal kezdve fel­látják el. Ehhez viszont bizonyos felé fokozatosan keskenyíteni kell, mértékű építési és karbantartási költ- éspedig úgy, hogy miután elkészült, ség szükséges, és helyhez is kötött a kazal keresztmetszete trapéz alakú az ilyen siló. A költségek csökken- legyen. Ez azt jelenti, hogy a föld tésére több helyen megpróbálkoztak az ún. alkalmi át­­járós silók készí­tésével, ahol az oldalfalat palánk­ból, venyigéből vagy szalmából ké­szítették. Ennek hátránya, hogy az oldalfalak gyen­gék, nem bírták ki a traktor által oko? zott nyomást, kü­lönösen akkor nem, ha a traktor egész a szélekig ment ki. \z ilyen alkalmi si­lók viszonylag ala­csonyak, ennek kö­vetkeztében hiány­zik a silőzott takarmány önnyomása, ami pedig a levegő kiszorításához, ennek következtében a jó minőségű szilázs készítéséhez alapvetően fon­tos. Az erős oldalfalú masszív silók is általában alacsonyra készültek, elsősorban takarékossági szempont­ból. Az ismertetett hátrányokból okulva a nagyüzemekben most már szinte általánosan az ún. Kazalsilót használ­­iák. Ezzel a módszerrel — a helves A Szakszerűen elkészített silókazal. MIKOR KEZDJÜK A SILÖZÄST? A szakemberek körében a legtöbb vitát a silózás kezdeti időpontjának megválasztása váltja ki. Kétségkívül! tény, hogy a legtöbb kéményítőérték a teljesérésű kukoricában van, és a viaszérésű is többet tartalmaz, mint a korábbi fejlődési stádiumban levő silókukorica. Az viszont megintcsak tény, hogy a teljesérésű kukorica már semmi esetre sem nevezhető jó minő­ségű, lédús takarmánynak; de ugyan­ez mondható el a viaszérésű kukori­cáról is. Az ilyen kukoricából beta­karításkor rengeteg a szemveszteség, és az sem lényegtelen — sőt nagyonis fontos —, hogy az ilyen takarmány etetése után sok kukoricaszem távo­zik emésztetlenül az állatból. Az el­mondottakból viszont az következik, hogy — és ez a lényeg — a legtöbb hasznosítható táplálóanyag nem a teljesérésű, de mégcsak nem is a viaszérésű, hanem amint azt a vizs­gálatok bizonyítják, a tejesviaszérés­­ben betakarított silókukoricában van. Viszont hacsak majd a tejesviaszérés­­ben kezdik a silózást, akkor előfor­dulhat, hogy a silókukorica egy je­lentős része már túlhaladt a legked­vezőbb tejesviaszérettségű fokozaton, amikorra a silóba kerül. Ez úgy aka­dályozható meg, hogy a silózást már a tejesérés végén megkezdikl A jó minőségű szilázs készítéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a siló­­kukorica szárazanyagtartalma 30 szá­zalék körül legyen. Nos, a tejesviasz­­érésben levő silókukoricában éppen 25—30 százalék szárazanyag van, ez tehát megintcsak azt kívánja, hogy a silózás korán kezdődjék és a zöld­tömeg zöme is tejesviaszérésben a silóba kerüljön. És még egy érv a korai silózás, a silókukorica megfelelő nedvességtar­talmú betakarítása mellett. Ha a szi­lázs szárazanyagtartalma nagyobb, akkor nehezen lehet belőle a levegőt kiszorítani. Emiatt a szecska a szük­séges 40—45 fokra is felmelegszik. És mindez súlyos tápanyagveszteség­gel jár. Ugyanis csupán addig, amíg összetömődik a szilázs tápanyagainak kereken egyharmada veszendőbe me­­heti A KAZAL LEFEDÉSE Nagyon fontos, bogy a jól tömörí­tett kazlat elkészülte után lefedjük. Korábban a silókat szinte általánosan A A rendszeres tömítés a jó sztlázskészítés alapvető jeltétele. E célra legjobban a lánctalpas traktor felelmeg. (Kölcsényi Zoltán felv.) földdel fedték le. Újonnan egyre töb­ben ajánlják a műanyagfóliával való silófedést. Ahol erre lehetőség van, ott kétségkívül sok táplálóanyag ment­hető meg a műanyagfóliás silótaka­rással. Ahol azonban ez az eljárás nehézségekbe ütközik, ott a követke­ző, jól bevált módszer is ajánlható. A silókazal tetejét vastagon törekkel kell befedni, majd árpát kell szórni közé. Alapos locsolás után még azt is tömörítse a traktor. A kikelő árpa gyökérzete átfonja a töreket és ez nagyon jól védi a szilázst az idő vi­szontagságaitól. A SZILÄZS FEHÉRJE­TARTALMÁNAK NÖVELÉSE A silókukorica-szilázsban — köztu­dottan — kevés fehérje van. A kér­dés tehát önként adódott: hogyan lehetne fehérjetartalmát növelni? — Erre a célra Magyarországon is jó eredménnyel használják fel a karba­­midot, ezt a szintétikusan is előállít­ható szerves vegyületet. A karbamld a bendőben az ún. ureazenzin hatá­sára szénsavra és ammóniára bomlik. A szénsav normális életfolyamatok esetén kiürül a szervezetből. A vissza­maradó ammónia viszont a bendőben élő milliárdnyi baktérium számára ki­váló táplálékul szolgál, amiből ezek felépítik saját testállományukat, test­­fehérjéjüket. Ez a milliárdnyi bakté­rium az emésztőcső további szakaszai­ban elpusztul, a kérődző állat pedig emésztő nedveivel megemészti azo­kat. A megemésztett baktériumfehérje felszívódik és az állat ezután már ezt a felszívódott és aminosavakra bontott fehérjét használja fel a ter­mékek, a tej és húsfehérje előállítá­sához. Mindezekért tehát a karbami­­dot fehérjeként jól hasznosítják a kérődzők, így érdemes és célszerű a silókukorica-szilázst karbamlddal kiegészíteni. A silókukoricához egyenletesen 0,5 —0,6 százalék karbamidot kell egyen­letesen elkeverni. Ezt a munkát úgy szervezzük, hogy előzőleg megálla­pítjuk az egy pótkocsira jutó szilázs mennyiségét. Ezután kiszámítjuk, hogy a 0,5—0,6 százaléknak megfelelően mennyi karbamidot kell keverni egy­­egy pótkocsin levő szilázshoz. A mennyiséget kis zsákokba ponto­san kimérjük, s a pótkocsi egy-egy ilyen adagot mindig magával visz a silókukorica-táblára. Amikor a siló­­kombájnból a felszecskázott zöldtö­meg a pótkocsiba hullik, egy dolgozó azt a kimért egy pótkocsira Jutó kar­­bamidmennyiséget egyenletesen szét­szórja a szecskán. Hangsúlyozottan alá kell húzni, hogy a karbamidetetés nagy körül­tekintést kíván. Ez a szilázs készíté­sekor azt jelenti, hogy a kimért mennyiség semmi esetre sem lehet több 0,5—0,6 százaléknál, és fontos követelmény a szecskára való egyen­letes szórás is. Ez a módszer csak olyan üzemeknek ajánlható, ahol a karbamiddal dúsított szilázs etetésé­nek a feltételei a hozzáértés és a szükséges fegyelem maradéktalanul megvan! Ilyen helyeken megfelelő szakosítás után a karbamiddal dúsított és így fehérjében gazdagabb szilázs­­zsal igen jó eredmény érhető el. Dr. FEHÉR KÁROLY, a Magyar Mezőgazdaság állat­­tenyésztési rovatvezetője, Budapest H VESSÜK EL IDEIÉBEN AZ ŐSZI ÁRPÁT! Őszi veteményeink közül a repcét soron követi az őszi árpa. Vetésének ideje szep­tember első fele. Legjobb elő­­veteménya az őszi vagy tavaszi keverékek, a korai burgonya, a repce, mák, len vagy egyéb pil­langós növény. Rossz elővete­­mény a most aratott kalászo­sok. Az őszt árpa a tápanyagban gazdag talajt kedveli. Erős ta­lajban terméshozama megha­ladja a tavaszi árpáét. Mind­amellett jő, ha előveteménye istállótrágyát kapott. Ha ezt el­mulasztottuk, komposzttal és műtrágyákkal javíthatjuk tala­ját. Ügyeljünk azonban a táp­anyag összetételére, mert az őszi árpa nitrogénbőség esetén megdől. A műtrágyák közül fő­leg a foszforos és káliumos trágyákat használjuk, melyeket a nyári mélyszántással juttas­sunk a talajba. A nitrogéntrá­gya egy részét vetés előtt ada­goljuk. A talaj előkészítőse az előve­­teménytől függ. Ha a föld fizi­kai állapota megfelelő, az elő­­vetemény után azonnal nyári mélyszántást végezhetünk. Ügyeljünk, hogy vetésig a talajt boronálással, hengerezés­­sel. majd trágyázással porha­­nyősan tartsuk. A jól elkészí­tett talaj hamarabb beérik, és megfelelő magágyat biztosít. A vetés üllepedett, aprómor­­zsás földbe történjék. Az üre­ges, ritka talajban ugyanis a vetés nem lesz egyenletes, ugyanakkor száraz fagyok ide­jén tetemes károk keletkezhet­nek. Az őszi árpa vetésének agro­technikai ideje augusztus utol­só hetétől szeptember 15 ig ter­jed. Azonban tartsuk szem előtt, hogy inkább néhány nap­pal később vessük, de a talaj előkészítésére nagy gondot for­dítsunk. (sá) 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. szeptember 3, • • • A FELEDI ÁLLAMI GAZDASÁG ba­logfalai részlegének határa dimbes­­dombos. Kiterjedése 1789 hektár és ebből 810 hektárnyi terület a szántó­föld. A földművelés és a jó termelési eredmény elérése —. éppen a hegyes terület miatt — bizony nem a leg­könnyebb. De hogy jó irányítással, munkaszervezéssel és helyes gazda­sági módszerrel ilyen földből is nagy hasznot érhetünk el, azt leginkább a balogfalaiak eredménye bizonyítja. Búzából 25, árpából pedig 23 mázsa termett egy-egy hektáron, holott a tervezett mennyiség csak 19 mázsa volt Cukorrépából is rekordtermésre számítanak. Jelenleg úgy mutatkozik, hogy 400 mázsát is betakarítanak hektáronként. Ezeket a száraz szá­mokat talán csak az tudja igazán értékelni, aki ismeri ezt a vidéket. Mint például a' nagyszombati cukor­gyár igazgatója, aki nemcsak elisme­rően beszélt a várható hektárhoza­­mokről, hanem megjegyezte, hogy még a répatermelő vidékeken sem gondozzák annyira a termést, mint ép­pen Balogfalán. Pe­dig a munkát itt is, ott is emberek végzik. Csakhogy nem egyformák. Magyar Barna­bás, a részleg ve­zetője gyermekko ra óta szerelmese a földnek. Csak az őszülő halánték és Magyar Barnabás a ritkuló haj jelzi, hogy az ötven felé közeleg. Négy év­vel ezelőtt Jesztéről Koltárra került, ahol éppen a balogfalai részleghez tartozó udvar vezetője volt. Kis ud­var, mindössze 365 hektárnyi tartozott a keze alá. Ám az igazgatóság dol­gozói rövid idő alatt észrevették, hogy Magyar Barnabás többre is ké­pes, nagyobb gazdaság vezetését is nyugodtan rábízhatják. Legalábbis a Koltáron elért eredményei alapján. — Koltáron a múlt év folyamán kukoricából a tervezett 26 mázsa he­lyett 32 mázsát értünk el, burgonyá­ból pedig 80 mázsa helyett 120 má­zsát a rendkívülien száraz esztendő­ben. Idén gabonaneműekből öt má­zsával szárnyaltuk túl tervünket — sorolja az eredményeket Magyar Bar­nabás. — Persze ennek nemcsak mi, de az igazgatóság dolgozói is örültek. Jó termésünk volt takarményfélékből és az ígérkezik a kapásokból is, MAGYAR BARNABÁS ÉS RÉSZLEGE Balogfalván bevált a szakosítás GHANA MEZŐGAZDASÁGA ♦ A ghanai kormány és egy amerikai vállalat szerződést írt alá 17 600 hektár területre kiterjedő öntözőberendezés építésére. Az öntözőberendezés Accra közelében a voltai erőmű mesterséges tavának vizét hasznosítaná. Va városának körzetében szintén öntözőrendszer építését tervezik. FEJLŐDÉS IZRAELBEN + A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme Izraelben évi 6—7 százalék. Ilyen méretű növekedést értek el 1965-ben is. Említésre méltó, hogy ez alacsonyabb volt az ipari termelés fejlődésének üteménél, amely 11 százalékra emelkedett. A lakosság szapornlata jelenleg 2,9 százalék, a brutto társadalmi termék — reálértéke — pedig 8—9 százalékkal növe­kedett a múlt év folyamán. _km__ felszínén 6—8, tetején pedig 4—6 méter legyen. Ezzel az oldalfalak lej­tése lehetőséget ad arra, hogy a trak­tor, a lecsúszás veszélye nélkül, a széleket is jól tömörítse. A jő minő­ségű kazalsilók készítésének alapfel­tétele a rendszeres tömörítés, ami azt jelenti, hogy tömörítéskor megállás nélkül dolgozzon. Továbbá arra kell törekedni, hogy egy-egy stlókazal le­hetőleg 2—3 nap alatt teljesen elké­szüljön. j; — Elégedett? — Nemi Egy mezőgazdasági szak- 3mber, egy vezető sohasem lehet elé­gedett a már elért eredményekkel. Többet- és olcsóbban termelni — ez a célunk, és ennek érdekében még mi, balogfalaiak is sok mindent tehetünk a jövőben. Határunk dimbes-dombos, de azért a munkák nagy részét gépek végzik. Híve vagyok a gépesítésnek és a szakosításnak. — Igazán megemberelhetnék már magukat ipari üzemeink dolgozói — cserél hirtelen gondúlatmenetet a ba­logfalai részleg vezetője — és jobb minőségű gépekkel láthatnának el bennünket. Itt, a mi határunkban ugyanis könnyen hajlik és törik az alkatrész, korán tönkremegy a drága pénzen vásárolt gép. Így évente tete­mes összeget kell kifizetnünk javítá­sokért és új gépekért. Pedig, ha több maradna a pénztárban, több jutna az állattenyésztés szakosítására és a ter­melési színvonal fokozására. A balogfalai részleg hegyes határa természetesen az állattenyésztés szá­mára a legalkalmasabb. Nagy kiter­jedésű legelők, rétek borítják a ha­tárt. így érthető, hogy elsősorban az állattenyésztésre szakosítanak. — Hegyes vidékünkön az állatte­nyésztés és a gyümölcstermesztés a legjövedelmezőbb. Van negyven hek­tárnyi frissen telepített szőlőnk és 35 hektáros gyümölcsösünk. Igaz, ebből jelenleg bevételre még nem teszünk szert, de pár éven belül nemcsak a befektetés térül meg több­szörösen, hanem jut majd a bevétel­ből bőven a gazdaság pénztárába is. Jelenleg azonban még csak az állat­­tenyésztés a fő bevételi forrás. A 271 hektárnyi rétünk igaz vizes, s ezért csak savanyú szénát takaríthatunk be róla, ám abrak- és takarmánynövé­nyünk minden évben van bőven. A kedvező éghajlati viszony és a helyes gazdasági módszer alkalmazása lehe­tővé teszi, hogy takarmányfélékből önellátók vagyunk. Előnyös ez, mert kész takarmányt így csak télen fo­gyasztanak. Ezzel magyarázható, hogy állataink részére elég az az eledel, ami határunkban terem. A Feledi Állami Gazdaság balog­falat részlegén az állattenyésztésre való szakosítás a jövőben még kifize­tődőbb lehet, legalábbis ez észlelhető a már most elért termelési mutató­számokból. Valamikor 4—5 liter tejet fejtek naponta egy tehéntől, ma pe­dig csaknem 170 tehéntől napi 9,1 li­teres fejési átlagot érnek el. Egy-egy juhról átlag 3,5 kiló gyapjú eladását tervezték be. S az eredmény? Hat kiló sajt mellett négy kiló gyapjút adott átlag egy-egy állat. De hasonló a helyzet a részleghez tartozó doma­­falai udvar nagyhizlaldájában is, ahol 500 sertés részesül előhizlalásban 70—80 kg-ig. A napi súlygyarapodás eléri a 70—80 dekát, sőt némely idő­szakban az egy kilót is. Ezzel magya­rázható, hogy a balogfalal részleg a félévi állattenyésztési termékek ela­dási tervét csaknem 120 százalékra teljesítette. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Balogfalán jövője — és talán nagy jövője — van az állattenyész­tésre történő szakosításnak. Magyar Barnabás képességeit már eddig is bebizonyította, s remélhető­leg a jövőben még tovább halad majd a megkezdett helyes úton. Munkáját nagyra értékelik az igazgatóság veze­tő dolgozói. — Reggeltől késő estig a dolgozók között van — vélekedik a balogfalai részleg vezetőjéről Siket Zoltán igaz­gató. — Ha gazdaságukra látogatok, á legnehezebb mindig őt megtalál­nom. Az irodában keresem, de rend­szerint a határban van. Végigsétálunk a dimbes-dombos földeken, betekin­tünk az istállókba, s mondhatom, minden a legnagyobb rendben van. Kétségkívül az általa vezetett gazda­ságnak nagy érdeme van abban, hogy a valamikori nagyon rossz Feledi Ál­lami Gazdaság a múlt évben a közép­szlovákiai kerületben a harmadik he­lyen végzett. De a termelési eredmé­nyek mutatószámai alapján még ettől is jobb volt. Csakhát... De erről most nem akarok beszélni. Érdeme van Magyar Barnabásnak abban is, hogy gazdaságunk — első ízben fennállása óta — a múlt évet mintegy fél millió korona haszonnal zárta. Természetesen, ahol ilyen vezetővel rendelkeznek, ott nemcsak az ered­mények szépek, de a dolgozók is elé­gedettek. Elégedettek, mert a balog­­falaiak megtalálták az elvégzett mun­ka utáni jutalmazás helyes útját. A dolgozók havi kereseete 1300—1500 korona pénzben, s itt-ott — főleg az aratóknak, akik a 445 hektárnyi össz­területből 50 hektárt kaszával voltak kénytelenek levágni — szemet is jut­tat a gazdaság. Természetesen a jól végzett munka után prémium is üti a dolgozók markát. Négy-ötszáz ko­rona prémium megszokott dolog Ba­logfalán, de a betakarítás idején vol­tak olyan traktorosok is, akik 1000— 1500 korona jutalmat vágtak zsebre. Szabó Pál állatgondozó például jú­liusban több mint 3200, Balázs István traktoros pedig 2200 koronát keresett. Munkájukkal, szép keresetükkel elégedettek a balogfalaiak. Érthető tehát, hogy munkaerő-gondjaik nin­csenek. A jó keresetei lehetőség foly­tán szívesen jönnek Balogfalára dol­gozni az emberek. Ide, Magyar Bar­nabás részlegére, amely az állatte­nyésztési mutatószámokban a feledi igazgatóság négy részlege közül a legjobb. Nagy Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents