Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-03 / 35. szám

A szakszerű siiózás technológiája

Sajnos a legtöbb mezőgazdasági silőzási technika betartása mellett — munkára nem lehet „receptet“ adni, a tápanyagveszteség nem több, sőt mert a tennivalók a helyi adottsá- esetenként még kevesebb, mint a leggoktól függően jelentősen változhat- jobbnak tartott, masszív silókban. A nak. Nos, a silózás nem ezek közé kazalsilónak nincs építési és karbantartozik. Ugyanis a jő minőségű szi- tartási költsége, nincs helyhez kötve, lázskászítésnek megvannak azok a a silózásra szánt takarmány mennyijói bevált munkafolyamatai, amelyek sége szerint készülhet, mérete és a minden üzem számára biztón6ággal szélek tömítése is nagyon jól megajánlhatók. A következőkben néhány oldható.

olyan gyakorlati tennivalóról lesz a kazalsiló a nagyüzem silója, és szó, amelyeket feltétlenül és mara- ez többek között azt is jelenti, hogy déktalanul be kell tartani ahhoz, készítéséhez jó gépesítettség és hozhogy a szilázs — a kérődző állatok záértő munkaszervezés szükséges, fontos lédús takarmánya — valóban Alapvető követelmény, hogy az első jó minőségű lehessen. rétegtől egészen az utolsóig folyamatosan és jól tömörítve legyen a szecs- A KAZAL5ILŐ ka. Egy-egy silókazalba annyi fel-Áz első kérdés, amit el kell dön- aPrItott szil^st kell hordani, amelyteni, hogy milyen silótipusba tartó- bo1 legalább 3-4 meter magas és sítsuk a szilázst. Erre többféle mód- m,é]fr sze,le.s ^azal készíthető,

szer ismeretes. A gazdaságosság és A Jö silókazal készítéséhez ezeket a könnyű elkészítésük miatt legjobb si- méreteket feltétlenül be kell tartani, lótípusok azok, amelyeken a vonta- * silókazal hosszúsága viszont tetszés tők és a tömörítő traktorok átjár- szerinti lehet.

hatnak. Az ilyeneket oldalfalakkal A kazlat széles alappal kezdve fellátják el. Ehhez viszont bizonyos felé fokozatosan keskenyíteni kell, mértékű építési és karbantartási költ- éspedig úgy, hogy miután elkészült, ség szükséges, és helyhez is kötött a kazal keresztmetszete trapéz alakú az ilyen siló. A költségek csökken- legyen. Ez azt jelenti, hogy a föld tésére több helyen megpróbálkoztak az ún. alkalmi átjárós silók készítésével, ahol az oldalfalat palánkból, venyigéből vagy szalmából készítették. Ennek hátránya, hogy az oldalfalak gyengék, nem bírták ki a traktor által oko? zott nyomást, különösen akkor nem, ha a traktor egész a szélekig ment ki.

\z ilyen alkalmi silók viszonylag alacsonyak, ennek következtében hiányzik a silőzott takarmány önnyomása, ami pedig a levegő kiszorításához, ennek következtében a jó minőségű szilázs készítéséhez alapvetően fontos. Az erős oldalfalú masszív silók is általában alacsonyra készültek, elsősorban takarékossági szempontból.

Az ismertetett hátrányokból okulva a nagyüzemekben most már szinte általánosan az ún. Kazalsilót használiák. Ezzel a módszerrel — a helves

A Szakszerűen elkészített silókazal.

MIKOR KEZDJÜK A SILÖZÄST?

A szakemberek körében a legtöbb vitát a silózás kezdeti időpontjának megválasztása váltja ki. Kétségkívül! tény, hogy a legtöbb kéményítőérték a teljesérésű kukoricában van, és a viaszérésű is többet tartalmaz, mint a korábbi fejlődési stádiumban levő silókukorica. Az viszont megintcsak tény, hogy a teljesérésű kukorica már semmi esetre sem nevezhető jó minőségű, lédús takarmánynak; de ugyanez mondható el a viaszérésű kukoricáról is. Az ilyen kukoricából betakarításkor rengeteg a szemveszteség, és az sem lényegtelen — sőt nagyonis fontos —, hogy az ilyen takarmány etetése után sok kukoricaszem távozik emésztetlenül az állatból. Az elmondottakból viszont az következik, hogy — és ez a lényeg — a legtöbb hasznosítható táplálóanyag nem a teljesérésű, de mégcsak nem is a viaszérésű, hanem amint azt a vizsgálatok bizonyítják, a tejesviaszérésben betakarított silókukoricában van. Viszont hacsak majd a tejesviaszérésben kezdik a silózást, akkor előfordulhat, hogy a silókukorica egy jelentős része már túlhaladt a legkedvezőbb tejesviaszérettségű fokozaton, amikorra a silóba kerül. Ez úgy akadályozható meg, hogy a silózást már a tejesérés végén megkezdikl

A jó minőségű szilázs készítéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a silókukorica szárazanyagtartalma 30 százalék körül legyen. Nos, a tejesviaszérésben levő silókukoricában éppen 25—30 százalék szárazanyag van, ez tehát megintcsak azt kívánja, hogy a silózás korán kezdődjék és a zöldtömeg zöme is tejesviaszérésben a silóba kerüljön.

És még egy érv a korai silózás, a silókukorica megfelelő nedvességtartalmú betakarítása mellett. Ha a szilázs szárazanyagtartalma nagyobb, akkor nehezen lehet belőle a levegőt kiszorítani. Emiatt a szecska a szükséges 40—45 fokra is felmelegszik. És mindez súlyos tápanyagveszteséggel jár. Ugyanis csupán addig, amíg összetömődik a szilázs tápanyagainak kereken egyharmada veszendőbe meheti

A KAZAL LEFEDÉSE

Nagyon fontos, bogy a jól tömörített kazlat elkészülte után lefedjük. Korábban a silókat szinte általánosan

A A rendszeres tömítés a jó sztlázskészítés alapvető jeltétele. E célra legjobban a lánctalpas traktor felelmeg. (Kölcsényi Zoltán felv.)

földdel fedték le. Újonnan egyre többen ajánlják a műanyagfóliával való silófedést. Ahol erre lehetőség van, ott kétségkívül sok táplálóanyag menthető meg a műanyagfóliás silótakarással. Ahol azonban ez az eljárás nehézségekbe ütközik, ott a következő, jól bevált módszer is ajánlható. A silókazal tetejét vastagon törekkel kell befedni, majd árpát kell szórni közé. Alapos locsolás után még azt is tömörítse a traktor. A kikelő árpa gyökérzete átfonja a töreket és ez nagyon jól védi a szilázst az idő viszontagságaitól.

A SZILÄZS FEHÉRJETARTALMÁNAK NÖVELÉSE

A silókukorica-szilázsban — köztudottan — kevés fehérje van. A kérdés tehát önként adódott: hogyan

lehetne fehérjetartalmát növelni? — Erre a célra Magyarországon is jó eredménnyel használják fel a karbamidot, ezt a szintétikusan is előállítható szerves vegyületet. A karbamld a bendőben az ún. ureazenzin hatására szénsavra és ammóniára bomlik. A szénsav normális életfolyamatok esetén kiürül a szervezetből. A visszamaradó ammónia viszont a bendőben élő milliárdnyi baktérium számára kiváló táplálékul szolgál, amiből ezek felépítik saját testállományukat, testfehérjéjüket. Ez a milliárdnyi baktérium az emésztőcső további szakaszaiban elpusztul, a kérődző állat pedig emésztő nedveivel megemészti azokat. A megemésztett baktériumfehérje felszívódik és az állat ezután már ezt a felszívódott és aminosavakra bontott fehérjét használja fel a termékek, a tej és húsfehérje előállításához. Mindezekért tehát a karbamidot fehérjeként jól hasznosítják a kérődzők, így érdemes és célszerű a silókukorica-szilázst karbamlddal kiegészíteni.

A silókukoricához egyenletesen 0,5 —0,6 százalék karbamidot kell egyenletesen elkeverni. Ezt a munkát úgy szervezzük, hogy előzőleg megállapítjuk az egy pótkocsira jutó szilázs mennyiségét. Ezután kiszámítjuk, hogy a 0,5—0,6 százaléknak megfelelően mennyi karbamidot kell keverni egyegy pótkocsin levő szilázshoz.

A mennyiséget kis zsákokba pontosan kimérjük, s a pótkocsi egy-egy ilyen adagot mindig magával visz a silókukorica-táblára. Amikor a silókombájnból a felszecskázott zöldtömeg a pótkocsiba hullik, egy dolgozó azt a kimért egy pótkocsira Jutó karbamidmennyiséget egyenletesen szétszórja a szecskán.

Hangsúlyozottan alá kell húzni, hogy a karbamidetetés nagy körültekintést kíván. Ez a szilázs készítésekor azt jelenti, hogy a kimért mennyiség semmi esetre sem lehet több 0,5—0,6 százaléknál, és fontos követelmény a szecskára való egyenletes szórás is. Ez a módszer csak olyan üzemeknek ajánlható, ahol a karbamiddal dúsított szilázs etetésének a feltételei a hozzáértés és a szükséges fegyelem maradéktalanul megvan! Ilyen helyeken megfelelő szakosítás után a karbamiddal dúsított és így fehérjében gazdagabb szilázszsal igen jó eredmény érhető el.

Dr. FEHÉR KÁROLY, a Magyar Mezőgazdaság állattenyésztési rovatvezetője, Budapest

H VESSÜK EL IDEIÉBEN AZ ŐSZI ÁRPÁT! Őszi veteményeink közül a repcét soron követi az őszi árpa. Vetésének ideje szeptember első fele. Legjobb előveteménya az őszi vagy tavaszi keverékek, a korai burgonya, a repce, mák, len vagy egyéb pillangós növény. Rossz elővetemény a most aratott kalászosok.

Az őszt árpa a tápanyagban gazdag talajt kedveli. Erős talajban terméshozama meghaladja a tavaszi árpáét. Mindamellett jő, ha előveteménye istállótrágyát kapott. Ha ezt elmulasztottuk, komposzttal és műtrágyákkal javíthatjuk talaját. Ügyeljünk azonban a tápanyag összetételére, mert az őszi árpa nitrogénbőség esetén megdől. A műtrágyák közül főleg a foszforos és káliumos trágyákat használjuk, melyeket a nyári mélyszántással juttassunk a talajba. A nitrogéntrágya egy részét vetés előtt adagoljuk.

A talaj előkészítőse az előveteménytől függ. Ha a föld fizikai állapota megfelelő, az elővetemény után azonnal nyári mélyszántást végezhetünk.

Ügyeljünk, hogy vetésig a talajt boronálással, hengerezéssel. majd trágyázással porhanyősan tartsuk. A jól elkészített talaj hamarabb beérik, és megfelelő magágyat biztosít.

A vetés üllepedett, aprómorzsás földbe történjék. Az üreges, ritka talajban ugyanis a vetés nem lesz egyenletes, ugyanakkor száraz fagyok idején tetemes károk keletkezhetnek.

Az őszi árpa vetésének agrotechnikai ideje augusztus utolsó hetétől szeptember 15 ig terjed. Azonban tartsuk szem előtt, hogy inkább néhány nappal később vessük, de a talaj előkészítésére nagy gondot fordítsunk. (sá)

4 SZABAD FÖLDMŰVES

1988. szeptember 3,

• • •

A FELEDI ÁLLAMI GAZDASÁG balogfalai részlegének határa dimbesdombos. Kiterjedése 1789 hektár és ebből 810 hektárnyi terület a szántóföld. A földművelés és a jó termelési eredmény elérése —. éppen a hegyes terület miatt — bizony nem a legkönnyebb. De hogy jó irányítással, munkaszervezéssel és helyes gazdasági módszerrel ilyen földből is nagy hasznot érhetünk el, azt leginkább a balogfalaiak eredménye bizonyítja. Búzából 25, árpából pedig 23 mázsa termett egy-egy hektáron, holott a tervezett mennyiség csak 19 mázsa volt Cukorrépából is rekordtermésre számítanak. Jelenleg úgy mutatkozik, hogy 400 mázsát is betakarítanak hektáronként. Ezeket a száraz számokat talán csak az tudja igazán értékelni, aki ismeri ezt a vidéket. Mint például a' nagyszombati cukorgyár igazgatója, aki nemcsak elismerően beszélt a várható hektárhozamokről, hanem megjegyezte, hogy még a répatermelő vidékeken sem gondozzák annyira a termést, mint éppen Balogfalán. Pedig a munkát itt is, ott is emberek végzik. Csakhogy nem egyformák.

Magyar Barnabás, a részleg vezetője gyermekko ra óta szerelmese a földnek. Csak az őszülő halánték és Magyar Barnabás a ritkuló haj jelzi,

hogy az ötven felé közeleg. Négy évvel ezelőtt Jesztéről Koltárra került, ahol éppen a balogfalai részleghez tartozó udvar vezetője volt. Kis udvar, mindössze 365 hektárnyi tartozott a keze alá. Ám az igazgatóság dolgozói rövid idő alatt észrevették, hogy Magyar Barnabás többre is képes, nagyobb gazdaság vezetését is nyugodtan rábízhatják. Legalábbis a Koltáron elért eredményei alapján.

— Koltáron a múlt év folyamán kukoricából a tervezett 26 mázsa helyett 32 mázsát értünk el, burgonyából pedig 80 mázsa helyett 120 mázsát a rendkívülien száraz esztendőben. Idén gabonaneműekből öt mázsával szárnyaltuk túl tervünket — sorolja az eredményeket Magyar Barnabás. — Persze ennek nemcsak mi, de az igazgatóság dolgozói is örültek. Jó termésünk volt takarményfélékből és az ígérkezik a kapásokból is,

MAGYAR BARNABÁS ÉS RÉSZLEGE

Balogfalván bevált a szakosítás

GHANA MEZŐGAZDASÁGA

♦ A ghanai kormány és egy amerikai vállalat szerződést írt alá 17 600 hektár területre kiterjedő öntözőberendezés építésére. Az öntözőberendezés Accra közelében a voltai erőmű mesterséges tavának vizét hasznosítaná. Va városának körzetében szintén öntözőrendszer építését tervezik.

FEJLŐDÉS IZRAELBEN

+ A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme Izraelben évi 6—7 százalék. Ilyen méretű növekedést értek el 1965-ben is. Említésre méltó, hogy ez alacsonyabb volt az ipari termelés fejlődésének üteménél, amely 11 százalékra emelkedett. A lakosság szapornlata jelenleg 2,9 százalék, a brutto társadalmi termék — reálértéke — pedig 8—9 százalékkal növekedett a múlt év folyamán. _km__

felszínén 6—8, tetején pedig 4—6 méter legyen. Ezzel az oldalfalak lejtése lehetőséget ad arra, hogy a traktor, a lecsúszás veszélye nélkül, a széleket is jól tömörítse. A jő minőségű kazalsilók készítésének alapfeltétele a rendszeres tömörítés, ami azt jelenti, hogy tömörítéskor megállás nélkül dolgozzon. Továbbá arra kell törekedni, hogy egy-egy stlókazal lehetőleg 2—3 nap alatt teljesen elkészüljön.

j;

— Elégedett?

— Nemi Egy mezőgazdasági szak- 3mber, egy vezető sohasem lehet elégedett a már elért eredményekkel. Többet- és olcsóbban termelni — ez a célunk, és ennek érdekében még mi, balogfalaiak is sok mindent tehetünk a jövőben. Határunk dimbes-dombos, de azért a munkák nagy részét gépek végzik. Híve vagyok a gépesítésnek és a szakosításnak.

— Igazán megemberelhetnék már magukat ipari üzemeink dolgozói — cserél hirtelen gondúlatmenetet a balogfalai részleg vezetője — és jobb minőségű gépekkel láthatnának el bennünket. Itt, a mi határunkban ugyanis könnyen hajlik és törik az alkatrész, korán tönkremegy a drága pénzen vásárolt gép. Így évente tetemes összeget kell kifizetnünk javításokért és új gépekért. Pedig, ha több maradna a pénztárban, több jutna az állattenyésztés szakosítására és a termelési színvonal fokozására.

A balogfalai részleg hegyes határa természetesen az állattenyésztés számára a legalkalmasabb. Nagy kiterjedésű legelők, rétek borítják a határt. így érthető, hogy elsősorban az állattenyésztésre szakosítanak.

— Hegyes vidékünkön az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés a legjövedelmezőbb. Van negyven hektárnyi frissen telepített szőlőnk és 35 hektáros gyümölcsösünk. Igaz, ebből jelenleg bevételre még nem teszünk szert, de pár éven belül nemcsak a befektetés térül meg többszörösen, hanem jut majd a bevételből bőven a gazdaság pénztárába is. Jelenleg azonban még csak az állattenyésztés a fő bevételi forrás. A 271 hektárnyi rétünk igaz vizes, s ezért csak savanyú szénát takaríthatunk be róla, ám abrak- és takarmánynövényünk minden évben van bőven. A kedvező éghajlati viszony és a helyes gazdasági módszer alkalmazása lehetővé teszi, hogy takarmányfélékből önellátók vagyunk. Előnyös ez, mert kész takarmányt így csak télen fogyasztanak. Ezzel magyarázható, hogy állataink részére elég az az eledel, ami határunkban terem.

A Feledi Állami Gazdaság balogfalat részlegén az állattenyésztésre való szakosítás a jövőben még kifizetődőbb lehet, legalábbis ez észlelhető a már most elért termelési mutatószámokból. Valamikor 4—5 liter tejet fejtek naponta egy tehéntől, ma pedig csaknem 170 tehéntől napi 9,1 literes fejési átlagot érnek el. Egy-egy juhról átlag 3,5 kiló gyapjú eladását tervezték be. S az eredmény? Hat kiló sajt mellett négy kiló gyapjút adott átlag egy-egy állat. De hasonló a helyzet a részleghez tartozó domafalai udvar nagyhizlaldájában is, ahol 500 sertés részesül előhizlalásban 70—80 kg-ig. A napi súlygyarapodás eléri a 70—80 dekát, sőt némely időszakban az egy kilót is. Ezzel magyarázható, hogy a balogfalal részleg a félévi állattenyésztési termékek eladási tervét csaknem 120 százalékra teljesítette. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Balogfalán jövője — és talán nagy jövője — van az állattenyésztésre történő szakosításnak.

Magyar Barnabás képességeit már eddig is bebizonyította, s remélhetőleg a jövőben még tovább halad majd a megkezdett helyes úton. Munkáját nagyra értékelik az igazgatóság vezető dolgozói.

— Reggeltől késő estig a dolgozók között van — vélekedik a balogfalai részleg vezetőjéről Siket Zoltán igazgató. — Ha gazdaságukra látogatok, á legnehezebb mindig őt megtalálnom. Az irodában keresem, de rendszerint a határban van. Végigsétálunk a dimbes-dombos földeken, betekintünk az istállókba, s mondhatom, minden a legnagyobb rendben van.

Kétségkívül az általa vezetett gazdaságnak nagy érdeme van abban, hogy a valamikori nagyon rossz Feledi Állami Gazdaság a múlt évben a középszlovákiai kerületben a harmadik helyen végzett. De a termelési eredmények mutatószámai alapján még ettől is jobb volt. Csakhát... De erről most nem akarok beszélni. Érdeme van Magyar Barnabásnak abban is, hogy gazdaságunk — első ízben fennállása óta — a múlt évet mintegy fél millió korona haszonnal zárta.

Természetesen, ahol ilyen vezetővel rendelkeznek, ott nemcsak az eredmények szépek, de a dolgozók is elégedettek. Elégedettek, mert a balogfalaiak megtalálták az elvégzett munka utáni jutalmazás helyes útját. A dolgozók havi kereseete 1300—1500 korona pénzben, s itt-ott — főleg az aratóknak, akik a 445 hektárnyi összterületből 50 hektárt kaszával voltak kénytelenek levágni — szemet is juttat a gazdaság. Természetesen a jól végzett munka után prémium is üti a dolgozók markát. Négy-ötszáz korona prémium megszokott dolog Balogfalán, de a betakarítás idején voltak olyan traktorosok is, akik 1000— 1500 korona jutalmat vágtak zsebre. Szabó Pál állatgondozó például júliusban több mint 3200, Balázs István traktoros pedig 2200 koronát keresett.

Munkájukkal, szép keresetükkel elégedettek a balogfalaiak. Érthető tehát, hogy munkaerő-gondjaik nincsenek. A jó keresetei lehetőség folytán szívesen jönnek Balogfalára dolgozni az emberek. Ide, Magyar Barnabás részlegére, amely az állattenyésztési mutatószámokban a feledi igazgatóság négy részlege közül a legjobb. Nagy Árpád