Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-27 / 34. szám
+ SZEPTEMBERBEN, a fő vadászidény kezdetén sem feledkezünk meg a vad védelméről. A kártékony vadat lövéssel, vagy befogással írtjuk. Harcolunk a vad többi ellenségeivel szemben is. Továbbra is nagy gondot fordítunk a téli takarmánykészlet kiegészítésére. Betakarítjuk a kis parcellák termését, valamint . az erdei takarmányféléket. A takarmányt kellőképpen szárítjuk és megfelelő módon tároljuk. Feltöltjük a sózókat. A régi vadászfelszereléseket javítjuk és újakat állítunk használatba. Megkezdjük az őszi szántást és vetést. A fácánokat kalászozással már a csenderesekbe és az erdőkbe csalogatjuk, az előkészített etetővályúkhoz. ■ VADÁSZHATÓ szeptemberben Szlovákia területén (a 22/1965 számú rendelet értelmében]: a szarvas, a vaddisznó, az őzsuta, az őzgida, a farkas, a hiúz, a borz, a róka, az üregi nyúl, a nyestkutya, a görény, a mezei görény, a hermelin, a menyét, a tőkés réce, a böjti réce, a csörgő réce, a barátréce, a szárcsa, a közép sárszalonka, az örvös galamb, a balkáni gerle, a héja, a karvaly, a varjúk, a szarka, a szajkó, a csóka és a nagy kárókatona. Szeptember 15-ig vadászható az őzbak, szeptember 16 után pedig a császármadár is. Önálló és elismert fácánosokban vadászható a nyuszi, a nyest, a sün, az egerészölyv, a macskabagoly és a vadmacska is. Az ivadéknevelö tavakon, valamint a nyújtótavakon a szürke gémre is vadászni lehet. • A SZARVASBÖGÉS, a legmegkapóbb vadászélmények egyike szeptember első felében kezdődik. Még a szarvasbőgést megelőzően kilőjük a továbbtenyésztésre alkalmatlan egyedeket, amelyeknél nem kívánatos, hogy a szarvasbőgéssel összefüggő párzásban részt vegyenek. A szarvasokat egyébként a szarvasbőgés idején lőjük, feltéve ha ezt a ]NB a csülkösvad tenyésztési tervben jóváhagyta. A tenyésztésre szánt szarvasok kilövése tilos. Az őzsüta és a gida esetében csupán selejtező kilövést végezhetünk. o CSÜLKÖSVADAT csakis a JNB jóváhagyásával lőhetünk. Vadrécére csakis közösen, legalább három fegyveres részvételével lehet vadászni. Erről, valamint a tiltott vadászati módokról legutóbbi mellékletünkben részletesebben adtunk számot. —fr— Kevés a vadász és a vad a kassai járásban A kassai járás vadászterülete jelenleg 122 ezer hektár, amelyből közel 50 ezer hektár erdőterület, a többi pedig mezőgazdasági jellegű. A vadászterületek száma nyolcvan, amiből az állami erdőségre húsz, az állami gazdaságokra és az egységes földművesszövetkezetekre pedig hatvan jut. A vadásztársaságok ez ideig hetven vadászterületen gazdálkodnak, a többit érdeklődés hiányában senki sem bérli. Ha részletesebben kívánjuk elemezni e járás vadgazdálkodását, szükséges a számokhoz folyamodnunk. Figyelembe véve a vadászterületek terjedelmét, szembeötlően kevés a vadászok száma. Ha a 831 vadászból leszámítjuk a 125 hivatásos erdőőrt, akkor a megmaradóit 706 vadászra — akik közül kb. ötvenen nem is tagjai a vadásztársaságoknak — átlagban 168 hektár jut fejenként. Ez bizony sok! Figyelembe véve a normát, hogy minden ötven hektárnyi mezőgazdasági területre, továbbá minden 100 hektárnyi erdőterületre jusson egy vadász, jelenleg kb. ezer vadászra lenne még szükség a kassal járásban. Hogy miért kevés a vadász, s ennélfogva a vad is a járásban? Ennek több oka van. Nos, a vadászok száma azért kicsi, mert csekély a haszonvad száma. A haszonvad száma kicsi, a vadászattal kijáró kiadások azonban nagyok. Ha a jelen helyzetet vesszük figyelembe, akkor valószínűleg öt—hét év is beletelik, amíg a kislétszámú haszonvad-állomány eléri a szabvány mennyiséget. A haszonvad egy része a kukorica és a répatermesztési körzetekben is mutatkozik, túlnyomó része azonban a krumplitermesztési, valamint a hegyi és hegyaljai körzetben tartózkodik. A szarvasok törzsállományával nincsen különösebb baj, ezek vadászhatok. Az őzek törzsállománya megfelelő, — azonban lőni jelenleg nem szabad őket, mert számuk azonnal a törzsállomány alá kerülne. Nem lehet lőni a szalonkát sem, mert éppen csak a törzsállomány van meg. Kritikus a helyzet a nyulaknál és a foglyok esetében. A nyulak törzsállományán rendesen tízezer darab lenne, a valóságban azonban számuk hatezren aluli. A foglyok törzsállományát öt és félezerben állapították meg, ezek száma azonban alig haladja meg a kétezer darabot. A nyulak esetében a törzsállományból 40 százalék, a foglyokéból meg 58 százalék hiányzik. A járásban évi átlagban az utóbbi öt éven át 117 őz, 111 szarvas, 106 vaddisznó, három fogoly, 789 nyúl és 10 szalonka került a puskavégre. A vadásztársaságok tavaly a közellátást közel 10 mázsa őzhússal, 53 mázsa szarvashűssal, 11 mázsa vaddisznóhússal, valamint 16 mázsa nyúlhússal gazdagították. Természetesen a vadhústermeléssel nincsenek az illetékesek megelégedve, hiszen ez az adott lehetőségekhez képest csupán 50 %-ot képvisel. Annak ellenére, hogy évente közel ötezer darab vadmacskát, sast, varjút, szarkát, szajkót, rókát, házimacskát és kóbor-! kutyát lőnek le a vadászok, céltudatos intézkedések nélkül a vad további elterjedése szin-i te lehetetlen. Tehát cselekedni kell! Az el-i ső lépést a vadállomány fej? lesztése érdekében már meg? tették. A Mező- és Erdőgazda? sági Minisztérium egyik határo? zatával járásunkban a rozgonyi körzetben 6488 hektáros területen a kassai mezőgazdasági fő? iskolások számára tanulmányi vadászterületet létesített. Itt nemrégiben 200 darab szalonkát engedtek ki és megkezdték a káros, ragadozó állatok és madarak irtását. A jövőben ez a tanulmányi vadászterület min? den szükséges eszközzel ren? delkezik majd, hogy példája le? gyen a többi vadásztársaságok? nak. Egy lépés persze kevés, itt tekintettel a helyzetre, többre van szükség. Célszerű lenne csökkenteni a vadászok kiadá? salt, amelynek folytán többen is igyekeznének megszerezni a vadászat jogát, s ezzel többen kapcsolódnának be a vadak vé? delmezésébe a kártevők ellen, A természet fejlesztése, szépí? tése és gazdagítása itt a tét, s nem utolsó sorban a fontos húsellátás. Iván Sándor, Kassa | A Csehszlovák I Vadászszővetség] Az új alapszabályzat Szövetségünk ez év áprilisában lezajlott kongresszusa jóváhagyta az új alapszabályzatot, amely az előzőtől főleg a következőkben különbözik: A CSVSZ szervezeti felépítésének egyszerűsítése érdekében az alapszabályzatból törölték a megszüntetett szervezeti egységeket. Ez a vadászkörzeteket (jednoták), a tenyésztői klubok helyi szervezeteit és a CSVSZ kerületi bizottságait illeti. Egyidejűleg fokozódott a járási bizottságok jogköre és felelőssége, valamint a CSVSZ szlovákiai és központi választmányáé is. Alapvető változás, hogy a szövetség alapszervezeteivé a vadásztársaságok válnak. Az alapszabályzat kimondja, hogy a CSVSZ minden tagja kell, hogy valamely alapszervezet tagja legyen, miközben ez a tagság csupán egy helyi szervezetben lehetséges. Mivel szövetségünk számos tagja nem tagja semmilyen vadásztársaságnak, a változások után ezek a személyek alapszervezet nélkül maradnának. Ezért az alapszervezet új formája alakul ki, vadászterület nélkül, amelybe a CSVSZ azon tagjai tömörülnek majd, akik nem tagjai a vadásztársaságoknak. Mindkét alapszervezet-típus szervezési struktúrája egységes. A vadásztársaságok gazdálkodása a CSVSZ-be kerülés után sem változik. A vadásztársaságok továbbra is gazdálkodnak a vadászterületen, vagyonukat inállóan kezelik, összhangban az érvényben levő előírásokkal. Pénzügyi tervük nem része a CSVSZ költségvetésének. A vadásztársaságuknak továbbra is saját alapszabályzatuk marad, amelyet az illetékes JNB hagy jóvá. A vadásztársaságok az új alapszabályzatnak a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium által történő jóváhagyásától számítva váltak részeivé. A CSVSZ új szervezeti egysége a sólymász klub, amelybe a vadászásra alkalmas ragadozó madarak tulajdonosai és idomítói tömörülnek, valamint azok, akik a vadászat ezen módja iránt érdeklődnek. Változik a szövetség összes szervezeti egységeinek választmányi időszaka is. Ezentúl a helyi és a járási szervezetek választmányi időszaka hároméves, a szlovákiai, valamint a központi választmányé pedig hatéves. lllllllllllllllllllllllllUllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllll Alapvetően megváltozik a rendfenntartó tevékenység is. A szövetség minden szervezeti egységében rendfenntartó szenátusok alakulnak, teljes döntési jogkörrel. A szenátus határozata ellen fellebbezni az elnökséghez, az elsőfokú elnökségi határozat ellen pedig ugyanazon szervezeti egység bizottságához, illetőleg választmányához lehet. Továbbra is megmarad a felsőbb szervek ügyvizsgálati joga, vagy saját kezdeményezés, vagy pedig panasz alapján. Gjdonság, hogy ezentúl rendfenntartás céljából az a szenátus jogosult eljárni, melynek területén a CSVSZ tagja a kihágást elkövette. Alapszabályba foglalták a CSVSZ Szlovákiai Választmányának az egységes vezetés elvének megsértése nélküli fokozott jogkörét. - A szlovákiai választmány teljes vezetési jogkört és felelősséget kapott, a CSVSZ kongresszusa és a CSVSZ KB-a határozatainak teljesítéséért Szlovákia területén. Ezek csnpán egyes fontosabb változások az új alapszabályzatban, amelyet ez év július 14-én jóváhagyott a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium. Ezzel a nappal léptek az új intézkedések életbe. Az alapszabályzat a CSVSZ belső törvénye, melynek betartása kötelező minden szervezeti egységre és szövetségünk minden egyes tagjára. R. F.
