Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-27 / 34. szám

Megjegyzések az anyagi érdekeltség néhány kérdéséhez Mit jelent tehát az öszegezett teljes termelési értéken alapu­ló anyagi érdekeltség elve űj meghatározásában mezőgazda­ságunk tökéletesített irányítási rendszere alapelveinek érvény­re juttatásánál? Alapjában véve az anyagi érdekelt­ség az összegezett teljes termelési érték kialakításában oly módon hat majd, hogy a bevételeknek fedezniük kell a termelési költségeket, ami any­­nyit Jelent, hogy a termelésből szár­mazó pénzügyi Jövedelem előtérbe lép. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a bevételek munkateljesítményen ala­pulnak, vagyis: 1. mezőgazdasági termékek értékesí­tése útján; 2. szolgáltatások és más munkák elvégzéséért; 3. különbözeti árpótlék s egyes ter­mékek piaci értékesítése után; 4. prémiumok egyes mezőgazdasági termékek értékesítésénél, a forgal­miadé leszámításával; 5. a beruházások aktivizálása követ­keztében befolyó Jövedelem és a saját előállítású nem beruházási Jellegű tárgyak Jövedelméből; 6. a be nem fejezett termelésből; 7. az időkülönbözetből; 8. saját termékek megmunkálásából és az állatokért (emellett a saját termékek feldolgozásánál és az állatoknál kiszállítjuk: + a való­ságos termelést, az elhullott álla­tok leszámítása után — piaci ter­melés — a saját termelésű anya­gok felhasználását, vagyis a ta­karmányféléket, aljazót, vetőma­got, ültetőanyagot, szervestrágyát, tehát azokat a saját termelésű anyagokat, amelyekért a szövetke­zet egyszer már fizetett jutalmat). Ebből pedig az következik, hogy a mezőgazdasági üzem valóságos terme­lését az alábbiak képezik: • a piaci termelés, • a tagoknak elosztott természet­beni Járandóság és a természetbeni kiutalások, 0 a saját termékek szükséglete, 0 a saját termékek változása és az állatok. Az ilymódon elért teljesítmények értékmeghatározója a termelési alap, az anyagi és a pénzügyi természetű költségek rendezésére. A térítési alap leszámítása útján megkapjuk a nyers­­termelés Jövedékét. Ehhez hozzáadjuk a nem termelésből származó Jövedé­ket, amely a következőkből tevődik össze: stabilizációs Juttatások, állami szubvenciók, biztosítói térítések stb. így nyerjük az összegezett teljes ter­melési értéket. A mezőgazdasági üze­mek ebből térítik az államnak Járó adókat (a szilárdan meghatározott és változó adókat), a termelési igazgató­ságnak Járó összeget, az összes költ­ségeket, azaz a nem produktív Jellegű kiadásokat, a kötbéreket és más ha­sonló költségeket. Ebből fizetik to­vábbá a hosszúlejáratú hiteleket, a kölcsönöket, s a kamatokat. Ezek le­számítása után kapjuk a mezőgazda sági üzem felhasználható teljes Jőve delmét, s a mezőgazdasági üzem ebből létesítheti az alábbi alapokat: 0 az alapeszközöket az újjáépítésre valamint az üzemfejlesztésre, 0 a lakásépítést, • a forgóeszközöket, 0 a tartalékokat, 0 a szociális és kulturális szükség letek alapjait. Az itt felsorolt alapok feltöltés< után Jön létre a jutalmuk és a pré miumok alapja. Ezt használja fel i mezőgazdasági üzem az alapdíjak, fi zetések és prémiumok, mind pedij az elért gazdasági eredmények utál fizetésre kerülő részesedések téríté sére. (Az összegezett teljes termelési ér ték könnyebb érthetősége végett a MINT MÁR ISMERETES, mezőgazdaságunk Irányításának tökéletesített rendszerét jövő év január elejétől bevezetjük. Ezzel egyidejűleg érvénybe lépnek az anyagi érdekeltség új elvei mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban s más, államilag irányított mezőgazdasági vállalatokban. Az anyagi érdekeltség hatással lesz majd az összegezett teljes termelési érték megte­remtésénél. E munkastílus alapján kiküszöböljük az anyagi érdekeltség eddigi hiányossá­gait, azaz denivelizáljuk a bérezést és a jutalmazást. Nagyon természetes, hogy ez meg­követeli a mezőgazdasági bérpolitika közvetve és közvetlenül hatő ökonómiai elveinek módosítását. san elért összegezett termelési érték szolgáltatja erre az alapot. Felhasz-­­nálhatják majd e célra a terven felül elért pénzeszközöket a gazdaság hely* zetének megfelelően. A mezőgazdasági bérpolitikának közvetlenül ható ökonómiai serken* tője lesz, hogy az állami üzemekben a béreket központilag a bértarifa ská­lái szerint szabják meg az alkalma­zottak alapfizetésének magasságában. Ez annyit jelent, hogy központilag meghatározzák: 0 a Jutalmazás Javasolt módszerét a termelési ágak munkaigényének megfelelően; 0 az egyes munkafolyamatok osz­tályba sorolását és a megengedhető változásokat a technikai fejlesztéssel összhangban (minősítési kategóriákat bocsátanak az üzemek rendelkezésé­re); 0 az egyes dolgozók bérosztály tarifájának változatát a munka vég­zésének természete, igényessége, va­lamint a dolgozók szakképzettsége szerint; 0 a műszaki gazdaság! dolgozók munkakatalógus szerinti besorolását a központilag kiadott katalógus alap­ján; 0 a mintanormákat munkaigény szerint; 0 a termelési igazgatóságok veze­tőjének — a gazdasági eredmények után — Járó részesedést; 0 a bérpolitika további időtartam­ra szóló koncepcióit. Arról van ugyanis szó, hogy a bé­rek összetétele szorosan összefügg a szükségletekkel, amelyek a szocialista árutermelésben központilag kerülnek meghatározás alá. Az egyéni gazdasági eredményeken alapuló bérek, az irányítás tökélete­sített rendszerében formai szempont­ból az alábbiak szerint Jutnak érvény­re: 0 mint egyszerű teljesítménybé­rek. esetleg a kifogástalan minőségű, időben végzett feladatokért + pré­mium; 0 mint szakmány teljesítménybérek a Jelzett normák szerint; 0 mint kollektív szakmánybérek, a gépesített munkáknál a szervezés magasabb színvonalán; 0 mint egyszerű időbérek telje­sítmény szerinti hozzáfizetéssel az egyéni teljesítményekért a munká­nak Időben, kifogástalan minőségben való elvégzéséért stb. A bérezésnek alábbi formáját csak azokon a szakaszokon alkalmazhatják, amelyeken nem vezethetik be a bére­zés magasabb formáit a teljesítmény és a szakmánybérezést: 0 részesedési bért ott fizethetnek, ahol előre nem lehet megszabni a munka terjedelmét, s ahol a munka folyamatossága ellenőrzés szempont­jából nem eléggé biztosított, azaz nincs kilátás a munkaidő maximális kihasználására. A prémiumok rendszerében és mód­szerében is gyökeres változást vár­hatunk, mégpedig az Iránymutatók meghatározásában, a prémiumok ma­gasságában, mind pedig a premizá­lásra kerülő dolgozók csoportjának terjedelmében. Végül meg kell Jegyezni, hogy az irányítás tökéletesített rendszerében a bérpolitika irányítása három foko­zaton Jut majd érvényre, mégpedig a központi szervek, a főigazgatóságok ; (üzemek feletti szervek, JMTI) és a termelő üzemek vezetésein keresztül, Alapjában véve az itt felvetett el­vek a személyes anyagi érdekeltség : elmélyítésére szolgálnak majd, ame- I lyek kétségtelenül kedvező hatással ■ lesznek az irányítás tökéletesített rendszere életbeléptetése utáni idő­szakban is. PETER BERNÍK mérnök ökonómus 1 az SZNT Földművelésügyi Megbí­zotti Hivatalának dolgozója Algéria mezőgazdasága Algéria művelés alá vonható területe összesen 12—13 millió hektár; ebből ténylegesen művelhetnek 7 millió hektárt, a többi legelő. 1960-ban körülbelül 3 millió hektár művelés alatt álló föld francia kézben volt. A franciák tehát a mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek közel felét birtokolták. Algéria falvaiban erős szocialista szektor jött létre a falusi önkor­mányzatra támaszkodva, ami a közös gazdálkodás különleges formája az otatni falvakon. A falusi önkormányzatok gyors kialakulását a francia gyarmati élet különlegességei tették lehetővé. Jogilag 1963 márciusában szabályozták a falusi önkormány­zatot, amelynek igazgatási szervei a következők: a dolgozók közgyűlése, igazgatótanács, az igazgató tanács elnöke, igaz­gató. 1964-re az önkormányzatok megerősödtek, szerepük döntő a mezőgazdaság minden vonalán, a művelés alatt álló föld­terület fele hozzájuk tartozik. A termelés 60 százalékát végzik. Földjeik 11 százalékát nagy kiterjedésű szőlők borítják. Az algériai földreform megszüntette az idegen és meggyen­gítette a hazai nagybirtokosok befolyását is. Több földbirtokos a franciákkal való barátkozás miatt elvesztette földjeit. A föld Jelentős része azonban még így is a nagybirtokosok kezében ilábbiakban közöljük annak grafikai áblázatát.) Meg kell még Jegyezni, hogy az ínyagi érdekeltség rendszerében az Ssszes mezőgazdasági üzemekben negszűnik a dolgozók számának és iéralapjának direktív (központból taló tervezése, mert a pénzeszközök slosztása (bérekre, fizetésekre, pré­­nlumokra, Juttatásokra) kizárólag az llető mezőgazdasági üzem hatásköré­be tartozik majd. Ezzel egyidejűleg ■negszűnik a béralapnak alapbér és prémium szerinti felosztása, ami Je­lenleg nagy adminisztrálással jár fel­sőbb helyeken is. Ezután minden egyes mezőgazdasá­gi üzem annyi pénzzel rendelkezik, amennyit maga megteremt teljesítmé­nyek értékesítése, térítések stb. út­ján. Megjegyzések a bérek közvetett és közvetlen ökonómiai rendezéséhez Az új helyzet szerint a mezőgazda­­sági bérpolitikát közvetett és közvet­len ökonómiai kombinációban vezet­jük be. A legjelentősebb közvetett ökonó­miai tényezők közé sorolhatjuk: az adó szilárd és változó részének befi­zetését, a termelési igazgatóságnak átutalásra kerülő összeget, az árpoli­tika különbözeti árpőtlékát, a prémiu­mokat az alapárakhoz, a stabilizációs juttatásokat, az állam szubvenciós po­litikáját, a hitelek nyújtásának és fel­­használásának irányvonalát, a kamat és a hitel térítését, a fekbérezés két­oldalú lehetőségét, a büntető eljáráso­kat, a kárigényt, a bérek társadalmi biztosítékát, s a tartalékalap felhasz­nálásának lehetőségét. Közvetlenül ható ökonómiai eszkö­zök alatt azokat értjük, amelyek a központi, azaz az állami alapokból — mégpedig a Pénzügyi Allambízott­­ság (az árakhoz és a bérekhez), a Földművelésügyi Minisztérium és a Megbízotti Hivatal, valamint a terme­lési Igazgatóságok Juttatnak az üze­meknek. Itt a bértarifáról és az alap­bér-fokozatokról is sző lesz, miszerint továbbra is meghatározzák majd az alapjutalmakat és a fizetéseket. Ezek a főbb ökonómiai tényezők, amelyek a Jövőben közvetve vagy közvetlen hatással lesznek a Jutalmazási alap megteremtésére. A térítések (befizetések) rendsze­rében az adó szilárdon meghatáro­zott, valamint változó részének két­féle küldetést szántak. Ezzel az állam rendelkezik, az össztársadalmi szük­ségletek kielégítésére, ugyanígy a kedvező feltételek mellett gazdálkodó üzemekből az államkasszába befolyó adó változó részével. Mível a mező­gazdasági adó szilárd részét minder hektár mezőgazdasági földterületre százalékarány szerint előre meghatá rozott öt esztendőre kivetik, az adó változó részét is százalékarányban hasonlóan hosszabb időre meghatá rozzák a kiegészített teljés termelés értékből, ami serkentőleg hat majc a termelőre, a földalap maximális ki használása, azaz, a termelésre fordí tott eszközök gazdaságos kihaszná lásán keresztül. Ezenkívül az adó vál tozó részét bizonyos mértékben ki egyenlíti majd a jutalmazás színvo nala is. Másik fontos tényező az árrendszer vagyis a különbözeti árpótlék és i prémium. Ezek közvetlen hatással lesznek az összegezett termelési ér­ték kialakítására. Arról van itt ugyan­is szó, hogy az egységesen meghatá­rozott felvásárlási árak a mezőgazda­ságban hasonló küldetést töltenek majd be, mint a szilárdan megállapí­tott árak a népgazdaság más ágaza­taiban. Ez azért van így, mert az egy­ségesen megszabott felvásárlási árak nem térítik meg teljes egészében az egyes ágazati költségeket, hanem a társadalmilag fontos költségeket térí­tik. Továbbá arról van sző. hogy az egységes felvásárlási áraknak hatással kell lenniük a termelés ökonómiai szempontból fontos széthelyezésére. oly módon, hogy az egyes termékeket ott termeljék, ahol arra a legjobbak a feltételek, a lehető legmagasabb népgazdasági haszon mellett. Ezért az árak megállapításánál figyelembe veszik, hogy egv-egy árut milyen ter­melési körzetben termelnek, mert ez a meghatározója az illető áru valósá­gos piaci termelési értékének. Az egy­séges árakhoz különbözeti árpótlékot fizetnek majd (erre minden egyes me­zőgazdasági üzem Jogosan tart igényt). Az árpótlék küldetése, hogy megté­rítse a termékegységre ráfordított va­lóságos költségeket a kedvezőtlen fel­tételek mellett termelő üzemekben. További kiegészítő eszköz lesz az alapárakhoz fizetésre kerülő prémium is. Ezt az árkiegészítő eszközt azért létesítik, mert az egységes árak meg­határozásánál nem reagálhatnak kel­lőképpen a napi kereslet igényeire (bizonyos termékeknél). A prémium serkentőleg hat majd a termelésre. Érdekeltté teszi a termelőket bizonyos termékek lehető legsürgősebb előállí­tására. A prémium persze csak rövid időre ható, átmeneti jellegű ökonó­miai kiegészítő eszköz lesz. További mozgósító ökonómiai ténye­ző a stabilizációs Juttatás, valamint az állam szubvenciós politikája. E kettő tudatosan összefügg államunk gazdasági politikájával, s ezen belül a mezőgazdaság irányítása tökélete­sített rendszerének bevezetésével. Az eddigi módszerektől eltérően (ame­lyek eléggé passzív jelleggel bírnak] a Jövőben az üzemek a technikai fej­lesztésre, a kedvezőtlen gazdasági eredményt elérő üzemek ökonómiai helyzetének konszolidására és a szak­képzett dolgozók stabilizálására hasz­nálják majd fel a fenti eszközöket. A szubvenciók közül külön említést érdemel a stabilizációs Juttatás, ame­lyet majd a termelési igazgatóságok folyósítanak azon mezőgazdasági üze­meknek (kérésre), amelyek kedvezőt­len okoknál fogva nem képesek a hiányosságok sürgős eltávolítására. Ami a hiteleket, a hitelekből a ka­matokat, büntető eliárásokkal és a kötbéreket illeti, az Irányítás tökéle­tesített rendszere bizonyos nyomást gyakorol majd az üzemekre, a hitelek 1 mielőbbi visszatérítésére, hogy fölös­• legesen ne fizessenek kamatot, amely a Jövőben Jóval magasabb lesz, mint ■ ma. A kamatok természetesen csők­­! kentenék a felhasználható teljes ]ö­■ vedelem nagyságát. Hasonló a helyzel a büntetésekkel és a kötbérekkel is • A Jövőben arra van tehát kilátás, g ■ mezőgazdasági üzemekben, hogy e ■ dolgozók és a vezetők részéről kíala­■ kul majd a kölcsönös ellenőrzés lehe­tősége annak megállapítására, hogyar , végezték el feladataikat. Jelenleg e; i úgyszólván Ismeretlen fogalom. Mezőgazdaságunk irányításá­lak tökéletesített rendszerében s ezen belül az anyagi érdekelt­­jég megteremtésében külön figyelmet érdemel a bérek társadalmi biztosítéka. Arról van itt szó, hogy a társada­lom az állami irányítás alatt levő me­zőgazdasági üzemek és vállalatok dol­gozóinak biztosítja az átlagbért az elért gazdasági eredmények ilyen vagy jlyan alakulásán kívül, más oldalról a dolgozók kezességet vállalnak fize­tésük egy részével az üzemnek, a eedvező gazdasági eredmény eléré­séért. Vagyis az állam kezeskedik az dőbér fizetéséért, a bértarifák sze­rinti szakmánybérért, továbbá a Jó szakemberek magasabb pénzügyi ér­tékeléséért stb., amelyekre a dolgozók az idevágó irányelvek alapján igényt tarthatnak. Kezeskedik továbbá a mű­szaki gazdasági szakemberek alapfize­tésének megtérítéséért a bérskála szerint, valamint prémium Juttatá­sáért a tervek teljesítésének arányá­ban. Ezzel szemben a szövetkezeteknél a munkadíjak társadalmi biztosítéka magukra az üzemekre hárul, mégpe­dig olymódon, hogy a Jutalmaknak, munkadíjaknak el kell érniük azt a színvonalat, amilyet a gazdaságok összegezett teljes termelési értéke megenged, vagyis ebbből az követke­zik, hogy a szövetkezetek tagjainak alapjutalmazása a gazadságok való­ságos termelési-ökonómiai színvona­lától válik függővé, illetve a legutóbbi esztendők (legalább öt év) összege­zett teljes termelési értékének alaku­lása szerint. Ha azonban megtörténik, hogj egyes üzemekben megsértik az alap elveket, minek következtében nen rendelkeznek majd megfelelő pénz forrással a bérek és jutalmak téríté sére, az esetben mód nyílik a tarta lék, valamint a részesedési alaprí helyezett eszközök felhasználására. Ha azonban ezek az alapok nem fe deznék a bérszükségletet, abban a: esetben — kérésre — a termelés igazgatóság tartalékalapjából kiegé szítík az összeget, amikor arról i: döntenek (a termelési igazgatóság) hogy az üzem a kölcsönt köteles-i visszafizetni, vagy leírják megfeleli kamatláb mellett. De ezenkívül, min utolsó lehetőség az Állami Bank I a mezőgazdasági üzemek rendelkező sére állhat hitelfolyósítással, ugyan csak kamat lefizetése mellett. Az anyagi érdekeltség új rendszeré ben nagy Jelentőséget tulajdonítunl a gazdasági eredményekből származ> részesedésnek. Az állami mezőgazda sági vállalatokban, ahol az anyagi éi dekeltség kötve lesz a tervezett ősz szegezett teljes termelési érték eléri séhez, a dolgozók részesedése a eredményektől válik majd függővé A részesedés magasságának az üzem terv és a kollektív szerződés szerln legalább 3 százalékot kell elérnie dolgozók Jutalmazási alapjából, vág pedig a terv szerint meghatározol pérmiumalap 60 százalékának ke megfelelnie. A tervek teljesítéséél Járó Jutalmakat rendszeresen a gazde sági év végén fizetik majd a dolgc zőknak. Szövetkezeteinknél is fizetésre ke rül az évi terv túlteljesítéséért jár részesedés. Itt azonban a valóságé

Next

/
Thumbnails
Contents