Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-27 / 34. szám

Megjegyzések az anyagi érdekeltség néhány kérdéséhez

Mit jelent tehát az öszegezett teljes termelési értéken alapuló anyagi érdekeltség elve űj meghatározásában mezőgazdaságunk tökéletesített irányítási rendszere alapelveinek érvényre juttatásánál?

Alapjában véve az anyagi érdekeltség az összegezett teljes termelési érték kialakításában oly módon hat majd, hogy a bevételeknek fedezniük kell a termelési költségeket, ami anynyit Jelent, hogy a termelésből származó pénzügyi Jövedelem előtérbe lép. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a bevételek munkateljesítményen alapulnak, vagyis:

1. mezőgazdasági termékek értékesítése útján;

2. szolgáltatások és más munkák elvégzéséért;

3. különbözeti árpótlék s egyes termékek piaci értékesítése után;

4. prémiumok egyes mezőgazdasági termékek értékesítésénél, a forgalmiadé leszámításával;

5. a beruházások aktivizálása következtében befolyó Jövedelem és a saját előállítású nem beruházási Jellegű tárgyak Jövedelméből;

6. a be nem fejezett termelésből;

7. az időkülönbözetből;

8. saját termékek megmunkálásából és az állatokért (emellett a saját termékek feldolgozásánál és az állatoknál kiszállítjuk: + a valóságos termelést, az elhullott állatok leszámítása után — piaci termelés — a saját termelésű anyagok felhasználását, vagyis a takarmányféléket, aljazót, vetőmagot, ültetőanyagot, szervestrágyát, tehát azokat a saját termelésű anyagokat, amelyekért a szövetkezet egyszer már fizetett jutalmat).

Ebből pedig az következik, hogy a mezőgazdasági üzem valóságos termelését az alábbiak képezik:

• a piaci termelés,

• a tagoknak elosztott természetbeni Járandóság és a természetbeni kiutalások,

0 a saját termékek szükséglete,

0 a saját termékek változása és az állatok.

Az ilymódon elért teljesítmények értékmeghatározója a termelési alap, az anyagi és a pénzügyi természetű költségek rendezésére. A térítési alap leszámítása útján megkapjuk a nyerstermelés Jövedékét. Ehhez hozzáadjuk a nem termelésből származó Jövedéket, amely a következőkből tevődik össze: stabilizációs Juttatások, állami szubvenciók, biztosítói térítések stb. így nyerjük az összegezett teljes termelési értéket. A mezőgazdasági üzemek ebből térítik az államnak Járó adókat (a szilárdan meghatározott és változó adókat), a termelési igazgatóságnak Járó összeget, az összes költségeket, azaz a nem produktív Jellegű kiadásokat, a kötbéreket és más hasonló költségeket. Ebből fizetik továbbá a hosszúlejáratú hiteleket, a kölcsönöket, s a kamatokat. Ezek leszámítása után kapjuk a mezőgazda sági üzem felhasználható teljes Jőve delmét, s a mezőgazdasági üzem ebből létesítheti az alábbi alapokat:

0 az alapeszközöket az újjáépítésre valamint az üzemfejlesztésre,

0 a lakásépítést,

• a forgóeszközöket,

0 a tartalékokat,

0 a szociális és kulturális szükség letek alapjait.

Az itt felsorolt alapok feltöltés< után Jön létre a jutalmuk és a pré miumok alapja. Ezt használja fel i mezőgazdasági üzem az alapdíjak, fi zetések és prémiumok, mind pedij az elért gazdasági eredmények utál fizetésre kerülő részesedések téríté sére.

(Az összegezett teljes termelési ér ték könnyebb érthetősége végett a

MINT MÁR ISMERETES, mezőgazdaságunk Irányításának tökéletesített rendszerét jövő év január elejétől bevezetjük. Ezzel egyidejűleg érvénybe lépnek az anyagi érdekeltség új elvei mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban s más, államilag irányított mezőgazdasági vállalatokban.

Az anyagi érdekeltség hatással lesz majd az összegezett teljes termelési érték megteremtésénél. E munkastílus alapján kiküszöböljük az anyagi érdekeltség eddigi hiányosságait, azaz denivelizáljuk a bérezést és a jutalmazást. Nagyon természetes, hogy ez megköveteli a mezőgazdasági bérpolitika közvetve és közvetlenül hatő ökonómiai elveinek módosítását.

san elért összegezett termelési érték szolgáltatja erre az alapot. Felhasz-nálhatják majd e célra a terven felül elért pénzeszközöket a gazdaság hely* zetének megfelelően.

A mezőgazdasági bérpolitikának közvetlenül ható ökonómiai serken* tője lesz, hogy az állami üzemekben a béreket központilag a bértarifa skálái szerint szabják meg az alkalmazottak alapfizetésének magasságában. Ez annyit jelent, hogy központilag meghatározzák:

0 a Jutalmazás Javasolt módszerét a termelési ágak munkaigényének megfelelően;

0 az egyes munkafolyamatok osztályba sorolását és a megengedhető változásokat a technikai fejlesztéssel összhangban (minősítési kategóriákat bocsátanak az üzemek rendelkezésére);

0 az egyes dolgozók bérosztály tarifájának változatát a munka végzésének természete, igényessége, valamint a dolgozók szakképzettsége szerint;

0 a műszaki gazdaság! dolgozók munkakatalógus szerinti besorolását a központilag kiadott katalógus alapján;

0 a mintanormákat munkaigény szerint;

0 a termelési igazgatóságok vezetőjének — a gazdasági eredmények után — Járó részesedést;

0 a bérpolitika további időtartamra szóló koncepcióit.

Arról van ugyanis szó, hogy a bérek összetétele szorosan összefügg a szükségletekkel, amelyek a szocialista árutermelésben központilag kerülnek meghatározás alá.

Az egyéni gazdasági eredményeken alapuló bérek, az irányítás tökéletesített rendszerében formai szempontból az alábbiak szerint Jutnak érvényre:

0 mint egyszerű teljesítménybérek. esetleg a kifogástalan minőségű, időben végzett feladatokért + prémium;

0 mint szakmány teljesítménybérek a Jelzett normák szerint;

0 mint kollektív szakmánybérek, a gépesített munkáknál a szervezés magasabb színvonalán;

0 mint egyszerű időbérek teljesítmény szerinti hozzáfizetéssel az egyéni teljesítményekért a munkának Időben, kifogástalan minőségben való elvégzéséért stb.

A bérezésnek alábbi formáját csak azokon a szakaszokon alkalmazhatják, amelyeken nem vezethetik be a bérezés magasabb formáit a teljesítmény és a szakmánybérezést:

0 részesedési bért ott fizethetnek, ahol előre nem lehet megszabni a munka terjedelmét, s ahol a munka folyamatossága ellenőrzés szempontjából nem eléggé biztosított, azaz nincs kilátás a munkaidő maximális kihasználására.

A prémiumok rendszerében és módszerében is gyökeres változást várhatunk, mégpedig az Iránymutatók meghatározásában, a prémiumok magasságában, mind pedig a premizálásra kerülő dolgozók csoportjának terjedelmében.

Végül meg kell Jegyezni, hogy az irányítás tökéletesített rendszerében a bérpolitika irányítása három fokozaton Jut majd érvényre, mégpedig a központi szervek, a főigazgatóságok ; (üzemek feletti szervek, JMTI) és a termelő üzemek vezetésein keresztül, Alapjában véve az itt felvetett elvek a személyes anyagi érdekeltség : elmélyítésére szolgálnak majd, ame- I lyek kétségtelenül kedvező hatással ■ lesznek az irányítás tökéletesített rendszere életbeléptetése utáni időszakban is.

PETER BERNÍK mérnök ökonómus 1 az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának dolgozója

Algéria mezőgazdasága

Algéria művelés alá vonható területe összesen 12—13 millió hektár; ebből ténylegesen művelhetnek 7 millió hektárt, a többi legelő. 1960-ban körülbelül 3 millió hektár művelés alatt álló föld francia kézben volt. A franciák tehát a mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek közel felét birtokolták. Algéria falvaiban erős szocialista szektor jött létre a falusi önkormányzatra támaszkodva, ami a közös gazdálkodás különleges formája az otatni falvakon. A falusi önkormányzatok gyors kialakulását a francia gyarmati élet különlegességei tették lehetővé.

Jogilag 1963 márciusában szabályozták a falusi önkormányzatot, amelynek igazgatási szervei a következők: a dolgozók közgyűlése, igazgatótanács, az igazgató tanács elnöke, igazgató.

1964-re az önkormányzatok megerősödtek, szerepük döntő a mezőgazdaság minden vonalán, a művelés alatt álló földterület fele hozzájuk tartozik. A termelés 60 százalékát végzik. Földjeik 11 százalékát nagy kiterjedésű szőlők borítják.

Az algériai földreform megszüntette az idegen és meggyengítette a hazai nagybirtokosok befolyását is. Több földbirtokos a franciákkal való barátkozás miatt elvesztette földjeit. A föld Jelentős része azonban még így is a nagybirtokosok kezében

ilábbiakban közöljük annak grafikai áblázatát.)

Meg kell még Jegyezni, hogy az ínyagi érdekeltség rendszerében az Ssszes mezőgazdasági üzemekben negszűnik a dolgozók számának és iéralapjának direktív (központból taló tervezése, mert a pénzeszközök slosztása (bérekre, fizetésekre, prénlumokra, Juttatásokra) kizárólag az llető mezőgazdasági üzem hatáskörébe tartozik majd. Ezzel egyidejűleg ■negszűnik a béralapnak alapbér és prémium szerinti felosztása, ami Jelenleg nagy adminisztrálással jár felsőbb helyeken is.

Ezután minden egyes mezőgazdasági üzem annyi pénzzel rendelkezik, amennyit maga megteremt teljesítmények értékesítése, térítések stb. útján.

Megjegyzések

a bérek közvetett és közvetlen ökonómiai rendezéséhez

Az új helyzet szerint a mezőgazdasági bérpolitikát közvetett és közvetlen ökonómiai kombinációban vezetjük be.

A legjelentősebb közvetett ökonómiai tényezők közé sorolhatjuk: az

adó szilárd és változó részének befizetését, a termelési igazgatóságnak átutalásra kerülő összeget, az árpolitika különbözeti árpőtlékát, a prémiumokat az alapárakhoz, a stabilizációs juttatásokat, az állam szubvenciós politikáját, a hitelek nyújtásának és felhasználásának irányvonalát, a kamat és a hitel térítését, a fekbérezés kétoldalú lehetőségét, a büntető eljárásokat, a kárigényt, a bérek társadalmi biztosítékát, s a tartalékalap felhasználásának lehetőségét.

Közvetlenül ható ökonómiai eszközök alatt azokat értjük, amelyek a központi, azaz az állami alapokból — mégpedig a Pénzügyi Allambízottság (az árakhoz és a bérekhez), a Földművelésügyi Minisztérium és a Megbízotti Hivatal, valamint a termelési Igazgatóságok Juttatnak az üzemeknek. Itt a bértarifáról és az alapbér-fokozatokról is sző lesz, miszerint továbbra is meghatározzák majd az alapjutalmakat és a fizetéseket. Ezek a főbb ökonómiai tényezők, amelyek a Jövőben közvetve vagy közvetlen hatással lesznek a Jutalmazási alap megteremtésére.

A térítések (befizetések) rendszerében az adó szilárdon meghatározott, valamint változó részének kétféle küldetést szántak. Ezzel az állam rendelkezik, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére, ugyanígy a kedvező feltételek mellett gazdálkodó üzemekből az államkasszába befolyó adó változó részével. Mível a mezőgazdasági adó szilárd részét minder hektár mezőgazdasági földterületre százalékarány szerint előre meghatá rozott öt esztendőre kivetik, az adó változó részét is százalékarányban hasonlóan hosszabb időre meghatá rozzák a kiegészített teljés termelés értékből, ami serkentőleg hat majc a termelőre, a földalap maximális ki használása, azaz, a termelésre fordí tott eszközök gazdaságos kihaszná lásán keresztül. Ezenkívül az adó vál tozó részét bizonyos mértékben ki egyenlíti majd a jutalmazás színvo nala is.

Másik fontos tényező az árrendszer vagyis a különbözeti árpótlék és i

prémium. Ezek közvetlen hatással lesznek az összegezett termelési érték kialakítására. Arról van itt ugyanis szó, hogy az egységesen meghatározott felvásárlási árak a mezőgazdaságban hasonló küldetést töltenek majd be, mint a szilárdan megállapított árak a népgazdaság más ágazataiban. Ez azért van így, mert az egységesen megszabott felvásárlási árak nem térítik meg teljes egészében az egyes ágazati költségeket, hanem a társadalmilag fontos költségeket térítik. Továbbá arról van sző. hogy az egységes felvásárlási áraknak hatással kell lenniük a termelés ökonómiai szempontból fontos széthelyezésére. oly módon, hogy az egyes termékeket ott termeljék, ahol arra a legjobbak a feltételek, a lehető legmagasabb népgazdasági haszon mellett. Ezért az árak megállapításánál figyelembe veszik, hogy egv-egy árut milyen termelési körzetben termelnek, mert ez a meghatározója az illető áru valóságos piaci termelési értékének. Az egységes árakhoz különbözeti árpótlékot fizetnek majd (erre minden egyes mezőgazdasági üzem Jogosan tart igényt). Az árpótlék küldetése, hogy megtérítse a termékegységre ráfordított valóságos költségeket a kedvezőtlen feltételek mellett termelő üzemekben. További kiegészítő eszköz lesz az alapárakhoz fizetésre kerülő prémium is. Ezt az árkiegészítő eszközt azért létesítik, mert az egységes árak meghatározásánál nem reagálhatnak kellőképpen a napi kereslet igényeire (bizonyos termékeknél). A prémium serkentőleg hat majd a termelésre. Érdekeltté teszi a termelőket bizonyos termékek lehető legsürgősebb előállítására. A prémium persze csak rövid időre ható, átmeneti jellegű ökonómiai kiegészítő eszköz lesz.

További mozgósító ökonómiai tényező a stabilizációs Juttatás, valamint az állam szubvenciós politikája. E kettő tudatosan összefügg államunk gazdasági politikájával, s ezen belül a mezőgazdaság irányítása tökéletesített rendszerének bevezetésével. Az eddigi módszerektől eltérően (amelyek eléggé passzív jelleggel bírnak] a Jövőben az üzemek a technikai fejlesztésre, a kedvezőtlen gazdasági eredményt elérő üzemek ökonómiai helyzetének konszolidására és a szakképzett dolgozók stabilizálására használják majd fel a fenti eszközöket. A szubvenciók közül külön említést érdemel a stabilizációs Juttatás, amelyet majd a termelési igazgatóságok folyósítanak azon mezőgazdasági üzemeknek (kérésre), amelyek kedvezőtlen okoknál fogva nem képesek a hiányosságok sürgős eltávolítására.

Ami a hiteleket, a hitelekből a kamatokat, büntető eliárásokkal és a kötbéreket illeti, az Irányítás tökéletesített rendszere bizonyos nyomást gyakorol majd az üzemekre, a hitelek 1 mielőbbi visszatérítésére, hogy fölös• legesen ne fizessenek kamatot, amely a Jövőben Jóval magasabb lesz, mint

■ ma. A kamatok természetesen csők! kentenék a felhasználható teljes ]ö■ vedelem nagyságát. Hasonló a helyzel a büntetésekkel és a kötbérekkel is

• A Jövőben arra van tehát kilátás, g

■ mezőgazdasági üzemekben, hogy e

■ dolgozók és a vezetők részéről kíala■ kul majd a kölcsönös ellenőrzés lehetősége annak megállapítására, hogyar

, végezték el feladataikat. Jelenleg e; i úgyszólván Ismeretlen fogalom.

Mezőgazdaságunk irányításálak tökéletesített rendszerében s ezen belül az anyagi érdekeltjég megteremtésében külön

figyelmet érdemel a bérek

társadalmi biztosítéka.

Arról van itt szó, hogy a társadalom az állami irányítás alatt levő mezőgazdasági üzemek és vállalatok dolgozóinak biztosítja az átlagbért az elért gazdasági eredmények ilyen vagy jlyan alakulásán kívül, más oldalról a dolgozók kezességet vállalnak fizetésük egy részével az üzemnek, a eedvező gazdasági eredmény eléréséért. Vagyis az állam kezeskedik az dőbér fizetéséért, a bértarifák szerinti szakmánybérért, továbbá a Jó szakemberek magasabb pénzügyi értékeléséért stb., amelyekre a dolgozók az idevágó irányelvek alapján igényt tarthatnak. Kezeskedik továbbá a műszaki gazdasági szakemberek alapfizetésének megtérítéséért a bérskála szerint, valamint prémium Juttatásáért a tervek teljesítésének arányában.

Ezzel szemben a szövetkezeteknél a munkadíjak társadalmi biztosítéka magukra az üzemekre hárul, mégpedig olymódon, hogy a Jutalmaknak, munkadíjaknak el kell érniük azt a színvonalat, amilyet a gazdaságok összegezett teljes termelési értéke megenged, vagyis ebbből az következik, hogy a szövetkezetek tagjainak alapjutalmazása a gazadságok valóságos termelési-ökonómiai színvonalától válik függővé, illetve a legutóbbi esztendők (legalább öt év) összegezett teljes termelési értékének alakulása szerint.

Ha azonban megtörténik, hogj egyes üzemekben megsértik az alap elveket, minek következtében nen rendelkeznek majd megfelelő pénz forrással a bérek és jutalmak téríté sére, az esetben mód nyílik a tarta lék, valamint a részesedési alaprí helyezett eszközök felhasználására. Ha azonban ezek az alapok nem fe deznék a bérszükségletet, abban a: esetben — kérésre — a termelés igazgatóság tartalékalapjából kiegé szítík az összeget, amikor arról i: döntenek (a termelési igazgatóság) hogy az üzem a kölcsönt köteles-i visszafizetni, vagy leírják megfeleli kamatláb mellett. De ezenkívül, min utolsó lehetőség az Állami Bank I a mezőgazdasági üzemek rendelkező sére állhat hitelfolyósítással, ugyan csak kamat lefizetése mellett.

Az anyagi érdekeltség új rendszeré ben nagy Jelentőséget tulajdonítunl a gazdasági eredményekből származ> részesedésnek. Az állami mezőgazda sági vállalatokban, ahol az anyagi éi dekeltség kötve lesz a tervezett ősz szegezett teljes termelési érték eléri séhez, a dolgozók részesedése a eredményektől válik majd függővé A részesedés magasságának az üzem terv és a kollektív szerződés szerln legalább 3 százalékot kell elérnie dolgozók Jutalmazási alapjából, vág pedig a terv szerint meghatározol pérmiumalap 60 százalékának ke megfelelnie. A tervek teljesítéséél Járó Jutalmakat rendszeresen a gazde sági év végén fizetik majd a dolgc zőknak.

Szövetkezeteinknél is fizetésre ke rül az évi terv túlteljesítéséért jár részesedés. Itt azonban a valóságé