Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-27 / 34. szám
Sokat ígérő távlati tervek az albári EFSZ-ben C ZÖVETKEZETEINK NAGYOBB HÁNYADA várakozásteljesen tekint a január elsején életbelépő tökéletesített Irányítás elé. Öröm hallani a messzemenő terveket, melyeket a mezőgazdasági üzemek vezetői szövögetnek a gazdálkodás fellendítése érdekében. Bár az új intézkedés is magába foglalja néhány nemzetgazdaságilag fontos élelmiszer termesztését, a szakemberek szavaiból ítélve a tökéletes irányítás megnyitja az utat a helyi adottságok és a termőföld gazdaságos kiaknázása előtt. Most tehát a föld gazdáin a sor, hogy gyümölcsöztessék sokéves tapasztalataikat, valóra váltsák elgondolásaikat, egyszóval kamatoztassák tudásuk kincstárát. Mondjuk meg őszintén, a múltban akadtak nehéz napok, fölösleges gondok. Többek közt évek során kísértett a takarmányhiány. Amíg az állatok létszámát a hektárokhoz mérten állandóan felfelé srófoltuk, a takarmánynövények vetésterülete maradt a régiben. Tudás a termelés alfája és ómegája A régebbi helyzetet Szládek László, az albári szövetkezet elnöke nagyon találóan jellemezte: — Gazdálkodásunk folyamán voltunk állatkínzók, állattartók, most pedig állattenyésztők leszünk. Akkoriban nem volt arány a növénytermesztés és állattartás, a szálastakarmány, valamint abraktakarmány között. A jövedelmező állattenyésztés megköveteli, hogy a növénytermesztők elegendő takarmányt adjanak át az állattenyésztőknek. Első lépésnek tartottuk tehát, hogy a növénytermesztést olyan emberek irányítsák, akik értenek hozzá. Így került sor SS ÁLLATTENYÉSZTŐINK KÖ-i KÉBEN nem kell népszerűsítenünk* a silótakarmányt. Évek során jő( tapasztalatot szereztek etetésével, l Ha jó minőségű silókazlak bontá-* sához kezdtek a bekészítők, azon-, nal emelkedett a tejhozam, külö-l nősen, ha a nedvdús takarmány* mellé száraz pillangós széna is; jutott a teheneknek. Idén nem lehet panasz a szálas-( takarmányokra. Több szövetkezet * ben már az évelők első kaszálásából egész évre elegendő szénáti kazaloztak. Ám a széna kiegészí-' tője a silótakarmány, melynek termesztésére idén nagyon kedvezetti az időjárás. Nagy tömeget ígér a* silókukorica, míg a másodvetések a szokottnál nagyobb hektárhoza-i mokkái kecsegtetnek. A föld tehát* megadta a magáét, így rajtunk a sor, hogy a termést jó minőség-i ben, mielőbb betakarítsuk. * ' A silótakarmányok közül leg-, ,főbb a kukorica, hiszen a nyugat-i szlovákiai mezőgazdasági üzemek-1 ben a szántóterület mintegy hét( (Százalékán termesztik. Nem vitás« 'tehát, betakarítására épp oly gon-* dot kell fordítanunk, mint az aratásra. I ' Ha kifogástalan, elsőrendű siló-* 'takarmányt akarunk, fő alapelv! tegyen, hogy a silógödör megtol-« 'tése ne tartson két-három napnál* tovább. Ha ez a művelet elhúzódik ,és a takarmányt nem tömítjük ala-« • posan, az anyag könnyen felme-' flegszik és nagy veszteség kelet-. ► kezhet. « . Abban az esetben, ha a kukorica* (silózása néhány hétig eltart, már, • tejes érésben kezdjük silózását, i Jtnert időközben bekövetkezik a' (szükséges viaszérés, majd a teljes ► érés. A munkát úgy szervezzük, .hogy az anyag zöme a legértékesebb állapotban, tehát víaszérés-' • ben kerüljön gödörbe. . Abban az esetben, ha nem rendelkezünk elegendő silógödörrel, (mind hazai, mind külföldi tapasztalatok igazolják, a föld színén (épített silókazlakban kevesebb a (veszteség, mint a silógödlrökben. i —sá— az agronómus, a gépesítő és a zootechnlkus Iskoláztatására. Az új irányítás nagyobb tudást Igényel — szögezi le az elnök a vitathatatlan igazságot. — Ezért a technikumot végzett vezetőknek tovább kell tanulniuk. Jelenleg négyen járnak főiskolára, akik közül idén ketten végeznek. Számításunk szerint újabb két személy megy majd főiskolára. Műtrágya receptre A növénytermesztés keretében három fő növényre irányítják figyelmüket az albáriak. A búzára, a kukoricára és a cirokra. A szántó 18 százalékán búzát, 12 százalékán kukoricát, 4 százalékán pedig cirkot termelnek. A szakszerű vetésforgó, tápanyagellátás, a fajta helyes megválasztása, valamint az agrotechnikai tényezők következetes betartásával igyekeznek mindhárom növény esetében maximális terméshozam elérésére. Bogyai Ignác, a közös agronómusa kijelentette: istállőtrágya nélkül soha nem vetnek kukoricát, cukorrépát. A trágya kezelését háromtagú csoport végzi, akiknek feladata, hogy érett, tápanyagban gazdag zsírozó kerüljön a földbe. A trágyát nap mint nap kihordják és mezei szarvasokban tárolják. Hektáronként nem adnak kevesebben 350 mázsánál. A szervetlen trágya adagolása ugyancsak nagy gonddal történik. A termelésre kerülő növény tápanyagszükségletének megfelelően receptszerűen állítják s keverik össze az előírt adagokat. A műtrágya mennyiségét mindig a várt hektárhozam dönti el. Az ístállótrágya hatóanyagát figyelembe véve pótolják a szükséges tápanyagot. — Mi nem viszünk a földre keverés nélkül műtrágyát — mondja az agronómus. — Még szépszerével akadnak szövetkezetek, amelyek a pótkocsin, vagy a mötrágyaszórógépben keverik össze a műtrágya egyes fajtáit. Nálunk öttagú csoport végzi ezt a munkát, az elmondottak alapján. Sok lucerna = magas hektárhozam A vetésforgó helyes felállítása szintén a magas hektárhozam egyik feltétele. Bogyai elvtárs szavai szerint e téren már egyenesbe jutott a szövetkezet. Jelenleg a búza vetőmagja mind pillangósok után kerül a földbe. Ez főleg a lucerna vetésterületének növelése tette lehetővé. Ugyanis, amíg néhány évvel ezelőtt a földterület 10—12 százalékán termeltek lucernát, most 20 százalékán. Ennek köszönhető, hogy évenként mintegy 80—100 hektár lucerna kerül feltörésre, mely a búza legjobb előveteménye. Főleg az intenzív Bezosztája igényes a tápdús talajra. Márpedig ez a búzafajta oly közkedveltségnek örvend, hogy búzaterületük 60 százalékán termesztik. További 20 százaléka Mirovszkája és 20 százalék Kosúti. A pillangósok után vetett búza alá a foszfor és káliumos műtrágyák kétharmadát a vetőszántással egyidőben juttatják a talajba, a többit vetés előtt. Ugyanekkor bizonyos mennyiségben kénsavas ammóniákot is kiszórnak, hogy a búza kezdeti fejlődését elősegítse. A nitrogén műtrágya adagolására, mint fejtrágyára akkor kerül sor, ha a növény gyengén fejlődik. Ilyen esetben a megosztott tápanyagellátást helyezik előtérbe. Ezek után nem csoda, hogy a szövetkezet tavaly rekordtermést ért el búzából. Nem kevesebb, mint 36,40 mázsa lett az átlagos hektárhozam. Idén 10 kilóval szárnyalták túl a tavalyit, de 1970-ben már 40 mázsás átlagos hektárhozammal számolnak a növénytermesztők. Veszélyben a „királyi korona“ A búzát nyomon követi a kukorica. Annak ellenére, hogy ez a „felfedezett“ növény a takarmányok királya, az albáriak szerint a cirok mozgatja fején a koronát. Bár elégedettek a kukorica hektárhozamával, sőt magas a termésátlaga, a jövőben két százalékkal mégis csökkentik vetésterületét, a szemescirok javára. Hogy miért? Szládek elvtárs a következőkkel magyarázza: — A jövő egyik alapvető követelménye, hogy minél olcsóbban termeljünk. Fontos, hogy minden befektetett korona, minden hektár föld a maximumot nyújtsa. Ez természetszerűleg magával hozza a munkaegységek emelkedését. Erre ugyanúgy gondolnunk kell, mint a hektárhozamok növelésére. Ebből indultunk ki, amikor a cirok vetésterületének növelése mellett döntöttünk. Szövetkezetünknek jő tapasztalata van a cirokkal. Hektárhozamban nem marad le a kukorica mögött. Bár többen úgy vélekednek, a cirok szárát nem lehet feletetni, ellenben a kukoricakőrőt igen. Véleményem szerint nincs szükségünk a kóróra. Silókukoricából annyi silót készítünk, ki is marad belőle. Aki a kóró etetésére szorul, ne várjon hasznot az istállóban. Szládek elnök tovább sorolja érveit. A kukorica és cirok az albári viszonyok -között körülbelül egyforma hektárhozamot, ad, - viszont .jóval, olcsóbb a cirok termesztésének önköltsége. Számításaink szerint egy mázsa cirok önköltsége 39—41 korona, míg a kukoricáé 67—69 korona. Ugyanakkor a cirok eladási ára 140 korona, a kukoricáé pedig 67 korona mázsánként. Meggyőzően hatnak az elnök szaval, különösen ha azt is hozzáteszszük, a cirok termesztése jóval kevesebb kézi munkát igényel és termesztése gépesíthető. Mindamellett a kukorica termesztését is szívügyének tekinti a szövetkezet. Főleg a fajta kiválasztására fektetnek nagy súlyt. Tavaly legjobban fizetett az LSP fajta, mely — májusi morzsolásra számítva — 40 mázsát adott hektáronként. Idén száz hektárt vetettek belőle. Cirokból a Soláry T fajtát és amerikai hibridet vetettek. Tavaly 37 mázsát adott a cirok hektárja, míg idén jóval többre van kilátás. Távlati tervük szerint mind kukoricából, mind cirokból 1970-ben 50 mázsás hektárhozammal számolnak. Kisebb állatlétszám, több hús Alaposan átgondoltak, biztatók az albáriak növénytermesztésére vonatkozó tervei. Ám ugyanezt mondhatjuk az állattenyésztésről is. Az embert gondolkozóba ejtik azok a számok, amelyeket Bíró Páltól, a farm vezetőjétől és Solava Jakab zootechnikustól hallunk. Szinte hihetetlen, hogy a sertések átlagos napi súlygyarapodása 0,77 kg. Pontosabban: a 15—50 kilós súlycsoportba tartozó süldők az előhizlaldában 0,63 kg-ot gyarapszanak, míg az 50—115 kg közötti hízók napi súlygyarapodása 0,87 kg. Amikor hitetlenkedve tekintünk, hol egyik, hol másik vezetőre, a zootechnikus máris hozza a júliusi kimuta-tást, amit a járásnak is elküldték. Nem fér kétség tehát a magas súlygyarapodáshoz. Most az a kérdés, hogyan érnek el ily kimagasló eredményt. Bíró elvtárs késik a válasszal, gondolkodik, mondja, ne mondja. Nem titok, hogy szövetkezetük járási méretben első helyre került a sertéshizlalásban. Némi töprengés után tehát elárúlja sikerük titkát. — Azon kezdem, hogy mintegy 20 százalékkal csökkentettük a sertésállományt. Ezzel szemben a húseladás maradt a régiben, sőt úgy látszik több is lehet az eddiginél. Sikerünk fő tényezője a takarmányozás. Ml az elválasztástól kezdve hizlaljuk az állatokat. Nemcsak arról van szó, hogy jóllakásig esznek a sertések és napi adagjuk 2,30 kg abrak, de ezt fehérjékben gazdag, fölözött tejjel kiegészítik. A múlt hónapban például 12 ezer litert vásároltak és fogyasztottak az állatok. Számításuk szerint a fölözött tej révén mintegy . 0.11 kg ma! növekszik a napi súlygyarapodás. Amíg a tej ára havonta 6000 korona,, addig a felhizlalásból eredő összeg mintegy 12—19 ezer koronára tehető. — A magas súlygyarapodás eredményeként évente csaknem kétszer cserélődnek az állatok — fűzi a beszélgetés fonalát Bíró elvtárs. Amellett, hogy egy kilő súlygyarapodáshoz 3,60 kg abrak fogy el, hat és fél hónapos korban 115 kg-ot nyomnak a sertések. Ennek köszönhető, hogy kevesebb létszámú állatállománnyal több húst termelünk. A napi súlygyarapodást, valamint a malacszaporulatot az is elősegítette, hogy a szövetkezet kicserélte anyasertésállományát. A múltban több fajtával, azok keverékeivel bajmolódtak, most a Sősszigeti Kísérleti Állomás jóvoltából tiszta vérben a Szlovák fehér hússertés tenyésztését űzik. Előtérben az üszőnevelés Az állattenyésztés többi szakaszán is eredményes munka folyik Albáron, Nemcsak a napi kilencliteres tejátlagról beszélhetünk, melynek révén október 10-ig eladják az évre szóló tejmennyiséget, de a hízőmarha, valamint az üszőnevelés terén is van mit mondaniuk. Idén már nemcsak tejből és hízóból áll pénz a házhoz, de húsz darab hasas üszőt is értékesítenek. Elegendő növendék révén a tehenek állandó szelektálás alatt állnak, mely elsősorban a haszonhozam növekedését célozza. Rövidesen bevezetésre kerül a szarvasmarhák másodfokú ellenőrzése, tekintettel a tejelékenységre. Idén 260Ö liter lesz a tehenenként! átlag, de 1970-ben már 3200 liter tejjel számolnak. Pulyka vagy csirke? Az aprőállat-tenyésztés terén még nem döntött a szövetkezet. Pulyka vagy a csirkenevelés lesz-e kifizetőbb? Mindkét termelési ágnak van előnye és hátránya. Jelenleg 6 ezer pulykát tartanak (350 anya) és a tavasz folyamán ugyancsak 6000 csirkét neveltek. Bár ragaszkodnak a pulykákhoz, a csirkenevelés és jövedelmezősége tetszik a vezetőknek. Solava Jakab zootechnikus ezt a következőkkel indokolta: — A pulykára csaknem egy évet kell várnunk, míg értékesíthető. A csirke 8—9 hét alatt pénzzé változik. Igaz, hogy a tavaszon vásárolt jószágot etettük a vöröshagymától kezdve a sárgarépáig, kilenchetes korban 1,56 kg-ot nyomtak. Szeptemberben újra megpróbálkozunk 6000 csirkével, Hogy melyikhez állunk, pulykához vagy a csirkéhez, azt a jövő dönti el. Végtermék = pénz A gazdálkodás hogyanjának fokmérője a pénz. Nem árt tehát, ha legalább summázva szólunk róla. Részünkre — amennyiben főleg az elkövetkező évek gazdálkodását kutattuk — nem érdekes, hogy 1962-ben három és fél millió korona volt a szövetkezet pénzügyi bevétele, 1965- ben ötmillió hatszázezer korona, de az igen, hogy 1970-ben nyolcmillió korona bevételre számít a vezetőség. Idén a növénytermesztők jó munkája révén hat vagonnal több abraktakarmányt kaptak az állattenyésztők, mint amennyivel számoltak. Természetes ezek után az állatgondozókon a sor, hogy ez a takarmánymennyiség necsak az eddigi eredményeket szilárdítsa, de az előbbrejutást is segítse. Ha a munka minden szakaszán becsülettel megállják helyüket a közös tagjai — amire nincs panasz — a tökéletesített irányítás meghozza a maga gyümölcsét. SÁNDOR GÁBOR Kevés befektetés - NAGY HASZON A környéken mindenki ismeri a két jébarátot: Kuklis Imrét és Bircsák Ferencet, a Párkányi Állami Gazdaság dolgozóit. A két szakember vígkedélyű, bár sokszor foglalkoztatja őket valami. Már régóta törik a fejüket, hogyan lehetne a kiselejtezett mezőgazdasági gépekből valami olyat összehozni, ami olcsóbbá, könnyebbé tenné a munkát. Azon töprengtek, szerkesztenek egy gépet, mely a kupacokban tárolt összeállt műtrágyát megtöri, s egyben ki is szórja. Tervüket valóra is váltották. Munkájukhoz egy 2M—330-as gabonakombájn, magyar silókombájn, magyar KB—I kukoricakombájn, RT—204-es trágyaszóró, DOSV— 40-es szalmafújó kiselejtezett alkatrészeit, valamint egy szállítószalagot vettek igénybe. Néhány hetes szorgoskodás után megszületett az univerzális műtrágyaszórógép. <4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. augusztus 27. A A kiselejtezett alkatrészekből szerkesztett műtrágyaszóró kombájn. Balról Bircsák Ferenc, íobbról Kuklis Imre, A felsorolt gépek alkatrészeiből egy nagyon könnyen kezelhető gépet szerkesztettek, melynek üzemeltetése csupán egy személyt vesz igénybe. Megtekintése után bármelyik nagyobb szövetkezet műhelyében elkészíthető. A gép a megkeményedett műtrágyát a kupacból felszedi és megőrli, Egy köbméter anyag felszedése és megőrlése tíz percig tart. Poros vagy granulált műtrágya esetén ez a munka hat percet vesz igénybe. A felszedett és őrölt műtrágya az egy köbmétert befogadó tartályba kerül. A gép szórási szélessége csendes időben 18—20 méter, szeles időben a szórási szélesség fokozódhat. Fontos tényező, hogy a gép a műtrágyát a helyszínre is szállítja. Elkészítése utón egy 40 hektáros heretáblán próbálták ki működését, mely területen az előírt szuperfoszfát mennyiséget két és fél óra alatt szórta ki. Egy köbméter kiszórása tíz percig tartott. Ismétlem, hogy mindehhez a munkához csupán egy emberre volt szükség. Számításokat végeztünk, mennyibe kerül a megkeményedett műtrágya kiszórása repülőgépről abban az esetben, ha előbb kézi vagy gépi erővel összetörik, a repülőgépekhez szállítják, a repülőgép tartályába helyezik, stb., stb. Ha a repülőről történő műtrágyázás hektáronként 50 koronába kerül, ezt az univerzális trágyaszórókombájn két koronáért végzi el. Tehát éppen 25-szörösére csökken a műtrágyázás költsége. A Kuklis—Birzsák-féle trágyaszóró kombájn terhére csupán az írható, hogy esős időben a gép mélyebb nyomokat hagy maga után. Egyébként a műtrágya felszedése, kiszórása olcsón és tökéletesen elvégezhető. A két szakember megérdemelné, hogy újításukat az illetékes helyen is figyelembe vennék, a gépet kipróbálnák, s esetleg annak gyártását elősegítenék, -niti fi N CO QJ 3> 'O <3 £ +-4 Qi T3 Qj =3 „ C 'CD £ Qj Ai Qj ö r! Ki Q* * ^ SQj QJ £: ^ \ní A A gép munka közben,
