Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-02 / 26. szám

Növényevő ha'ak a magyarországi vizeken A tudományos kutatók ezer­­ezerötszázra becsülik az Egye­sült Államok, valamint Kína természetes vizeiben élő hal­fajok számát. A magyarországi halastavakban, folyókban het­­ven-hetvenöt halfaj él. Ezen a területen a jégkorszak előtti gazdag halállomány nem szű­kölködött növényevő halakban sem; csak a jégkorszak után csökkent le a halfajok száma. Magyarországon 1962-ben kezdték meg a növényevő ha­lak tenyésztésének a kísérlete­zéseit. E célra először Kínából importáltak 40 ezer darab egy­nyaras halivadékot. A követ­kező esztendőben a Szovjetunió­ból érkezett három milliónyi halivadék. A múlt év őszén pedig — ugyancsak a Szovjet­unióból — anyahalak is érkez­tek. A növényevő halaknak leg­előnyösebb tulajdonsága, hogy táplálékukat a víz moszatjából, növényeiből nyerik. A halasta­vakban és a folyókban a káros vízinövények a kelleténél Job­ban elszaporodnak, ami nehe­zíti a halastavak, csatornák karbantartását, tisztítását. Ma­gyarországon például csaknem 30 ezer hektárnyi a halastavak területe. A csatornák hosszú­sága 50 ezer kilométer. A ha­lastavak, csatornák szélein a A tógazdasági tenyészpon­­tyot esetenként tömege­sen támadja meg a véglények csoportjába tartozó egysejtű csillangós élősködő (Ichthy­­ophthirius multifiliis). Ezek a véglények gömböly­­dcdek, kb. 1 mm nagyságúak, tehát szabad szemmel is látha­tóak. A bőrön vagy bőrben élősködnek. Elősködésük foly­tán a bőrön nem ritkán szem­betűnő gyulladásos folyamatok jelentkeznek. Fajlagos gazdá­jukon tömegesen megtelepedve a bőrnek jellemző elváltozá­sokban nyilvánuló bántalmát az ón. darakórt okozzák. 1961-ben részt vettem egy tanulmányúton a Vodnany-i Állami Halgazdaságban. Mint sok helyen másutt országszer­te, ebben a halgazdaságban is felütötte fejét a halak dara­kórja. Ekkor volt lehetőségem megismerkedni a már azóta hazánkban eredményesnek bi­zonyult gyógykezelési módszer­rel, amelyet V. D y k tanár, a brnoi állatorvosi főiskola pa­­razitológiai tanszékének veze­tője és J. Tesarcik, a Vöd nany-i Halgazdaság állatorvosa dolgoztak ki. Igaz, hogy a ma­­lachitzöldet már az 1938 as évektől használják halgazdasá­gokban az ikrák penészedése ellen, ellenben a halak dara­­kórja ellen csak az 1369—61-es évekbe Védték használni. c VADASZ 0 HALASZ vizet benövik a nádasok, bel­jebb a hínár, a sás és a gyé­kény, ami növeli az eliszapo­sodást, csökkenti a csatornák vízszállító képességét. Ezért évről évre sok millió forintot fordítanak a tavak, csatornák vizeinek tisztítására, gyomtala­nítására. A halászok nemcsak Magyar­­országon, hanem más ország­ban is régóta foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy ezeket a vizeket valami módon hasz­nosítsák, csökkentve ezzel a vizek karbantartásának, tisztí­tásának költségeit. Erre legal­kalmasabbnak Ígérkezik a nö­vényevő halak tenyésztése, tár­sítva az egyéb halak tenyész­tésével. Az említett halivadékot, il­letve anyahalakat a szövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban, valamint a dinnyési tógaz­daságban helyezték el. Dinnyé­sen tudományos módszerrel folytatják e halakkal kapcso­latos tenyésztési kísérleteket. Rövidesen hozzákezdenek kü­lönleges hormonkezeléssel a növényevő halak mesterséges szaporításásához is. Erre azért van szükség, mert a növényevő halak aránylag későn, 7—8 éves korukban ivarérettek és csak folyóvizekben, különleges körülmények között szaporod-Elsőnek Amlacher (NDK) vizsgálta hosszabb kísérletso­rozatban a malachitzöldoxalát­­nak a halak darakórjára kifej­tett hatását. Majd megállapí­totta, hogy a 0,10 mg/liter kon­centrációjú malachitzötdoxalát­­oldatot 22 C°-on a különféle díszhalfajták 4 napig tűrték. Ennél nagyobb töménység már káros, illetve halálos hatású volt, amely hatást friss vízbe történt visszahelyezéssel sem lehetett többé közömbösíteni. Az említett töménységű oldat­ban 4—10 C°-on a darakór okozói 10 nap alatt pusztulnak el. A vizsgált töménységű ol­dattal szemben tanúsított hosz­­szabb tűrési idő máris lehetővé tette a készítménynek a dísz­hal-terápiába való bevezetését. Az itt közölt adatok csak erre a iiiatachitzöld preparátumra érvényesek, mivel más mala­­chitzöld-sók sokkal mérgezőbb hatásúak. Megállapítást nyert tehát, hogy a készítmény 0,10 mg/1 töménységű oldatban al­kalmas a halak darakórjának leküzdésére. Hazánkban V. Dyk és ). Te­saréik a halak darakórjának gyógykezelését fürösztési eljárással a következő­képpen végzik: a darakórban szenvedő halakat erre a célra alkalmas (8X6 átmérőjű és 0,5 m mély) kádakban illetve medencékben fürösztik. Á ma­­lachitzöldet 0,5 mg/1 koncent­nak. Hormonkezeléssel szapo­rodásukat jelentősen meg le­het gyorsítani. A paksi Vörös Csillag Halá­szati Termelőszövetkezetben három évvel ezelőtt kezdődött a növényevő halak tenyésztése egyéb halakkal együtt. A tó­gazdaságban a tavalyi terv 273 mázsa hal volt. Ezzel szemben 387 mázsás haltermést értek el. Ebben a többletben nagy szerepet játszanak már a nö­vényevő halak. Ugyanis a há­roméves halak itt már elérték a 4—5 kiló súlyt. Ez azt bizo­nyítja, hogy igen jól haszno­sítják a vízi növényzetet és a káros vízinövények elfogyasz­tása kedvezően hat az egyéb halak fejlődésére is. A növényevő halak tenyész­tésével kapcsolatosan elért eredmények kedvező visszhang­ra találtak Európa számos or­szágában Is, ahol szintén hiá­nyoznak a növényevő halak a vízből. így csehszlovákiai, ke­letnémet, jugoszláv, holland, francia és nyugatnémet halá­szati cégek, szakemberek erő­teljesen érdeklődnek a ma­gyarországi tapasztalatok iránt. Erre való tekintettel úgy ter­vezik, hogy a jövőben nagyobb mennyiségben telepítenek nö­vényevő halakat Magyarorszá­gon, s benépesítik vele a Ba­latont, a Velencei- tavat, a na­gyobb csatornákat és halasta­vakat is. Ezzel a haltenyész­tésnek új, sajátos módszere alakul ki, s gazdagítja a ma­gyarországi halászatot. Fehér Gyula rációra szabályozzák a már előzőleg végzett kísérleti ta­pasztalatok alapján. Minden 24 óra elteltével újabb mala­­chitzöld adagot kevernek el a víz előzetes kiengedése nélkül. Ezt az eljárást 8 napon ke­resztül ismétlik, miközben min­den újabb adag malachitzöld festék elkeverése után a gyógykezelt halak klinikai vizsgálat alá esnek. A víz hő­mérséklete a fürösztés meg­kezdése előtt 12 C° volt (má­jusban). A gyógykezelési idő tartama alatt a beteg halakon már szabad szemmel volt lát­ható az élősködőknek a bőrről való leválása és a bőr inten­zívebb nyálkatermelése. Fontos megjegyezni a követ­kező tudnivalókat: 1. A fürösztő kádakat töké­letesen szigeteljük el és a malachitzöld esetleges koncent­ráció csökkenését akadályoz­zuk meg. 2. Az oldatot tökéletesen ke­verjük el a kádban levő vízzel, főleg a sarkakban és a széle­ken. 3. A 9,5 mg/1 malachitzöld koncentrációt inkább egy ki­csit tóladagoljuk, mintsem hogy alábbszáílítsuk. 4. Tartsuk be a 6 napos gyógykezelési időt és a mala­chitzöld naponta előírt adago­lását. Dr. BERÉNYI TIBOR (Zseliz) A horgászati technika VI. világbajnoksága hazánkban Egyre szaporodik a sport­­horgászat rajongóinak száma. E sportág nemcsak nálunk, külföldön is nagyon népszerű. A sporthorgászok száma a vi­lágon ma már több millióra becsülhető. Ez tette szükséges­sé a horgászok nemzetközi szervének, a CIPS-nek (Confé­­deration Internationále de la Sportive) a megalakítását. A szervnek Csehszlovákia csak 1960-tól tagja. Lényegében en­nek a késői tagságnak „kö­szönhetjük“, hogy hazánk a nemzetközi horgászversenye­ken újoncnak számít. Ennek ellenére horgászaink eddig is már sok kitüntetésben része­sültek. Nemzetközi versenye­ken főleg a horgászati techni­ka alkalmazása terén értek el eredményeket. E tényekből ki­indulva a Csehszlovák Testne­velési Szövetség elhatározta, hogy a sporthorgászatot teljes értékű sportágnak ismeri el. Ennek következtében tehát hor­gászaink a sportinester, sőt az érdemes sportmester címet is elnyerhetik. Versenyzőink kiváló eredmé­nyei és sporthorgászatunk ma­gas színvonala arra késztette a Nemzetközi Horgász Szövet­séget, hogy a horgászati tech­nika VI. világbajnokságának megrendezésével a Csehszlovák Horgászszövetséget bízza meg. A jelentős eseményre ez év szeptember 3—5-e között Svit­­ben kerül sor. A versenyen mintegy 300 külföldi vendég­versenyző vesz részt Angliából, Franciaországból, Hollandiából, [ugoszláviából, Luxemburgból, Magyarországról, Lengyelor­szágból, Romániából, Svájcból, Olaszországból, San-Marinóból, a két német államból és más­honnan. Hogy ez a nagy kul­turális- és politikai esemény méltó lehessen hazánkhoz és megmaradjon a külföldi részt­vevők emlékezetében, horgász­­alapszervezeteink fáradságot nem ismerve készülnek a meg­rendezésére. Az idei halfogó versenyt egyébként Angliában rendezik meg. Színeinket ezen a bajnok­ságon öttagú csoport képviseli. Névszerint: a martini Pavel Mamatej, a zilinai Karol Má­tyás és Ondrej Zubor, a Brezo­­vá u Sokolova-i Oldfich Vaőek és a prágai Vladimír Prucüa. A nevezett versenyzőknek ha­zánk valamennyi horgásza si­keres szereplést kíván. L. Volüek HELYREIGAZÍTÁS Olvasóink szíves elnézését kérjük a Szabad Földműves június 4-i számában megjelenő 5. számú Vadász-Halász szak­melléklet hatodik oldalán levő cikk címébe becsúszott értelem­­zavaró hibáért. A cikk helyes címe: A növényevő halak ho­nosítása. A szerkesztőség Malachitzöld hatása a halak darakórjára

Next

/
Thumbnails
Contents