Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-13 / 32. szám
ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS Változások a mezőgazdasági tervezésben • Hogy mikor Jártam utoljára az ipolyviski szövetkezetben? őszintén szólva, erre már pontosan nem emlékszem. Évek után újra ellátogattam a szorgalmukról országos hírű szövetvetkezeti dolgozók közé. Legyen ez amolyan adósságtörlesztés. A kultúrház íelé ünneplőbe öltözött szövetkezeti tagok szaporázták lépteiket. — Nagy nap ez a mail — mondogatták. 1 Itt bizony van miért ünnepelni. Magtárban a gabona, s ami az államnak járt, már rég átadták a terményforgalminak. A szerződésen felül száz mázsányit juttattak. A lévai járási szervek is értékelik a vískiek áldozatkész munkáját, s az ünnepségen részvevő küldöttség nevében KAZLOVLÁSZLÓ elvtárs, a termelési igazgatóság fő ökonómusa, BÁLLÁ JÓZSEFNEK, az elnöknek, átadta a gabonabetakarításban győztes szövetkezetnek járó elismerő oklevelet. Hogyan érték el ezt a kedvező helyezést? Ügy, hogy alaposan átgondolt munkaszervezést alkalmaztak, mindenkinek volt saját feladata, emberek, gépek megtették a magukét. Meg kell még említeni, hogy az áldozatkész munkából a Dobrá Niva-i (zólyomi járás) szövetkezet is kivette részét, mert gépeivel önzetlenül segített a gabonafélék betakarításában. Most pedig a viski kombájnosók aratják és csépelik a baráti szövetkezet kalászosait. Így fűződik szorosra a barátság, a szlovák-magyar testvéri együttműködés. Különben a két szövetkezet kapcsolata nem csupán a munkára vonatkozik. A sikereknek is együtt örvendenek a szövetkezetek ünnepnapjain. Elbeszélgetnek, együtt vigadnak, s ez így helyes. Sokan példát vehetnének róluk. BEZOSZTÄJA IDÉN ÉS JÖVÖRE GÁLIK JÓZSEF agronómus elmondta, hogy tavaly a Bezosztája búzafajtából originál vetőmagot kaptak, s a kerti földből kihasított 10,5 hektárnyi területen vetették el ipari trágyázás nélkül. A vetést csak október végefelé szorgalmazhatták, mert későn kapták a vetőmagot. Az eredmény mégis kitűnő.. Nem kevesebb, mint 40,83 q/ha lett az átlag. De idén már a tapasztalat birtokában másként cselekszik az agronómus. A Bezesztája vetésterületét 30 hektárra szaporítja. Erre kiváló minőségű saját termesztésű vetőmag áll rendelkezésre, s a növény fejlődésének serkentésére 240 kg ipari trágyát ad tiszta hatóanyagban. A trágyaszerek felét szántás előtt,'a hátralevő részt pedig a vetőágyba bedolgozva. A tervek szerint háromszori nitratálással számol az agronómus tavasznyílás előtt. A szövetkezet búzaterületén a Diana dominál. Idén ebből 128 hektárnyit arattak 33 q/ha-s átlagterméssel, s a Pavlovicei 198-as pedig 27,6 q/ha-t adott. Ilyenformán a szövetkezet búzaátlaga 28,62 mázsa lett. Ha visszapillantok néhány évre s megvizsgálom a szövetkezet búzatermesztési statisztikai adatait, azt olvashatom, hogy 1963-ban 20,5, 1964-ben 24, s tavaly ugyancsak 24 mázsa volt a hektárhozam. Eszerint idén több mint 4,5 mázsával jobbak az utóbbi két esztendőhöz arányítva, ami figyelemre méltó eredmény. Kétségkívüli, ha nem igyekeztek volna a betakarítással, az esőzések nagy kárt tettek volna a gabonákban. Azonban Gálik elvtárs, a búzatermesztés terén Jövőre az Ideitől is bőségesebb eredménnyel számol. Meg is van erre az oka, hiszen a 30 hektár Bezosztája garancia lesz, meg aztán azzal is számolni lehet, hogy a 118 hektár Diana is jobban fizet majd. Elég az hozzá, hogy a gabonafélék hektárátlaga idén kereken 28 mázsa volt, míg 1964-ben 20,9, 1965-ben pedig csak 23,8 mázsát értek el. Az eredmény bíztató, mert ezen a szakaszon több mint 100 ezer koronával túlszárnyalták a bevételi tervet. A kitermelt 78 vagonnyi gabonaféléből a 37 vagon állami eladása után, a szövetkezetnek 41 vagon maradt. A gabonaféléken kívül magasan túlszárnyalták a pénzügyi tervet az időben értékesített korai burgonyánál és a repcemag értékesítésénél is. Szép terméssel kecsegtet továbbá a cukorrépa és a kukorica. Szálastakarmányokból 87 vagonnal gyűjtöttek kazlakba, 23 vagonnal többet, mint a múlt esztendőben, s még kilátás van tíz vagon sarjúra, valamint tizenöt vagonnyi tarlöherére. Ez utóbbi silózásra kerül. A TERMELŐTŐL AZ ELADÓHOZ NYUSTIN JÓZSEF neve a kertészek körében, no meg a felvásárlók szemében márkának számít. Munkacsoportjának tagjai csodákat művelnek a 35 hektáros kertészetben, ahol húszféle növény dominál. (Étkezési paprikából hat fajta). , Persze, az ipolyviski szövetkezetnek sem mindegy, hogy az általa kitermelt zöldségfélék milyen állapotban kerülnek a fogyasztóhoz. Ezért szerződést kötöttek a Zeleninával, s az árunak egy részét egyenesen az elárusító helyekre szállítják. így például a Selmecbányái vonalon 16 üzletet látnak el kiváló minőségű, harmatos zöldségfélével, kilónkénti 40 filléres felárért. A ziari vonalon pedig hét üzlet kapja tőlük az árut kilónkénti 50 filléres felár juttatása mellett. A Zeleninával 51 vagonnyi zöldségfélére kötöttek szerződést, de kilátás mutatkozik 70 vagon termésre. A hátralévő árut az ország különböző ipari központjaiban értékesíti a szövetkezet. Szükség is van a rugalmas árumozgatásra, hiszen a szövetkezet ezévi pénzügyi terve 1 millió 361 ezer koronával számol a kertészetből. Eddig kereken 502 ezer korona a bevétel, vagyis 135 ezer koronával több, mint tavaly ilyenkor. Honnan jön majd a hátralévő öszszeg? Nézzük csak közelről. Nyustin Jóska és munkatársai ez évben fűszerpaprikából kiváló eredményre számítanak. Az öt hektárról 300 ezer koronányi bevételt várnak. Ez duplája a tervezett összegnek. Emellett titokban abban is reménykednek, hogy elnyerik az országos első díjat. Jól fizet az uborka is. Hektárja máris meghozta a 40 ezer koronát, de ez az összeg korántsem végleges. Ügy ötvenezer körül talán megállnak, de az étkezési paprikából nyolcvan-kilencvenezer korona hektáronkénti bevételre számolnak. Ugyanakkor a sárgarépa és a hagyma csak 25 ezer koronát hoz hektáronként, dehát erre is szükség van. Tény, hogy a szövetkezetben dolgozó szövetkezeti tagok sokat tesznek az erdemények elérése érdekében. Szüksége lenne a gazdaságnak, egy korszerű palántázó gépre, ami megkönnyítené a dolgozók munkáját, de sajnos, beszerzése egyelőre lehetetlen, örvendetes lenne, ha az illetékesek segítő kezet nyújtanának a viskieknek, hiszen már eddig is sokat tettek társadalmunk szükségleteinek ’ kielégítése céljából. A ZOOTECHNIKUS TERVEZGET TÓTH IGNÁC, a közös zootechnikusa pár napja érkezett haza Nagymegyerről, a műszaki középiskolából, ahol eredményesen befejezte tanulmányait, s most tervezget. Körvonalazza, formálgatja az állattenyésztés jövőjét. Így érvel: „A szövetkezet szántóföldi takarmánya évente 130—140 hek. tár közt mozog, de ezenkívül van a gazdaságnak 200 hektár rétje és 70 hektárnyi legelője is. Az indokolttá teszi a szarvasmarha-tenyésztés, illetve a tejtermelés bővítését.“ Bállá elvárs, a szövetkezet elnöke pedig a következőket mondja: „Azelőtt méltán bírálták egyesek a fejési átlagot, mert csak négy liter körül mozgott. Tudtuk, hol a hiba, de nem tehettünk ellene semmit s nem távolíthattuk el a rossztejelő teheneket. Amióta önállóbbak, szabadabbak lettünk, vágóhídra adtuk a selejtet, gyökeres változás állt be.“ Valóban így igaz. Júniusban nyolc liter fölé emelkedett a napi darabonkénti fejési átlag. S az is eredmény, hogy az állomány már teljesen TBC- mentes, s megfelelő takarmányozás mellett mód nyílik a tejhasznosság növelésére. , Ha az előző évek tehenenként! évi tejátlagát nézzük, (1963-ban 1533 liter, 1964-ben 1752 liter, 1965-ben 1679 liter), azt láthatjuk, hogy az nagyon alacsony. Föntebb az elnök elmondta, miért. Idén azonban a zootechnikus már 1900, esetleg 2000 literrel számol. Kétségtelen, hogy az állomány tökéletesítése után ez már lényeges előrehaladás lenne, de a jövőben még többre van szükség. S legtöbb pedig az elegendő és jó minőségű takarmányon múlik. Vlsken irányt vettek az utódnevelés korszerűsítésére. Jó jel, hogy saját nevelésű, kimagasló hozamú elődöktől válogatják össze a jövő állományának alapját. Ez feltétlenül hatással lesz a tejátiagra. Nem ártana azonban, ha tíz-húsz jóhasznú elődtől származó előhasi üszőt Is vásárolnának. Ez feltétlenül előmozdítaná tejtermelésüket. Tény, hogy a gazdaságosság szempontjából, legalább 2600 literes tehenenként! tejátlagot kell elérnie a szövetkezetnek. Akkor majd érdemben beszélhetnek az állattenyésztés programjának megváltoztatásáról, amire a zootechnikus szerint feltétlenül szükség lesz. El kell ismerni, hogy a tojástermelés igen szépen fejlődik. Tavaly például több mint 160 tojást termeltek tyúkonként, s idén már 170—175-re van kilátás. Ez évben kacsa- és lúdtartásra is berendezkedtek. A gyorshizlalásra fogott hatszáz kacgát, ötvenöt napon belül 2,20 kg élősúlyban adták jó pénzért piacra, s ebből csak negyven darab volt másodosztályú. Az értékesítés és a szükséges egészségügyi intézkedések után újabb 735 kacsát vásároltak hizlalásra. Ludakból 650 darabot számlálnak, amelyeket május közepe táján vettek, s napokban a mérésnél megállapították, hogy a nagyobbja 4,70, a kisebbje pedig 3,70 kg. A Iudak nagyon jó húsban vannak s öt kilós élősúlyban kilónkénti húsz koronáért kerülnek értékesítésre. A kacsa és a lúdtartás idén még csak kísérlet, amolyan vizsgálódás féle a jövő szempontjából. MINDEN JÖ, HA SOK A PÉNZ Pénz dolgában a szövetkezet mindig jól állt. Ahol 33 koronát fizetnek munkanormánként, ott nincs pénztelenség. A félévi bevételek is azt mutatják, hogy most Is jól áll a közös. A folyószámla a minap 800 ezer koronát jelzett, de azóta néhány százezerrel gyarapodott. — Nem véletlen — jegyezte meg BARTAL KÁROLY elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke —, hogy a falu lakosságának évi jövedelme hétmillió korona körül mozog. Ebből mintegy hárommilliót a szövetkezet juttat tagjainak, egymilliót pedig államunk ad a nyugdíjasoknak, a hátralevő hárommilliót pedig 140 falun kívül dolgozó viszi haza. Az üzletek évi forgalma pedig eléri a négymillió koronát. Ebből is látható, hogy a viski dolgozók eredményesen végzett munkájuk után jól élnek, ami nemcsak ruházkodásukon, hanem takaros lakásaikon és korszerű háztartási berendezéseiken is meglátszik. HOKSZA ISTVÁN SZILÁZS műanyagzsákban Több évi kísérletezés után az északamerikai Rutgers Egyetem érdekes eseményekről számol be. Igyekeztek megállapítani a levágott takarmány szállítható silótartályba gyűjtésének módját. Az eljárás abból áll, hogy egy a műanyagzsák befogadására alkalmas — 1—2 t takarmányt befogadó fémhengert szerelnek egy pótkocsi alvázára a járvaszecskázó mögé. A felszecskázott silótakarmány a járvaszecskázó fúvócsövéből közvetlenül a müanyagtartályba kerül. Ennek megteltével a fémtartályba új plasztikzsákot tesznek, és a munka fennakadás nélkül folytatható. A kísérlet során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett felszerelés mellett a munka elvégzéséhez három ember elegendő. Egy-egy 2 tonnás zsák megtöltéséhez 30 perc szükséges. Ez alatt a vizsgálathoz szükséges mintavétel, a mérlegelés és a légmentes lezárás Is elvégezhető. A silótakarmányt a kísérlet során mechanikus úton tömörítették. Az NSZK-ban ugyanilyen eljárást próbáltak ki, de a levegőt vákuummal ritkították. Természetesen adódtak bizonyos nehézségek, különös tekintettel az alkalmazott műanyag tartósságára és élettartamára, valamint a lezárás körülményességére. Mindenesetre az eljárási mód új lehetőségeket nyit a szállítás, raktározás és anyagmozgatás térén. Walter, C. C. vwwwwwwwww A mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének bevezetése megköveteli, hogy a tervezésben alapvető módosítások történjenek. Főként az üzemi tervezés és a szerződések kötése terén várható minőségi változás. Tudni kell, hogy az eddigi adminisztratív, direktív formákat a közvetve és közvetlenül ható ökonómiai eszközök váltják föl, s ez kétségtelenül serkenti majd a termelőket a mind nagyobb gazdasági eredmények elérésében, ami megmutatkozik majd a szerződések megkötésénél is. Alapvető változásra van kilátás már az 1967-es évre szóló tervezésben. Központilag írják széjjel a kötelező feladatokat, mint például a gabonafélék piaci értékesítését és az ipari célra szánt kukoricát. Ez iránymutatókban, illetve technikai egységekben jut majd kifejezésre, nem úgy, mint idáig. Ugyanígy lesz a beruházási építkezésekkel, valamint az anyagi és a műszaki természetű szükségletekkel. Központilag csupán a keretet határozzák majd meg, vagyis: 0 az építkezések terjedelmét; 0 kiutalást téglára; 0 fedőanyagok mennyiségét; 0 szigetelő kellékek szükségletét stb. Ez annyit jelent, hogy az árpolitikán és az állam pénzügyi hozzájárulásának rendezésén kívül módosítani fogják a beruházási építkezések adásvételi ügyleteit, továbbá az egyes üzemek és felsőbb szerveik hatáskörének terjedelmét. MILYEN VÄLTOZÄSOKRÖL VAN SZŐ? A termelési igazgatóság megküldi majd a mezőgazdasági üzemeknek a közös javaslatot. Azok saját természeti, ökonómiai adottságaiknak megfelelően maguk döntik el, mit vállalnak. Ezzel egyidejűleg mérlegelik a termelésre fordítható eszközök nagyságát, amelyeknek hatással kell lenniük a lehető legkedvezőbb összegezett mezőgazdasági termelési érték, illetve a legnagyobb termelési hatékonyság és gazdaságosság elérésére. A mérlegelés után kötik csak meg a szerződéseket a termékek értékesítésére, s a termeléshez szükséges kellékek beszerzésére, a mindkét fél számára legelőnyösebb ökonómiai feltételek mellett. A beruházási építkezéseknél elsősorban pénzelést szempontból várható változás. Itt leginkább az üzemek saját pénzforrásai viszik majd a főszerepet. Esetleg hitelekre igényt tartanak, amit a bank csak abban az esetben folyósít, ha biztosítékát látja a beruházott összeg mielőbbi megtérülésének. Az elmondottakból kitűnik, hogy nagyon lényeges intézkedés életbeléptetéséről van szó, az üzemek feletti irányítás rendszerében. A mezőgazdasági üzemek a legmesszebbmenő önállóságra tesznek szert a termelés irányának s terjedelmének meghatározása, illetve a piaci értékesítés, továbbá a beruházási eszközök felhasználása terén. Az új helyzet megköveteli, hogy a felsőbb irányító szervek, de leginkább a termelési igazgatóságok, a jövőben igényesebbek legyenek. Az üzemek feletti irányító szerveknek (minden fokon) feladatuk lesz, hogy a mezőgazdasági termelő s az áruátvevő, továbbá a szolgáltatásokat nyújtó üzemek közt olyan kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek teljes mértékben befolyást gyakorolnak a társadalom áru-igényeinek kielégítésére a termelés arányos növekedésére, s az ezt elősegítő eszközök gazdaságos kihasználására. MILYEN ESZKÖZÖKKEL RENDELKEZNEK MAJD A TERMELÉSI IGAZGATÖSÄGOK? A társadalom megrendeléseinek teljesítésére a következő eszközök állnak majd a termelési igazgatóságok rendelkezésére: 0 pénzforrások az ökonómiai szempontból gyenge üzemek termelési színvonalának javítására, valamint más célszerű dolgokra; 0 a takarmány-tartalékalap az állattenyésztés hasznosságának serkentésére, valamint vetőmag, tej, répa, stb. tervezett piaci termelésének túlteljesítéséért; 0 tartalékpénzforrás, amelyet maguk az üzemek juttatnak közös alapba, továbbá az állami költségvetésből származó pénzforrás. Ebből a termelési igazgatóságok kamatmentes kölcsönt folyósítanak majd a gazdaságoknak a nyerstermelés pénzügyi részének kiegészítésére, s kezeskednek az Állami Banknál az üzemi hitelek visszatérítéséért; 0 tartalék-pénzforrás a műszaki fejlesztésre. Ebből az alapból térítik a kísérleti célokat szolgáló építkezéseket; 0 indokolt esetben engedményeket tesznek, hogy egyes mezőgazdasági üzemek a jövedelem elosztásában eltérjenek az általánosan érvényben lévő alapelvektől. Ezekkel az ökonómiailag serkentő eszközökkel és feltételekkel számol az irányítás tökéletesített rendszere a termelőerő fejlesztése,szempontjából. MI A TEENDŐ JELENLEG? Már Idén el kell követnünk minden lehetőt, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány tartalékolására, hogy az elkövetkező évben e téren ne érjen bennünket meglepetés. Az 1967-es évi terveket már az új helyzetnek megfelelően kell előkészítenünk, formába öntenünk. Majd november végéig az átvevőkkel s a szállítókkal meg kell kötnünk a szerződéseket. Persze, nem csupán a szerződések megkötéséről van itt szó, hanem a termelést és az értékesítést is az új helyzethez kell igazítanunk, hogy az irányítás tökéletesített rendszerének bevezetésénél elkerülhessük az esetleges hiányosságokat, mert az értékesítők és az átvevők kezdeti hibái károsak lehetnek. Mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából 1970-ig újra át kell értékelnünk és ki kell egészítenünk az üzemekben előzőleg készített összefoglaló fejlesztési terveket (generel), főleg a szakosításra és az üzemek közti kooperációra vonatkozó részeket. Dolgozzuk ki továbbá a szolgáltatások konkrét távlati programtervét (1970-ig) s hasonlóan rövidebb egy-két éves időtartamra. A beruházási építkezések szakaszán meg kell vizsgálnunk az eddig érvényben lévő programot, hogy a jövőben összhangot teremthessünk beruházási politikánk, a technikai fejlesztés, valamint a befektetés, továbbá a gazdaság bizonyos irányú fejlesztése közt. Fel kell mérnünk az eddigi konszolidációs megoldások irányának helyzetét, s az irányítás tökéletesített rendszerének szellemében segítenünk kell a gyenge mezőgazdasági üzemeket. Ezenkívül szükséges lenne, hogy a műszaki, gépi berendezéseket kompletizáljuk, s kidolgozzuk a gazdaságok erre vonatkozó tervét (1970-ig). Ennek a feladatnak elvégzésével főleg a gépállomásokat kellene megbízni. Továbbá be kellene vezetni a mezőgazdasági dolgozók széleskörű szakmai oktatását, meg kell világítani számukra az irányítás tökéletesített rendszerének gazdasági oldalát, annak célját és szabályait, mert csak így várhatunk kifogástalan termelőtevékenységet. —peb— A tejtartósítás új módszere Az angol Express Dairy Company módszer a szokványos tejkezelésnél olyan eljárást dolgozott ki, amely nem költségesebb. Előnye, hogy föhosszabb tárolás esetén Is meggátolja löslegessé teszi a gyors szállítást, tea tej romlását. A módszer az emlí- hát a tejszállítás időpontját maga a tett társaság, a brit földművelésügyi termelő választja meg. Mihelyt ez beminisztérium, valamint a reading! igazolódott, Dél-Amerika nagytömegű Nemzeti Tejgazdasági Kutatóintézet tej szállítására kötött szerződést és kilenc évi közös munkájának ered- az USA-val is tárgyalások folynak ménye. Az ún. ultramagas-hőmérsék szállítási szerződések megkötésére, letű sterilizációs módszerrel a frissen fejt tejet magas hőfokon sterilizálják, Auslands Inform és utána azonnal lehűtik. Az így kezelt tej, bármely éghajlat alatt, hűtés ________________________ _ sr szabad földműves 5
