Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-02 / 26. szám
{Folytatás az í. oldalról) FÁCÁN A fácán állomány számbeli alakulásával űgy-ahogy elégedettek lehetünk. A második világháború előtti létszám ugyan tnegnövekedett, azonban a lehetőségeket, amelyek szaporodását elösesgíthetnék, nem használtuk ki. A szabvány állományszámmal szemben, amelyet 950 000 darabban határoztak meg, 1965 tavaszán a törzsállomány mindössze 814 000 volt. Ez ideig távolról sem használtuk ki a régi fácánosok felújításának és újak alakításának lehetőségét olyan mértékben, mint ahogyan azt az 1965-ben kiadott kormányhatározat elrendeli. A vadásztársaságok nem oldhatják meg ezeket a kérdéseket szűklátókörűén és csupán saját vadászterületük határain belül. Továbbá le kell mondaniuk arról, hogy a vadászterület határát kitolják a fácánosokig, s csak úgy könnyűszerrel vadásszák azt, aminek felneveléséről nem gondoskodtak. A vadásztörvény 18. paragrafusa a JNB szerveinek minden feltételt megad az esetek ökonómiailag részrehajlás nélküli megoldásához. FOGOLY Na és itt a fogoly! Tudom, hogy ezt kétkedő fejcsóválás fogadja, de tudatosan sorolom a fontos apróvad közé. Mezőgazdasági hasznosságáról a kártevők elleni védekezéssel kapcsolatban, már sok írás látott napvilágot. Talán az is ismert tény, hogy vannak nyugati államok, pl. Franciaország, melyekben a szőlőtelepek tulajdonosai drága pénzen vásárolják a külföldről behozott, vagy belföldön mesterséges úton nevelt foglyokat, mert rájöttek, hogy a kártevők elleni biológiai harcban ott is segít nekik, ahol a vegyszerek rontották a különleges borfajták minőségét. Télen a vadászokat Párizsból és a nagyobb ipari központokból jól megfizetett vadászatra hívták meg. Így kétszeres a haszon. Az irányítás tökéletesített rendszerének bevezetése nálunk is lehetővé tesz ebhez hasonló megoldásokat. Még 20—30 évvel ezelőtt a foglyot vadászatunk gyöngyének neveztük, sajnos azonban manapság létszámát tekintve gyöngyöcskévé zsugorodott. Nem teszünk semmit megmentése érdekében? Még 1935-ben fogolyállományunk országos viszonylatban 6—7 millió közötti volt, addig ez a szám 1961 tavaszán mindössze 1 300 000-re, 1965-ben pedig már csupán 780 000-re csökkent. Nem állítjuk meg ezt a szomorú visszafejlődést? SZINTE HIHETETLEN, hogy a nemrég felújított és műkeltetővel ellátott fácán nagytenyészet területén Palárikovón még 1933-ban néhány, azt hiszem nyolc vadász, tíz nap alatt 14 900 foglyot, 11 800 nynlat és 10 720 fácánt lőtt. n VADASZ 1 * HALASZ Ellenvetésként felhozható, hogy figyelmen kívül hagytam a fejlődést, amely a természetes viszonyok megváltozását, a gépesített nagyüzemi gazdálkodást hozta magával az inszekticidek, a herbicidek, a raticidek és egyéb „cidek“ szükségszerű használatával. Ez igazságtalan lenne velem szemben, mert ezt nem hagytam figyelmen kívül. Csupán azt hiszem, hogy azokból a 10—15 éves gyerekekből, akiket napi két koronáért annak idején Károlyi gróf hajtőként alkalmazott nagyúri lövészeteken, ma már 40—50 éves öntudatos vadászok és jó mezőgazdászok fejlődtek. És ezek egy éven belül olyan katasztrófával is megbirkóztak, mint amilyen az elmúlt év nyarán pusztító árvíz volt, az apróvadban dús komáromi, érsekújvári és dunaszerdahelyi járásban. Az újratelepítés első szakaszát sikeresen végrehajtottuk, amiben a megfelelő tavaszi időjárás is segített. A második szakaszban a fogolyról sem feledkezünk meg, de kívánt módon gondoskodunk majd a kitelepített állományról? Jó lesz fellapozni a Mottl és kollektívája által írott „A félvad fogolytenyésztés útmutatását“, amelyet a CSVSZ Szlovákiai Választmánya még 1964- ben szétküldött. Ennek 42.—44. oldalán ismétlésre érdemesek a fogolycsibék szabad természetbe történő kiengedésének módszerei. Már jelenleg el kell gondolkozni azon, miként lenne legjobb a fogolypárokat vadászterületükről télire fcamarázni. A ringó búzatáblákon maholnap felbúgnak a gépek, az aranykalász meghajtja fejét. A termésért folyó örömteli küzdelemben egymás mellett áll a mezőgazda és a vadász. A vadászok leróják hálájukat a mezőgazdáknak elővigyázatosságukért és az apróvad védelmében gépeikre felszerelt riasztóláncokért. Munkaszünetben tán el is beszélgetnek arról, hogy mennyire összefügg a jó mezőgazdaság az apróvad gondozásával és milyen szép ez a közös feladat. Dr. Térén István, a CSVSZ Szlovákiai Választmánya vadászbizottságának elnöke. Mi lesz a kormoránok szipfével Az elmúlt évben pusztító dunai árvíz körzetébe tartozik a csicsői holtág, a kormoránok szigete, a tengeri sas szigete, a csallóközaranyosi túzok védterület, több értékes tőzegterület stb. Védett tanulmányi körzetekben figyelik itt a növény- és állatvilág fejlődését. A túzok és a nagy kárókatona (kormorán) újratelepítése körül talán nem lesz nagyobb baj, csupán az apróvad és az őzpusztulás okoz gondot. A galántai járás Keszegfalvának nyújt segítséget minden téren, így az apróvad újratelepítésében is. Adna a járás 50 őzet — mint ahogy ezt Válki János a CSVSZ járási szervezetének egyik vezetője mondotta — csakhogy ennek befogására nincs kellő felszerelésük. Krajcsovics F., (Galánta) A CSVSZ VI.,kongresszusának HATÁROZATA Kivonatosan közöljük a Csehszlovák Vadászszövetség VL (rendkívüli) Kongresszusának határozatát, mely szerint a közgyűlés: I. JÖV A HAGYTA % az előterjesztett beszámolókat, • az alapszabály javasolt változásait, % a kongresszus levelét a CSKP KB-nak és £ Dél-Vietnam Felszabaditási Nemzeti Frontja képviseletének küldött rezolúciót. II. ELRENDELTE A CSVSZ Központi Bizottságának-4- A szövetség alapszabályainak jóváhagyása után kiadni a CSVSZ tárgyalási és fegyelmi rendjét.-4- Átdolgozni és a megváltozott körülményekkel összhangban érvényesíteni a CSVSZ járási bizottságainak irányítását olymódon, hogy a központi szerv a feladatokat gyorsan ismertethesse az alsófokú szervezeti egységekkel is. Kialakítani a központi szerv funkcionáriusainak közvetlen érintkezését a járási bizottsággal.-4- A változással összhangba hozni a KB és a CSVSZ Szlovákia Választmánya titkárságának munkáját.-4- Gyorsan érvényesíteni a szövetség alkalmazottainak új fizetésrendezését.-4- Végrehajtani a szaklap kiadásának teljes átvételét a CSVSZ hatáskörébe.-4- Aktívan közreműködni az irányítás tökéletesített rendszerének megvalósítását a vadászat terén elősegítő következő problémák megoldásában: — az élővad és a gerezna árrendezésében, — a tervezés, valamint a vadászterületek értékmegállapításának egyszerűsítésében, — a vadászat jogának átengedése ellenértékének rendezésében, beleértve a vadállomány által okozott esetleges károk elintézését.-4- Kieszközölni az élővadbefogó szervezet jövedelmezőségének elérését, kiegésztiő tevékenységgel párosultan, s az élővadbefogás tervének végrehajtását a felesleges közbeeső szervek mellőzésével.-4- A külföldi vadászok illeték ellenében a vadásztársaságok területein folytatott vadászatával kapcsolatos tárgyalásokat befejezni, mégpedig olyan módon, hogy a CSVSZ közvetlenül részesüljön a valutabevételekből.-4- A lehető legnagyobb figyelmet szentelni az ökonómiai szakasznak. A költségvetés szolgáljon alapul a további bevételforrások felkutatására, főképpen egyéb lehetőségek ökonómiai kihasználásával, hogy a CSVSZ egyes szerveinek költségvetése önellátó és kiegyensúlyozott legyen.-4 Intézkedni a tagdíj egy részének rendelkezésre bocsájtásáról annak a járási bizottságnak, amelynek körzetébe a vadászterülettel bíró alapszervezetnek tagjai tartoznak.-4- A vadász-kinológia, a lövészet és az ismeretterjesztés vonalán továbbra is a CSVSZ V. kongresszusának határozataiból kell kiindulni és azokat odaadással teljesíteni. Különös figyelmet szentelni az apróvad védelmére a gépesítés okozta, valamint a kemizáció következtében keletkezett károk csökkentésére, a vadászterületeken fennálló körülmények javítására, főképpen csenderesek és más búvóhelyek létesítés sére.-4- A kongresszuson elhangzott hozzászólásokat megbeszélni és felhasználni a CSVSZ tevékenységének további javítására. A CSVSZ összes szerveinek ■ A VI. kongresszus határozati pontjait részletesen feldolgozni és gondoskodni teljesítésükről. ■ Ismertetni a tagsággal a CSVSZ új alapszabályait és az irányítás tökéletesített rendszeréből kiinduló további intézkedéseket a vadászat terén. ■ A CSVSZ alapszabályainak értelmében a szerv legközelebbi gyűlésén megválasztani a fegyelmi (rendfenntartó) szenátusokat. III. TANÁCSOLJA A Mező- és Erdőgazdasági Minisztériummal megtárgyalni a mezőgazdasági gépekre felszerelhető vadriasztó berendezések és eszközök gyártásának gyors megkezdését, továbbá azt, hogy a növényvédelemben csupán olyan vegyszerek alkalmazását engedélyezzék, amelyeket rendesen kipróbáltak és bebizonyosodott ezek ártalmatlansága a- vadra.
