Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-06 / 31. szám

Itthon történt... Az elmúlt hét legjelentősebb bel­politikai eseményeiből mindenekelőtt a Központi Népi Ellenőrzési Statisz­tikai Bizottság jelentését emelhetjük ki, amely a népgazdaság fejlődéséről szól. A DOLGOZOK ÁTLAGBÉRE 1464 KORONA Az első félévben folytatódott az a tavaly megindult fejlődés, amely a népgazdasági egyensúly fokozatos helyreállításának irányát mutatja. Nagy volt a termelés-növekedési ütem. Az Ipari termelés a tavalyi ha­sonló Időszakhoz viszonyítva 8,1 szá­zalékkal, az építőipari termelés 10 százalékkal emelkedett. A brutto ter­melési tervet az Iparban 3 milliárd koronával szárnyaltuk túl. Az Ipar a belkereskedelemnek 8,9 százalékkal, a külkereskedelemnek pedig 8,2 szá­zalékkal szállított több árut, mint tavaly. A vállalatok a brutto jövede­lemből 11,7 milliárd koronát utaltak át a költségvetésbe, ami nagyjából fele az éves tervben előirányzott ösz­­szegnek. A dolgozók átlagbére 1464 korona, vagyis a múlt év első felé­hez képest 1,4 százalékkal több. Eredményesen fejlődik a mezőgaz­daság Is. A mezőgazdasági termény­­felvásárlás általában jóval kedvezőb­ben alakult, mint tavaly. A mezőgaz­daságban 1 millió 192 ezer állandó dolgozó, vagyis a népgazdaságban dolgozóknak megközelítőleg egyötöde dolgozik. Viszont csak 15,5 százalék a 30 éven aluli életkorú. A szociális juttatások ebben a fél­évben az elmúlt év hasonló Idősza­kához képest 7,5 százalékkal növe­kedtek. A kiskereskedelmi áruforga­lom 4,5 százalékos emelkedést mutat. Szlovákiában a fejlődés gyorsabb volt, mint az egész országban. Külö­nösen a foglalkoztatottság emelkedik. Említésre méltó, hogy ugyanannyi házasságot kötöttek, és a válások száma sem változott. Viszont 7000-rel kevesebb gyermek született. Hazánk­nak június végéig 14 240 000 lakosa volt, ebből Szlovákiára 4 414 000 la­kos esik. ÁRVÍZVESZÉLY MORVAORSZÁGBAN ÉS CSALLÓKÖZBEN A rendkívüli csapadékdús Időjárás jelentős károkat okozott az észak­­morvaországi kerületben és Csalló­közben is. Az észak-morvaországi ke­rületben felhőszakadás következtében 14 híd rongálódott meg. A Dyje és Morva folyó a breclavl járásban Is jelentős károkat okozott. Hodonín környékén többszáz hektár rét és erdőterület került víz alá és több mint 200 hektáros gabonaföldön csal a kalászok látszottak ki a földből. A Frydek Mystek-1 járásban néhány perc alatt 109 mm eső zúdult a föld re. A falvakra 120—150 cm maga: árhullám tört rá. A hozzávetőleges számítások szerint az árvíz 58 millK korona kárt okozott, 1100 hektár ga bonát, több hidat és közel 1000 csa ládi házat rongált meg. Csallóközben a legfrlsebb becsié sek szerint 3000 hektáron ütötte íe fejét a talajvíz. A bakai erdőben mintegy 3 méternyire emelkedett a talajvíz szintje, és víz alatt állt a Szene melletti királyfai erdőség csak­nem 50 százaléka. A legfrlsebb Jelentések szerint az árvízveszély országszerte csökken. Az észak-morvaországi kerületben az árvízkár már 200 millió koronára rúg. Viszont dicséret illeti az árvíz­védelmi szerveket, mert a gyors föl­készültséggel Jelentős értékeket men­tettek meg a tomboló ár elől. NOVOTNÍ ELVTÁRS A LIBERECI ÁRUMINTA­­VÁSÁRON A nagy látogatottságnak örvendő llberecl árumlntavásárt Antonín No­­votn# elvtárs, a CSKP Központi Bi­zottságának első titkára, köztársasági elnökünk feleségével és kíséretével együtt meglátogatta. Miroslav Cerno­­horskyval, az árumintavásár igazga­tójával megtekintették mind az öt ki­állítási pavilont, ahol 530 nemzeti vállalat, termelőszövetkezet, helyi gazdálkodási üzem, több mint 10 ezer különféle gyártmányt, terméket, ké­szítményt mutat be. Köztársasági el­nökünk nagy érdeklődéssel tekintette meg a férfi- és női készruha újdon­ságokat, valamint a cipő- és üvegáru újdonságokat. Utána Novy Bor-ba utazott, ahol a művészi üvegek ki­állítását nézte meg. Nyilatkozatéban kedvezően értékelte a csehszlovák üveggyártó szakemberek magas szín­vonalú tudását, azonban megjegyezte, hogy még távolról sem használjuk fel kielégítő módon az üveget, egy­részt műszaki célokra, másrészt kör­nyezetünk szépítésére. Eredményes epítőmunka A Komáromi Mezőgazda­sági Építkezési Vállalat dolgozóira nagy feladat hárult az árvizet kővető időszakban. Ám szor­galmas munkájukkal már eddig ia számos gazdasági épületet varázsol­tak újjá, amely a katasztrófa idején megrongálódott, vagy teljesen újakat építettek, ahol más megoldás nem volt. Ezt az utóbbit tették Megyercsen, Királynéréten, Bál­ványon, Gyulamajoron, Zöldállá­son, Bagotán, Vlrten, Póton, Ke­szegfalun és másutt. A gadóci szövetkezet épülőben léve gazdasági telepén találkoztam Paál Gyula elvtárssal, a mezőgazdasági építkezési vállalat alkalmazottjával aki az ács- és kőművesmunkák kivé telével minden szakaszon kivette ré — Mit építettek Gadócon7 — Előszöris bekerítettük az egész gazdasági udvart. Azután két marha­­istállót tettünk rendbe: vakolás, tég­lapadozat, tetőszerkezet, vasszerke­zetű kifutó, villanyvezeték létesíté­sére került sor. Ugyanakkor főjaví­tást kapott a lóistálló is. Továbbá építettünk egy új anyasertésfialót. Most kezdjük a tönkrement kukorica­szárítókat is rendbehozni. Sor kerül a gazdasági épületek festőmázoló munkálataira is. A munkálatokat C s 1 k u t a épí­tész és I á d y József mester irányít­ja. Persze, az építők szorgalma és igyekezete nélkül, ilyen eredménye­ket nem tudnának elérni. HOLCZER LÁSZLÓ (Komárom) 0 A tfinecl kohászok kísérletkép pen bevezették a rövidebb munkámé netet, s mivel próbálkozásuk sikerült augusztus elsejétől már havonta há rom szabad szombatjuk lesz. 0 Polgáraink az első félévben több mint 113 millió órát dolgoztak le tár sadalmi munkában, ami 3,2 millióval több, mint az elmúlt év első félévé­ben. 0 A Magas Tátrában egy szikla pillér megmászása közben kőlavina zúdult Dr. Stanislav Zajiöekre és La­­dislav Bulkára. Mind a ketten meg­haltak. 0 A rimaszombati dohánygyár mái három és fél vagon műszárított do hányt vásárolt, főleg a zahorai és zsélyi szövetkezetből. 0 A Losonci Járási Népbírósáj; Frantlíek Kováőot háromévi szabad ságvesztésre ítélte, mert tíz esetber követett el szélhámnssáeot. Eltemettük Andrej Bagart Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szlovák Nem­zeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Színház és a Szlovák Színművészek Szövetsége mély fájdalommal tudatja, hogy július 31-én, 7 órakor, BB éves korában elhúnyt a Köztársasági Érdemrenddel, a Munkaér­demrenddel és államdíjjal kitüntetett Andrej Bagar nemzeti művész, a Szlovák Nemzti Színház tagja, a Színművészeti Főiskola tanára. A szlovák kultúra és hazánk népe a színművészet egyik legjelen­­tőseb alakját, sokoldalú művészt, a szocializmus ügyének odaadó dolgozóját vesztette el. Kiemelkedő fasisztaellenes harcos, a Szlovák Nemzeti Felkelés aktív résztvevője, az SZLKP Központi Bizottságának tagja, az SZNT képviselője, művész és kommunista távozott soraink­ból. Nevét és művét a szlovák művészettörténet és színművészet hűen megőrzi. Tisztelet emlékének! Az elhúnyt földi maradványait a Szlovák Nemzeti Színház épüle­tében ravatalozták fel és szerdán 12 órakor nagy részvét mellett temették el. _____________________________________________ Andrei Baqar embersége Soha még egy szót sem váltottam vele, mégis jól ismertem, nemcsak a színpadról, ahol a szíveket vará­zsolta. De hadd mondjam el ennek az egy­oldali kapcsolatnak egy két mozza­natát, mely nemcsak a nagy, ábrázoló művészt, hanem a harcos antifasisz­tát és jót, szépet szerető embert mu­tatta fel nekem. 1944. októberében Bukarestben a frontra készülő csehszlovák katonák kaszárnyájában egy este a rádió kö­rül ültünk, és addig sanyargattuk a készüléket, míg sikerült elkapnunk a Banská Bystrica-t forradalmi adó­állomás hullámhosszát. Már az első szavaknál szinte egyszerre kiáltottuk: — Ez Bagar! — Tiszó beszédét kom­mentálta éles szatírával. Az „elnök úr“ szemforgató „nemzetszeretetéről“ bizonyította éles logikával annak ha­misságát: A kommentár remek csat­tanót kitörő kacajt váltottak ki az egyszerű katonákból. Az emberi szó művészetével harcolt kardnál éleseb­ben a fasiszta csaló szemforgatás ellen. Másodszor Érsekújváron kerültem közelébe egy magyar népművészeti bemutatón. Ragyogó szemmel figyelte a dal szárnyaló hullámzását és a ma­gyar tánc pattogó ritmusát. Egész lénye felolvadt a szépség varázsában, ö kezdte elsőnek és fejezte be a tap­sot, mely percekig zúgott a Berek­­erdő tisztásán. Harmadszor a Magyar Területi Színház első bemutató előadásán hallgattam üdvözlő beszédét, mellyel az Induló társulatot köszöntötte. Ta­nácsai, a tapasztalt művész intései értékes útravalót adtak a fiatal mű­vészeknek. A művészet végtelen sze­­retetére tanította a kezdő magyar színészeket, és óva intette őket a hi­báktól, melyek megrontják a ko[lek* tív szellemet, főleg az intrikától, mely gúzsbakötője minden művészi alkotásnak. Igazságokat mondott a művész meggyőző erejével. x Művészete mellett ezért a szép em­beri tulajdonságaiért becsülte öt min­denki, akt ismerte. P. E. Idejeben biztosítsuk javainkat rarnaaon találkoztam Kiss Károly­­lyal, a Csehszlovák Állami Biztosító lévai kirendeltségének munkatársá­val. A biztosító lelkesen beszélt cél­kitűzéseikről. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi és a személyi tulajdont ma is fenyegetik elemi és egyéb csa­pások. Váratlan és előre nem látott esemény következtében veszélybe kerülhet az ember élete, egészsége és munkaképessége Is. Ilyen esetek megkövetelik, hogy a biztosítónak elegendő pénze legyen az elpusztított vagy megrongált javak felújítására, helyrehozására, elhalálozás esetén pedig támogatni kell a hátramara­dott családtagokat. Az előrelátható károk ellen minden polgárnak biz­tosítania kell magát. Amint mondotta, ma már biztosít­hatjuk magunkat betörések, lopások, jégverés, tűz ellen. A szövetkezetesek és magángazdák jó, ha nem feled­keznek meg az állatállomány bizto­sításáról. A személybiztosítás lehet élet- és balesetbiztosítás. A családo­kat, esetleg a családfő korai halála vagy rokkantsága veszélyeztetheti. Bár az illetékes helyi nemzeti bizott­ságok ilyen esetben gondoskodnak a családtagokról, a biztosító segítsége mégis elsőrangú. A jó gazda — mondotta Kiss elv­társ — Idejében gondol a különböző biztosításokra, hogy ne érje megle­petés. Veress Vilmns. Nvírépó g Törvények-rendeletek ^ ír 'O (/) 'Cd 'Cd ■ ■■■■« >0 "O ■ mmm <Ü A JÚLIUSI IDŐJÁRÁS MÉRLEGE SOK KÁRT OKOZTAK A VIHAROK ÉS ESŐK — MINDENÜTT ÁTLAGON FELÜLI CSAPADÉKMENNYISÉG Á Júliusi időjárás ez idén sok gondot oko­zott gazdálkodóinknak. A gyakori esők és vi­harok lelassították az aratási munkálatok ütemét és a földeken sok milliós károkat okoztak. Szlovákia egyes területein a viharo­kat felhőszakadás és jégeső kísérte. A Jégeső a legnagyobb károkat a bártfai Járásban okoz­ta, ahol tyúktojás nagyságú Jégdarabok estek, amelyek némelyike elérte a fél kilogrammot. A csapadékmennyiség az elmúlt hónapban Szlovákia egyes részein különböző volt, álta­lában azonban mindenütt átlagon felüli. Kas­sán 106 milliméter csapadék esett, Bratislavá­­ban 138, Zólyomban 77, Losoncon 79, ögyal­­lán 119, Rozsnyón 79, Nyitrán 119 és Terebe­­sen 81 milliméter. Ellentétben azzal, hogy a csapadékmennyi­ség túl sok volt és felülmúlta az átlagot — a hónap átlaghőmérséklete kevesebb volt a sok évi átlagnál 1—2 fok C-szal. Igaz ugyan, hogy a legmelegebb napokon a legnagyobb nappali felmelegedés elérte a 28—31 fok C-t, de nagyon kevés ilyen nap volt. A kedvezőtlen júliusi időjárás oka az At­lanti-óceán felől beáramló nedves tengeri leve­gő volt, amely behatolt az európai belterületek felé és elérte Közép-Európát. Ez az áramlás I hozzánk nem csak felhőket hozott, hanem * Időnkénti esőket és viharokat is, amelyek ter­mészetesen csökkentették a napi hőmérsékle­tet. így aztán a szabadságolók sem élvezhet­ték a meleget. A nedves tengert levegő áramlását az At­lantl-őceán és Európa feletti légnyomáskü­lönbség irányította. Az Atlanti-óceán fölött állandósult a magas légnyomás, ezzel szemben a belterületeken eléggé alacsony volt. Ez a légnyomáskülönbség és az ezzel összefüggő légáramlás a tenger felől a szárazföld felé, nálunk minden év Júniusának elején jelentős csapadékképződésben mutatkozik — és ez gyakran néhány hétig is eltart. Ez a népiesen „Medárd-féle időjárás”, amely ez idén — az •lőző évekhez viszonyítva — kissé megkésett. IDÖJÁRÁSJELENTÉS AUGUSZTUS HÓNAPRA Augusztus a meteorológiában az utolsó nyári hónap. E hónap folyamán az európai belterü­letek fölött állandósult magas légnyomás ná­lunk is szép és meleg időjárást biztosít. Ezt 4 azonban gyakran megzavarja az Atlanti-óceán ( felől — az európai belterületek felé áramló j hűvösebb tengeri levegő. Ennek előretörését < általában fokozottabb felhőképződés, átmeneti j esők, zivatarok kísérik. Augusztusban általá- j ban kevesebb a vihar, mint Júliusban. Sorrend- j ben augusztus a negyedik helyen áll — viha- ; rok tekintetében — az év hónapjai között. j A csapadékmennyiség havi átlaga valamivel j alacsonyabb a júliusi hónapnál. Bratislavára < 64 milliméter, Ógyallára 50, Nyitrára 54, Lé- j vára 56, Losoncra 55, Rozsnyóra 71, Zólyom- ( ra 84, Terebesre 69, Kassára 77 és Nagymi- j hályra 77 milliméter csapadékmennyiség jut. . Természetes, hogy a lehullott tényleges csa- j padék — az időjárástól függően — többé- j kevésbé eltér az 50 éves megfigyelés alapján ■ kiszámított havi átlagtól. Azokban az években, ! amikor a légnyomás állandóbb jellegű — szá- I razabb az időjárás, viszont a nedves tengeri levegő gyakori behatolása következtében az időjárás nedves lesz, tehát a csapadékmennyi­ség is az átlagon felüli. Így például 1921 au­gusztusában Kassán 222 mm eső esett, míg 1909-ben csak 13 milliméter. Ehhez hasonló esetek előfordulnak Szlovákia más területein is. Meleg szempontjából augusztus eléggé kel­lemes. A havi átlag-meleg a síkságokon na­­gyobbára 19 °C. A napi legnagyobb felmelege­dés ennél magasabb is szokott lenni. A hő­mérséklet a síkságokon a múltban — némely ritka esetben — elérte a 35—38 fokos rekord­­magasságot. A múlt század közepétől számítva 1952-ben volt nálunk augusztus — mint egész — a legmelegebb, akkor ul. a havi átlag­hőmérséklet Bratislavában 22,7 °C volt. Ezzel szemben ugyanitt a leghidegebbnek az 1940-es augusztus számít, amikor a havi átlaghőmér­séklet csak 17 °C volt. Bratislavában a sok évi Időjárás alapján kiszámított havi augusztusi átlagérték 19,6 °C. A most még fejlődő állapotban lévő távlati Időjóslás szerint augusztusban az időjárás — meleg szempontjából — olyan lesz, mint a sok évi átlag, változó csapadékkal, egészben véve azonban a szokottnál nedvesebb. Augusztus 1-től 10-ig túlsúlyban borús időjárás várható, helyenként viharokkal. Az augusztus ll-től 20-ig terjedő Időszakban borús, felhős lesz az Időjárás — időnként futó záporok, viharok. A legmagasabb nappali felmelegedés eléri a 20—25 °C-t. az éjszakai hőmérséklet 12 °C. Végül augusztus 21 és 31 között kezdetben bo­rús idő várható, később derűsebb időjárás. A nappali felmelegedés 18 és 24 °C között, éj­jel 12 °C, a hó vége felé az éjjeli hőmérséklet csak 8 fok körül lesz. Dr. Peter Forgáő Felülvizsgálják egyes szövetkezetesek járadékát Nem csekély feladatra vállalkoztak a nemzeti bizottságok: az elkövet­kező hónapokban felülvizsgálják azon szövetkezeti földművesek szociális helyzetét, akik alacsony járadékot élveznek és már nem tudnak az EFSZ- ben dolgozni. A felülvizsgálás természetesen megköveteli a szövetkezeti járadékosok szociális helyzetének helyes mérlegelését és elbírálását. Azoknál, akik még rendszeresen dolgoznak a szövetkezetben, nem merülhetnek fel általában olyan szociális kérdések, amelyek különleges megoldásra várnának. De amint felhagynak a szövetkezetbeli munkával, vagy csak jelentéktelen ter­jedelemben veszik ki belőle részüket, az Állami Szociális Biztosító Hivatal­ra hárul a kötelesség, hogy esetükkel foglalkozzon, a körülményekhez képest felhívja rájuk az EFSZ szociális bizottságának vagy a szövetkezet vezetőinek figyelmét, és segédkezet nyújtson jogigényük rendezésénél. Az utóbbi időben az egyes EFSZ-ekben végzett rnvancsolások azonban azt a megállapítást eredményezték, hogy a járadékosok szociális helyzetének rendezésénél nem lehet a szociális alapok eszközeiből származó pénzbeli járulékokat a segélynyújtás egyetlen módjának minősíteni. Ellenkezőleg. A számításba jövő személyek szociális helyzetének mérlegelésénél gyakran éppen a szociális alapból eredő pénzbeli juttatások képezik az egész se­gélynyújtás kisebb hányadát, amelyet az alacsony járadékot élvező szö­­vetkezeteseknek kifizetnek. A helyzet eldöntésénél ezért a segélynyújtás valamennyi lehetőségeit kell figyelembe venni, amelyek az eddigi tapasz­talatok alapján számításba jöhetnek: 0 a szociális alapból nyújtott ismétlődő vagy egyszeri juttatások; 0 a házasfél járadékösszegének magassága, esetleg a mindkét házasfél munkakeresetéből vagy egyéb forrásokból eredő bevételek; 0 azok az összegek, amelyeket a szövetkezetek átvett leltár ellenértéké­nek megtérítése címén fizetnek ki a már járadékot élvező szövetkeze­­teseknek, továbbá; 0 a háztáji, mégpedig vagy ugyanabban a terjedelemben, mint a szövet­kezetben! tevékenység felhagyása előtt, vagy a csökkentett terjedelmű háztáji föld értéke; 0 a háztáji helyett térítésmentesen nyújtott természetbeni járandóságok, akár a szövetkezet szociális alapjából, akár annak üzemeltetési eszkö­zeiből származnak; 0 bizonyos mennyiségű természetbeni járandóságok beszerzésének lehe­tősége akár önköltségi, akár annál is alacsonyabb áron, végül pedig; 0 a közétkeztetésen való részvétel kiváltsága a dolgozó szövetkezetesek számára érvényes kedvezményes vagy még annál is alacsonyabb áron, esetleg teljesen díjtalanul. A „Sociálne zabezpecenie” című folyóirat, vagyis az Állami Szociális Biztosító Hivatal hivatalos szerve nyomatékosan utal arra, hogy a csak csekély terjedelemben vagy egyáltalán nem dolgozó, alacsony járadékot élvező szövetkezeti földművesek szociális helyzetét akkor lehet helyesen, igazságosan és egyetemesen felmérni, ha a felelős szerveknek módjakban álf’ a nevezetteknek valamennyi bevételi forrását megállapítani. K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents