Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-06 / 31. szám

Szakmelléklet: „Gyümölcs-Zöldség-Virág1* • • • Közöljük: Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát A gabonabegy újtél“ 1 . Aratás kezdetén azt gondoltuk, hogy idén könnyen pontot tehetünk a ga­bonafélék begyűjtésére. A jelenlegi helyzet azt igazolja, hogy a jóslás nem vált be. Augusztus első hetébe léptünk és még mindig sok munka vár a földművesekre, az Időjárás szeszélyei miatt. A gabona egyharmada még lábon áll Annak ellenére, hogy egyes járásokban már alig találkozunk lábonálló gabonával, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala aratási bizottságá­nak értékelése szerint a gabonafélék egyharmada még mindig nincs leka­szálva. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mintegy 17 százalékkal elmarad a ren­deken fekvő gabona kicséplése. Az utóbbi napok viharos időjárása még job­ban nehezített a helyzeten. A lezúduló csapadék következtében a Csallóköz­ben például 3000 hektár gabonát öntött el a talajvíz. Nemcsak az időjárás a hibás Ha arra kérünk választ, hogy miért marad le az aratás, a legtöbb helyen egyöntetűen válaszolják: a kedvezőtlen időjárás miatt. Viszont a tapasztala­tok azt mutatják, hogy az aratás kezdetén kissé elkényelmesedtünk, mert ment a munka minden nehézség nélkül. Viszont érdemes a tanulság szempont­jából megvizsgálni, miért értek célba egyes mezőgazdasági üzemek. Elsősorban azért, hogy kihasználtak minden napos időt, beleértve az ünnepnapokat is. Az ipolvviski szövetkezetesek például minden vasárnap arattak és az elmúlt szombaton megtartott aratási mulatság után, vasárnap reggel is munkához láttak. A határban búgott a kombájn, mert kedvezett az idő. Hasonlóan dolgoztak az ipolykesziek is. Lekerülnek a kaszák a szegről Szinte minden járásban száz meg száz hektáron dőlt meg a gabona a gya­kori esőzés miatt. S ahol még talajvíz is felütötte a fejét, természetesen nem dolgozhatnak a gépek. Ezért a múlt évhez hasonlóan idén is lekerül­nek a kaszák a szegről. A dunaszerdahelyi járásban a brigádosok és me­zőgazdasági dolgozók százai fogták kézbe a kaszát. Az aratási bizottság véleménye szerint a brigádosoktól és az illetékes mezőgazdasági üzemek dolgozóitól sem kell sajnálni a gyorsabb munkára serkentő jutalmazást. A nyitrai járásban az üzemi munkásoknak természetbenit adtak. Helyesen gondolkodnak, a munkásoknak juttatott pár mázsa gabonánál sokkal több menne veszendőbe, ha elhanyagolnák a begyűjtést. Egyre nagyobb a raktárhiány A magas hektárhozamok miatt kevésnek bizonyult a felvásárló üzemek raktárainak befogadóképessége. De most újabb probléma Jött közbe. A gyak­ran 25—27 százalékos nedvességtartalmat elérő gabonát csak vékony ré­tegben tárolhatják. Tehát sokkal több raktárhelyiségre van szükség. Ezért a helyi nemzeti bizottságok és szövetkezetek vezetői ne csak a felvásárló üzemekben keressék a hibát. Fontolóra kell venni, vajon miből ered több kár: ha kissé megrongálódik az iskolák és kultúrházak padlózata, vagy ha tonnaszámra megy tönkre a kenyérnekvaló. Lassan halad a vetőmag felvásárlása A tervezett vetőmagnak még csak a 23,3 százalékát vásároltuk fel, ezért lehetőleg minden üzem biztosítson minél több megfelelő vetőmagot. Nagy az érdeklődés a szovjet Bezosztája és magyar Fertődi, valamint a Kosúti 200-as búza iránt. Az igényeket részben behozatallal is igyekszünk kielé­gíteni, de a becslések szerint, ha nem használunk ki minden lehetőséget,, vetőmaghiánnyal küzdünk majd. BÁLLÁ JÓZSEF MENTIKA MENTHETŐT HÍREK a qabonaföldekröl • Az Üj Élet néven ismert szálkát, kiskeszi és lelédi egyesült szövetkezet tagjai elismerően nyilatkoznak Kiss Lajosról és Madarász Józsefről, az ér­sekújvári gépállomás dolgozóiról. Jó munkájuk bizonyítéka: az 1 %-os szemveszteség. De becsületein helyt állnak a szö­vetkezet tagjai is. S igyekezetük ered­ményeként a munkaegység szokásos nyolckoronás értéke 18 koronára emelkedett. Rigler J. • Várkony — Ä szélsőséges idő­járás itt is közbeszólt. Ennek elle­nére a közös gazdaság 35 mázsás hek­tárhozamot ért el búzából. A 27 hek­tárnyi borsót is sikerült betakaríta­niuk és helyére őszi repcét vetnek. • Nyárad — A Duna áradása miatt feljött a talajvíz. Ott ahol géppel nem lehet aratni, a kézi kaszára ke­rül sor. Az eddig learatott és kicsé­pelt búza 35—40 mázsát adott hek­táronként. • Szap — Sok gabonatáblát térdig érő víz borít. De a termelési igazga­tóság segít, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel kerüljön fedél alá a mag. A Dunahajózástól negyven em­ber segítségét várják. $ Bős — Az állami gazdaság átlag­termése eddig 34 mázsa hektáronként. Itt is sok a talajvíz és elborította a húsz hektárnyi borsót is. • Gomba — Az állami gazdaság­ban, a helyi és a segítségként érke­zett cseh kombájnosok minden percet kihasználnak. Václav Skalióka már a múlt hónap végéig 85 hektárról aratta le a termést. Teljesítménye 2063 má­zsa gabona volt. (molnár) A z est ráhúzta függönyét az ég­­boltra, amikor a pozsonyeperje­­si ALBA REGIA üdülő éttermébe isme­rősök toppantak be. Málnaszörpöt kér­tek, hogy az út porát leöntsék, s eköz­ben kezdődött a szokásos tudakoló­zás. — Honnan, merre? Mi lehet más a kérdés, hiszen innen Köbölkút jónéhány kilométer. Ismerő­seink ugyanis a köbölkút! szövetkezet vezetői: M isk 6 József elnök, K o­­vács Ferenc ökonómus, Varga Jó­zsef, a speciális növények agronómu­­sa és K u c s e r a, a gyümölcskertész. Indokolt hát az újságíró kíván­csisága, mert a vezérkar kirucca­násának minden bizonnyal komoly az oka. — Lassan olyanok leszünk, mint Zigmund és Hanzelka. Ke­zünkbe a vándorbot, s gyűjtjük a ta­pasztalatokat, ahol csak lehet — mondja huncutkás mosollyal a szövet­kezet elnöke. Egyik szó a másik után és máris megtudjuk, mi Járatban a vezetőség. Egy órával ezelőtt Nagy István bá­csinál, az tsmert Csallóközt gyümölcs­kertésznél tettek látogatást, hogy megnézzék hosszú évtizedes munká­jának eredményét. Dicsérték, amit láttak. Nagy bácst veretlen az alma­termesztésben, de a köbölkútiakat az őszibarack érdekelte. Pista bácsi ba­rackosa pedig eltörpül azon terv mel­lett, amelyet vendéget szövögetnek, sőt egy-két hét alatt megvalósítanak. Huszonöt hektár őszibarackos tele­pítését határozták el a köbölkútiak. Igenám, de nehézségbe ütközik a cse­meték beszerzése. Ha néhány év le­forgása alatt mégis hozzá Jutnának, az isten fia sem vállal garanciát a fajtákért. Pardon! Garanciát vállal az eladó, de mi történik az esetben, ha az ültetés, illetve termőre fordulás Az adott körülmények mellett nincs helye a huzavonának. Menteni, biz­tonságba kell helyezni a gabonafélé­ket, még az esetben is, ha a nedves­ség! százalék Jócskán túlhaladja a normát. Július utolsó napjai zuhogó esővel, s számos helyen talajvízzel keserítet­ték meg a dunaszerdahelyi járás me­zőgazdasági dolgozóinak életét. A ter­ményforgalmi nem szüntette be a csu­romvizes szemtermés átvételét. Búzával telt számos pótkocsit lát­tam a szerdahelyi raktár udvarában, a szárítógépek közelében. Kiürítésre vártak. Belemarkoltam az egyik ko­csi tartalmába, összetapadt, akár a kása. Nedvességtartalma 40— 50 szá­zalék körül lehetett. A .vállalat átvevőhelyein naponta húsz órán át üzemeltetik a szárítóbe^ rendezéseket. A futószalagok pedig nem győzik a büzapép továbbítását, megtapadnak, eldugulnak. Az emberek a „lapát-technológiához“ folyamodnak, maguk dobálják a párafelhővel körül­övezett szárítógépekbe a megduzzadt után kiderül, hogy a két-három fajta ellenében, tíz fajtát kapott a vevő, Semmit Sok huzavona, kivizsgálás, bíztatás, ha erőszakosak, bíróság. Emellett a megszerzett nemes barack­ként küldött fák bizonyos hányadán mandula terem. A szemzés sikertelen­sége miatt magról kelt mandula va­­doncot is besoroltak a nemesítettek közé. Ez a fennálló, tarthatatlan helyzet késztette a köbölkútiakat a vándor­lásra, a helyszíni szemlére. Aki isme­ri ezt a szövetkezetei, annak vezetőit, Véletlen találkozó s közöttük Kovács mérnök-ökonómust, nem csodálkozik a nagy hajszán. Az élet, a tökéletesített irányítás diktálja a nagy törtetést, amihez ma minden­kinek joga van. „Aki mer, az nyer" jegyében zajlik az egészséges versen­gés, amelynek csak nyertesei lehet­nek. Csakhogy a terv, s annak kivite­lezése két dolog. A köbölkútiak jel­szava „Adjad uram, de mind­járt". Ezt bizonyítja; jelenleg a szö­vetkezet csemetekertjében 40 ezer mandulacsemete várja, hogy gondos kezek még e hónapban beszemezzék, a vadoncot nemessé varázsolják. Saját erejükből kitermelik, amire szükségük van. Ezek után az élelmes, mindenre kész vezetőknek nem kell „sorba áll­niuk", évekig várakozniuk a külföld­ről valutáért behozott barackcsemeté­kért. Inkább néhány napot rászánnak, nyakukba veszik az országot, és ter­vük, akaratuk szerint intézik sorsukat. magot. Hátukon gőzölög a nedves ka­bát. — Embernyüvő munkai “ mondo­gatják. Tíz régi és nyolc újtípusú szárító­­berendezés nyeli a vizes szemet. Napi teljesítményük száz—százhúsz vagon­ra tehető. Ha valaki kérdezné, hogy ez sok vagy kevés, azt felelném, hogy az emberfeletti erőt kifejtő mentők számára sok, de mennyiségre kevés, mert a járásban hetven gazdaság ga­bonatermésének megmentéséről van szó. Mindenki szárítani szeretne. Akinek módjában áll, segít. A nyá­­rasdi szövetkezet hereszárító beren­dezésével napi négy-öt vagonnyi, de nemegyszer ennél több gabonát is megszárít. Hasonlóan a Tőkési Állami Gazdaság is. Tóth József elvtárs a terményfor­galmi Igazgatója és munkatársai gond­terhelt arccal járják a mezőgazdasági üzemeket. Kérik, a termelőket, min­dent kövessenek el a szárazon betaka­rított és födél alá helyezett vetőmag A köbölkútiak látogatásának célja tehát voltaképpen nem a csemeték be­szerzésére irányult, hanem a számukr ra alkalmas fajták kiválasztására, il­letve a szemzőágak megrendelésére. Ezért utaztak elsőként az ögyalla melletti Szeszélyest Kutatóállomás, majd a Ledntcet és a Valttcet Kísér­leti Gazdaságok őszibarackosainak megtekintésére. Valticén megtalálták, amit kerestek. Szinte hihetetlenül hangzik, de ttt JaSík mérnök veze­tésével 360 őszibarack-fajtával kísér­leteznek, Ez méltán kiváltotta ■ a tá-. volról érkezett vendégek tetszését. Mert nekik nem mindegy, milyen fajtával szemzik saját nevelésű vadon­­catkat. Ezt a tényállást Varga József agronómus a következőkkel magya­rázta: — Az őszt telepítéssel együtt 90 hektárra növekszik a szőlőterületünk. Ezenkívül 92 hektár gyümölcsöse is van a szövetkezetnek. A szőlőben és a gyümölcsösben 85 személy dolgo­zik. Ezeknek az embereknek július közepétől szüretig nincs munkájuk. Főképpen azért határoztunk az őszi­barack telepítése mellett, hogy az augusztusi zöldvágás és a Júliusban— augusztusban sorra kerülő barackszü? rét az említett kényszerpihenőt meg­szüntesse. Dicséretre méltó a köbölkú­tiak aprólékos gondoskodása a mun­kalehetőségekről, amivel egyben a szövetkezet pénzügyi helyzetét Is szi­lárdítják. Tudvalevő, hogy az ősziba­rack a jövő zenéje, jelenleg kevés van belőle, jó árat kínálnak érte, ezért kifizetődik a termesztése. Az ügyhöz való hozzáállás ékes bizonyítéka hogy amit Jónak lát, tervbe vesz e szövetkezet, a megvalósításában nerr. ismer akadályt a vezetőség. Súndor Gábor s a többi gabonaféle minőségének megőrzésére. Sajnos, a legutóbb beszállított bú­zák alig érik el a 67—70-es hekto­liter súlyt az előző 81-essel szemben. Ilyen a mezőgazdaság. A jó időjárás elősegítheti a bő, veszteségmentes ter­més elérését, de az esős bizony fel­becsülhetetlen károkat okoz! Így van ez most Országszerte, A Járásban az étkezési borsó is ki­magasló eredménnyel kecsegtette a termelőket. Az eső elől 'biztonságba helyezett szemtermés jócskán húsz tóázsán felül mutatkozott. Az eső azonban hamarosan az arcokra fa­gyasztottá a busás jövedelmet sejtő emberek mosolyát. A kinnmáradt bor­sónak jó része átázott, s a szemek összezsugorodtak. Ezért a termény­­forgalmi az állami norma szerint csak takarmánynak, mázsánként! 170 koro­nájával veheti át! Ugyanakkor az első osztályú sárgaborsó mázsánként! vé­telára ötszáz és a zöldborsóé pedig négyszázötven korona. Mindenki tudja, hogy a többszáz mázsa borsó összezsugorodásáért nem okolhatjuk a termelőket. Azt is tud­juk, hogy fehérjetartalomban nem történt lényeges károsodás. Ezért le­hetőséget kellene találni az állami norma módosítására. Másod- vagy harmadosztályú étkezési borsónak kel­lene átvenni, s csak az erre a célra erősen kifogásolhatót kellene takar­mányra átminősíteni, mert a Józan ész és az idő parancsa, hogy az illeté­kesek változtassanak a fennálló hely­zeten. i • Hoksza István lapunk tartalmából: • FELÜLVIZSGÁLJÁK EGYES SZÖVETKEZETI TAGOK JÁRADÉKÁT (2. oldal) • A TRAKTOROKNAK IS VAN GAZDÄJA (3. oldal) • ISMERJÜK MEG MÉRGEZŐ NÖVÉNYEINKET (4. oldal) • TQBBHASZNŰ GÉPEK (5. oldali • AGÖCS V.: „ODA A BECSÜLETEM“ — NOVELLA (B.oldal). • „HEGYEK BOSSZÜJA“ — POLÄK IMRE RIPORTJA (7. oldal) • NEKIK TAPSOLT A VILÁG (IC. oldal) A balázsfal szö­vetkezetben az idén alaposan megszer­vezték az aratást. A hazaiak és a pfe. rovt kisegítők egy­aránt Jó munkát végeztek, Július 27- én befelezték a gabona betakarítá­sát. Ezzel egyide­jűleg a gabonael­adást tervüket ts teljesítették. A pferoviak, Vla­­do H or dk és VU lém J anou S ek, összesen 80 hek­tárról aratták le, s csépelték kt a kalászosokat. A képen: Vörös Sándor és Vörös István kombájnom sok az utolsó fon dúló után büszkén vitték haza az ara? tókoszorút. Fényképezte: Emil PraSivka, Pfp.rmr A MEZŐ GAZ DASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents