Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-05 / 5. szám

SOKAN nem sze­retik a telet. Külö­nösen a gépkocsi­vezetőknek okoz sok bosszúságot a csúszós út, a szél­fújta hóbuckák. De eléggé kellemetlen az is, hogy a 10 — 12 fokos fUdegben ki­hűlt motort regge­lenként nehezen lehet begyújtani. A képen látható autó is alaposan meg­tréfálta a siető utasokat. Reggeli torna helyett elein­te ők tologatták a kocsit, mivel azon­ban így nem sike­rült a makacs mo­tort jobb belátásra bírni, a 603-as „se­gítségét" kellett igénybe venni. o Megjutalmazzák a legjobbakat Megrendeljük a túloldalon megjelölt könyveket és elküldésüket utánvéttel — számlával kérjük. (Felesleges törlendő.) Név: Pontos cím: -......................................., X.................................... járás)' (olvashatóan) Bankszámla száma: ........ aláírás és bélyegző ••(Itt kérjük összehajtani!) A portőt a címzett fizeti! Slovenská kniha n. v. MAGYAR KÖNYVESBOLT Michalská 6. BRATISLAVA Hová tűnt a villanyheggesztö? Az árvíz sújtotta csallóközi falvakban az épületeken s a szövetkezetek földterületei termőerejének leromlásán kívül kárt szenvedtek a gépek és az azok javítására szolgáló segédeszközök is. Különösen közvetlenül a gátszakadás szomszédságában fekvő községekben nagyok a károk. Az emberek puszta életükön kívül alig tudtak megmenteni valamit. A szeny­­nyes áradat milliós értékeket tett tönkre. De elérkezett az idő, amikor hozzákezdhettek az újjáépítéshez és a mezőgazdasági termeléshez szük­séges eszközök rendbehozásához. Sajnos, azonban számos segédeszköz javítását csak az arra szakosított üzemekben lehetett megoldani. így van ez a kulcsodi szövetkezettel is. Külső segítséghez kellett folyamodniuk. A napokban Bölcskei László elvtárs, a Kulcsodi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke fordult hozzánk. Segítségünket kérte. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy a mezőgazdasági gépek és eszközök javításánál nélkü­lözhetetlen villanyheggesztö készüléket — amely a víz alatt megrongáló­dott —, a múlt esztendő december elején elküldték a molenicei MEZ nemzeti vállalat Olomouc—Holice-i üzemébe javítás céljából. Pár hétre rá értesítés érkezett, hogy a szövetkezet villanyheggesztőjét kijavították és elküldték Komáromba a járás központi elosztójába; ahonnan elvihetik. Az értesítéssel egyidőben a számla is megérkezett. A szövetkezet a javításért több mint 4000 koronát utalt át a MEZ bankszámlájára. Eddig rendjén lenne a dolog. Csupán az a rendellenesség, hogy amikor elmentek Ko­máromba, a villanyheggesztőt bárhogyan is keresték, nem találták a jel­zett helyen. Ez fölötte gyanús. Vajon hová tűnhetett az árvíz sújtotta szövetkezet számára a talajművelő és más gépi eszközök javításánál nélkülözhetetlen készülék? Jó lenne, ha a kérdésre az arra leghivatottabb, a molenicei MEZ nemzeti vállalat adná meg a választ. —hai— Mikor lesz már orvos Szintié ? szlovákiai síkságon intenzív talajj ■. vitást hajtanak végre. Ez a lépés elsősorban a föld humusztartalmának fokozására Irányul, amely az utóbbi években — a szakszerűtlen talajmű­velés következtében — jelentősen csökkent. A szikes talajokat — az árvízveszély alól felszabadult termő­föld nagy része — meszezéssel hoz­zák rendbe. A kelet-szlovákiai síkság eddig nem kevesebb, mint 700 millió koro­na beruházást emésztett fel. Sok ez vagy kevés? Első pillanatra soknak tűnik. A valóságban azonban nem elfecserélt pénz ez. Bár a munkák még csak kezdeti stádiumban vannak, tavaly az árvízveszélytől megmene­kült területeken több mint 150 mil­lió korona térült meg ebből a ter­mésen. A következő években pedig még ennél is jobban meggyorsul a beruházások visszatérülése, és a ke­let-szlovákiai síkság kamatostól visz­­szaflzetl a gondoskodást. P. L. K kelet-szlovákiai síkság hazánk egyik legtermékenyebb része. Ezért társadalmunk évről évre hatalmas beruházásokat fordít a síkság mező­­gazdaságának fejlesztésére. A negye­dik ötéves .terv éveiben többek kö­zött 46 ezer hektár területen sor ke­rül a bel- és vadvizek lecsapolására, s további 111 ezer hektáron pedig öntözőrendszer létesül. Ezek a szá­mok magukban nem is mondanak annyit, mint az, hogy a kormány az ötéves terv éveire 460 millió ko­ronás beruházást hagyott jóvá a ke­let-szlovákiai síkság fejlesztésére. A csapadékkal való ésszerűbb gaz­dálkodás érdekében a folyókon hat duzzasztőgát létesül a víz feltartóz­tatására. Rövidesen elkészül a stre­­távkal szivattyúállomás, s üzembe helyezésével teljessé válik a szivattyú­­állomások rendszere. Nem kizárt a­­zonban, hogy a jövőben, — ha a szükség úgy hozza — további szi­vattyúállomások építésére kerül sor. A legközelebbi években a már em­lített akciókon kívül további beruhá­zásokat is eszközölnek. A következő Időszakban például az egész kelet-Jelentős beruházások a kelet-szlovákiai síksáaon 0 A hőmérő higanyszála mínusz nyolc fokot mutatott amikor elindul­tam, hogy meglátogassam a Novy 2i* vot-i EFSZ modern gépekkel felsze­relt javítóműhelyét. A műhely vezető­jét kerestem, aki Dunaszerdahelyen, Galántán és Szereden járt éppen, hogy a gépekhez szükséges alkatré­szeket megvásárolja. Munkája ered­ménytelenül végződött. Az alkatrész­­hiány miatt szétszedve állnak a DT- 54-es traktorok. Ez a helyzet áll fenn a kerekes traktoroknál is. A koratavaszi munkákhoz szüksé­ges fépeket már megjavították. A ve­tőgépek is készen várják a tavaszt. Szeretnénk, ha az alkatrészek hiá­nyosságán a járási termelési igazga­tóság illetékesei is elgondolkodná­nak. Segítségükkel meggyorsolna a gépek javítása és ezzel hozzájárulná­nak. Segítségükkel meggyorsulna a Időben megkezdhessék szövetkeze­tünkben. (Holicsy Vince, Illésháza) 0 Jó eredményekkel zárult az el­múlt év a bárcai szövetkezet számá­ra. Évelő takarmányfélékből hektá­ronként 60 mázsát takarítottak be, jól sikerült a cukorrépa termése is, de főleg az állattenyésztés terén ja­vult a helyzet. A kielégítő tejtermelé­sen kívül száz tehénre számítva 86 borjút neveltek átlagban a derék szö­­vetkezetesek, a hízómarha napi súly­­gyarapodását 1,02 kg-ra, a hízóser­tést 0,52 kg-ra növelték és átlag 138 tojást termeltek az 1000 darabot meg­haladó tojós tyúkok. Többek közt di­cséret illeti Dunyák Júlia, Varga Pál, Babják Erzsébet, Vilinszky Mária és Dranga Mária munkateljesítményét* (IS) Kisgyarmat az utóbbi évek során sokat fejlődött. A közeljövőben át­adják rendeltetésének az új művelő­dési otthont. Nemrégiben szerelték­­fel a faluban a hangosbeszélőt. A szövetkezet vezetősége támogat­ja a fiatalokat. Oj sportpályát, vala­mint öltözőt építettek. Nem kevesebb, mint 5 ezer Kcs értékű sportfelszere­lést vásároltak. (Nagy Mihály, Kis­gyarmat) @ A perényhími EFSZ-ben a téli időjárás ellenére Is szép eredményt érnek el a tojástermelésben, január elejétől a napi tojáshozam átlagosan 900 db. Ez a szép eredmény Sangula Anna, Baran Anna és Pillár Rozália munkájának köszönhető. © Köztudomású, hogy köztársasá­gunkban a nagyarányú építkezések és városiasítás következtében egyre fogy a mezőgazdasági földterület. A termelőföld zsugorodását meggáto­landó intézkedések eddig nem bizo­nyultak mindig a leghatékonyabbak­nak. Ezzel szemben örvendetes ered­ménynek minősíthető, hogy a kassai járásban idén 600 hektár parlagon heverő földterület kerül rekultiválás alá és 256 hektár rossz minőségű réten és legelőn szántóföldet létesíte­nek. Ugyanakkor 6000 hektár kiterje­désű savanyú talajon meszezést vé­geznek, istállőtrágya pótlására 50 000 köbméter komposztot készítenek és 2000 hektáron zöldtrágyázást fogana­tosítanak. Reméljük s—: eredménnyel! (IS) 0 A vajnori szövetkezet már évek óta a legjobb mezőgazdasági üzemek közé tartozik. Egy évvel ezelőtt el­nyerték a Központi Szakszervezeti Ta­nács vörös zászlaját, múlt évi eredmé­nyeikért pedig a kukoricatermesztő körzet legjobb szövetkezete elismerő címet érdemelték ki. Nem véletlenül. Hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulójára tett 950 ezer korona értékű L kötelezettségvállalásukat több mint 300 ezer koronával túlteljesítetétk. © A Bratislava-vidék járás ifjúsága : a múlt évben a mezőgazdasági ter­­. melésben egy sor kitűnő munkaered­­. ményt ért el. A fiatalok többek kö­­. zött 626 hektár rétet és legelőt hoz­­. tak rendbe. 55 ezer köbméter kom­­t posztot készítettek, kiültettek 20 ezer gyümölcsfát. A nyári szünetben a : tanuló ifjúság 293 ezer 660 órát dol­­. gozott le társadalmi munkában, (pl) i 0 A Kelet-Szlovákiai Kerületi Nem­■ zeti Bizottság 1966. január 12-i ta­­. nácsülésén megállapították, hogy a ■ következő szövetkezetek léptek a gaz­­t dálkodás magasabb színvonalára: a ■ backai, a Cierne Pole-i, a krizovskái, a lieskovái, a Kapusanské Klaöany-i, • a kisgéresi, a ruskovi, az oboríni, a plesanyi, a podhoranyi, a nagykaposl : és a nagygéresi. Vajon megéljük-e? Zselízen mindenki ismeri a város peremén elnyúló cigánytelepülést Azt is tudja mindenki, hogy az arra vezető út siralmas állapotban van. A gyalogjárók nem mernek jobb láb­belivel keresztülgázolni rajta, mert esőzések, hóolvadások után feneket­len sártengerré válik. Cigány szár­mazású polgártársaink hiába fordul­tak kérelemmel a HNB illetékes szer­veihez, panaszukra csupán ígéret volt a válasz. Nem kevésbé mostohán bánnak Zselízen a közúti világítás karban­tartásával. A villanypóznák tetején incselkedő villanykörték ugyanis ki­égtek és csak fényes nappal láthatók. Nincs aki a kiégett körtéket újak­kal helyettesítse. A lakosságnak ezért több mint három hónap óta „egyipto­mi sötétség“ jut osztályrészül. Vajon megéljük-e az említett sé­relmek orvoslását? Rafel János, Zselíz CSAKIS ez a -kifejezés illik rá az alábbi furcsa esetre. Az történt ugyanis, hogy a komáromi hajógyár vasútmenti területe egy részét áten­gedte, hogy ott kirakodó megállót létesíthessenek. A hajógyár megértés­sel adta át kétévi időtartamra a vasút részére a kijelölt helyet. Mintegy ellenszolgáltatásként csunán annvit Fonák kértek, hogy gondoskodjanak útról a hajógyárból kifutó vonat munkásmeg­­állójáig. A meglevő utat ugyanis a vágány lerakásával elfoglalták. A jC néhány éve megígért ideiglenes váró­eset terem is várat magára. A vidékről ; bejáró dolgozóknak nincs hol meg­húzni magukat rossz idő esetén. Végre megoldódott a kérdés, a vas- 1 út illetékesei kijelentették: „Utat és várótermet nem építünk, ellenben 1 hogy ne legyen panasz a váróterem hiányára, megszüntetjük a megállót, és a hajógyárban dolgozó vidékiek járjanak ki gyalog az állomásra!“ Ez aztán a radikális megoldás, igaz? Gyalogoljanak a vidékről utazó hajó­gyáriak vagy két kilométert az ál­lomásig. így történt, hogy máig sem épített utat és várótermet a vasút, de még örülhetnek is a munkások, hogy eddig nem szüntették meg a munkásmegállót. Egy kissé fanyar öröm, most már csak abban bíznak a hajógyáriak, hogy a meleg szobá­hoz szokott illetékes vasúti tisztvise­lő történetesen éppen ennél a meg­állónál fagyoskodva szerez egy kiadós náthát — ős intézkedik. Szénnássy János, Komárom Szímőre minél előbb orvos kerülne. Ezáltal megszűnne a 2800 la­kosú községben az a szomorú állapot, ami jelenleg uralkodik. A csecsemőtől az aggo­kig különböző szál­lító eszközökön hord­ják hetente többször a betegeket Kamocsá­­ra. Úgy hisszük, ké­relmünk azért is jo­gos, mert Szímő az érsekújvári járás egyik legnagyobb köz­sége. Búkor József, orvosi lakást évek hosszú során át nem javították és ezért az akkori orvos elköltö­zött a faluból. Azóta az épületet rendbehoz­ták. A kényelmes, für­dőszobával ellátott la­kóház azonban hiába várja új gazdáját. Sze­retnénk ha a felsőbb szervek figyelembe vennék a falu lakossá­gának kérelmét és Szímőin az orvosi rendelő szűk váróter­me miatt sok a pa­­rasz. Dr. Garban kör­zeti orvos hetente há­romszor utazik a falu­ja, hogy napi 140 rászoruló beteget lel­kiismeretesen meg­vizsgáljon. A késő esti érákban jut Ideje az ígybafekvő betegek meglátogatására. Az­előtt a községben az sodik Andruska Dezső (Polné Kesov) 11 800 mázsás, és a harmadik Hippo Mihály (Horná Král'ovo) 11 540 má­zsás teljesítménnyel. A cukorrépa osztott betakarításá­ban Macák János és Valentin Celkov­­sky volt a legjobb, a stefanoviőovái EFSZ-ből, 20 hektáros teljesítmény­nyel. A kurocicabetakarítás terén Zub­­éák József érte el a legjobb ered­ményt. Kombájnjával 38 hektárról ta­karította be a termést. Svába Péter, a második lett. Az értékelés után számos elismerő és dicsérő oklevelet, valamint pénz­jutalmat osztottak szét a járás leg­jobbjai között. Marian Takáö, Nyitra traktorokkal Hudec Silveszter és Pa vei József érte el a legjobb ered ményt. 605 hektáros teljesítménnyé megelőzték Dicsér Józsefet és Su chy Józsefet, a sládeökoveei EFSZ bői (552 hektár) és Mrázik Lajost, va lamint Mihálik Dezsőt a cabaji EFSZ bői (493 hektár). A cukorrépa elszállítást végző dől gőzök közt Dobrotina Andrásé az el sőség. (Lúcnica nad Zitavon), aki tu herautójával 8940 mázsát szállítót el. Tóth Dániel (Mojmírovce), 883! mázsát és Budai Péter, (Vííapapáti 7647 mázsát szállított el. A pótkocsi val történő szállításnál Hnmola Istvái az első a Polné Kesov-i EFSZ-bő 12 000 mázsás teljesítménnyel. A má A Nyitral Járási Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság az EFSZ-ek és ál­lami gazdaságok vezetőivel értékelte a mezőgazdasági üzemek közti mun­­keversenyt. Az értékelés során megállapították, hogy a mezőgazdasági üzemek mun­kaversenyében a széna és a silókészí­tés terén az elsőséget a kukoricater­mesztő körzetben a Polné Kesov-i EFSZ nyerte el. Szénából 23,2 és siló­ból 111,4 mázsa jut egy számosállat­ra. A mlyüani EFSZ-ben, mely a má­sodik lett, 170,5 mázsa széna és 105 mázsa silótakarmány esik egy szá­mosállatra. A harmadik az andacsi EFSZ lett. A répatermesztő körzetben a hosfovéi szövetkezet bizonyult a legjobbnak (16,5 mázsa széna és 90,4 mázsa siló számosállatonként), a má­sodik a zitavöani (23,1 mázsa széna és 78 mázsa siló számosállatonként) és a harmadik a nemőiniani (17,8 má­zsa széna és 57 mázsa siló számosál­latonként) szövetkezet. A burgonya­termesztő körzetben a Kostolian pod Tribec-i szövetkezet lett az első, a második a hosti és a harmadik a lóv­ééi szövetkezet lett. A magkukorica termesztése terén a vinodoli EFSZ a győztes. Hektáron­ként átlag 34,4 mázsa kukoricát ter­mesztett. A Vefká Doliná i EFSZ-nek 32,7, a slepüanynak pedig 30,6 má­zsát. A legmagasabb cukorrépa hektárho­zamért indított versenyben a Dolny Kesov-i szövetkezet szerezte meg az elsőséget, 492 mázsás átlagos hek­tárhozammal, a második a stefanovi­­üovái (481 mázsa), a harmadik pe­dig a suriansky-i szövetkezet lett (437 mázsa), A gyomtalanításban a hájskéi, a suriankyi és a zitavani EFSZ vezet. Az őszi mélyszántás terén kerekes Á kassal járásban immár a máso­dik télen megszervezték különféle kérdések nyilvános felvetését és meg­válaszolását. Ezáltal napirendre ke­rülnek olyan problémák is, amelyek­ről a széles néprétegek nem szerez­tek volna tudomást. Tagadhatatlan, hogy ezek a „kérdés-felelet“ estek a legtöbb községben__nem lépték túl a helyi jelleg határát, vagyis kevés kivétellel a falu „belügyeit“ taglal­ták annak ellenére, hogy a kérdést felvető személyeknek nem kellett fel­fedniük kilétüket, hanem maradhat­tak volna a névtelenség homályában. Akadtak azonban olyan községek is, ahol a felvetett kérdések a falu határán túlmenőén nemcsak az egyé­neket bírálták, hanem egész társa­dalmunkat érintették. Legutóbb Ná­daskán hangzott el a kérdés: — Miért nincs községünkben zöld­ség, nevezetesen vöröshagyma? A kérdés elhangzása után senki sem érezte magát „találva“. Mivel szövetkezeti faluról volt szó, a kis­kertekben minden család számára megtermett a szükséges zöldségféle, sőt télire is termeltek sárgarépát, petrezselymet, kalarábét, a vörös­hagyma pedig hármas fonással koszo­rúba kötve függött minden házban. Gyakran még a kassai piacra is hord­tak belőle az asszonyok. Hogyan lehetséges akkor, hogy most Nádaskán nincs zöldség, vörös­hagyma? Talán ott van a hiba, hogy a kassai bérházak tetején egyelőre még nem termesztenek zöldséget? IS Miért nincs Nádaskán vöröshagyma?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents