Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-05 / 5. szám
A nemzetköz! helyzet első számú eseménye változatlanul a vietna ml kérdés, amely újabb drámai fordulathoz érkezett. Most már végérvényesen lelepleződött az amerikai kormány „békeoffenzívájának" hamis volta, és ország-világ látja: a washingtoni „bákeszólamok“ csupán a közvélemény megtévesztésére szolgáltak. S míg a hős vietnami nép kitartó harcot vív az Imperialista túlerővel szemben, a demokratikus Vietnam és a Dél-Vietnami Felszabadítást Front vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek a kérdés mielőbbi tárgyalások útján való rendezésére. A BÉKE ÉS SZABADSÁG NEM LEHET ALKU TÁRGYA Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke a közelmúltban levelet intézett a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok vezetőihez, az 1954. évi genfi egyezményeket aláírt országok vezetőihez, valamint több más, a vietnami helyzet iránt érdeklődést tanúsító állam képviselőihez, köztük köztársaságunk elnökéhez is. A vietnami nép sohasem teszi le a fegyvert az amerikai imperialisták fenyegetőzéseinek hatására — írta az elnök, majd szót emelt a napalm, a mérges gázok és mérgező hatású vegyszerek alkalmazása ellen. Felhívta az összes békeszerető kormányokat és népeket, hogy fogják le az amerikai háborús gonosztevők kezét. Több mint húszéves harc után a vietnami nép mindenkinél jobban óhajtja a békét — hangoztatta Ho Sí Minh, — de az igazi béke elválaszthatatlan a valódi függetlenségtől. Minaddig, amíg az amerikai agreszszorok hadserege hazánk földjén van, harcolni fogunk ellene. Ezután a VDK elnöke hangoztatta, hogy ha az USA kormánya valóban békés rendezést kíván Vietnamban, el kell fogadnia a VDK kormányának négy pontját, és feltétel nélkül meg kell szüntetnie a demokratikus Vietnam elleni agressziót, ki kell vonnia a csapatait Dél-Vietnamból is. JOHNSON A VESZÉLYESEBB UTAT VÁLASZTOTTA Közismert, hogy az Egyesült Államok több mint egy hónapig szüneteltette a VDK elleni bombatámadásokat. Közben ún. békeoffenzívát fejtett ki, és azt akarta bizonygatni, hogy a vietnami kérdés békés rendezését kívánja. A feltételeket persze Washington szabta volna meg, helyesebben feltétel nélkül akart tárgyalóasztalhoz ülni, s ezzel legalizálni a vietnami nép ellen elkövetett agreszszióját. Ilyen körülmények között természetesen a demokratikus Vietnam kormánya nem ülheb le tárgyalóasztalhoz. A kérdés nemcsak diplomáciai síkon szerepelt első helyen, hanem magában az amerikai parlamentben is, nem beszélve a közvélemény, a sajtó, tudósok, közéleti személyiségek, egyszóval az egész amerikai társadalom pro vagy kontra állásfoglalásáról. „Az Egyesült Államok helyzete: bizonytalan“ — írta az egyik vezető“ amerikai lap Johnson háborús hangú kongresszusi üzenetének elhangzása után. Azután a beszéd után, amelyben az elnök a „nehéz és hosszú harcot, vagy a nehéz és hosszú tárgyalást, esetleg mindkettőt egyidőben“ tudta csak távlatként megjelölni. Becsületére váljék az amerikai törvényhozás egyes vezető képviselőinek, különösen Mansfield és Fulbright szenátoroknak és több társuknak, akik óva intették az elnököt a VDK elleni bambatámadások felújításától és a vietnami kérdés békés megoldása mellett szálltak síkra. A Pentagon és a vele kapcsolatban álló politikai körök azonban óriási propagandát fejtettek ki a háború kiterjesztéséért, s Johnson végül is, sajnos, az ő szavukra hallgatott. A Fehér Ház ura hétfőn rádió- és televízió beszédben tudatta a világgal: az amerikai légierő felújította bombatámadásait a VDK ellen. A bejelentéssel egyidőben lényegében kártyavárként omlottak össze Washington „béke-szólamai“, s végérvényesen bebizonyosodott: az amerikai kormány töltött fegyverrel akart a tárgyalóasztalhoz ülni. Ezekben a napokban újra Vietnam felé szállnak a haladó emberek millióinak gondolatai: a Vietnami Demokratikus Köztársaság felé, amelynek földjét újra bombák szántják, amely most a világ legnagyobb imperialista hatalmának katonai erejével áll szemben. Hazánk népe egy sorban halad a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal, mindazokkal a békeszerető erőkkel, amelyek valóban szívükön viselik és ténylegesen segítik Észak- és Dél-Vietnam népének igaz ügyét. A VDK elleni amerikai agresszió felújítása veszélyes következményei mellett egyben súlyos erkölcsi és politikai veszteséget is jelent egy olyan országra, amelynek vezetői a szabadság és béke bajnokainak tüntetik fel magukat. A VIETNAMI TEHER LONDON VÁLLÁT IS NYOMJÁ Árról már több alkalommal is írtunk, hogy a vietnami agresszió súlyos terheket — naponta mintegy másfél millió dollár költséget — ró az Egyesült Államokra. A washingtoni kormány az alibi-keresés mellett már több ízben megpróbálta vezető szövetségeseinél, hogy az erkölcsi támogatás mellé valamiféle anyagi segítség is járuljon. Az ilyen irányú elképzeléseire azonban nehezen talált megértést, s néhány ázsiai szekértolójának kivételével lényegében egyik jelentősebb „szövetségese“ sem hajlandó messzemenő segítségre. Sőt! Az angol kormány két vezető képviselője az elmúlt héten Washingtonban járt és azt akarta kicsikarni Johnsontól, hogy az USA segítsen Anglia távol-keleti pénzügyi gondjain. Jelentések szerint az angol miniszterek sovány eredményt értek el Washingtonban. Wilsonék számítása ugyanis az volt, hogy a „Kína feltartóztatásában“ érdekelt Washington hajlandó lesz vállalni az Adentől Singapore-ig terjedő brit támaszpont-hálózat fenntartási költségeinek oroszlánrészét, a fennmaradó terheket pedig megoszthatja Ausztráliával és Üj- Zélanddal. Az amerikaiak nincsenek olyan helyzetben, hogy ígéretet tehettek volna Nagy-Britannia védelmi terhének könnyítésére, és az udvarias elutasítás minden bizonnyal abból fakad, hogy az Egyesült Államoktól is óriási anyagi erőfeszítéseket követel a vietnami agresszió. A MAGYAR DIPLOMÁCIA ÉLÉNK TEVÉKENYSÉGE Az elmúlt hét végén háromnapos tanácskozás után a magyar országgyűlés törvényerőre emelte az 1966. évi költségvetést. A költségvetési terv alapvető célja a magyar dolgozók életének további javítása, az új ötéves terv sikeres teljesítése és nem utolsósorban a szocializmus eddigi vívmányai védelmének biztosítása. A magyar országgyűlés ülésén beszédet mondott Péter János külügyminiszter is, aki részletes felvilágosítást nyújtott a jelenlegi nemzetközi helyzetről. — Itt élve, Európa közepén, a múlt századok során oly sok nemzetközi összeütközés színhelyén, a magyar nép különösen érdekelt a nemzetközi feszültség békés, tárgyalások útján való rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben — hangoztatta Péter János, majd leszögezte: — az utóbbi időben jelentősen nőtt a nemzetközi feszültség, de úgy, hogy az imperializmus agresszióinak korlátok közt tartására alkalmas erők is bebizonyították rendíthetetlenségüket. Vagyis: fokozódott ugyan az utóbbi időben az imperialisták és gyarmatosítók agresszív tevékenysége, különösen Vietnamban, de ezek az agresszió-sorozatok a szocialista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult új országok megdönthetetlen erejébe ütközne. A Kállai Gyula miniszterelnök vezette magyar kormányküldöttség hét elején megkezdett közel egyhónapos afrikai és ázsiai körútja is — az első állomás Kairo volt — azt bizonyítja, hogy a megalakulásának 20. évfordu-A Magyar Népköztársaság ezekben a napokban ünnepelte kikiáltásának 20. évfordulóját. Az egykori agrár államból ma már fejlett ipari ország, a szocialista tábor megbecsült tagja és kiváló gazdaság-politikai és kereskedelmi partnere lett. Felvételünkön: a magyar gépipar egyik büszkesége, a megmunkáló traktor. (Foto: CTK) lóját ünneplő Magyar Népköztársaság kormánya minden tőle telhetőt megtesz a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés együttélés gondolatának gyakorlati megvalósítására, s ezzel egyúttal nagy szolgálatot tesz a béke és a haladás ügyének szerte a világon. MI ÜJSÄG GENFBEN? Mint ismeretes, a genfi 18-hatalmi leszerelési értekezlet a múlt hét csütörtöké óta ismét folytatja munkáját. Franciaország képviselőjének helye változatlanul üres, mert a de Gaullekormány egyelőre nem tartja szükségesnek e fontos nemzetközi kérdés megtárgyalását. A szocialista országok képviselői újabb komoly javaslatokat terjesztettek elő, s felhívták a résztvevő országok képviselőit, hassanak oda, hogy a tárgyalások ne csak a közvélemény megnyugtatására szolgáljanak, hanem konkrét eredményeket is fel tudjanak mutatni. A héten felszólalt hazánk képviselője, Cerník nagykövet is, aki különösen a bonni kormány atomigényeiből eredő súlyos veszélye hívta fel a figyelmet, továbbá síkra szállt a középeurópai atommentes övezetek mielőbbi megvalósítása mellett, ami nagyban elősegítené az európai helyzet enyhülését és a második világháború maradványainak felszámolását, amiért a szocialista országok kormányai oly álhatatatosan harcolnak. A csehszlovák küldött felszólalása nagy visszhangot keltett és komoly vitát váltott ki. (tg) P ÁRTUNK XII. KONGRESSZUSA * ÖTA eltelt években az egész földkerekségen sokoldalú s bonyolult küzdelem folyt a szocializmus és a kapitalizmus között. Még jobban megszilárdult a szocializmus helyzete és nőtt a befolyása, jóllehet ez a fejlődés nem volt egyenes vonalú. A szocialista országokban folytatódott a sokoldalú fejlődés s tovább növekedett nemzetközi tekintélyük. Ezzel egyidejűleg számos nehézséget kellett leküzdeniük és új utakat szabaddá tenniük. A nemzeti felszabadító mozgalom ragyogó sikereket ért el. Ázsia és Afrika fiatal független országai jelentős erőként szerepelnek a nemzetközi életben s a progresszív fejlődés fontos tényezői, jóllehet több országban kemény és szívós küzdelem folyik az alapvető haladó irányzatért. A közelmúltban is folytatódott a kapitalizmus állásainak általános gyengülése és az imperialisták közötti ellentétek még jobban kiéleződtek. A tudományos műszaki forradalom sikerei, az állami beavatkozások, s a gazdasági élet militarizálódását követő gazdasági fellendülés ellenére semmit sem változott a kapitalizmus kizsákmányoló jellegén. Az osztályharc továbbra is a tőkés társadalom alapvető jellegzetessége marad. A történelmi küldetése mellett hűségesen kitartó nemzetközi munkásosztály e helyzetben szívős küzdelmet vívott a dolgozók jogaiért, a kizsákmányolás járma alóli felszabadításért és osztályérdekű céljai eléréséért. E harc élvonalában a nemzetközi kommunista mozgalom küzd, amely tevékenységének feltételeivel lehetővé teszi a kommunista pártoknak, hogy legkülönbözőbb módon törekedjenek a világszerte végbemenő forradalmi folyamat további fejlesztésére. A kapitalizmus és ä szocializmus közti eddigi küzdelemre ugyanakkor az imperializmus mind nagyobb agresszivitása, a reakciós erők aktivizálódása volt jellemző, továbbá azok Külpolitikánk alapja a békés koegzisztencia á nagy akadályok s ellentétek, amelyekbe a nemzetközi kommunista mozgalom ütközött, ideértve az egyes forradalmi osztagok ideiglenes vereségét is. Az Amerikai Egyesült Államok hatalmi körei fokozzák a lázas fegyverkezést, s a földkerekség különböző pontjain a háború tűzvészének fészkeit hozzák létre. Manapság ezt bizonyítja, az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami nép elleni háborús akció, a forradalmi Kuba elleni agresszív akciók beavatkozása Kongó és más afrikai országok belügyeibe, fegyveres beavatkozás a Dominikai Köztársaságban és a diktatórikus kormányrendszerek hatalomra juttatása a latin-amerikai országokban. Európában az amerikai imperializmus legerősebb szövetségese a második világháború eredményeinek felülvizsgálását szorgalmazó nyugatnémet revansizmus és militarizmus, mely a feszültség veszedelmes tűzfészkeit hozza létre. A földkerekség forradalmi jellegű változásainak megakadályozására törekvő imperialista körök agresszív politikája következményeként félbeszakadt a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló folyamat, s a nemzetközi kapcsolatok kedvezőtlenebbé váltak. Pártunk jelenlegi legfőbb feladatának tekinti, hogy támogatnia kell az imperialisták agresszív akciói megszüntetését célzó törekvéseket, s hozzá kell járulnia terveik következetes leleplezéséhez, valamint a nemzetközi kapcsolatok átalakulásában új, kedvezőbb fordulatot hozó konkrét intézkedések foganatosításához. A nemzetközi helyzet lényeges javulásának feltétele elsősorban az, hogy véget kell vetni az amerikaiak vietnami agressziójának. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság maradéktalanul támogatja a vietnami nép hősies harcát és igazságos követeléseit. A proletár nemzetköziség szellemében hathatós segítséget nyújtunk most és a jövőben is a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az amerikai agresszió végérvényes visszaverése érdekében. Európa békéje és biztonsága érde“ kében továbbra is fellépünk a nyugatnémet militarizmus ellen. Leleplezzük a Német Szövetségi Köztársaságban hatalmon lévő körök veszélyes politikáját, melynek célja, hogy az NSZK közvetlenül, vagy közvetve atomfegyverekhez jusson, esetleg maga gyártsa e fegyvereket. A nyugatnémet militarizmus és revansizmus elleni küzdelmünk nem jelenti azt, hogy a német néppel szemben ellenségesen elfogultak lennénk. Ezt bizonyítják a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő baráti kapcsolataink és széles körű együttműködésünk is. A mi kiindulópontunk az a reális tényállás, hogy két német állam létezik, és a szokásos kapcsolatokat akarjuk fenntartani a Német Szövetségi Köztársasággal is, azt azonban nem tűrjük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya e kapcsolatok kibontakozását bárminéven nevezendő elfogadhatatlan politikai feltételekhez vagy korlátozásokhoz kösse. A revansista követelések összeegyeztethetetlenek a jó szomszédi viszonyon alapuló politikával. Véleményünk szerint Európában olyan feltételeknek kell létrejönniük, amelyek hozzájárulhatnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és elhárítanák egy fegyveres összetűzés veszélyét. Tevőlegesen akarjuk támogatni az európai népek biztonságának szilárdítását s a nemzetek egymás iránti bizalma erősítését célzó részleges intézkedések végrehajtását. A világháború elhárítása érdekében folytatott békeharcunk oszthatatlan része, hogy határozottan szembehelyezkedünk az imperialista agressziókkal. A békés együttélés elveinek érvényre juttatása számunkra nem jelenti csupán az általános és teljes felszereléssel kapcsolatos nézeteltérések s vitás kérdések békés megoldását célzó következetes törekvést, hanem az olyan határozott fellépést is, amely észretéríti az imperialistákat mindenütt, ahol háborús fenyegetésekhez, belügyekbe való beavatkozáshoz és az ellenforradalom exportjához folyamodnak. A békés együttélés politikájának nem az a célja, hogy változatlanul megmaradjon a földkerekségen a jelenleg uralkodó helyzet, hanem az, hogy létrejöjjenek a népek szabad fejlődésének, a demokráciáért s az imperialisták uralma alóli felszabadulásukért vívott harc, a progreszszív célok eléréséért folytatott küzdelmük kedvező feltételei. Az ilyen békepolitikai teljes összhangban van forradalmi eszméinkkel, a földkerekség erőviszonyaival, és ismét igazolja e politika helyességét. (Folytatjuk) • Ismét Luna halad a Hold felé. A Szovjetunióban január végén felbocsátották a Luna 9. automata űrállomást, amely megkísérli a Holdon való úgynevezett sima leszállást. • Teljes angol embargó Rhodesia ellen. A Wilson-kormány hivatalosan bejelentette, hogy teljes kereskedelmi tilalmat léptet életbe Rhodesia ellen. A bejelentés szerint semmiféle angol árut nem szabad Rhodésiába szállítani és Anglia sem importálhat rhodesiai árut. Eddig csak kőolajra és fegyverekre vonatkozott a tilalom. 0 Hatalmas bányász-tüntetés Belgiumban. Az északkelet-belgiumi Limburg megyében óriási sztrájkmegmozdulásra került sor. A legfrissebb jelentések szerint a tüntetéseknek már halálos áldozata is van. A tüntetők a ráfizetéssel működő szénbányák bezárása ellen szálltak síkra. 0 Rendeződik az indiai-pakisztáni viszony. Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint az előírt ütemterv, szerint megtörtént az indiai és pakisztáni csapatok visszavonulása elfoglalt hadállásaikból. Mindez a taskenti egyezmény szellemében történik. 0 Az amerikaiak megerősítik Lübke náci múltját. Az amerikai hadügyminisztérium katonai archívumának vezetősége megerősítette, hogy Henrich Lübke nyugatnémet köztársasági elnök ellen francia és csehszlovák antifasiszták vallomása alapján 1945- ben az amerikai elhárító szolgálat körözést adott ki. 0 Ben Bellát meglátogatta édesanyja. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Ben Bella volt algériai köztársasági elnök találkozott édesanyjával. Ben Bella anyját az algériai biztonsági erők egyik gépkocsija szállította a találkozóra. A volt köztársasági elnök első ízben látta édesanyját a múlt év június 19-én lezajlott algériai államcsíny óta. 0 Ghana elnöke a VDK-ba utazik. Nkrumah ghanai elnök elfogadta Ho Si Minh elnöknek, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba hivatalos látogatásra szőlő meghívását. Jelentések tudni vélik, hogy Nkrumah elnök meghívására azzal kapcsolatban került sor, hogy a ghanai államférfi a múlt évben szorgalmazta a közvetítő' szerepet Vietnam és az Egyesült Államok között. 0 Kompromisszum a Közös Piac értekezletén. Luxemburgból érkezett jelentés szerint a Közös Piac külügyminisztereinek értekezletén nem tudtak megegyezni a legfontosabb kérdésben, vagyis abban, hogy a Közös Piac minisztertanácsa egyhangúan vagy szótöbbséggel hozza-e határozatait. Ezért kompromisszum jött létra Franciaország és az öt társország között. 9 Titkos fegyver tűnt el spanyol földön? A január 17-én Dél-Spanyolország partjai felett lezuhant amerikai B-52-es bombázón két darab, egészen újfajta atomfegyver volt, — jelentette madridi forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség. Az újfajta fegyverek nukleáris fejjel ellátott, távirányítású rakéták voltak. 0 Jugoszláv-román megbeszélések. Tito jugoszláv elnök és Maurer román miniszterelnök megbeszélést folytatott Brioni szigetén. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt tanácskozás során megtárgyalták a két országot érintő kérdéseket. • Johnson üzenete a genfi értekezlethez. Az amerikai elnök üzenetet intézett a genfi leszerelési értekezlethez, amelyben felvázolta azokat á célokat, amelyeket szerinte az Egyesült Államok leszerelési politikája követ. Nem foglalkozik azonban az üzenet azokkal az okokkal, amelyek mindez ideig meggátolták a szőbanforgó célok megvalósítását. SZABAD FÖLDMŰVES y 1966. február 5«