Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-05 / 5. szám
ár Jómagam * ■ is viszolygok a vitáktól, a paradox, furcsa, sokszor érthetetlen Jelenségek újra elmondásától. Mint ember és kommunista, csak olyasmit fogadhatok el és olyasmivel érthetek teljesen egyet, ami minden ember Javát egyformán szolgálja, eltekintve a faji, nemzeti hovatartozástól. Minden embernek, nemzetnek, nemzetiségnek joga van az élet teljes ségéhez. Értem ezalatt az egyenlő anyagi és szellemi részesedést, azonos feltételek biztosítását a legnagyobb szakmai képzettség és tudás elsajátításához. S e tekintetben sok még itt a tennivaló. Sokmindent megkérdőjeleztünk már, de aránylag kevés eredménnyel. Részben ezért viszolygok az újabb vitáktól. Van-e értelme a kérdőjelek szaporításának? Tehetünk-e valamit magunkért és magunk által mindenkiért? Próbáljuk meg újra? Amikor e gondolatokat, ha kételyek köntösébe öltöztetve is papírra írom, mégis felcsillan bennem a remény. Tudatom mélyén igazat adok azoknak, akik szorgalmazzák az efféle vitákat. Márcsak azért is, mert a vita hevében (persze, ha az őszinte és nem mellébeszélés, ami már anynyira eluralkodott nálunk) sok gondolat, javaslat, helyes vagy helytelen meglátás dobódik fel. amelyekből ki lehet szűrni a jót, a hasznosat mindnyájunk javára, akik e szocialista közösségben élünk. Február: a mezőgazdasági könyv hónapja (Folytatás az 1. oldalról) i / táruk sem, amely közvetlenül se-| gíthetné a gyakorlati munkát. Az utóbbi időben főleg azokban a községekben észlelhető bizonyos javulás a szakkönyvek olvasása terén, ahol szövetkezeti klubot létesítettek és olyan vezetőt állítottak az élre, aki hivatása magaslatán áll. A klub vezetője ezeken a helyeken rendszeresen propagálja a könyvtárban található szakköny, veket, és igyekszik beszerezni a ^legújabb kiadásokat. i Sajnos, egyelőre kevés helyen ivan ez így, és a kölcsönzött könyavek elenyésző százaléka mezőgaz- Jdasági vonatkozású. Tény az is, Jhogy amíg a szépirodalmi könyvek propagálására egész sor könyv-» ismertetőt, vitaestet rendeznek, 1 addig a mezőgazdasági könyveké ilyen népszerűsítésével nemigen \ találkozhatunk. ^ A különböző mezőgazdasági szervezetek mellett a sajtó, köztük a mi lapunk sem tett eleget a mező{gazdasági szakkönyvek népszerűsítéséért. A jövőben ezt a hiányt azzal szeretnénk pótolni, hogy lapunk kulturális rovatában havonta egyszer közöljük a legújabban ki-, adott szakkönyvek névjegyzékét,? tartalmának néhány soros kivona-* tát amelynek alapján a mezőgazdasági üzemek, egyének megren delhetik a Bratislavai Magyar Könyvesboltban vagy más könyvkereskedésben. A tél világát éljük és ilyenkor (pihen a hólepedővel borított határ. (A mezőgazdaságban is főleg a nö- I vénytermesztésben dolgozóknak ^ (ebben az időszakban jut legtöbbf (ideje, hogy a meleget lehelő, duruzsoló kályha mellett olvasgasson, (tanulgasson. Ha valamikor fontos (volt ez, ma, a nagyüzemi mező(gazdaság kialakulásának idejében (kétszeresen az, mert a magasabb (szakértelem, tudás nélkül nincs ► gyorsütemű előrehaladás. E tény (tudatában úgy az elkövetkező na- I pókban és általában még sokolda► lúbb szervezői tevékenységet kel(lene kifejteni, hogy a mezőgazda(Ságban dolgozók szakmai művelt• ségét elősegítő könyveket minél^ (többen lapozgassák. ^ Ü p kis bevezető után hadd sora^ kozzanak a tények. Elsőként a legfontosabb, az ifjúság nevelésének, szakmai tudásának, műveltségének, kérdése, mert a tudás, a szocialista ember, illetve ifjúság legjobb fegyvere a jobb életért. Ennek a megvalósítását tükrözik a párt tézisei is. Hogy milyen e téren az ifjúság helyzete országos méretben, arról e cikkben nem kívánok szólni, hiszen ahhoz több hely- és nagyobb felkészültség szükséges. No meg a probléma e téren sok és az okok okozói másak Csehországban és másak Szlovákiában és még másabbak a magyarlakta területeken. Maradjunk hát inkább a ml portánkon és tallózzunk, sepergessünk ott. S ha saját portánkon jól sepergettünk, máris segítettünk valamicskét az ősszprobléma megoldásában. Márpedig a vita célja ez Is. Erre bátorítanak fel bennünket a CSKP XIII. kongresszusának tézisei is. A tézisekben sok az újszerű gondolat, amelyekből arra következtethetünk, hogy a párt egy sor komoly kérdést kíván a kongresszuson megvitatni, később fokozatosan megoldani. A 23. pont bekezdése így hangzik: „A szocialista társadalom fejlődése megköveteli a dolgozók, főként az ifjú nemzedék általános ismereteinek és szakképzettségének lényeges növelését.“ Ez a megfogalmazás össztársadalmi értékű. Ezt valljuk mi, magyar anyanyelvű iskolák pedagógusai is. A magyar anyanyelvű fiatalok szak és tudományos továbbképzéséről az utóbbi időben már megjelent néhány figyelemre méltó, ha nem is teljes (az még késik), de mégis felmérést Igényelő cikk a magyar napi sajtóban, heti vagy havi folyóiratokban. S okosnak tartom, hogy a vita áramkörébe a Szabad Földműves is bekapcsolódik. A fő kérdés e cikkekben a szakmai továbbképzés fokozása, a szakiskolák kiszélesítése magyar vonalon is, a mély, alapos tárgyi ismeretek elsajátítása stb. Egy-két cikk írója bátorkodott a nagyobb tárgyi tudás, a jobb szakmai felkészültség érdekében az anyanyelvű oktatás javára billenteni a mérleg serpenyőjét. S ezzel el is értem vitacikkem lényeges pontjához. Nem tudom helyes-e, amit javasolok, azt döntsék el az illetékesebbek. hasznos lenne a 23. pontból idézétt Vésziét szellemében és' kiterjesztésének érdekében fölmérni, milyen tárgyi és szakmai ismeretekkel kerülnek ki a tanulók a nem anyanyelvű iskolákból, és milyenekkel az anyanyelvűekből. S ahol szükséges, ott megtenni a kellő intézkedéseket. Én ugyan pontosan nem tudom, milyen a helyzet e téren, csupán egy két elcsípett mondatból következtetek arra, hogy nincs minden rendben, lenne mit tenni. Az egyik igazgatói gyűlésen X tanfelügyelő arról beszélt nagyon őszintén, hogy Y iskolában egy felmérő ellenőrzéskor a legtöbb tanuló a feltett kérdést sem értette meg. Ö fordította le anyanyelvűkre. Ugyanezen az igazgatói gyűlésen az egyik iskola igazgatójának szájából ez a keserű panasz hangzott el: Mit lehet 45 perc alatt elsajátíttatni olyan gyerekekkel, akik már sem a szünetben, sem otthon nem hallják, és nem is beszélik a kötelező oktatási nyelvet? Panasza, mely igazán jóindulatból fakadt, elhangzott, utána mindenki hallgatott. Nem állítom, hogy ez általános jellegű, de jócskán akad ilyen iskola. S ahol ez fennáll, ott a kérdés össztársadalmi ügy. Mi lenne a teendő? Pontosan még magam sem tudom körvonalazni. Annyi azonban bizonyos, hogy az eltelt évtizedek alatt ezrekre nőtt a száma az olyan fiataloknak, akik a minimális tudást sem sajátították el a kötelező kilencéves alapiskolában. Hol vannak, merre élnek? Ki tudja? Egynéhánnyal találkoztam,beszél gettem. Szívfájdítóan tájékozatlanok minden téren. Ébredjen fel végre lelkiismeretünk azon gyerekek irányába, akikre ez a sors vár! Első és legsürgősebb lépés minden iskola típuson, alsóbb vagy felsőbb fokon . biztosítani a képesített tanerőket. Bővíteni a magyar szakközépiskolák számát. Bevezetni, ahol csak arra mód és lehetőség van (ahol nincs, ott megteremteni) a differenciált, a szakosított, illetve a félszakosított oktatást. A tapasztalatok azt jelzik, hogy az oktatás ilyen formája több tudást, nagyobb felkészültséget biztosít, a tanulók számára. S hogy a tanító minden gondolatát tudását, erejét, az oktató-nevelői munkának szentelhesse, biztosítani kell számára a jobb anyagi feltételeket a gondtalanabb megélhetéshez. | de kívánkozik az ifjúsági és a I szövetkezeti klubok problémája is. Egyre-másra létesülnek ifjúsági és szövetkezeti klubok. De a kulturális eredmény nagyon minimális. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a már meglévő szövetkezeti klub sem ér el olyan kulturális eredményt, mint amennyi anyagi befektetésbe kerül a szövetkezeteknek. Részben abban látom a falvak elnéptelenedésének egyik okát is, hogy nem tudunk a fiataloknak városi színvonalon mozgó szórakozási és művelődési lehetőséget biztosítani. Magyar vonalon nincsen képzett kultúrmunkás. Abarán például ebben az évben befejezik a kultúrház építését, amelyben a szövetkezeti klub is helyet kap majd, de már most probléma, ki fogja azt vezetni? Lelesznek három kultúrháza is van, de egy sincs kellően kihasználva. Miért? Mert nincs a községnek egy szakképzett kultúrmunkása, illetve klubvezetője. Legtöbb helyen csak névleg működik a szövetkezeti klub, mert a klub vezetésével pedagógust bíztak meg, aki ha eredményes munkát akar elérni a tanításban, nem tölthet délutánokat, estéket a klubban. De mi legyen a falusi fiatalokkal, akik igényelik és szomjúhozzák a művelődést a szórakozást? Ügy vélem, ez is össztársadalmi kérdés, oldjuk hát meg! Hogyan? Nyissunk olyan iskolát is, ahol széles látókörű, sokoldalúan képzett kultúrmunkásokat képezhetünk, akik Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek, járásainak, szövetkezeti és ifjúsági klubjainak szakavatott vezetői lehetnek. A fentiekhez kapcsolódik a tézisek 24. pontja is. íme egy idézet ebből is: „A szocialista társadalom további fejlődésével párhuzamosan tovább növekszik az értelmiség szerepe a tudományos és műszaki forradalom fejlődése követelményeinek megoldásában, a társadalmi élet megszervezésének és a szocialista kultúra fejlesztésének tökéletesítésében.“ Tehát a párt helyesen látja a fő kérdést ez ellen nincs és nem is lehet ellenvetésünk. Teljes szívvel támogatjuk pártunk ilyen irányú kultúrpolitikáját. De a jelenlegi állapotokat figyelembe véve, kétlem, hogy a magyar nemzetiségű fiatalok maradéktalanul részt vállalhatnának e munkából. Ehhez biztosítani kell a megfelelő iskolahálózatot magyar vonalon is. Hiszen a gyorsan növekvő műve lődési, szakmai igényüket a jelenlegi iskolahálózat nem elégítheti ki Bertók Imre kerületi tanfelügyelő is ilyen irányú nyilatkozatot tett az Oj Szóban. Én alulról is így láttam a tényeket, melyekről már évekkel ezelőtt is eképpen nyilatkoztam. E kérdések megoldása már ma is késő, de holnap még később lesz. Szocialista értelmiséget csak megfelelő számú és felső fokú iskolákban lehet nevelni. Ez mindnyájunk közös ügyévé kell váljék. Bodrogközben is egyre több az olyan fiatal, aki eredményesen végzi el az anyanyelvű alapfokú iskolát, de tovább nem tanulhat, mert alig van lehetőség. E fiatalok világnézetében törés áll be, melynek csak társadalmunk látja kárát. De ha meglenne a kedvező feltétel, nemcsak anyagi, de továbbtanulás terén is, sok ezerrel gyarapodhatna a magyar nemzetiségű szocialista értelmiségű dolgozók és szakmunkások egyre népesebb tábora. így még jobban biztosíthatnánk a szocialista rendszer gyors gazdasági és kulturális fejlődését. Köztudomású, hogy a jó szakemberek és kiváló képességgel rendelkező értelmiségiek számarányától függ lényegében egy társadalmi rendszer gazdasági színvonala, biztos anyagi alapja és az egyre növekvő nemzeti jövedelme. Az egyik szaklapban olvastam, hogy az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban a szakemberek sokasodásával ugrásszerűen növekedett a gazdasági jövedelem is. Ez a célja a mi szocialista társadalmunknak is. S e cél érdekében mindent meg kell tennünk. Mellőzni kell már végre a szűkkeblű, nacionális korlátokat. Szerény véleményem szerint ennek a megoldása is a növekvő szocialista értelmiség egyik legemberibb küldetése. Czekután felvetődik a kérdés: mit tehet az elmondottak érdekében, pontosabban az egész szocialista társadalmunk gazdasági, kulturális, gyors fejlődéséért az irodalom? Embert-védő irodalmat csinálni. Hogyan? Ahogyan a mi Fábry Zoltánunk csinálta és csinálja töretlenül, évtizedek óta. tyí kell ehhez? Tehetség, Műveltség, élmény, kitartás, szépség, igazság és ember-szeretet. Alkossunk olyan irodalmi műveket, amelyeket az egyszerű hétköznapok embere is megért és magáének vall, mint szocialista rendszerét, amelyben él. TÖRÖK ELEMÉR Ködös téli reggel a ligetben Komárom híres muzsikusa NEMES DEZSŐ hegedűművész száz évvel ezelőtt született Komáromban. Európa szerte ismert művész volt, ha neve ma már kissé meg is fakult. A Nemzeti Zenedében olyan tanítómesterek keze alatt nevelkedett mint Gobbi Lajos, Kiss Péter, Komá rom nagy szülötte Jókai Mór is felfigyelt tehetségére és segítette pá lyafutását. Levelet írt a Párizsban élő Miinkácsy Mihálynak, hogy segítsen a fiatal muzsikusnak. Munkácsy meleg szeretettel karolta fel a fiatal muzsikust, és fedezte párizsi költségeit. Itt találkozott Liszt Ferenccel aki buzdította és tanácsokkal látta el. Támogatták a párizsi zenei élet nagyságai Thomas, Delibes és Massenet. Első nyilvános hangversenyét Párizsban tartotta. Bécsi és budapesti szereplését mint ismert művész folytatta. Egy ideig Magyarországon tartózkodott. Nyugtalan természete csakhamar külföldre sodorta. Londonban telepedett le. Játékára az angol királyi család is felfigyelt, s tiszteletükre Nemes koncertet adott. Később a Royal Haymarket Theatre igazgatója lett. A siker egész haláláig elkísérte. Kár, hogy szőkébb hazájában olyan kevés emlék maradt utána. Mártonvölgyi László Könyvvásárlás — nyereménysorsolással A hosszú téli’esték’á legalkalmasabbak az olvasásra és tanulásra, így a mezőgazdasági dolgozók továbbképzésére is. Február hónapban lapunk rendszeresen ismerteti a belföldön megjelent mezőgazdasági szakirodalmat, valamint a Magyarországról behozott szakkönyveket. Tudatjuk olvasóinkkal, hogy aki (akár egyén, akár üzem) február 1-től március 26-ig a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadóvállalat által kiadott könyvet vásárol, minden teljes 20 korona értékű vásárlás után egy sorsjegyet is kap ingyen (az utánvéttel rendelt küldeményekhez a sorsjegyeket a csomagban mellékeljük). A sorsjegyek húzását 1966. március 30-án tartjuk meg, amikor 1000 díjat sorsolunk ki. 1. díj nyaraló (vikendház) 10 300 Kcs 2. díj Annabella televízió 4 000 Kös 3. díj villamos táskavarrógép 2 330 Kcs 4. díj Filmezőgép 1200 Kcs 5. díj Flexaret fényképezőgép 800 Kcs 6. —1000 díj 964 értékes könyv A nyerő számok jegyzékét lapunk megfelelő számában közöljük. S«s Megrendelőlap Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadóvállalat könyvei: .................. db A főtermények termesztésének tanfolyama 3.45 Kcs Bak: A mezőgazdaság új irányai . . . 4.70 Kcs Cejka: Kertészek ábécéje 15.— Kcs Gesajovsky: A gyakorlati méhész . . . 31.50 Kcs A. Grom: A részletes állattenyésztés tani. 7.— Kcs Lanák: Gazdasági növényeink védelme , 3.— Kcs Magercák: Korszerű techn. eljárás a sertéstartásban ................................................3.30 Kcs Malik: Kajszibarack és őszibarack . . » 10.— Kcs Martaus: A gabonatermesztés komplex gép. és kém...............................................................3.55 Kcs Mosny: Élet- és egészségvédelem a mezőgazdaságban............................... . 29.— Kcs Pevná: Paprika, paradicsom, tojásgyümölcs 6.50 Kcs Pochyba: Pomológia ........................................30.— Kcs Richter—Ruman: Vadászati alapismeretek 23.— Kcs Strelka: Gyümölcsborok házi készítése . 8.60 Kcs Stfida: A hüvelyes növények termesztése 7.50 Kcs Uhlír és tsai: Általános növénytermesztés 32.— Kcs Vagunda: Mindenki újító módon a mezőgazdaságban .........................................................3 _ Kcs db db db db db db db db db db db db db db db db Magyarországi Mezőgazdasági Kiadó könyvei: db db db db db db db db db db db db db Ásvány: Gazdaszgmmel a nagyvilág állattenyésztéséről 13.— Kcs 35.50 Kcs 22.— Kcs Bacsó: Bevezetés az agrometeorológiába Bárka és tsai: Kertészeti alapismeretek Ember—Janik: Mezőgazdasági gépek javítása ......................................................... . 21.50 Kcs Erdélyi: Permetezés, porozás..................18._____ Kcs Erdészeti, vadászati, faipari lexikon . . 145.— Kcs Gruber: Rét és legelő ...............................48.___ Kcs Győrfi: Kukoricatermesztés................... 40.50 Kcs Jeszenszky: Gyümölcstermesztés képekben 28.— Kcs Láng: Növénytermesztés............................45._____ Kcs Lehoczky: Zetor traktorok.......................23._____ Kcs Mészáros: A szabadföldi zöldségterm. gépesítése ........................................................10.— Kcs Élet és Tudomány kalendáriuma 1966 . . 12.50 Kcs
