Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-05 / 5. szám

ár Jómagam * ■ is viszoly­­gok a vitáktól, a paradox, furcsa, sokszor érthetet­len Jelenségek újra elmondásá­tól. Mint ember és kommunista, csak olyasmit fogadhatok el és olyasmivel érthetek teljesen egyet, ami minden ember Javát egyformán szolgálja, el­tekintve a faji, nemzeti hovatartozás­tól. Minden embernek, nemzetnek, nemzetiségnek joga van az élet teljes ségéhez. Értem ezalatt az egyenlő anyagi és szellemi részesedést, azonos feltételek biztosítását a legnagyobb szakmai képzettség és tudás elsajá­tításához. S e tekintetben sok még itt a tennivaló. Sokmindent megkérdő­jeleztünk már, de aránylag kevés eredménnyel. Részben ezért viszoly­­gok az újabb vitáktól. Van-e értel­me a kérdőjelek szaporításának? Te­hetünk-e valamit magunkért és ma­gunk által mindenkiért? Próbáljuk meg újra? Amikor e gondolatokat, ha kételyek köntösébe öltöztetve is papírra írom, mégis felcsillan bennem a remény. Tudatom mélyén igazat adok azok­nak, akik szorgal­mazzák az efféle vitákat. Márcsak azért is, mert a vi­ta hevében (persze, ha az őszinte és nem mellébeszé­lés, ami már any­­nyira eluralkodott nálunk) sok gon­dolat, javaslat, he­lyes vagy helytelen meglátás dobódik fel. amelyekből ki lehet szűrni a jót, a hasznosat mindnyájunk javára, akik e szocialista közösségben élünk. Február: a mezőgazdasági könyv hónapja (Folytatás az 1. oldalról) i / táruk sem, amely közvetlenül se-| gíthetné a gyakorlati munkát. Az utóbbi időben főleg azokban a községekben észlelhető bizonyos javulás a szakkönyvek olvasása terén, ahol szövetkezeti klubot létesítettek és olyan vezetőt állí­tottak az élre, aki hivatása magas­latán áll. A klub vezetője ezeken a helyeken rendszeresen propagálja a könyvtárban található szakköny­­, veket, és igyekszik beszerezni a ^legújabb kiadásokat. i Sajnos, egyelőre kevés helyen ivan ez így, és a kölcsönzött köny­­avek elenyésző százaléka mezőgaz- Jdasági vonatkozású. Tény az is, Jhogy amíg a szépirodalmi könyvek propagálására egész sor könyv-» ismertetőt, vitaestet rendeznek, 1 addig a mezőgazdasági könyveké ilyen népszerűsítésével nemigen \ találkozhatunk. ^ A különböző mezőgazdasági szer­vezetek mellett a sajtó, köztük a mi lapunk sem tett eleget a mező­­{gazdasági szakkönyvek népszerű­sítéséért. A jövőben ezt a hiányt azzal szeretnénk pótolni, hogy la­punk kulturális rovatában havonta egyszer közöljük a legújabban ki-, adott szakkönyvek névjegyzékét,? tartalmának néhány soros kivona-* tát amelynek alapján a mezőgaz­dasági üzemek, egyének megren delhetik a Bratislavai Magyar Könyvesboltban vagy más könyv­­kereskedésben. A tél világát éljük és ilyenkor (pihen a hólepedővel borított határ. (A mezőgazdaságban is főleg a nö- I vénytermesztésben dolgozóknak ^ (ebben az időszakban jut legtöbbf (ideje, hogy a meleget lehelő, du­ruzsoló kályha mellett olvasgasson, (tanulgasson. Ha valamikor fontos (volt ez, ma, a nagyüzemi mező­­(gazdaság kialakulásának idejében (kétszeresen az, mert a magasabb (szakértelem, tudás nélkül nincs ► gyorsütemű előrehaladás. E tény (tudatában úgy az elkövetkező na- I pókban és általában még sokolda­► lúbb szervezői tevékenységet kel­­(lene kifejteni, hogy a mezőgazda­­(Ságban dolgozók szakmai művelt­• ségét elősegítő könyveket minél^ (többen lapozgassák. ^ Ü p kis bevezető után hadd sora­­^ kozzanak a tények. Elsőként a legfontosabb, az ifjúság nevelésének, szakmai tudásának, műveltségének, kérdése, mert a tudás, a szocialista ember, illetve ifjúság legjobb fegyve­re a jobb életért. Ennek a megvalósí­tását tükrözik a párt tézisei is. Hogy milyen e téren az ifjúság helyzete országos méretben, arról e cikkben nem kívánok szólni, hiszen ahhoz több hely- és nagyobb felkészültség szükséges. No meg a probléma e té­ren sok és az okok okozói másak Csehországban és másak Szlovákiában és még másabbak a magyarlakta te­rületeken. Maradjunk hát inkább a ml portánkon és tallózzunk, seperges­sünk ott. S ha saját portánkon jól sepergettünk, máris segítettünk va­lamicskét az ősszprobléma megoldá­sában. Márpedig a vita célja ez Is. Erre bátorítanak fel bennünket a CSKP XIII. kongresszusának tézisei is. A tézisekben sok az újszerű gon­dolat, amelyekből arra következtet­hetünk, hogy a párt egy sor komoly kérdést kíván a kongresszuson meg­vitatni, később fokozatosan megolda­ni. A 23. pont bekezdése így hangzik: „A szocialista társadalom fejlődése megköveteli a dolgozók, főként az ifjú nemzedék általános ismereteinek és szakképzettségének lényeges növe­lését.“ Ez a megfogalmazás össztár­sadalmi értékű. Ezt valljuk mi, ma­gyar anyanyelvű iskolák pedagógusai is. A magyar anyanyelvű fiatalok szak és tudományos továbbképzéséről az utóbbi időben már megjelent néhány figyelemre méltó, ha nem is teljes (az még késik), de mégis felmérést Igényelő cikk a magyar napi sajtó­ban, heti vagy havi folyóiratokban. S okosnak tartom, hogy a vita áram­körébe a Szabad Földműves is bekap­csolódik. A fő kérdés e cikkekben a szak­mai továbbképzés fokozása, a szakiskolák kiszélesítése magyar vo­nalon is, a mély, alapos tárgyi isme­retek elsajátítása stb. Egy-két cikk írója bátorkodott a nagyobb tárgyi tudás, a jobb szakmai felkészültség érdekében az anyanyelvű oktatás ja­vára billenteni a mérleg serpenyőjét. S ezzel el is értem vitacikkem lénye­ges pontjához. Nem tudom helyes-e, amit javasolok, azt döntsék el az il­letékesebbek. hasznos lenne a 23. pontból idézétt Vésziét szellemében és' kiterjesztésének érdekében fölmérni, milyen tárgyi és szakmai ismeretek­kel kerülnek ki a tanulók a nem anyanyelvű iskolákból, és milyenek­kel az anyanyelvűekből. S ahol szük­séges, ott megtenni a kellő intézkedé­seket. Én ugyan pontosan nem tudom, milyen a helyzet e téren, csupán egy két elcsípett mondatból követ­keztetek arra, hogy nincs minden rendben, lenne mit tenni. Az egyik igazgatói gyűlésen X tanfelügyelő ar­ról beszélt nagyon őszintén, hogy Y iskolában egy felmérő ellenőrzéskor a legtöbb tanuló a feltett kérdést sem értette meg. Ö fordította le anyanyel­vűkre. Ugyanezen az igazgatói gyűlé­sen az egyik iskola igazgatójának szájából ez a keserű panasz hangzott el: Mit lehet 45 perc alatt elsajátíttat­ni olyan gyerekekkel, akik már sem a szünetben, sem otthon nem hallják, és nem is beszélik a kötelező okta­tási nyelvet? Panasza, mely igazán jó­indulatból fakadt, elhangzott, utána mindenki hallgatott. Nem állítom, hogy ez általános jellegű, de jócskán akad ilyen iskola. S ahol ez fennáll, ott a kérdés össztársadalmi ügy. Mi lenne a teendő? Pontosan még magam sem tudom körvonalazni. Annyi azon­ban bizonyos, hogy az eltelt évtizedek alatt ezrekre nőtt a száma az olyan fiataloknak, akik a minimális tudást sem sajátították el a kötelező kilenc­éves alapiskolában. Hol vannak, mer­re élnek? Ki tudja? Egynéhánnyal ta­lálkoztam,beszél gettem. Szívfájdítóan tájékozatlanok minden téren. Ébred­jen fel végre lelkiismeretünk azon gyerekek irányába, akikre ez a sors vár! Első és legsürgősebb lépés min­den iskola típuson, alsóbb vagy fel­sőbb fokon . biztosítani a képesített tanerőket. Bővíteni a magyar szak­­középiskolák számát. Bevezetni, ahol csak arra mód és lehetőség van (ahol nincs, ott megteremteni) a differen­ciált, a szakosított, illetve a félszako­sított oktatást. A tapasztalatok azt jelzik, hogy az oktatás ilyen formája több tudást, nagyobb felkészültséget biztosít, a tanulók számára. S hogy a tanító minden gondolatát tudását, erejét, az oktató-nevelői munkának szentelhesse, biztosítani kell számára a jobb anyagi feltételeket a gondtala­nabb megélhetéshez. | de kívánkozik az ifjúsági és a I szövetkezeti klubok problémá­ja is. Egyre-másra létesülnek ifjúsági és szövetkezeti klubok. De a kulturá­lis eredmény nagyon minimális. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a már meglévő szövetkezeti klub sem ér el olyan kulturális eredményt, mint amennyi anyagi befektetésbe ke­rül a szövetkezeteknek. Részben ab­ban látom a falvak elnéptelenedésé­nek egyik okát is, hogy nem tudunk a fiataloknak városi színvonalon moz­gó szórakozási és művelődési lehető­séget biztosítani. Magyar vonalon nincsen képzett kultúrmunkás. Aba­­rán például ebben az évben befejezik a kultúrház építését, amelyben a szö­vetkezeti klub is helyet kap majd, de már most probléma, ki fogja azt vezetni? Lelesznek három kultúrháza is van, de egy sincs kellően kihasz­nálva. Miért? Mert nincs a községnek egy szakképzett kultúrmunkása, illet­ve klubvezetője. Legtöbb helyen csak névleg működik a szövetkezeti klub, mert a klub vezetésével pedagógust bíztak meg, aki ha eredményes mun­kát akar elérni a tanításban, nem tölt­het délutánokat, estéket a klubban. De mi legyen a falusi fiatalokkal, akik igényelik és szomjúhozzák a művelődést a szórakozást? Ügy vé­lem, ez is össztársadalmi kérdés, old­juk hát meg! Hogyan? Nyissunk olyan iskolát is, ahol széles látókörű, sokoldalúan képzett kultúrmunkáso­­kat képezhetünk, akik Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek, járásainak, szövetkezeti és ifjúsági klubjainak szakavatott vezetői lehetnek. A fentiekhez kapcsolódik a tézi­sek 24. pontja is. íme egy idé­zet ebből is: „A szocialista társada­lom további fejlődésével párhuzamo­san tovább növekszik az értelmiség szerepe a tudományos és műszaki forradalom fejlődése követelményei­nek megoldásában, a társadalmi élet megszervezésének és a szocialista kul­túra fejlesztésének tökéletesítésében.“ Tehát a párt helyesen látja a fő kér­dést ez ellen nincs és nem is lehet ellenvetésünk. Teljes szívvel támogat­juk pártunk ilyen irányú kultúrpoliti­káját. De a jelenlegi állapotokat fi­gyelembe véve, kétlem, hogy a ma­gyar nemzetiségű fiatalok maradékta­lanul részt vállalhatnának e munká­ból. Ehhez biztosítani kell a megfe­lelő iskolahálózatot magyar vonalon is. Hiszen a gyorsan növekvő műve lődési, szakmai igényüket a jelenlegi iskolahálózat nem elégítheti ki Ber­­tók Imre kerületi tanfelügyelő is ilyen irányú nyilatkozatot tett az Oj Szóban. Én alulról is így láttam a té­nyeket, melyekről már évekkel ez­előtt is eképpen nyilatkoztam. E kér­dések megoldása már ma is késő, de holnap még később lesz. Szocialista értelmiséget csak megfelelő számú és felső fokú iskolákban lehet nevelni. Ez mindnyájunk közös ügyévé kell váljék. Bodrogközben is egyre több az olyan fiatal, aki eredményesen végzi el az anyanyelvű alapfokú is­kolát, de tovább nem tanulhat, mert alig van lehetőség. E fiatalok világ­nézetében törés áll be, melynek csak társadalmunk látja kárát. De ha meg­lenne a kedvező feltétel, nemcsak anyagi, de továbbtanulás terén is, sok ezerrel gyarapodhatna a magyar nem­zetiségű szocialista értelmiségű dol­gozók és szakmunkások egyre népe­sebb tábora. így még jobban biztosít­hatnánk a szocialista rendszer gyors gazdasági és kulturális fejlődését. Köztudomású, hogy a jó szakemberek és kiváló képességgel rendelkező ér­telmiségiek számarányától függ lénye­gében egy társadalmi rendszer gazda­sági színvonala, biztos anyagi alapja és az egyre növekvő nemzeti jövedel­me. Az egyik szaklapban olvastam, hogy az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban a szakemberek soka­sodásával ugrásszerűen növekedett a gazdasági jövedelem is. Ez a célja a mi szocialista társadalmunknak is. S e cél érdekében mindent meg kell tennünk. Mellőzni kell már végre a szűkkeblű, nacionális korlátokat. Sze­rény véleményem szerint ennek a megoldása is a növekvő szocialista értelmiség egyik legemberibb külde­tése. Czekután felvetődik a kérdés: mit tehet az elmondottak érde­kében, pontosabban az egész szocia­lista társadalmunk gazdasági, kultu­rális, gyors fejlődéséért az irodalom? Embert-védő irodalmat csinálni. Ho­gyan? Ahogyan a mi Fábry Zoltánunk csinálta és csinálja töretlenül, év­tizedek óta. tyí kell ehhez? Tehetség, Műveltség, élmény, kitartás, szépség, igazság és ember-szeretet. Alkossunk olyan irodalmi műveket, amelyeket az egyszerű hétköznapok embere is meg­ért és magáének vall, mint szocialista rendszerét, amelyben él. TÖRÖK ELEMÉR Ködös téli reggel a ligetben Komárom híres muzsikusa NEMES DEZSŐ hegedűművész száz évvel ezelőtt született Komá­romban. Európa szerte ismert mű­vész volt, ha neve ma már kissé meg is fakult. A Nemzeti Zenedében olyan taní­tómesterek keze alatt nevelkedett mint Gobbi Lajos, Kiss Péter, Komá rom nagy szülötte Jókai Mór is fel­figyelt tehetségére és segítette pá lyafutását. Levelet írt a Párizsban élő Miinkácsy Mihálynak, hogy se­gítsen a fiatal muzsikusnak. Munkácsy meleg szeretettel karol­ta fel a fiatal muzsikust, és fedezte párizsi költségeit. Itt találkozott Liszt Ferenccel aki buzdította és ta­nácsokkal látta el. Támogatták a párizsi zenei élet nagyságai Thomas, Delibes és Massenet. Első nyilvános hangversenyét Pá­rizsban tartotta. Bécsi és budapesti szereplését mint ismert művész foly­tatta. Egy ideig Magyarországon tar­tózkodott. Nyugtalan természete csakhamar külföldre sodorta. Lon­donban telepedett le. Játékára az angol királyi család is felfigyelt, s tiszteletükre Nemes koncertet adott. Később a Royal Haymarket Theatre igazgatója lett. A siker egész halá­láig elkísérte. Kár, hogy szőkébb ha­zájában olyan kevés emlék maradt utána. Mártonvölgyi László Könyvvásárlás — nyereménysorsolással A hosszú téli’esték’á legalkalmasabbak az olvasásra és tanulásra, így a mezőgazdasági dolgozók továbbképzésére is. Február hónapban lapunk rendszeresen ismerteti a belföldön megjelent mezőgazdasági szakirodal­mat, valamint a Magyarországról behozott szakkönyveket. Tudatjuk olvasóinkkal, hogy aki (akár egyén, akár üzem) február 1-től március 26-ig a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadóvállalat által kiadott köny­vet vásárol, minden teljes 20 korona értékű vásárlás után egy sorsjegyet is kap ingyen (az utánvéttel rendelt küldeményekhez a sorsjegyeket a csomagban mellékeljük). A sorsjegyek húzását 1966. március 30-án tartjuk meg, amikor 1000 díjat sorsolunk ki. 1. díj nyaraló (vikendház) 10 300 Kcs 2. díj Annabella televízió 4 000 Kös 3. díj villamos táskavarrógép 2 330 Kcs 4. díj Filmezőgép 1200 Kcs 5. díj Flexaret fényképezőgép 800 Kcs 6. —1000 díj 964 értékes könyv A nyerő számok jegyzékét lapunk megfelelő számában közöljük. S«s Megrendelőlap Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadóvállalat könyvei: .................. db A főtermények termesztésének tanfolyama 3.45 Kcs Bak: A mezőgazdaság új irányai . . . 4.70 Kcs Cejka: Kertészek ábécéje 15.— Kcs Gesajovsky: A gyakorlati méhész . . . 31.50 Kcs A. Grom: A részletes állattenyésztés tani. 7.— Kcs Lanák: Gazdasági növényeink védelme , 3.— Kcs Magercák: Korszerű techn. eljárás a sertéstartásban ................................................3.30 Kcs Malik: Kajszibarack és őszibarack . . » 10.— Kcs Martaus: A gabonatermesztés komplex gép. és kém...............................................................3.55 Kcs Mosny: Élet- és egészségvédelem a mezőgazdaságban............................... . 29.— Kcs Pevná: Paprika, paradicsom, tojásgyümölcs 6.50 Kcs Pochyba: Pomológia ........................................30.— Kcs Richter—Ruman: Vadászati alapismeretek 23.— Kcs Strelka: Gyümölcsborok házi készítése . 8.60 Kcs Stfida: A hüvelyes növények termesztése 7.50 Kcs Uhlír és tsai: Általános növénytermesztés 32.— Kcs Vagunda: Mindenki újító módon a mező­­gazdaságban .........................................................3 _ Kcs db db db db db db db db db db db db db db db db Magyarországi Mezőgazdasági Kiadó könyvei: db db db db db db db db db db db db db Ásvány: Gazdaszgmmel a nagyvilág állattenyésztéséről 13.— Kcs 35.50 Kcs 22.— Kcs Bacsó: Bevezetés az agrometeorológiába Bárka és tsai: Kertészeti alapismeretek Ember—Janik: Mezőgazdasági gépek javítása ......................................................... . 21.50 Kcs Erdélyi: Permetezés, porozás..................18._____ Kcs Erdészeti, vadászati, faipari lexikon . . 145.— Kcs Gruber: Rét és legelő ...............................48.___ Kcs Győrfi: Kukoricatermesztés................... 40.50 Kcs Jeszenszky: Gyümölcstermesztés képekben 28.— Kcs Láng: Növénytermesztés............................45._____ Kcs Lehoczky: Zetor traktorok.......................23._____ Kcs Mészáros: A szabadföldi zöldségterm. gépesítése ........................................................10.— Kcs Élet és Tudomány kalendáriuma 1966 . . 12.50 Kcs

Next

/
Thumbnails
Contents