Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 4. szám
Első kalibrált DR. MÁRTÓ N ISTVÁN vetőmagunk A kihasználatlan lehetőségek országa A szín szerepe a világításban I Hideg időben megkülönböztetett gondot fordítsunk a malacok ápolására. Köztudomású, hogy az elválasztás átlagának alacsony volta elsősorban a malacelhullásban keresendő. A pusztulás fő oka rendszerint a felfázás. Ennek elkerülése érdekében számos gazdaság mesterséges úton, infravörös lámpákkal, újabban elektromos fűtésű lapokkal, központi fűtéssel biztosítja az állatok számára a szükséges meleget. Am több az olyan szövetkezet, ahol csak az állatok testmelege fűti az istállót. Ilyen esetben télen, de különösen zord időben nagyon takarékosan bánjunk a meleggel. Az ajtó fölösleges nyltogatása, a ki- és bejárkálás, az istálló levegőjének lehü léséhez vezet. Természetesen a napi szellőztetésről még akkor sem feledkezhetünk meg, ha az a meleg csökkenésének rovására történik A meleg semmi esetre sem fokozható az istállóban felhalmozott trágyával. Az ammóniákkal telített elpárolgó gőz, a levegő romlását idézi elő, s nem melegít. Ellenben reggel és este, gondoskodjunk a száraz alomról, a kutrícák fokozott tisztításáról, mert ez a meleg fészek előfeltétele. Szellőztetéskor ne csináljunk huzatot. Feltétlen ügyeljünk arra, hogy gondatlansáobói az aitó éjszakára ne maradjon nyitva. I A téli borjúnevelés ugyancsak nagyobb elővigyázatosságot követel. Akárcsak a sertésfiaztatókban az ellető Istállókban is sokat tehetünk a borjak egészsége érdekében. Az ehetőkben rendszerint megvan a szükséges hőmérséklet, ám. ha éjszaka felügyelet nélkül kerül sor az ellésre, a borjú elvánszoroghat az ajtóhoz, s amikor reggel rábukkanunk már deres a háta. Az eilésnél minden esetben jelen kell lenni valakinek, annál is inkább, hogy elvégezze a borjazás alkalmával előforduló feladatokat. Az újszülött bocik gondozását nagy gyakorlattal rendelkező, megbízható személy végezze. Elkülönítés után a borjak száraz, huzatmentes istállóban jobban bírják az alacsonyabb hőfokot, különösen ha már szénával is táplálkoznak. Az első hetekben azonban előnyösebb, ha az istálló hőmérséklete 12—16 Celsius között mozog. Emellett fontos a rendszeres szellőztetés, és száraz alom biztosítása. —s— SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. január 29. újból legelész. A szopós állatokat akiok védik a dermesztő széltől, de a meleget csak saját testük biztosítja. Ilyen körülmények közt az állat lassan fejlődik, s az üszők négyéves korukban kerülnek tenyészetbe. Az évi tejelékenység nem több öt-hatszáz liternél. Mongólia hússzükségletét főképpen a juh fedezi, míg húsexportja a szarvasmarha. A textilipar nyersanyagát a juh és a teve szolgáltatja. A lótenyészet egyetlen küldetése a hátaslovak biztosítása. Annak ellenére, hogy az ország gazdag állatállományai rendelkezik, csak kis hasznot húz belőle. Az exportot élő állatokkal fedezik. A hízókból öszszetoborzott nyáj tavasszal délről, északnak indul, s őszig legelve eléri az országhatárt, ahol vevőre talál. Ezekután nemcsak a hús, de a melléktermékek is elhagyják az országot. A teheneket csak nyáron fejik, de a tej értékesítése többször elmarad. A tejcsarnok-hálózat nagyon gyér és kezdetleges. A csorda sokszor oly nagy távolságra legel a településektől, hogy az ottani utakon lehetetlen a tej szállítása. Megjegyzendő, hogy a mongol tájfajta tehenek tejzsír tartalma az 5—6 százalékot is eléri. A múlt elmaradottsága és az emberhiány komoly problémája a szocialista Mongóliának. Sok időt, erőfeszítést követel, hogy a lemaradást behozzák. mezőgazdaságból ered. Annak ellenére, hogy e termelési ág döntő szerepet játszik az ország pénzügyi helyzetében, magán hordja az extenzív gazdálkodás jellegzetességét. A termőföldnek csupán két-három százalékát művelik. A többi lege'őként szo'gál. A növénytermesztés főleg a gabonatermesztésre irányul. Egyéb növény termesztése nem bír jelentőséggel. A termelés jobbára ugaron történik. A vetésterület minden évben változik. A régi elfüvesedik, s legeltetésre használják. A terméshozam aránylag jó, mert tápanyagokban gazdag a föld. A talajt egyszerűen művelik. A kiválasztott völgyben gépekkel felszántanak egy 10 ezer hektáros területet, majd belevetik a magot. Augusztusban ugyancsak gépekkel aratnak. A szemveszteségre nincsenek tekintettel. Az ország gabonaszükséglete így sem éri el a kitermelt gabonamennyiséget, tehát bőven jut kivitelre, főleg a kelet-ázsiai országokba. Zöldség- és gyümölcstermesztéssel csak kevés helyen foglalkoznak, pedig Micsurin, a mongóliai vadalanyok átvitelével létesítette a szibériai gyümölcsösöket. A sivatag nem oly mostoha, hogy ne éljen meg rajta gyümölcsfa. Erről az ott tartózkodó csehszlovákiai kertészek többet mondhatnának, akik negyedik éve sikerrel ápolják gyümölcsfáikat. Ebben nem lehet kételkedni, mert utunk alkalmával gyakran láttunk vadon termett vöröshagymát, fokhagymát, erdei gyümölcsöt, ribizlit, almát, körtét és barackot. Nem fér kétség tehát ahhoz, hogy valamikor virágzó kertészetté változik az ország. A mongol őserdők elhagyatottak, gazdátlanok. Igaz, így romantikusabbak, vonzóbbak, de az egész országot nemzeti parkká változtatni, mégsem gazdaságos. Az erdőket a viharon és tűzön kívül senki sem ritkítja. A kidőlt faóriások helyben porladnak, míg átadják helyüket az új csemetéknek. Az ország legjelentősebb jövedelme az állattenyésztésből származik. Az á'lattartás kizárólag legelőkön történik. Istállók nincsenek. A nyáj télennyáron a pusztában veszi fel táplálékát. Szerencse, hogy a szárazabb éghajlatú országrészeken télen kevés a hó, s az állatok eltengődnek a fagyos fűvön. A legelő tápanyagokban gazdag. Tavasszal a friss fű megjelenése után az állatok rövid idő alatt feljavulnak, s ősszel kitűnő kondícióban indulnak a zord télnek. Szélviharok idején a nyáj fekve várja a vihar végét, majd \J Gazdag a múltunk — mondják ' • a mongolok. Mi ilyenkor sietünk hozzátenni, jövőjük még gazdagabb lehet. Ezt nem nehéz megjósolni, mert kevés ország van a világon, mely olyan gazdag lenne természeti kincsekben, mint az Altaj és a Gobi sivatag. Évezredek óta kis százaléka került a felszínre e kincseknek. Országuk földrajzi fekvésének köszönhetik a mongolok, hogy a kincs nem került idegenek kezébe. A nehezen megközelíthető, távoleső szárazföldi zord vidék a vállalkozó szellemű kolnnizátorokat sem csábította. Amikor a nagy kánok birodalma szétesett, és a mongol nép a budhizmus áldozata lett, olyannyira csökkent a szaporulat, hogy négyzetkilométerenként ma is csupán egy ember él. Mongólia milliós lakosságának többsége állattenyésztéssel foglalkozik. Bányászati, kohászati és nehézipari intézmények alig vannak. A könnyűipar is gyerekcipőben jár. Az országban nincsenek épített utak, csak kitaposott ösvényeken bonyolítják le a közlekedést. Egyetlen vasútvonala Irkutszkból Ulan-Bátoron keresztül Pekingig vezet. Ugyancsak hiányos az ország villanyhálózata is. Vidéken naftamotorokkal állítanak elő villanyáramot. Természetes energiaforrás nélkül nem képzelhető el az ipari termelés. Az ország tragédiája az emberhiány. A nyugati és északi hegységek tömve vannak különböző ércekkel és ásványi anyagokkal. Mindez a nemzeti múzeum ásványgvűjteményében látható. A nemes fémek mindegyike, a feketeszén legértékesebb fajtája, a nafta, urán, vas, volfrám, kvarc, ólom s ezt a skálát sorolhatnánk a Mendelejev tábla szerint, mind megtalálható Mongólia földjének méhében. Ha majd az ország benépesedik, nem lesz gond a villanyenergia termelése. Észak- Mongólia és Nyugat-Mongólia folyói több helyütt a sziklafalakról zúdulnak alá, szinte kínálják magukat az energiaforrás előállítására. A kincs még sokáig pihen kihasználatlanul, még sok víz folyik le fékeveszetten. de a ma embere már munkához látott, tervbe vette a föld ajándékának kiaknázását. Az ipari termelés zömét a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint a közszükségleti cikkek előállítása jellemzi. A könnyűipar nem több mint húsz éve kezdte a termelést. Túlnyomó többségben Ulánbátorban létesültek gyárak, majd az ország keleti részében. Ezek gyapjú és bőr feldolgozását végzik. A legtöbb közszükségleti cikkből behozatalra szorul az ország. Mongólia nemzeti jövedelme főleg dasági üzemek illetékes dolgozóit, hogy vetőgépeiket már most tegyék üzemképessé, és főképpen készítsék elő a teljes tárcsasorozatot. Ha a sorozatból bizonyos tárcsák hiányoznának ezek most még megrendelhetők a mezőgazdasági technika üzemeiben. (Bratislava-Raca, Zvolen, Presov). Ilyen vetési mód alkalmazásával a szükséges mennyiség valóban számottevően csökken, amiről Magyarországon is meggyőződhettünk. Itt csaknem az egész nagyüzemi kukorica (és silókukorica) vetésterületen kalibrált vetőmagot használnak, egy katasztrális holdra számított 8—9 kg mennyiségben, ami egy hektárra vonatkozóan 14—15 kilogrammot jelent. Ezzel a módszerrel hektáronként 50 ezer növényegyedet érnek el. Az ottani gyakorlati eredmények alapján azzal számolhatunk, hogy mezőgazdasági üzemeink teljes mértékben kihasználják a kínálkozó lehetőségeket, amennyiben rendelkezésükre áll majd a vetőmag, mindenekelőtt a vetőkukorica. Ne rendítse meg az üzemek vezető dolgozóinak bizalmát az a tény, hogy a kalibrált vetőmag ára magasabb lesz mint a nem méretezetté. Eddig az LSP vagy a KC 3 hibridkukorica ára pácolással együtt mázsánként kb. 391 korona volt. A kalibrált vetőmag eladási ára kb. 435 korona. Számolni kell azzal, hogy a nem méretezett vetőmagból hektáronként kb. 35—40 kg szükséges, míg a kalibráltból csupán 15 kg. Egy hektárra vonatkozóan a kalibrált vetőmagra fordított költség 65,25 korona, míg a nem méretezett költsége 136,85 korona, tehát a megtakarítás 71,60 korona. Ezen bizonyára elgondolkoznak a nagyobb mezőgazdasági üzemek vezetői, amelyek néhányszáz hektárnyi kukoricát vetnek. Kalibrált vetőmag alkalmazásakor a kézi munkaerővel végzett egyelést is megtakarítjuk, mert a vetőgép megfelelő tő- és sortávolságban helyezi szét a vetőmagot. Magyarországon a kukoricatermesztés során újabban semmilyen kézi munkaműveletet nem végeznek, mert teljes mértékben alkalmazzák a herbicideket és a többi termesztési munka gépesíthető. A kalibrált kukorica-vetőmag alkalmazásának további előnye az is, hogy a vetemény kiegyenlített növésű és így eredményesen alkalmazható a gépi betakarítás. A kalibrált kukorica-vetőmagot Hermái L-el pácolják, amely az ember egészségére káros hatású, ezért alkalmazásakor legyünk elővigyázatosak. Legmegfelelőbb gumikesztyűt viselni és tartózkodni a szeszesitalok fogyasztásától, valamint a dohányzástól. A munka befejezése után az arcot, a kezet szappannal, melegvízben szükséges megmosni. MINÄRIK EMIL, a Területi Felvásárlási Igazgatóság dolgozója MEZÖGAZDASÄGI ÜZEMEINK ez év tavaszán első ízben kapnak az újonnan létesített galántai vetőmag-kalibráló üzemből kukorica-vetőmagot. Az üzem a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat részeként 1963— 1965 közötti időszakban épült. Próbaüzemelésére tavaly márciusban került sor, amikor csupán kisebb mennyiségű kukoricát kalibráltunk és ezt a környező EFSZ-ekbe és állami gazdaságokba juttattuk el. A termelési eredmények általánosan jónak mondhatók. A vetőmagot szélességre, hosszúságra és átméretre kalibráljuk, vagyis méretezzük, azzal a célkitűzéssel, hogy az egységes méretű mag megközelítőleg azonos tő- és sortávolságban kerüljön földbe. Ehhez azonban különleges vetőgépek szükségesek, amelyek értesüléseink szerint az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban rendelkezésre állanak. A vetőgépek különböző típusúak és jelzésűek. A Magyar Népköztársaságból a TVD 6 és a FKV 6 jelzésű vetőgépeket hoztuk be. A Szovjetunióból az SKG 6, valamint az Sä 6 jelzésű gépeket importáltuk. Hazai gyártmányú gépeink ellenőrző sorozatát ez évben próbáljuk ki. Az egyes vetőmag típusokhoz saját számozású magelosztó tárcsa tartozik. Ezeket a tárcsákat a különböző csoportozatú (frakciójú) kukorica vetőmagok adagolására használjuk. A zsákjelző bárcán többek között a frakció száma is megtalálható. A mezőgazdasági üzemek részére minden kukorica szállítmányhoz mellékelünk egy rövid használati utasítást, amelyben táblázatban tüntetjük fel, hogy melyik frakcióhoz, milyen géptípus esetén, melyik tárcsaméretet kell választani. Kalibrált vetőmaggal, valamint az Imént említett különleges vetőgéppel jelentős vetőmagmegtakarítást érünk el. Ezért figyelmeztetjük a mezőgaz-Az angol nittinghaml egyetemen á Leghorn állomány megvilágítására 100 wattos halvány vörös körtéket használnak, és azt tapasztalják, hogy az állatok nyugodtak, szelídek, nagyobb, hirtelen zörejeket is eltűrnek. Egy norfolki telepen, ahol mélyalmon tartják a tojókat, borostyánsárga színű világítással érnek el jó eredményeket. Itt nincs szükség a csőkurtításra. Egy négyzetláb területre (9,29 dm1) Vívatt fényerősség jut. Az első két napon azonban itt is fehér fényt alkalmaznak, hogy az állatok megismerjék a környezetet, s a takarmányhoz és ivóvízhez könnyebben hozzáférjenek. Az áttérés a sárga fényre nem okoz zavart. (Poultry World) Cikóriából készül az ENH1L0 és a MELTÄ ® Az olaszok a mi kávénkat isszák O Gázon pörkölik az árpát a fölrlimonvnrnt O Itt készül a vaníliámkor is ® koksz segítségével történt a szárítás, most pedig földgázzal. A múlt évben 2500 tonna Meltát gyártottak. Ismert és közkedvelt kávépótló az ENRILO. A gyártási folyamat csak azzal különbözik a többi kávéoótlótól, hogy ebbe szárított, Őrölt fügét tesznek. Természetesen az íze sokkal kellemesebb, mint a többi hasonló terméké. Ebből összesen 180 tonnát adtak a piacra. Itt készül a jól ismert „SIovenská cikória“ is. Hazánkban legtöbb cikóriát a galántai, trnavai, tapolcsányi és a nyltrai járás termel. A négy járás 320 vagon cikóriát termelt és adott a Vitana részére. A szárított cikória iránt nagy az érdeklődés külföldön is. Szeredből nagy mennyiségben exportálják Olasz országba, Svájcba és az NSZK-ba is. Ezek az országok a szárított cukorrépát is tőlünk importálják. Az üzem az utóbbi években cukorrépa szárításával is foglalkozik a mezőgazdasági üzemek részére. A szárított cukorrépa kis helyen, veszteség nélkül hosszú ideig tárolható. Tavaly 920 vagon cukorrépa szárítására került sor. Az elmondottakon kívül a Vitanában még sok mindent készítenek. Például a vaníliacukrot, sütőporokat és itt csomagolják az egyes mezőgazdasági termékeket; lencsét, babot, borsót stb. Az üzemben naponta több mint 200 mázsa földi mogyorót is pörkölnek. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Ha a cikória termelésével, vetésével, gondozásával és betakarításával foglalkoznánk, többen azt mondanák, minek arról beszélni. Am legyünk őszinték, nem fordítunk nagy gondot e növény hektárhozamának növelésére. Pedig a cikória fontos élelmezési cikk, s naponta találkozunk vele majdnem minden család étrendjében. Szereden van az egyetlen üzem Szlovákiában, amely a cukorrépához hasonlóan, kampányszerűen foglalkozik a cikória feldolgozásával. Az üzem neve VITANA. Itt készül a kellemes, üdítő kávépótló. Ahogyan a frissen pörkölt szemeskávénak megvan a zamatja és aromája, a Meltának, Enrilonak, Kavenának avagy a valódi cikóriának is kellemes íze és zamata van. És mindez a szeredi Vitanában készül. A cikória feldolgozása nem olyan egyszerű munkafolyamat. A növényt mossák, szeletelik, majd óriási dobokban szárítják. Ott kapja barna színét, majd őrlésére kerül sor. Ezzel még sok munka van, hogy a piacra kerülhessen. Legjobban a Meltát Ismerjük, melyet naponta fogyasztunk. Alapanyaga a cikória, amelyhez szárított, őrölt cukorrépát és pörkölt árpát kevernek. Említést érdemel, hogy az árpát gömb alakú, zárt dobokban pörkölik, s egyegy ilyen dobba egyszerre több mázsa helyezhető el. összesen nyolc dob pörköli az árpát. Néhány évvel ezelőtt fűmennyiségen kívül a nyári időszakban zöldtakarmány-keveréket és hasznosság szerint abrakot is kapnak. Télen, a Harvestor-rendszerű konzerváló tornyokban tartósított anyagot, továbbá takarmányrépát, szénhidrátos terimés takarmányt, s ugyancsak érdem szerint abrakot etetnek majd a tehenekkel. A pillangósok betakarításához az eredeti elgondolás szerint fűkaszálógépet kellene alkalmazni, de megállapították, hogy erre a célra jobban beválik a gabona-arató rendrakógép, mert utána szükségtelen a rendsodrók alkalmazása. Ezzel egyrészt olcsóbbá teszik a munkaműveletet, másrészt elkerülik a veszteséget. A rendre vágott takarmány így mégszikkad, s magajáró szecskázógéppel 2 cm hosszúságúra aprítva 60 százalékos nedvességtartalommal nagy űrtartalmú kocsikba gyűjtik és befújatják a konzerváló tornyokba. Ilyen takarmányfélékkel aztán jó tejelékenységet érhetnek el Azzal számolnak, hogy a bajcsi részleg tehénállományának átlaqos évi tejelékenysége eléri a 3600—4000 litert. A szakosított részlegen, persze szakmailag képzett emberekre lesz szükség, de Bajcson ebben sem lesz hiány. A dolgozók közül többen megfelelnek az igényes munka követelményeinek. A termelést két műszakra tervezik, s előreláthatólag a fejősnél, a gondozásnál és az eilésnél tizennégy munkaerőt alkalmaznak. Ezenkívül a szakosított részlegnek lesz egy vezetője, egy takarmányozója, aki egyben a karbantartási teendőket is ellátja, s három szakembere, akiket , az öntözésnél alkalmaznak. Mindezekből láthatjuk, hogy Bajcson valóban a tudományos klsérle• tek gyakorlati megvalósításán, pár: tunk téziseinek irányvonala szerint ; dolgoznak. ; HOKSZA ISTVÄN muszt tartalmaz. Ez a 122 hektáros hígtrágyás váltó legelőgazdálkodás nyújtja majd a takarmányt. Már idén öntözésre kerül 43 hektárnyi nemesfűvekkel alávetett tavaszi keverék, 23 hektár őszi keverék (rozsos búzás bükköny lóbabbal és takarmányborsőval), 13 hektáron kukorica közé 50 százalékban hüvelyest, 37 hektáron pedig silókukoricát vetnek. Ezenkívül augusztusban egy 36 hektáros területen füves pillangóskeveréket telepítenek. A Harvestor rendszerű konzerválótornyokat részben ezekkel a takarmányokkal töltik meg, s a hiányt a gazdaság más területeiről pótolják. Már említettem, hogy a rostarendszerben kiképzett istáiló padlóján nem alkalmazzák aljazóra a szalmát. Mi történik hát a szalmával? A gabonaféléket két és fél menetesen takarítják be a már ismert módon. A rendrakó után következő kombájn csépeli a gabonát, s annak rotációs szecskázóberendezése a szalmát fölaprózza és az erre a célra fölszerelt berendezés egyenletesen a tarlóra szórja. A szecskázott anyagot szerves és bontó baktériumokat tartalmazó trágyaszerekkel (200 hl/ha) dúsítva beszántják. így oldják meg a talaj táoerejének visszapótlását. Ez az eljárás ökonómiai szempontból előnyös. mert szükségtelenné válik a szalma elszállítása, kazlazása, aljazása, továbbá a trágyának az istállóból való kihordása stb., stb. HOGY KIFOGÁSTALAN LEGYEN A TAKARMÁNY Meg kell még említenem, hogy a 122 hektár legelőterületet 22 szakaszra osztják, s villanypásztoros adagolással legeltetik le a gyepet. Az előzetes elgondolások szerint az állatok naponta közülbelül hat órát töltenek majd a legelőn, s az ott elfogyasztott
