Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 4. szám
A szakosítás első eredménye a komáromi járásban MIRŐL OLVASHATUNK A XIII. PÁRTKONGRESSZUS TÉZISEIB ÉNT A komáromi járás földművesei kétnapos ökonóímiai-technikai konferencián vitatták meg a termelés szakosításának és összpontosításának első eredményeit. Jozef Sobota mérnök, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője elemezte a szakosítás és összpontosítás többtermelésre serkentő, kedvező hatását A sok kezdeti nehézség ellenére számokkal bizonyította, hogy jó úton haladnak hisz az árvíz előtti, 1964-es évben a belterjesség szintje már elég magas volt, hogy csak egy példát említsünk, a járási átlagos tejhozam elérte a 2160 litert. Az ehhez hasonló eredmények tovább bátorítják a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságot, és a mezőgazdasági üzemeket, hogy még bátrabban haladjanak előre. A beszámoló kiváltotta vitából néhány gondolatot érdemes boncolgatni. A jövőben kevesebb fajta növényt termesztenek az egyes mezőgazdasági üzemek Ä komáromi járás növénytermesztésére is jellemző volt a felaprózottság. Ezzel foglalkozott több fölszólaló is. Soóky Lajos, a madari szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a szövetkezetük 43 féle növényt termesztett a múltban és elégedetten említette meg, hogy ez a jövőben 12-re csökken, Így szakszerűbben foglalkozhatnak az egyes növényfajták termesztésével. Hasonlóan alakul a növénytermesztés a többi szövetkezetben is. Cukorrépát például 49 szövetkezetben termeltek — sokhelyen öt hektáros parcellán — most 30 szövetkezetbe összpontosítják és a legkisebb tábla 25 hektáros lesz. A múltban a fűszerpaprika termesztésével igen sok mezőgazdasági üzem foglalkozott, számos helyen csak három-három hektárnyi területen. Idén a szakosításnak megfelelően már az alsó határ 24 hektár. Általában a követelményeknek megfelelően alakul a növények vetésterülete. A gabonáé 55,7, az ipari növényeké 8, a zöldségféléké 2,1, a burgonyáé 1,7, a takarmányféléké pedig 31 százalék lesz. A zöldségfélék vetésterülete az említett százalékarányok szerint 1,7, a takarmányféiéké pedig 1.5 százalékkal emelkedik. Ezzel szemben a szemesek vetésterülete 1,7 százalékkal csökken. Ezt az összetételt alárendelték az állattenyésztés szükségletének. A járási mezőgazdasági termelési. igazgatóság által kiadott tervekhez a növénytermesztés szempontjából jónéhányan tettek megjegyzést. Például olyan területekre is terveztek lucernát, ahol a talajvíz miatt ez a növény nem nyújt kellő termést és fennáll a kirothadás veszélye is. A felszólalásoknak megfelelően tehát a növénytermesztési szakosítási terv még kiigazításra szorul. Az állattenyésztésben döntő jelentőséiül a hagyományok figyelembe vétele A szakosítás nem valami új találmány, lényedében a gazdaságosságra törekvő mezőgazdasági üzemek hozták létre. Sobota elvtárs szerint a komáromi járásban már az 1960-as években irányt vett néhány mezőgazdasági üzem a hagyományos termelési ágakra. Lényegében ezek az eredmények ösztönözték a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságot a szakosítás felkarolására. Retkes Lajos elvtárs, a búcsi szövetkezet elnöke, szintén ezt a nézetet támogatja. Felszólalásában foglalkozott azzal, hogy a baromfitenyésztés már a kezdet kezdetén a szövetkezet „kedvence“ volt. Megszerették ezt a náluk jól jövedelmező ágat. Kedvvel dolgoztak a baromfitenyésztők és nem is maradt el a siker. Amíg 1960-ban csak 139 988 tojást adtak el, 1965-ben már 1 234 600 darabot, 1970-ben pedig 2 700 000-et terveznek. Egy tojást 64 fillérért termelnek, és 85 fillérért értékesítik. Főleg a baromfitenyésztésnek köszönhető, hogy az állattenyésztésből eredő bevétel 3 983 000 koronáról 6 666 719 koronára emelkedett, míg az egy dolgozóra eső bevétel 43 769 koronáról 63 492 koronára. Retkes elvtárs is főleg a szakosításban látja a gyors fejlődést. De mint szövetkezeti elnök és jő ökonómus, nem híve az egyoldalú gazdálkodásnak. Birálta a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságot. hogy száz darabbal csökkenteni akarja az anyakocaállományt, noha eddig is szén eredményeik voltak. A búcsi malacok, süldők, még Csehországban is keresettek. Csak a konferencia szünetében 600 malacot rendeltek tőlük. Tehát ebben az esetben helytelen lenne csökkenteni az anyakocák számát. Nagy vita kerekedett a tehéntenyésztés körül. Sokan bizonyították, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Cseh Károlynak, az aoácaszakálási szövetkezet elnökének ellenkező volt a véleménye. Szerinte a tehéntenyésztés igazi, vérbeli szakembereket követel. Minden fejőnek szakembernek kell lennie. Csakis így születhetnek jó eredmények. Az 1962-es évben szövetkezetük még csak 1916 liter tejet fejt tehenenként, de 1964-ben már elérték a 2914 litert és ha a múlt évben nem következik be az árvízkatasztrófa, már túlhaladták volna a 3000 litert. Alapos elemzés után kijelentette, hogy a szakosítás következő éveiben száz tehéntől már évi 4000 liter tejet akarnak fejni darabonként. A szakosítás megoldotta a gyenge szövetkezetek problémáit Persze, a szakosítás bevezetése nem könnyű. Ma már minden szövetkezeti vezető papírral és ceruzával számol, jól, vagy rosszul jár-e. Mert tudjuk, hogy a mezőgazdasági termények árai különbözőek. De nagyon helyesen mutatott rá a szakosítás előnyére a madari szövetkezet elnöke. Ez a szövetkezet a legrosszabbak közé tartozott, mert kevés volt a munkaerő. A szövetkezet vezetősége tehát hosszú vita után elhatározta, hogy a kevesebb munkaerőt igénylő szarvasmarha-hizlalásra szakosítja a szövetkezetét. Pár éven belül a hektáronkénti 49 kg húsró! 1965-ben már 206 kg-ra emelkedett a termelés. A bevétel pedig ötmillióról 10 millió koronára. Általában a szarvasmarhahizlalás nem valami csábító termelési ág, de ha magas a súlygyarapodás, mégis kifizetődő. Madáron például minden kilogramm szarvasmarhahús 3 koronát jövedelmezett. Ezekután. a munkaegység értéke 7,20 koronáról 20 koronára emelkedett. Hasonló eredményt hozott a szakosítás másutt is. A szakosítás első éveiben még tizenkét ráfizetéses szövetkezet volt a járásban, jelenleg egy sincs. Végezetül azt mondhatnánk, hogy a szakosítás egyes szövetkezetekben szükség-megoldásként jött létre, de mégis helyeselhetjük, mert ha valamelyik szövetkezetben a munkaerőhiány következtében nem tudnak több termelési ággal eredményesen foglalkozni, jobb ha olyan termelési ágat választanak, amely kevesebb munkaerővel is meghozza az eredményt. A továbbfejlődés problémái A konferencia határozata szinte ugrásszerű terveket tűzött maga elé. Az 1970-es évben tehenenként 2800 liter tejet k^ll fejni, a malacszaporulat anyakocánként 15 malac lesz és tojótyúkonként pedig 185 tojást adnak el. A piaci termelés értéke 32 százalékkal lesz több, ugyanakkor a mezőgazdasági dolgozók jövedelme 32,4 százalékkal emelkedik. A konferencia részvevői egy cseppet sem ijedtek meg saját határozatuktól. De persze volt néhány megjegyzés is, amit figyelembe kellene venni Az ötéves terv utolsó évében 1601 hektár szőlőjük és 2179 hektár gyümölcsösük lesz. De szőlőtelepítéshez és további gyümölcsösök létesítéséhez nincs elég anyaguk. Búcson például jól menő faiskola volt, kiváló szakemberekkel. Ennek ellenére megszüntették. Pedig az elnök szerint szívesen vállalnának még 50 hektáros faiskolát is, hogy a nagy gyümölcstelepítési akcióhoz elegendő facsemetét biztosítsanak. Baj van a szölőoltványok beszerzése körül is. Előfordul, hogy a külföldről behozott oltványokat összekeverik és csak a következő évben veszik észre, hogy a .szőlő vegyes, és így nem tudnak fajtiszta bort árulni. Az állattenyésztést is jobban kellene segíteni. A baromfitenyésztők például magasabb hasznosságú csirkéket kérnek, hogy elérhessék tyúkonként a magyarországi csúcseredményekhez hasonló 220 tojást. Nincs megoldva a járásban a takarmánykeverékek juttatása sem. Gyakran előfordul, hogy a tyúkokkal a sertések számára készült keveréket etetik és ezáltal lényegesen csökken a tojáshozam. A közeljövőben Ögyallán és Nemesócsán rendeznek be korszerű takarmánykeverőt, ami valószínű, hogy megoldja a problémát. Sokan, köztük Nágel elvtárs is, a Komáromi Állami Gazdaság funkcionáriusai, bírálták, hogy a mezőgazdasági szolgáltatások színvonala igen alacsony. A Komáromi Állami gazdaságból például az 500 kilométerre lévő Becvára kellett utazni, hogy kézikapákat és egyéb felszereléseket vásárolhassanak. A komáromi járási felvásárló üzem már egy fél éve kéri az illetékeseket, hogy adjanak egy üzlethelyiséget mezőgazdasági szerszámok részére De a kérelem eddig süket fülekre talált. Végre megoldhatnák már ezt a problémát is. Végezetül leszögezhetjük, hogy á konferencia nagyon hasznos volt, mert a járás mezőgazdasági dolgozói keresik a többtermelés útját. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy bár a szakosítás és összpontosítás nem csodaszer, de előnye, hogy egy-egy termelési ággal nagyobb szakértelemmel foglalkozhatnak és a termelési eredmények minden esetben emelkednek. Ez pedig döntő jelentőségű, és bizonyítja a kezdeményezés helyességét. BÁLLÁ JÓZSEF Mezőgazdaságunk további fejlesztéséért 4 A A mezőgazdaság fejlesztése tár* sadalmi ügy, és a népgazdaság stabilitásának és fejlődésének egyik alapvető előfeltétele. A mezőgazdaság fejlesztésében a CSKP XII. kongreszszusa kitűzte a mezőgazdaság ipari színvonalra való emelésének irányvonalát. A feladat tervszerű, amelynek során fokozatosan leküzdjük azokat a gazdasági különbségeket, amelyek a történelem folyamán az ipar és a mezőgazdaság között keletkeztek, valamint a szocialista társadalom két alapvető osztálya — a munkásság és a szövetkezeti parasztság jellegében és helyzetében fennálló szociális-gazdasági különbségeket. E folyamat megvalósítása feltételezi a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés anyagi-műszaki alapjának fejlesztését, ami lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az iparhoz hasonló módszerekkel dolgozzék, s elősegíti a mezőgazdasági és az ipari dolgozók munkájának jellegében és életszínvonalának feltételeiben lévő lényeges különbségek leküzdését. Ezáltal elérjük a mezőgazdasági termelés olyan arányú fejlődését, amely a legteljesebben kielégíti a társadalmi szükségleteket főként élelmiszerek tekintetében, és ugyanakkor csökken a termelési egységre eső költség. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban a Központi Bizottság a gazdaság, az anyagi biztosítás és az irányítás szakaszán számos alapvető intézkedést foganatosított. Megszilárdult a mezőgazdasági vállalatok gazdasági önállósága, tökéletesítettük az irányítás eszközeit, változtatásokat eszközöltünk a tervezésben, hogy nagyobb lehetőség nyíljon a mezőgazdasági vállalatok kezdeményezésének, és fokozódjék a vállalat és egyéni anyagi érdekeltség, számos intézkedést valósítottunk meg az árak terén és a díjazás szakaszán. Rendeztük az EFSZ-ek jövedelmének elosztási formáit, és megjavult az EFSZ-tagok nyugdíj- és szociális biztosítása. To-* vábbi technikai eszközöket adtunk á mezőgazdaságnak, évről évre több vegyszert kap a mezőgazdaság, emelkedett a gépi és földberuházások há-* nyada, megkezdtük a takarmánygyártó ipar kiépítését. Ezekkel az intézkedésekkel azonban az állattenyésztési termelésben elért jó eredmények ellenére sem tudtuk megfelelően növelni az általános termelést. Nem sikerült leküzdenünk a mezőgazdaság fejlődését képező egyes negatív jelenségeket. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát lényegesen csökkenti a növénytermelés, főként a takarmánytermesztés lemaradása, s ez akadályozza megfelelő tartalékok létrehozását. A növénytermelés lemaradását még fokozta az utóbbi két év silány termése. Sok takarmányt kellett behozni, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a népgazdaság általános helyzetét. Tovább tart a munkaerő-csökkenés, s ezt még nem sikerült pótolnunk megfelelő Végre megoldódnak a problémák a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában A Komáromi Mezőgazdasági Középiskolának immár nagy múltja van. Ehhez méltón ebben az iskolában az oktatás magas szinten folyik. A tantestület tagjai, akik kellő pedagógiai és szakmai tudással rendelkeznek, arra törekszenek, hogy kezük alól jól képzett szakemberek kerüljenek ki. Ha már az iskola múltjáról és az oktatás színvonaláról szólunk, érdemes néhány szóval megemlékezni azokról a problémákról, amelyekkel a tantestület tagjainak és a tanulóknak kellett megküzdeni. Az utóbbi évek során nagyon sok új, modern iskola épült fel hazánkban, de a komáromi mezőgazdasági iskola megmaradt régi mivoltában. Az internátus pajtaszerű, barátságtalan épülete sem nyújthatott családias légkört. A tanulók nem érezhették az otthont helyettesítő meleget. Különösen tél Idején nem, amikor a vízvezeték csövei befagytak, vagy megrepedtek és literes üvegekből voltak kénytelenek tisztálkodni. Meddőnek bizonyult az iskola igazgatóságának minden igyekezete, hogy változtasson a helyzeten. Kidobott pénznek bizonyult minden ráfordítás, melynek célja az volt, hogy némileg enyhítse az áldatlan állaDotot. Ennek betetőzése volt az árvízkatasztrófa, amely az iskolát sem kímélte meg. Kiűzte a tantestület tagjait és családtagjai! otthonukból és az iskola alacsonyan fekvő részeiben nagy károkat okozott. Az 1965—66-os iskolai évet Idegenben kezdték. Az igazgatóságot és az alacsonyabb osztályokat ögyallán helyezték el, a felsőbb osztályokat pedig Nagymegyeren. Az oktatás széttagoltsága újabb nehézséget jelentett. A közlekedési nehézségek leküzdése nagy próbatétel volt. De az ügyszeretet, amely a tantestület részéről e nehéz napokban megnyilvánult, minden akadályt legyőzött. Munkájukat becsületes helytállással végzik. Amint a tanulmányi eredmények mutatják, nincsen ok aggodalomra. Csupán az aggasztó, hogy igen lassú ütemben halad az iskola épületének helyreállítási munkája. Eddig csupán a tantestület tagjainak lakásait tették némileg rendbe. Sok munkát igényel még helyreállításuk. Szükség lesz a munkák meggyorsítására, hogy felszabaduljon az iskola épülete és kezdetét vehesse annak felújítása. Remény van arra, hogy ez év végére megoldódnak a hiányosságok. A legutóbbi szülői munkaközösségi ülésen arról tájékoztatott Blabla Károly igazgató, hogy az év első negyedében megkezdik az új internátus építését. A nyolc millió koronás költséggel épülő diákotthon mellett tornaterem, konyha és étkezde is lesz. Az internátusbán 300 tanulót helyeznek majd él. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az internátus átadása után az összes tanuló bent lakhat. A már említettek mellett megkezdik egy hat lakásegységből álló ház építését a tantestület tagjai-, és ugyanilyet a tangazdaság dolgozói számára. A fenti építkezésekkel egyidejűleg megindul a jelenlegi iskola épületének újjáépítése is. Legnagyobb problémát a központi fűtés kazánházának átszerelése jelenti. Ugyanis állandóan gondot okozott az iskola tantermeinek kifűtése tél idején. Mint most kiderült, a jelenlegi kazán teljesítménye a követelménynek nem felel meg. Új kazánt kap az Iskola, melynek beszerelését a turtnovi járás — védnökségi járás — dolgozói vállalták. Persze a munkálatok végzése nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Sok akadállyal kell még megküzdeni. És ez azt jelenti, hogy addig mind a tantestület tagjainak, mind az iskola diákjainak válialniuk kell a problémákkal járó nehézségeket. Előreláthatólag a nagymegyeri osztályok kerülnek előbb haza. Ha minden akadályt sikerül legyőzni, akkor már április elsején. Amennyiben újabb nehézségek merülnének fel, akkor csak szeptember elsején nyitná meg kapuit újra az iskola. A gyakorlati oktatás szempontjából jelentős intézkedés, hogy további földterülettel bővült a tangazdaság szántóföldterülete. Az állami gazdaság által átengedett területtel összesen 520 hektár. A tangazdaság tőszomszédsága is elősegíti a gyakorlati oktatás idejének gazdaságos kihasználását. Az elmondottakból kitűnik, hogy végre megoldódnak az eddigi hiányosságok. A rendezettebb körülmények között történő oktatás, a színvonal további növekedését jelenti majd. Andriskin József gépesítéssel. A mezőgazdasági dolgom zók korátlaga nem kedvező. A mezőgazdaság részére nagy befektetéssel vásárolt termelőeszközök nem hoznak megfelelő hasznot, egyrészt rossz minőségük, másrészt nem komplex voltuk miatt, illetve azért, mert nincsenek kellőképpen kihasználva. Késik á város és a falu életfeltételeinek kiegyenlítődése. Az egyes mezőgazdasági vállalatok között nagy különbségek vannak gazdasági eredményeiket tekintve. Az eddigi irányítási rendszer még mindig nem nyújt megfelelő teret a mezőgazdasági vállalatok kezdeményezésének kibontakozására, saját termelési feltételeik ki* használására és a szakosítás érvényesítésére. A mezőgazdaság további fejlesztésé folyamán következetesen meg kell valósítani a XII. kongresszus irányvonalát. Ez összpontosított figyelmei követel meg a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere elveinek érvényesítésében, s ugyanakkor a termelési feladatok olyan módon való megoldásában, hogy a mezőgazdaság lényegesen hozzájáruljon az egész népgazdaság stabilizálásához és gazdasági növekedéséhez. Ezekhez a kérdésekhez állást foglal majd a mezőgazdasági dolgozók országos konferenciája, amely megtárgyalja a mezőgazdasági termelés, irányítás, tervezés stb. valamennyi kérdését. A mezőgazdaságban érvényesülni fog az az irányítási rendszer, amely oszthatatlan egységet alkot az egész népgazdaság irányítási rendszerével, és célja a munkásság és a szövetkezeti parasztság szövetségének tovább) erősítése, egységes gazdasági és politikai érdekeik alapján. E közös célok kifejezésre jutnak a mezőgazdasági termelés, a munka társadalmi termelékenysége állandó növelésének biztosításában, a mezőgazdasági és az ipari munka jellegének közeledésében, a progresszív nagyüzemi termelési formák és a szakosítás fejlesztésében. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egyforma életfeltételek jöjjenek létre a falvakon és a városokban. A mezőgazdasági vállalatok természeti és gazdasági feltételeinek, valamint termelőerőik fejlesztése, á szakosítás és a maximális hatékonyság elérése szükségleteinek megfelelően fognak dönteni termelésük struktúrájáról. Fokozatosan megszűnik a műtrágya, a vetőmag, a takarmány és más eszközök juttatásának rendszere, és bevezetjük szabad felvásárlásuk szerződéses rendszerét, és bővítjük a szabad vásárlást. A szerződéses kapcsolatok terén a mezőgazdasági vállalatok gazdaságilag egyenjogúvá válnak a népgazdaság többi ágának vállalataival. Megszilárdul a mezőgazdasági vállalatok gazdasági önállósága, valamint a vállalatok döntése a termelés struktúrájának és színvonalának s a díjazási formáknak a tekintetében. A mezőgazdasági vállalatok jogkörének bővülésével egyidejűleg szükségszerűen megnövekszik felelősségük is a társadalom szükségleteinek kielégítéséért, a mezőgazdasági termékek mennyisége és struktúrája tekintetében. Megnövekszik felelősségük azért, hogy elérjék a termelésbe fektetett eszközök maximális hatékonyságát, s azért, hogy helyesen osszák el bruttó jövedelmüket a munkaerőfelújítás és a termelési alapok javára. A komáromi liqetben SZAR Alt HM I tMUVES J "ulíiiáí 29.
