Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 4. szám

Itthon történt... Hazánk belpolitikai eseményei változatlanul a XIII. pártkongresz­­szus előkészítésének jegyében zaj­lanak. SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉGÜNK ELMÉLYÍTÉSÉÉRT A napokban dr. Peter Colotka, az SZNT igazságügyi megbízottja nyilat­kozott a Csehszlovák Sajtóiroda mun­katársának szocialista törvényessé­günk időszerű feladatairól és kérdé­seiről. Többek között kijelentette: „Hazánkban a CSKP XII. kongresszusa mélyreható fordulatot hozott a szo­cialista törvényesség érvényesítésé­ben és elmélyítésében. Irányelvei ér­telmében került sor többek között az ún. politikai bűnperek felülvizsgálá­sára is. Ezekben a perekben a szemé­lyi kultusz szelleme tükröződött, más­szóval gyakran fordult elő a szocia­lista törvényesség elveinek és az alapvető állampolgári jogoknak meg­sértése. Az irányelvek szellemében került sor olyan elvi jellegű megol­dásokra is, amelyek meggátolják a személyi kultusz idejére jellemző je­lenségek megismétlődését. Ezek az intézkedések a szocialista törvényes­ség szilárdulását, elmélyítését ered­ményezték állami és társadalmi szer­veink tevékenységében, minden pol­gártársunk életében.“ A megbízott ezután rámutatott arra, mi alapozza meg hazánkban az állam­polgárok jogi biztonságát, valamint arra is, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit Illetően milyen elvi jellegű módosításokra került sor az alkotmányban rögzített elvek értel­mében. A szocialista törvényesség szilárdu­­lása egyben az igazságszolgáltatás gyakorlatában is tükröződik. Érvénye­sül az az alkotmányban rögzített elv, hogy a bírók függetlenek. Megenged­hetetlen tehát, hogy bárki is befolyá­solja a bírósági döntéseket. Ez egy­részt kedvező feltételeket biztosít a bíróságok munkájához, másrészt alá­húzza, hogy döntéseikért maradékta­lanul felelősséget kell vállalniuk. ÉLELMISZERKERESKEDEL­MÜNK SIKEREI ÉS TÁVLATAI A lakosság élelmiszer-ellátásának kérdéséről, annak megjavításáról az utóbbi időben számos nyilatkozat hangzott el. J. Pospísil, az Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat vezérigazgatója sajtókonferencián elmondotta, hogy tavaly az 1964-es évhez viszonyítva 4 százalékkal növekedett az élelmi­szerkereskedelem forgalma. A tavalyi eléggé gyenge termés ellenére is, nőtt tehát a forgalom. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes élelmiszer — a csokoládé, a kakaó, és halkonzervek, az egyes hús- és zöldségkonzervek, a bor és a töményszesz ára csökkent, a forgalom növekedése még szembe­tűnőbb. A vezérigazgató többek között rá­mutatott arra, hogy helyenként nem kielégitő a kenyér és a péksütemé­nyek minősége. A hentesáru minősé­gével is roblémáink vannak. A hiá­nyosságokat elsősorban a rossz tech­nológiai eljárás, a csomagolás-tech­nika elmaradottsága és más termelési tényezők okozzák. Cj ELEMEK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK PÉNZÜGYÉBEN lobban kell gazdálkodnunk • Miből keletkezik és mire szolgál a fejlődési- és a tartalékalap? • A helyi jellegű szükségletek kielégítése csak saját forrásból • Állami segítség átmeneti időszakra % Az 1966-os állami költségvetéssel kapcsolatban a kormány néhány intéz­kedést fogadott el, melyek a nemzeti bizottságok pénzgazdálkodásának új elemét alkotják majd. Az idén minden fokú nemzeti bi­zottságon először vezetik be a fej­lesztési és a tartalékalapot az álta­luk irányított helyi gazdálkodási üze­mekbe. Az alapot az említett vállala­tok, üzemek nyersjövedelem emelke­désének 50 százalékával töltik fel. A felföltés további forrása az elmúlt év pénzügyi tartalékából fennmaradt összeg lehet, valamint az 1965-ös év pénzügyeinek rendezése után maradt többlet és kivételesen a kártérítésből fennmaradt rész. Emellett jelentős az is, hogy az elmúlt évből maradt pénz­felesleg és a tartalékalap célhoz kö­töttsége az év végével megszakad. Az alap feltöltésének további forrása még valami előre nem várt, véletlen bevé­tel is lehet. Ezzel szemben a nemzeti bizottsá­gok ebből az alapból fedezik a gazda­sági szervek és tervezett költségek túllépését, amely az idén a szénrak­tárakban képződik, a tüzelőanyag szállítmányok kevesebb vasútállomás­ra való összpontosításával. Némely tervezett helyi jellegű szük­séglet csak akkor valósítható meg, ha a nemzeti bizottságoknak van, illetve lesz kiegészítő forrása és tartaléka. Megvalósítható még abban az esetben is, ha hitellel tudják fedezni a költ­séget és ha a kevésbé sürgős helyi szükségletet ideiglenesen elhalasztják. A nemzeti bizottságok nem termelő részlegei a központi forrásokból csak az alapeszközök újratermelését fede­zik (a Z-akción kívül) a költségvetési és a küjijnleges költségvetési szervek­nél és az állam, valamint az egyének hozzájárulásával épülő szövetkezeti la­kásoknál. Emellett a nemzeti bizott­ságokat anyagilag teszik, érdekeltté a kiadások megtakarításában. A kormány meghatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy indokolt esetek­ben a nemzeti bizottságokat Ideigle­nesen kisegítheti a központi költség­­vetésből. Természetesen azzal a fel­­tétettel, hogy ezt az összeget a meg­határozott időre visszafizetik az ál­lamnak. Elvileg a visszafizetésnek még ugyanabban az évben kell történ­nie, amelyben a kölcsönt felvették. A kölcsön visszafizetésének elhalasz­tása a következő évre csak kivétele­sen, gazdaságilag indokolt esetekben engedélyezhető. A pénzügyminisztert azzal is meg­hatalmazták, hogy az 1966-os évben térítse vissza a Z-akció beruházási részével kapcsolatos kiadásokat abban az esetben, ha a nemzeti bizottság nem használja fel a fejlesztési és a tartalékalap pénzforrásait. Vissza kell téríteni továbbá a kifizetődő szolgál­tatások fejlesztésével kapcsolatos ki­adásokat, valamint a mezőgazdasági adók és a forgalmi adók tervének mó­dosításából eredő kiadásokat. (fk) HÍREK Q Ülésezett az Állami Pénzügyi-, Ár- és Bérbizottság. Az alakuló ülés után fontos kérdéseket vitattak meg, s leszögezték, hogy a bizottság a jö­vőben arra törekszik, az új irányítási rendszer valamennyi eszköze kölcsö­nös összhangban legyen és azt a célt támogassa, amelyet gazdaságunk terv­szerű irányításában kitűztünk. Q Szlovákia gazdaságfejlesztésé­nek távlatai. Az SZLKP KB közgazda­­sági Bizottságának idei első ülésén meghallgatták a CSKP XII. kongresz­­szusa határozatainak teljesítéséről és a szlovákiai gazdaságfejlesztés 1970-ig kitűzött céljairól szőió tájékoztató beszámolókat. Oj nemzetközi autóbuszokat in­dítanak. Ez évben, főként májustól, a szomszédos országokba új nemzetközi autóbuszjáratok indulnak. Többek kö­zött Bécs, Karlovy Vary, Prága, Brno és Pieáfany között közlekednek majd. A csehszlovák és a magyar városok közti 12 rendszeres autóbuszjárat május 22-től továbbival bővül, amely 2iar nad Hronom-ból Ipolyságon ke­resztül, Budapestre vezet. O Kitüntetés a harcosnak. Antonin Novotny köztársasági elnök Tóth Vin­cének a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifejtett te­vékenységéért 70. születésnapja alkal­mából az „Építésben szerzett érde­mekért“ kitüntetés adományozta. Csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó Január 24-én és 25-én a Lengyel Népköztársaságbeli Wislában ba­ráti találkozón vettek részt a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja kép­viselői. A tárgyaláson lengyel részről GOMULKA, CYRANKIEWICZ, JEN­­DRYCHOVSKI és más elvtársak, csehszlovák részről Antonín NO­­VOTNÍ, Jozef LENÁRT, Otakar SlMÜNEK és Václav STRAKOS elvtársak vettek részt. A szívélyes, baráti légkörben le­folyt találkozón megtárgyalták a két ország sokoldalú együttműkö­dését érintő kérdéseket és olyan intézkedésekben állapodtak meg, amelyek ezt az együttműködést tovább mélyítik főként az Ipari kooperáció és az árucsere-forga­lom növekedése terén. A találkozó résztvevői vélemény­­cserét folytattak a jelenlegi nem­zetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom legfonto­sabb problémáiról. A nyílt, elvtársi eszmecsere fo­lyamán bebizonyosodott, hogy a két fél álláspontja valamennyi megtárgyalt kérdésben azonos. Ülésezett ez SZNT mezőgazdasági bizottsága A Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági bizottsága XI. ülésén fog­lalkozott a mezőgazdaság irányításá­nak tökéletesítésével, a termőföld védelmével, a gépjavítás új formájá­val, a mezőgazdaságban dolgozó asz­­szonyok VIII. téli iskolázásával és az 1965-ös eladási terv teljesítésével. Dr. Koloman Bod'a mezőgazdasági megbízott az elmúlt év eredménveit elemezve megállapította, hogy habár a növénytermesztésben lemaradtunk, az állattenyésztésben 110,2 százalékra teljesítettük az eladási tervet. A szarvasmarhahús eladás tervét 110,8, a sertéshús 110,4, a tejét 103,5, a to­jásét pedig 107.4 százalékra teljesí­tettük. Az előzetes becslések szerint a termelés szintje az 1964-es év szín­vonalán mozgott. Nem használják ki a szociális helyiségeket A földművesasszonvok téli Iskolá­zásának egyik főpontja a munka kul­túrájának megjavítására irányul. Ki­lenc szövetkezetben korszerű szociá­lis berendezéseket létesítenek. Bod'a elvtárs szerint már közel 60 szövet­kezetben találkozhatunk szociális be­rendezésekkel, de nagyobb baj, hogy nem használják azokat. Ezt a nézetet támogatta Tomaskovié elvtárs, a sók­­szelőcei szövetkezet elnöke is. Szö­vetkezetükben három helyen 140 ezer koronás befektetéssel építettek szo­ciális berendezést, de a gyenge fűtés miatt nem használhatják. Hidegben senkinek sincs kedve fürödni. Tehát a szociális berendezéseket teljes egé­szében kell megoldani, hogy azokat használhassák a mezőgazdasági dol­gozók. (Folytatás az 1. oldalról) — Elsőrendű kötelességünknek tar­tottuk a gyenge szövetkezetek segí­tését. Ezekben a szövetkezetekben összesen 1829 hektár földet szántot­tunk fel, 23 650 tonna trágyát kihord­­tunk, 1124 hektár földön pedig elterí­tettük a trágyát. Idén a kilenc gyenge szövetkezetben hárommillió korona értékű munkát végzünk. — Gondoltak a gyümölcsfák per­metezésére is ? — A tervezett 120 ezer gyümölcsfa helyett 168 ezret permeteztünk meg. Mivel főleg a magánosok körében egyre nagyobb az érdeklődés, idén még többre van kilátás. — Milyen kisteljesítményű és rossz minőségű gépek találhatók géppark­jukban? — Mivel sok mezőgazdasági üzem még nemrég is a kukorica törésével foglalkozott, említsük meg elsősorban a kukoricakombájnokat. A K—2-es jelzésű kukoricakombájnokat egyál­talán nem tudtuk használni. Kicsi a teljesítőképességük és sok az üzem­Személyes felelősség a földalap védelmére Nagy vita kerekedett a termőföld védelme körül. Szinte hihetetlen, hogy 1920-tól 1965-ig 186 000 hektár szán­tóterületet épí •’ttek be ipari üzemek­kel. Az 1964-ben hozott 392-es számú határozat óta is 1380 hektár föld tűnt el, mert sok építkezés alkalmával fö­löslegesen nagy területet foglaltak le. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgaz­dasági osztálya minden olyan építke­zésnél, amely meghaladja az öt hek­tárt, felülvizsaálja az erre a célra ki­sajátított területet és ha úgy látja, hogy pazarolják a termőföldet, köz­beién. Hét ilyen ellenőrzés után 41,6 hektár földet sikerült megmenteni. A lévai textilüzemet például 17 hek­tárra akarták építeni, de alapos elem­zés után 10 hektárra csökkentették. Hasonló esetekkel találkozhatunk Bra­­tislavában, Nyitrán, Pieüfanyban és más városokban is. A jövőben a ter­mőföld pazarlásáért az építkezés v*w zetőjét vonják felelősségre. Európa egyik legkorszerűbb javító agregátja épül Verebélyeri Az elmúlt évhez hasonlítva, a me­zőgazdasági gépek alkatrészellátása, rosszabb. A gép- és traktorállomások a szövetkezetekben „házalnak“ alkat­részekért. Hogy az alkatrészhiányt enyhítsék, jelentős mennyiségű al­katrészt újítanak fel. A gépjavítást agregát-rendszerre! akarjuk gyorsab­bá és olcsóbbá tenni. Erre a célra épül a verebélyi korszerű nagymű­hely is, ahol évente 5—8 ezer motort javítanak szalagszerűen. ökonómusok kiszámították, hogy így sokkal ol­csóbb a javítás. (—b—) zavar. Nem váltak be a lengyel vető-* gépek sem. — Elsősorban milyen gépekre lenne szükségük? — Jóval több kellene a KKCH—3-as szovjet kukoricakombájnból és gon­dolhatnának már végre szántóekék gyártására is. Kevés van belőlük. — A meglévő gépekkel milyen csúcseredményeket értek el? — Maly Vilmos és Nádasdy László az őszi szezonban 403 hektárt szántott DT—54-es traktorával. Gombár Jó­zsef KKCH—3-as kombájnjával 75 hektár kukoricát gyűjtött be. Pásztor Lajos pedig megosztott módszerrel 30,5 hektár cukorrépa termését taka­rította be. — Engedjenek meg még egy kér­dést. Mi a kívánságuk az újévben? — Szeretnénk ha megszűnne már végre az alkatrészhiány és természe­tesen jobb minőségű gépeket várunk, hogy a párt tézisei szerint minél na­gyobb segítséget nyújthassunk a me­zőgazdasági üzemeknek. A beszélgetést vezette: BÁLLÁ JÖZSEF ÉRSEKÚJVÁR! TAPASZTALATOK Közszolgáltatásunk rentábilisabb lett Az új esztendő több változást hozott közszolgáltatási üzemeinkben Is. Rendezték az árakat, amelyek egyes ágazatokban emelkedtek. A lakosság bizonyos szolgáltatásokért többet fizet — növekszik a kommunális üze­mek akkumulációja, több a bevétel. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk JENDRUSÄK József elvtárssal, az Érsekújvári Kommunális Üzem igazga­tójával. Szerinte az új árak lényeges javu­lást jelentenek az egyes részlegek rentabilitásában. Bár az üzem eddig sem dolgozott ráfizetéssel, hiszen voltak pozitív eredménnyel záró ága­zatai. Az árak rendezése következté­ben a haszon minden valószínűség szerint még tovább emelkedik. — Azért mondom, hogy minden va­lószínűség szerint — folytatja a kommunális üzem igazgatója —, mert nagy előkészületeket nem tehetünk. Az idő rövidsége miatt csak az ár­jegyzékek kiadásába szorítkozhatunk. Központunk valahogyan elkésett a felvilágosítással, s csak a múlt év decemberében hívta meg iskolázta­tásra a vállalat főkönyvelőjét és ter­vezőjét, akik fontos feladataikkal is­merkedtek meg. Az igazgatót sem tájékoztatták a gyakorlati utasításokról, csak az Is­kolán részt vett beosztottjaitól érte­sült az új intézkedésekről. Alkalma­zottaikat sem tájékoztathatták az előttük álló változásokról. Itt első­sorban a jutalmazás kérdése áll elő­térben. A GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS szüksé­gessé teszi a dolgozók másfajta jutal­mazását a kommunális üzemekben is. Eddig kivétel nélkül mindenki egyenlő jutalmazásban részesült, ezekután ér­dem szerinti prémizálást vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy a kevésbé ügyes alkalmazott nem tarthat igényt olyan mérvű jutalmazásra, mint a ráter­mett, kezdeményező dolgozó. De a rendezés még egyéb problémát is fel­vet. Az üzemrészlegen ugyanis mun­kaerő felesleg mutatkozik, az emberek elhelyezéséről pedig gondoskodni kell. A helyzet nehéz feladat elé állítja a vállalat vezetőségét. A hosszú éveken át betanított, sok költségbe került tanulót, alkalmazottakat más rész­legre helyezik át. Itt azonban szakis­mereteiket nem érvényesíthetik kellő­képpen, újra be kell tanulniok mun­kakörükbe, nem beszélve arról, hogy kereset dolgában is lemaradnak. Még előnyösebb a helyzet, ha a felesleges munkaerőket a vállalat keretén belül sikerül elhelyezniük. Az érsekújvári járásban aránylag kevés az ipari vagy más nagyobb vállalat, az Elektrosvit nem vesz fel munkaerőt, a többi üzem szintén túltelített. így hát a személy­zeti osztály főnökének fő a feje, mit is kezdjen a rendelkezésére bocsátott munkaerőkkel. A szomszédos, galán­­tai járásban fognak kopogtatni. Re­mélhetőleg a vágsellyei Duslo segít­ségével sikerül az égető kérdést meg­oldani. ELŐNYÜKRE SZOLGÁL és munká­jukat segíti új otthonuk. Az érsek­újvári közszolgáltatási üzem részlegei másfél éven belül vadonatúj épületbe kerülnek. Megkezdték ugyanis a szol­gáltatások háza építését. Az építő vállalat terven felül elfogadta a fel­adatot és hozzáfogott az alapok ki­ásásához. A házat a legkorszerűbb gépi és belső berendezési technikával sze­relik fel. Valamennyi ágazatot ide összpontosítják, s ez az irányítás szempontjából igen fontos. Sok gon­dot okoz Jendrusák elvtársnak és munkatársainak a városi fürdő kény­szer szüneteltetése. Az átvételnél ugyanis kollaudáciős hibák merültek fel, amelyeket az építő vállalat nem Ismer el. Szándékosan húzza-halasztja a vitás kérdések elintézését, várva a szavatossági határidő lejárását. Az ügy mielőbbi lezárása érdekében be­avatkoztak a felettes fórumok is, s remélhető, hogy hamarosan békés megegyezésre kerül sor. A SZOLGÁLTATÁSOK HÁZA meg­lepetéseket is tartogat látogatói szá­mára. Egyik a gyermek-fodrász szalón létesítése. Az érdeklődők örömmel értesültek erről, régebben óhajtották már ezt, bizonyosan sok szülő keresi majd fel gyermekeivel ezt a fodrász­műhelyt. A kicsinyek szórakoztatására különféle játékokat szereznek be, minden valószínűség szerint tehát a gyerekék szívesen keresik majd fel őket, mert itt kedvük szerint eljátszo­gathatnak. Ebből a személyzet is hasznot húz, mert kevesebb baja lesz a hajnyírástól idegenkedő vendégei­vel. Átszervezik virágkertészetüket is. A virágüzletek áruik nagy részét Li­­berec, Duchcov és Észak-Csehország más helyeiről szerzik be, holott ezek­nek a virágfajtáknak termesztésére az újvári talaj még jobban megfelel. Elhatározták tehát, hogy üvegházai­kat kibővítik és az eddig távoli vi­dékről hozott virágokat odahaza ol­csóbban fogják termelni. — Tisztában vagyunk azzal, hogy közönségünk jobb árut és szolgálta­tásokat vár tőlünk — fejezi be vége-1 zetül Jendrusák elvtárs. Ha a vevő többet fizet, jobb ellenszolgáltatást is kíván. Részünkről mindent meg is te­szünk a vásárlók igényeinek teljes mértékű kielégítésére. Bővíteni sze­retnénk vevőkörünket, s elérni, hogy szolgálatainkat igényhe vevő közönsé­günk munkánkról a leg jobb benyomást nyerje és keressen fel újra bennün­ket. Hornyánszky Tibor válaszol: január 1. előtt szereztek nyugdíj­­igényt. Ezeknek a nyugdíjasoknak az esetében nem lehet alkalmazni sem az : alkalmazottakra, sem az EFSZ dolgo­zókra vonatkozó új társadaiombizto- J sítási törvényeket. A régebbi EFSZ-dolgozókra vonat­­j kozó nyugdíjtörvény nem vette figye­lembe az alkalmazásban ledolgozott éveket és a nyugdíj összege az EFSZ­­I ben ledolgozott éveken kívül főként a befizetett havi biztosítási díjak ösz­­. szegétől függött. Ezek a nyugdíjak túlnyomórészt , alacsonyak, egyelőre még nincs sem­­| miféle törvényes rendelkezés feleme­­. lésükre. A törvény számol azzal, hogy ’ a szövetkezetek saját maguk, szociá­­, lis alapjukból igyekeznek majd a munkaképtelenné vált elöregedett kls­­nyugdíjú tagjaikon hatékonyan segí­teni. Végül megjegyezzük, hogy a ’ magatehetetlen nyugdíjas a JNB-n kérhet e címen külön pótlást nyugdí­jához, de e körülményt megfelelően igazolnia kell. Erre a tehetetlenségi pótlékra jogigény nincs, de az EFSZ megadhatja. Dr. F. J. VAN-E IGÉNYE NYUGDÍJ EMELÉSRE? Illés Béla szímői olvasónk Ieveléber előadja, hogy most 74 éves, beteges 300,— Kcs nyugdíjat kap, eddig mé£ dolgozni is tudott és így megkereseti további havi 300,— kös-t, ebből < keresetből és a háztáji gazdaság ho­zamából meg tudott élni feleségéve együtt, de most már számolnia kel azzal, hogy a munkát nem bírja so­káig. Felsorolja, hogy vagy 30 éve dolgozott le különböző helyeken min alkalmazott, és miután hallotta é: olvasta is, hogy az új nyugdíj-törvé­nyek a ledolgozott évekből indulna! ki, kérdi, nincs-e neki is igénye ma­gasabb nyugdíjra az alkalmazásba: ledolgozott 30 évének figyelembevéte­lével. Olvasónk is a régi EFSZ nyugdíja sok azon csoportjába tartozik, akii még a régebbi előírások alapján 1965

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents