Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 4. szám
Bratislava, 1966. január 29. Ära 1,— Kcs XVII. évfolyam, 4. szám. Szakmelléklet: „VADÁSZ ÉS HALÁSZ" Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát ■ Ä szövetkezetek évzáró közgyűlése előtt Irta: TIBOR BOHDANOVSKÍ, az SZNT földművelésügyi megbízottjának helyettese Falvainkon a zárszámadás előtti időszak, mint minden évben, az idén is élénk, mozgalmas. A szövetkezetek vezetői a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok segítségével előkészítik egész évi tevékenységük mérlegét, hogy ismertessék a tagokkal, akik megbízták őket a gazdaság irányításával. Gondosan átvizsálják az elvégzett munkát, az elért eredményeket és a felmerült hiányosságokat. Körültekintően értékelik az irányító munkát, kicserélik nézeteiket a falusi életet érintő kérdésekben. A legfontosabb azonban a szövetkezet munkája és eredményei, hiszen ettől függ jk szövetkezeti tagok és az egész falu életszínvonala. Az évvégi zárszámadások azért is fontosak, hogy megtárgyalják az új gazdasági évvel kapcsolatos kérdéseket. Tulajdonképpen ennek kellene a gyűlés egyik legfontosabb feladatának lennie. De térjünk vissza az évi értékeléshez. A mezőgazdaság vonalán, tehát mind a falvakon, mind pedig az irányító szervekben dolgozók tudják, hogy az elmúlt gazdasági év nem kedvezett a mezőgazdaságnak. A nagy árvíz, az esőzések és a talajvíz az ország legtermékenyebb részén tette tönkre a termést. A rossz időjárás következtében számos járásban, főleg burgonyából, rendkívül alacsony hektárhozamokat értek el. A kipusztult cukorrépaterületet a megmaradt cukorrépa magasabb hektárhozama sem pótolta, s így a növénytermesztésben nem értük el a várt eredményeket. Az állattenyésztésben — főleg az állami alapból való juttatás következtében — a tervezett feladatokat magasan túlszárnyaltuk. Felmerül a kérdés: elérhettünk volna még jobb eredményeket is? Ennek boncolgatása lesz az idei évzáró taggyűlések fő kérdése. Ezért helyes lenne, ha a lehetőségek alapján a szövetkezetek és az egyes munkacsoportok értékelnék, mit végeztek és mit tehettek volna meg a gazdagabb termés érdekében. Hiszen napjainkban Is sokszor előfordul, hogy az egyenlő természeti és időjárási feltételek között dolgozó szövetkezetek különböző eredményeket érnek el. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy sok helyen jobb eredménnyel is zárhatták volna az évet. Ezért fontos az évzáró tanácskozásokon összehasonlítani az eredményeket valamely jobban gazdálkodó szövetkezetével. Hasznos, ha az egészévi gazdálkodás elemzésének elkészítése után levonják a tanulságokat és ennek alapján eltávolítják az elmúlt év hibáit. Mi lesz az új gazdasági évben? A terveket már mindenki Ismeri. Igényesek és megvalósításukhoz becsületes, kitartó munkára, jó szervezésre és előkészítésre lesz szükség. Az előkészületeket már most meg kell kezdeni, mikor kint még hó és fagy van. Nagyon fontos a vetés, az ültetés és a szerszámok előkészítése, valamint a tagok beosztása is. Minden embernek előre tudnia kell, hol dolgozik majd, tehát ne bízzunk semmit a véletlenre. Tekintsük a szövetkezetei gyárnak, s eszerint járjunk el a munkaszervezés terén is. Főleg a növénytermesztés termelékenységét kell emelni. Végre már takarmányból is önellátókká kell lennünk. Lehetetlen állandóan úgy dolgoznunk, hogy még a termést be sem takarítottuk, de már készítjük a takarmányigénylés mérlegét, a „központi takarmányalapból". Ez egyáltalán nem gazdaságos — sokkal előnyösebb, ha a szövetkezet elegendő takarmánnyal rendelkezik. Igaz, hogy ez nem könnyű feladat, de egyszer mégis el kell jutnunk megvalósításához, s minél előbb kerül erre sor, annál jobb. Az EFSZ-ek tevékenységéről beérkezett hírek szerint legtöbb helyen kritikus szemmel értékelik az elmúlt évet és optimizmussal néznek a jövőbe. Azt hiszem, hogy az előkészítés hiányosságairól nyíltan kell beszélnünk, mert ezzel számos szervezési hibát előzhetünk meg. A terveket már mindenütt papírra vetették, de ha nem bírnak mozgósító erővel, akkor azt mondhatjuk, feleslegesek. Ahhoz, hogy serkentő, mozgósító hatásúak legyenek, valamennyi szövetkezeti tag sajátjává kell lenniük. A tagsági gyűlések előkészítésével egyidőben tárgyalnak pártszerveink a Központi Bizottság XIII. pártkongresszusát előkészítő tézisekről. Ezek a tézisek lesznek az elkövetkező időszakban egész társadalmunk tevékenységének irányító szálai. Ebből kell tehát kiindulnunk feladataink kitűzésekor, vagyis mindennapi tettekben gazdag munkánkkal kell hozzájárulnunk a Központi Bizottság téziseinek megvalósításához. A napi sajtó már ismertette a kongresszus tiszteletére tett felajánlásokat. Nem szabadna üzemnek, munkahelynek lenni, ahol nem így üdvözölnék a dolgozók a XIII. pártkongresszust. Ez különösen a mezőgazdászokra vonatkozik. Rendszerint a legjobb szövetkezetek tesznek felajánlásokat s ezek teljesítik is. Helyes lenne azonban, ha valamennyi mezőgazdasági üzem vállalna valamilyen kötelezettséget és azt következetesen teljesítené. Ez ezért fontos, mert egy szövetkezet jó gazdálkodása és terveinek túlteljesítése nem pótolja a három gyengén gazdálkodó szövetkezet által okozott lemaradást. E szempontok figyelembevételével kell szövetkezeteinkben hozzáfogni az évzáró taggyűlések előkészítéséhez. Az erkölcsi színvonal a szocialista kötelezettségvállalásokban mutatkozik meg legnagyobb mértékben s a mezőgazdasági dolgozók öntudatosságát, teljes odaadását fejezi ki népgazdaságunk terveinek megvalósításáért. A szövetkezetek évi tevékenységének tárgyalása közben bizonyára felmerül a veszteségek kérdése. Ez elég komoly problémát okoz, s megérdemli hogy elgondolkodjunk felette. Mennyi munkát áldoztunk például a termelésre, milyen költségeink voltak vele kapcsolatban, s végül sok minden kihasználatlanul maradt. Miben van tulajdonképpen a hiba? Nyíltan és becsületesen kellene elbeszélgetnünk erről a problémáról. Kevés a gépi eszközünk, de az aratáskor a cukorrépa és a kukorica betakarítás idején már van annyi, hogy minimális veszteséggel végezhetjük el a betakarítást. Igaz, hogy nincs még mindenütt így. Mennyi érték pusztul el emiatt. Néha például „harcolunk" egy vagon takarmányért, s közben háromszor annyit kint hagyunk a földön. Gondolkodjunk el tehát a veszteség kérdésén! Bár ez nem vonatkozik mindenkire, mégis komoly probléma, melynek megoldása a mezőgazdasági dolgozóktól függ. Számolnunk kell a minőségi veszteségekkel is, például a takarmányszalmánál, a hereféléknél, a lucernánál stb. Végeredményben ezek minőségétől függ leginkább az állattenyésztés. Az állattenyésztés terén kevesebb — főleg minőségi jellegű — kérdés áll előttünk. El kell gondolkodnunk az állomány összetételének és hasznosságának javításán, hiszen éppen ezektől a mutatóktól függ a gazdaságosság. Az említett mutatókat azonban a takarmányalap lényeges javítása nélkül lehetetlen emelni. A felvásárlási terv teljesítése csak egy jelentős része az állattenyésztésnek, míg a termelékenység emelése állandó és felelősségteljes feladat. Ezzel szorosan összefügg a szervezőmunka Is, melyet az állattenyésztésben a gyári módszerek szerint alkalmazhatunk. Természetesen valamennyi feladat — melyekről a zárszámadáson beszélnek majd — döntő tényezője az ember.- A munkaerő biztosítás, a fiatalság megtartása, a rendszeres továbbképzés és a modern gépekhez értő szakemberek képzése a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésének alapja. A fentiekben csak néhány problémát említettem statisztika és számok nélkül. Ezek megvitatása azonban az évzáró taggyűlésen elmaradhatatlanul fontos, mivel tőlük függ a szövetkezetek feladatainak sikeres teljesítése. Zúzmara-virágdíszbe öltöztek a iák Jobb minőségű gépeket a mezőgazdaságnak Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa előkészítésének tézisei foglalkoznak a mezőgazdaság műszaki korszerűsítésével is. „Az ipari vállalatoknak, mindenekelőtt a gépipari, vegyipari és építőipari üzemeknek teljes mértékben tudatosítaniuk kell, hogy a mezőgazdaságnak szállított kisteljesítményű, rossz minőségű és drága termelőeszközök aránytalanul növelik a mezőgazdasági termékek költségeit és csökkentik a termelők anyagi érdekeltségét. „Ebben a részben szó van arról is, hogy minél jobban halad a mezőgazdaság iparosítása, annál fontosabb lesz a termelőeszközök minősége és teljesítőképessége, valamint ezeknek az eszközöknek a gyors karbantartása. A Kereskényi Gép- és Traktorállomáson ezekről a problémákról vitatkoztunk Sipos elvtárs ökonőmussal, valamint Poliak Pál javítóműhelyvezetővel és több szakemberrel. A tézisekkel kapcsolatosan több kérdést intéztünk hozzájuk. — Elsősorban is kíváncsiak lennénk arra, hogy milyen sikerekkel zárta gépállomásuk a múlt évet? — Elég szép eredményeket értünk el. Nem maradtunk le a gépjavításban sem, sőt ellenkezőleg egymillió korona értékkel több munkát végeztünk el. A mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb bizalommal fordulnak hozzánk. — Idén, a múlt évhez viszonyítva több vagy kevesebb javítási munkára kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemek? — A mechanizátorok ma már papírral és ceruzával a kézben számolnak. «Maguk is rájöttek arra, hogy nálunk olcsóbb és jobb minőségű a javítás. Ezért egyre több szerződést kötnek velünk. Legjobb, ha a fejlődést számokkal érzékeltetjük. Amíg tavaly 2 millió 200 ezer korona értékű javítási munkát végeztünk a traktorokon, idén a munkák értéke már eléri a 3 és fél millió koronát. így bevételünk is lényegesen magasabb lesi. — Milyen mértékben honosodik meg a csereakció? — Ezen a téren is szép eredményeket érünk el. Az elmúlt évben négy Zetor 25-ös traktort kölcsönöztünk állandóan a mezőgazdasági üzemeknek. Idén nagyobb a választék, mert ha a mezőgazdasági üzemek nem várhatnak a javításra, a csereakció keretében gyorsan kaphatnak két 33— 11-es, egy Super—35-ös és két lánctalpas traktort. Ezzel is hozzá akarunk járulni a szövetkezetek gyorsabb segítéséhez. — A javítási munkákhoz elég alkatrésszel rendelkeznek? — Távolról sem. Elég megemlíteni, hogy 30 ezer korona értékű öreg alkatrészt kell „ifjítanunk", ami azt jelenti, hogy új alkatrész helyett ezeket kell beszerelnünk a traktorokba, tehát nem mindig a mi hibánk, ha javítás után a gép felmondja a szolgálatot. — Mennyi alkatrész hiányzik? — Jelentős mennyiség. Tízesével sorolhatnánk fel azokat az alkatrészeket, amelyeket bár megrendeltünk, de egyet sem kaptunk belőlük. Emiatt a zselízi részlegen nehezen indul a lánctalpas traktorok javítása. De még komolyabb gondot okoznak a Zetor Major traktorok. Tizenöt ilyen traktorunk van, az időterv szerint már ötöt meg kellett volna javítanunk, de alkatrészhiány miatt egyhez sem foghattunk hozzá. Nézetünk szerint jobb lenne, ha a gép- és traktorállomások elsődlegesen kapnának alkatrészeket és kisegíthetnék a rászoruló szövet-1 kezeteket. így sajnos, fennáll az a helyzet, hogy több szövetkezetben olyan alkatrészeket is raktároznak, amelyekre nincs szükség. — A párt tézisei arról is beszélnek, hogy a gép- és traktorállomások bizonyos gépi munkákat végezzenek el a mezőgazdasági üzemekben. Mit tettek ezen a téren? (Folytatás a 2. oldalon) Kötelezettségvállalások a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére Rimapíla községének lakói érté-' kés kötelezettségvállalásokkal köszöntik pártunk XIII. kongresszusát. Ä községben új fürdőmedence létesítését tervezik, amelynek építkezési munkálatainál a CSISZ tagok 1050, a sportolók 720, a nőbizottság tagjai pedig 150 brigádóra ledolgozását vállalták. Ha ehhez hozzászámítjuk még azt az 1815 brigádórát, amelyet a lakosok egyéni vállalásaik alapján dolgoznak le, megállapíthatjuk, hogy az új fürdőmedence csaknem teljeseri társadalmi munka keretében épül. Ä rimapílaiak ezenkívül vállalták, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején — elsősorban is a szénakaszálás-» nál — 1400 brigádórát dolgoznak le, s így a kongresszusi köszöntőjük pénzbeli értéke csaknem 152 ezer korona. tót Az utóbbi időben aktív tevékenységet fejtenek ki a rimaszombati járás pionírjai. Többek között gyakrari hívnak meg maguk közé veterán párttagokat, akikkel hosszan elbeszélgetnek. Ezenkívül azonban emlékművek, parkok felett vállalnak védnökséget, s versenyt hirdettek hulladékpapír és ócskavas gyűjtésére. A közeljövőberi „Magam készítettem“ jelszó alatt járási méretű kiállítást rendeznek. Tizenegy pionír-csoport filmfesztivál rendezését tervezi, amelyeken a párt harcát megörökítő filmeket mutatják majd be. ★ A Fülek! Állami Gazdaság dolgozói pártunk XIII. kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukban ígérik, hogy terven felül 63 500 liter tejet, 346 mázsa húst, 31 ezer tojást és 1100 mázsa gabonafélét termelnek. Ezenkívül arra is ígéretet tettek, hogy minden koronánál két fillért megtakarítanak az önköltségen. Vállalásaikat a jobb munkaszervezéssel, s az anyagi érdekeltség fokozásával akarják elérni, (nád) ★ A Királyhelmeci Állami Gazdaságban dolgozó fiatalok a CSKP XIII. kongresszus tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, mely szerint á gazdasági részlegeken parkot létesítenek. Vállalásuk megvalósítását ez év tavaszán kezdik el. (Tomi Vince) ÉRSEKÚJVÁR! TAPASZTALAT. , 2. old. MEZŐGAZDASÁGUNK TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉÉRT 3. old. VITA A CSKP XIII. KONGRESSZUSA TÉZISEINEK JEGYÉBEN . . . 4. old. TANÁCSOLJUK 5. old. KOVÁCS JÓZSEF: „LEHET VALAMIVEL TÖBB?“ .... 6. old. ■ ÉRTELMISÉGI DOLGOZOK ÉS A FALU ... 7. old. ■ BALLADA PRÓZÁBAN . , , 8. old. ■ NÜRNBERG, 1966 . 9. old. ■ MIÉRT ÉPPEN WINNETOU? . , 10. old. ■ SPORT , , , ,15. old. A szocialista mezőgazdaságért' A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA
