Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-25 / 25. szám

Korszerűen méhészkedőnk ? Különösen most, vándorlás Idején láthatjuk, milyen fárasz­tó, nehéz munkaműveleteket kell elvégeznie a méhésznek, anélkül, hogy az évszázadok folyamán lényegesebb könnyí­tést tapasztalnánk. A gépesítés eddig még nem talált magának utat a méhészkedés felé, pedig egy kis ötletességgel legalább a legnehezebb, a kaptárak köl­töztetésével járó munkálatokat lényegesen meg lehetne köny­­nyítenl. Június elején a brnól Mezőgazdasági Főiskola kiállí­tást rendezett, amely bemutatta a vándorméhészek munkáját megkönnyíteni hivatott jelenleg beszerezhető vagy házilag el­készíthető méhészeti berende­zéseket. tartózkodhat és elvégezheti benne a pörgetést is. A ván­dorkocsi (vörösfenyőből ké­szült) gondosan van elkészítve és nem egy méhész állt meg vágyódva előtte. Ha értékelni akarjuk a vándorkocsík elő­nyeit és hátrányait, akkor meg kell említenünk, hogy minde­nekelőtt megszabadítják a mé­hészt a kaptárak rakodásával és szállításával kapcsolatos nehéz munkától. A vándorkocsi lezárható, elfér benne minden méhészeti felszerelés és a mé­hész a vándorlás Ideje alatt kényelmesen alhat benne, sőt főzhet Is. Kétségtelenül nagy előnyöket nyújt a méhészeknek. Ezzel szemben meg kell emlí­tenünk a vándorkocsík hátrá­ti a méhészkedés Jövedelmező­ségét. Tehát a vándorkocstk által nyújtott előnyök kisebbek mint a hiányosságok s ezért az ésszerűen gondolkozó méhé­szek a vándorkocsikat elvetik. A 2. számú kép 20 méhcsalá­dot befogadó, kétkerekű, füg­gesztett kocsit ábrázol, amely kiküszöböli a vándorkocsik hátrányait, ám a méhész elszál­lásolására és a méz pörgeté­sére egy különálló kocsira vagy sátorra van szükség. A képen vetelményeinek. Ugyanis a ne­héz munkát gépesíti, a méh­családokat tetszés szerint szét­helyezhetjük, hogy megakadá­lyozzuk az anyák elvesztését, a méhek eltájolását és ezzel a fertőző betegségek terjedé­sét. Kár, hogy a Csehszlovák Tehergépkocsi Vállalatnak csak kevés mechanikus kézzel fel­szerelt tehergépkocsija van. A méhészek remélik, hogy rövid időn belül ez lesz a legelter­jedtebb vándorlási mód. A kiállított méhészeti felsze­relések között természetesen nagyon eltérő megoldásokat láthattunk, főként ami a gépe­sítés módját, valamint a nagy­üzemi vagy magánméhészet munkájának megkönnyítésére készített eszközöket Illeti. A gépesítés kiterjed a méhészke­dés minden szakaszára. Mivel nem ismertethetjük a kiállított összes méhészeti eszközöket^ legalább azokat említjük meg, amelyeknél a legtöbb méhész állt meg és fejezte ki elisme­rését. Az első képen 36 méhcsalá­dot befogadó vándorkocsit lát­hatunk, amely fel van szerelve egy fülkével is. A méhész itt nyait fs. Elsősorban nagyon drágák (46—48 ezer koronába kerülnek). Ezenkívül nem lehet velük eljutni minden vándor­­tanyára, mivel nem közleked­hetnek a szűk és járhatatlan erdei utakon. A méhek körül végzett munka a vándorkocsik­­ban megerőltetőbb, mint a sza­badban (rossz megvilágítás, fülledt levegő, nehezen lehet hozzáférni a kaptárakhoz). A legnagyobb hiányosságot mégis a méhek eltájolása képezi, amelynek következtében az esetleg előforduló nosema gyorsan elterjed a többi méh­családra is. További hátránya az anyaméhek elvesztése a meg­termékenyítésken!, ami csökkea­láthatő alvázra egy 20 méh­családot befogadó szerkezetet erősítenek. A kaptárakat a ván­dortanyán sakktábla-szerűen négy—négy kaptáronként, röp­­nyílásaikkal egy Irányban for­dítva állítják fel. Ez a megol­dás főként a magánméhészek számára előnyös. A 8. számú képen látható' vándorlási módnak jósolják a legnagyobb Jövőt Ez az úgy­nevezett paletlzáciő, amikor a mechanikus kéz segítségévei a méhész a kaptárcsoportokat (3—4 kaptár összecsavarozva) a tehergépkocsira rakja. A ván­dorlásnak ez a módja a teg­­kevésbbé költséges, és kiküszö­böli a nehéz munkát A kaptá­rakat a méhész a szállítóesz­közre rakja és a vándortanyán lerakja anélkül, hogy egy ujjal is hozzá kellene nyúlnia. A munkafolyamat a követke­zői a méhész 3—4 kaptárt 8X8 cm vastag gerendára csavaroz egymás mellett A gerendák alá keresztbe a vándortanyán rövid fadarabokat tesz s így nincs szüksége alátétekre. A vándorlásnak ez a módja ele­get tesz a méhészek összes kö­Végül azoknak a méhészek­nek, akiknek személygépkocsi­juk van, javasoljuk a 4. képen látható pótkocsi elkészítését. Ez a pótkocsi 8—12 méhcsalád szállítására alkalmas, sátorrá változtatható, amelyben 4—5 személy alhat és a méz pörge­tésére is alkalmas helyet nyújt. Ez a pótkocsi jó szolgálatot tesz a méhésznek különféle anyagok szállításakor, a ker­tészkedéshez szükséges készít­mények és kertészeti felszere­lések költöztetésekor. Ezt a pót­kocsit csodálta meg legtöbb magánméhész, főként azok, akiknek gépkocsijuk van. A méhészeti kiállítás utat mutatott méhészeinknek arra, milyen irányban és hogyan gé­pesíthetik munkájukat. Gondol­ni kell nemcsak a méhész ké­nyelmére, hanem a méhek szük­ségleteire Is, mivel csak így válhat a méhészkedés valóban Jövedelmezővé. -gir­(P. Silny felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents