Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-25 / 25. szám

Gyors fejlődés

a szentesi Árpád TSZ kertészetében

ősidők őta kedvelt, s napjainkban mindinkább keresett élelmezést cikk a tápanyagokban és vitaminokban egyaránt gazdag zöldségfélék sokasága. Számos európai országban, közöttük Magyarországón a mezőgazdaság szakértőinek egyik nagy gondja: elegendő zöldséget termelni, Jó minőségben és gazdaságosan.

Beszámolónkban szeretnénk ismertetni, hogyan törekednek minél több, Jóminőségű korai zöldséget termelni az egyik magyarországi- zöldségtermelő szövetkezet, az Árpád nevét viselő szentesi kertgazdaság dolgozói.

Szentesen, ebben a délalföldi városban, és környékén emberemlékezet óta foglalkoznak zöldségtermesztéssel, ahogy errefelé mondják: bolgárkertészettel. Az öntözéses kertészkedés ugyanis onnét ered, ahonnan a név: Bulgáriából. A korai zöldségtermesztés a táj egyik specialitása, mely igén sok itteni szakembert tett híressé, vagy éppen gazdaggá. Régen a mezőgazdaság szocialista átszervezését megelőző időkben azonban kevésbé használhatták ki a tá] nagy lehetőségeit, a bőséggel rendelkezésre álló kitűnő termőföldet, a Tisza és a Kőrös vizét, a nap gazdagon áradó fényét és melegét. Csak a társasgazdaságok létrejötte után kezdődhetett meg a nagy termelékenységű, modern kertészetek kialakulása. Kertészeteink most élik azt az időszakot, amelynek lényege: átmenet az elszigetelt, kisparcellás termelés világából a szocialista összefogáson alapuló nagyüzemi termelés korszakába.

A kisparcellák helyett ma már több^ száz holdas kertészetek ontják az árut, de a módszerek Jelentős része még a régi. Kevés a gép, a palántát döntően régi típusú bioffitésű melegágyakban nevelik, s jellemző a kézi munka. De a sok talajmunkát igénylő, csörgedeztető (gravitációs) öntözés mellett nagy számban vannak már modern esőztető gépek, a biofűtésű palántanevelők mellett termálffltésű üvegházak épülnek és üzemelnek.

Ez Jellemző a szentesi Árpád TSZ helyzetére és fejlődésére Is. Ennek a gazdaságnak még úgyszólván nincs múltja, hiszen alig hat éve alakították meg a legnevesebb helyi kertészek.

Kezdetben teljesen a régi módszerekkel, részes alapon, családokra felosztott apró földtáblákon dolgoztak. Később, az esőztető öntözőgépek elterjedésével lehetőség nyílt arra, hogy összefüggő, nagyobb táblákon termesszék az árut, közös munkával.

Az új módszer a palántaültetés és a sorközi művelés gépesítése előtt Is megnyitotta az utat, hiszen az esőztetőkhöz nem kellett a korábban nélkülözhetetlen csatornarendszereket megépíteni.

— Mindez nem jelenti azt, hogy a gépesítés problémáit már megoldottuk — mondja Szabó László, az Árpád TSZ Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke. — Sőt, a gépesítésnek még csak a legelején tartunk. A ma rendelkezésre álló gépekkel ugyanis nem minden esetben tudunk megfelelő minőségű munkát végezni. Könnyebb, mozgékonyabb kertészeti palántaültetőkre és sorközi művelőkre lenne szükség, amelyekkel kissé nedves vagy laza talajon és a zsenge növények között is biztonsággal dolgozhatnánk. A megoldásra váró problémák mellett természetesen vannak igen pozitív tapasztalatok is — folytatja az elnök. — A legfontosabb az, hogy felismertük a zöldségtermesztés nagyüzemi méretű kifejlesztésének lehetőségeit és igazi Jelentőségét. Első nagyüzemi eredményeink mutatják a kertészet fejlesztésének irányát, amely csakis a gépesített, egész évben termelő üzem lehet, ahol termálvízzel fűtött, nagy melegházakban, Jő körülmények között dolgoznak az emberek.

Arról, hogy melyek a közvetlen termelési tapasztalatok, álljon itt dr. Márton Sándornak, a szövetkezet főkönyvelőjének néhány számadata:

— Nem szüntethettük meg egy csa-TSZ 33 ezer négyzetméternyi melegágy! üvegfelülettel rendelkezik. Lényegesen tovább növelni ezt a felületet a jelenlegi, hagyományos biofűtés mellett aligha lehetne, mert nem áll rendelkezésre elegendő szervestrágya, amiből egyébként a szántóföldi termesztés is igen sokat igényel. Másrészt a régi típusú melegágyban rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak az emberek.

Döntően ezek a problémák állították előtérbe a termálvízfűtés gyakorlati megvalósítását, amelyhez Szentes környékén szintén Jók az adottságok. Az Árpád TSZ-ben nemrégiben létesített termálkút hozama percenként 1800 liter. A víz hőmérséklete eléri a 90 fokot. Erre a melegvízre tervezték azt a 16 000 négyzetméter felületű üvegházat, amelyet két év múlva állítanak üzembe. Ezzel a zöldségtermesztő szövetkezet életében új korszak kezdődik, eltűnnek a múltra emlékeztető módszerek, egész évben folyamatosan termel a kertészet és az időjárás lényegében csak á szabadföldi munkát befolyásolhatja.

Természetesen a technika, a modern kertészeti létesítmények, valaAz egycsírás # ■ i • i

ssr gs az agrotechnika

Kissé késve, de mégis hasznos lesz, ha néhány sorban említést teszünk az egycsírás cukorrépa vetésének idei tapasztalatairól. Ugyanis a cukorrépa kapálása, illetve egyelése idején az egyik szövetkezet elnöke magából kikelve szidta a cukorgyár illetékes szerveit, akik „rákényszerltették" a szövetkezetét, hogy koptatott magot vessen. S lóm az eredmény: a répa lassan, vontatottan kelt, a gyom sokkal hamarabb borította földjét, minek következményeként a kultúrnövény „elveszett“ a gaz között. Természetes, a répa nagyobbik hányadát ki kellett szántani.

Hasonló vélemény több mezőgazdasági üzemben is elhangzott. A nagymérvű gyomosodást az egycsírás vetőmag alkalmazásának rovására írták.

Mi ebben az igazság? Egyetlen józanul gondolkozó mezőgazdász sem marasztalja el a koptatott répavetőmagot. „A jó kifogás nem rossz“ alapon csupán azon szövetkezet szakemberei szidták a vetőmagot, ahol nem tudtak megbirkózni a gyomos répával.

Elsősorban a tavalyi csapadékos nyár okozta a szántóföldek nagymérvű gyomosodását, másodsorban az elkésett trágyázás, harmadszor a talajelőkészítés agrotechnikai követelményeinek elhanyagolása.

Vitárius Gyula, a nagybalogi szövetkezet agronömusa nagyon helyesen jelentette ki, hogy bármilyen vegyszert is alkalmaznak a növények gyomtalanítása terén, elsődleges a jó agrotechnika, mert az előírt és a helyi adottságoknak megfelelő munkaműveletekkel pusztíthatók a gyomnövények legeredményesebben.

Idén az a mezőgazdász is nagyot csalódott, aki a répa gyomtalanítását első, de másodsorban is Alipurral akarta megoldani. Tudvalevő, hogy ez a gyomirtószer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s jobb híján a kézi saraboló és a kapa mentette meg a növényt a kiszántástól.

Az egycsírájú vetőmagnak nincs olyan nagy csírázási erélye, illetve nem töri fel oly könnyen a letömetett talajkérget mint a gomolyagba vetett mag, amelyből négy-hat növényke egyesült erővel bújik a felszínre. Ebből tanulság, hogy a megváltozott körülményhez megfelelő agrotechnikát kell alkalmaznunk, főleg a talaj előkészítése, tömítése, esetleg a mag vetőmélységének megállapítása terén. Fontos, hogy aprómorzsás vetőágyat készítsünk, és vetés előtt a talaj felszínének többszöri elmunkálásávtal meg kell akadályoznunk, hogy a gyom hamarabb lábrakapjon, mint a cukorrépa.

Sok függ a répa szakszerű vetésétől, illetve attól, hogy hány kilő mag kerül a földbe. Tudvalevő, hogy a koptatott vetőmagból 7,5 kg a szükséglet hektáronként, s e mennyiség kivetése elsőrangú követelmény. Ennek ellenére számos mezőgazdasági üzemben megtörtént, hogy a gép rossz beállítása révén vagy a gyors hajtás „jóvoltából“ csupán öt-hat kg mag került a földbe hektáronként.

A cukorrépa egyelésének idején számos mezőgazdasági üzemben láttunk koptatott magból származó egyenletesen kisorolt répát, melynek növekedése magasan felülmúlta a hagyományos magból kelt növény fejlődését, ugyanakkor az egyelés kétszer, sőt háromszorta könnyebb, gyorsabb volt az előbbinél.

Ennek tudatában állítjuk, hogy a fent említett panasz csupán önámításnak volt jó, de semmi esetre sem közelítette meg a való helyzetet. Ha egyszer a tudomány és a gyakorlat is megállapította, hogy a koptatott vetőmag alkalmazása előnyösebb, mert határozottan megkönnyíti a legfárasztóbb kézi munkát, az egyelést, a magunk módján nekünk is hozzá kell járulnunk, ha mással nem, jó agrotechnikával, mert e kettő együttesen minden mellébeszélés nélkül meghozza a vá»*t eredményt.

SÁNDOR GÄBOR

Húsz helyett hat kilométer

Alsómislye tőszomszédságában folyik a Hernád. A község a folyó egyik partján fekszik, de ezer hektáros határa mindkét oldalára esik. Már a régi köztársaság Idején híd épült a Hernádon, hogy a túlsó oldalon levő földeket rövid úton lehessen megközelíteni. A háború azonban ezt a hidat is elvitte akárcsak a többit. Később fahíd került helyére, amelyet három évvel ezelőtt egy tavaszi jégzajlás végleg elsöpört.

A vizen túl, a szövetkezetnek több mint négyszáz hektár földje van, nagyobbrészt szántó. Amíg a hidat használni tudták, az út átlagosan oda három, vissza ugyancsak három kilométert tett ki. A híd összeomlása folytán most kerülővel jutnak a négyszáz hekáros területre, mely út odavissza húsz kilométert jelent.

Már három év telt el, hogy így járnak az alsómislyei szövetkezetesek nap mint nap, tavasztól őszig, kerülő úton a földekre. Nem csoda tehát, hogy a híd felépítése évről évre foglalkoztatja nemcsak a község, a járás, de a kerület Illetékes szerveit is, de sajnos eredménytelenül. Tudniillik, mivel az út a hídon keresztül csupán a határba vezet, nem sorolható a kommunikációk közé, így a felsorolt nemzeti bizottságok felépítésére nem tudtak pénzt biztosítani. Ez ügyben sokat segíthetett volna a járási mezőgazdasági termelési Igazgatóság, azonban pénzszűke miatt a híd nem került a tervbe. Maga a szövetkezet, mivel nagy kiadásról volt szó, szintén nem tudott érdemleges segítséget nyújtani.

Oherle Lászlóval, a szövetkezet elnökével sokat beszélgettem a híd sorsáról. Nem tudta megérteni, miért nem épülhet fel a híd, amikor mind a szövetkezetnek, mind nemzetgazdaságunknak sok veszteséget jelent hiánya. Évente öt-hat ezer tonna anyag szállítása történik az említett területről. Egy fuvar átlagban tizenöt mázsát jelent, burgonyából, répából többet, szálasokból kevesebbet, ami évenként négyezer fuvart tesz ki. Ezek után a számítások szerint a kerülővel megtett kilométerkülönbség 58 ezer kilométer. Ha száz ki'ométerenként átlagosan harminc liter naftát számolunk, úgy 18 800 literre rúg a többlet, mely pénzben nem kevesebb, mint 34 ezer koronát jelent. S itt csupán a hajtóanyagról van szó. Ha a hídon megtett utat órákban ezerre számoljuk, addig a kerülővel megtett út több mint háromezer órát tesz ki.

Érthető tehát az alsómislyeiek öröme, amikor megtudták, hogy a JNB tervező albizottsága lehetőséget talált a híd felépítésére. A költségek egy részét a szövetkezet fedezi, a többit a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság adja. Építését a Hydrostav üzem dolgozói vállalták.

Iván Sándor, Kassa

Exportra csomagolják a káposztát

uuigunyuiQuiamnuu icjlulullc icjcl

és megkezdte romboló munkáját az amerikai burgonyabogár második nemzedéke. A vörös színű lárvák sokasága mohón falja a növény levelét, s össze-vlssza rágja a burgonya virágzatát. Erősen fertőzött területeken kártétele nagymérvű lehet, sőt az egész termést veszélyeztetheti.

A burgonyabogár, illetve lárvák elleni védekezés egyszerű folyamat. Pusztításukra Jól bevált a Dykol. Erősen fertőzött területeken 1 százalékos, míg a kevésbé megtámadott burgonyaültetvényeket 0,5—0,75 Százalékos Dykol-oldattal permetezik. Külön felhívjuk a figyelmei a háztájin és kertekben termelt burgo„>a permetezésére, mert főleg ezeken a területeken marad néhány parcella vegyszeres kezelés nélkül, minek következményeként lehetőséget adunk a lárva kifejlődésére ős a Jövőbeni kártétel növekedésére.

Nehéz lesz az aratás. A kedvező tavasz s egyre ismétlődő zivatarok következtében gabonavetéseink nagy hányada a földre rogyott. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy nehéz lesz az aratás. Előreláthatólag szükség lesz a kézi kaszákra, a rendvágő és kötöző gépekre. Jó lesz tehát, ha előre gondoskodunk a szerszámok rendbehozásáról, a kiskaszák beszerzéséről, mert ha a helyzet úgy kívánja, minden eszközt fel kell használni a gabona betakarítására.

Védjük az erdőt. Ne rakjunk tüzet, ne dobjunk el égő cigarettavéget az erdőben. Ha rajtunk kívül valaki mégis megtenné, vagy tüzet gyújt az erdőszélen, figyelmeztessük őt a bekövetkezhető veszélyre. Táborozás vagy tűzrakás csak azokon a helyeken lehetséges, ahol az erdőgazdaságok vezetői erre engedélyt adtak. Mlndannyiunk érdeke, hogy megelőzzük az évente megismétlődő nagyarányú erdőtüzeket. -sá-Dásra a kisüzemi kertészkedést, mer ?z tönkretette volna a gazdaságot Hsak fokozatosan vezetjük be a nagy Izemi módszereket. Most a tsz műkő lésének hatodik évében a 300 holdas eertészet kétharmadán már gépesí :ett nagyüzemi termelés folyik. Jel emző, hogy a közös művelésű nagyüzemi kert mintegy 5000 forint értéke iruval ad többet átlagosan holdancént, mint a kisüzemi. A nagyüzemi tért tiszta Jövedelme viszont négyszerese a kisüzeminek. Gazdaságunk isszes szántóterülete közel 4000 hold 3 hogy a zöldségtermelés milyen gaz iaságos, ezt Jól érzékeltetik a múH ;vi eredmények: 1965-ben a szövet sezet össz-szántóterületének kilent százalékán elterülő kertészet adta as isszes termelési érték 38,2, a bevéte ek 48 százalékát, miközben a fel íasznált munkanapok 31,7 százalékát gényelte

A paprika öntözése

sorközök művelése kivételével — kézi erővel végzik, a munkadíjazás legeredményesebb módjának a termés pénzértékéből való részesedés bizonyult. Az áru felvásárlási értéke ugyanis pontosan méri a gyümölcs minőségét, koraiságát és természetesen a mennyiséget is. Mindez nagymértékben függ a gyors, pontos, figyelmes növényápolási és szedés! munkától. Újlengyelben az eladott áru pénzértékének egyharmadát kapják a dolgozók az említett munkákért, s a tapasztalat szerint ez a díjazási mód a legfőbb biztosítéka a munka Jő minőségének, ami a közös gazdaságnak is elsőrendű anyagi érdeke. E. S.

Érdemes szamócát termelni

A szamóca a talajnemekben nem válogatós, de szereti a lazább szerkezetű, könnyű művelésű talajokat, termesztésével tehát főleg homokvidékeken érdemes foglalkozni. A megfelelő vízellátás viszont nélkülözhetetlen feltétel, ezért — öntözési lehetőség hiányában — a szamóca számára ki kell keresni az üdébb talajú homokterületeket, ahol a talajvízszint egy méternél mélyebbre nem süllyed.

Az egyik Pest megyei község, Újlengyel szövetkezeti gazdaságában az 1963 őszén telepített szamóca az idén már teljes termést, nagy menynyiségű és kiváló minőségű árut adott. A sikeres termelés fontosabb felételel közül az itteni gyakorlat alapján a következőket ismertetjük.

A sovány homoktalajon a telepítés előtt kát. holdanként 150 q istállótrágyát szántottak le. A palántákat 40X30 cm-es sor- és tőtávolságra ültették, hogy a sorközök gépi műveletét lehetővé tegyék. Kézi erőre így a sorkapáláshoz, a szedéshez és a kacsozáshoz van szükség. Télire a fiatal ültetvényt fagy elleni védelem céljából porhanyős istállótrágyával takarták be. A termőre fordulás évében fontosnak tartják a virágzás előtti nitrogénműtrágyázást.

A termőre fordulás után a Jó termés elérésében igen nagy szerepet Játszik a gondos növényápolási és szedés! munka. Minthogy ezt — a

Az újlengyeli Aranykalász termelőszövetkezeti csoport 10 holdas szamócatáblájáról május végéig összesen 150 q első osztályú árut szállítottak el, 230 ezer forint értékben. A termésnek kb. a fele még azután került értékesítésre.

(Kölcsényi Zoltán felvétele)

mint a tudományos eredmények elterjesztése és alkalmazása mellett még sok mindenre szükség van a nagyüzemi kertészet fejlesztéséhez. Nem utolsó sorban szükség van fejlett állattenyésztésre. Az intenzív öntözéses termesztésben ugyanis nem nélkülözhető a szervestrágya. Az Árpád TSZ tagjai nagy gonddal fejlesztik, gyarapítják állatállományukat.

A csaknem 4000 hold szántóval rendelkező gazdaság állattenyésztői közel 700 szarvasmarhát, több mint ^ másfél ezer sertést, 80 lovat és több ^ ezer libát, pulykát, tyúkot gondoznak. 1 S amint a kertészetben, ugyanúgy az v állattenyésztésben Is Igyekeznek ele- £ get tenni a korszerűség követeimé- ' nyelnek, modern férőhelyeket építenek, gépesítik a termelést.

A szentesi Árpád TSZ kertészei év- 1 ről évre növekvő mennyiségű, Jó ml- v nőségű zöldséget adnak a népgazda- s Ságnak. Ezzel szövetkezetük is erő- . södik és a Jövedelmek is emelkednek. 11 Egységnyi területről 1965-ben csak- 8 nem kilencszer annyi értékű árut 1 termeltek, mint fél évtizeddel koráb- r ban. A tagok közösből származó át- 8 lagos évi Jövedelme megközelítőleg ugyanilyen arányban emelkedett és 8 tavaly meghaladta a 34 ezer forintot.

Kiemelkedő eredményeikkel tavaly 8 a 3000—4500 hold összterületű sző- \ vetkezeti gazdaságok között a legelső . helyet vívták ki és elnyerték a kormány vörös vándorzászlaját.

KACZÜR ISTVÁN j

i

Az elmúlt három év terméshozaméról annyit, hogy paradicsomból 274, fehérpaprikából 204 mázsát takarítottunk be átlagosan holdanként.

A szentesi Árpád TSZ kertészei évről évre növekvő tömegben szállítanak korai zöldségféléket a hazai, valamint a külföldi piacokra. Jelentősebb idei szállítmányuk volt 18 vagon fejeskáposzta svéd exportra májusban. Tavaly a kertészet területének mintegy 66 százalékán termesztettek szabadföldi primőrféléket, elsősorban karalábét, káposztát, kelkáposztát és paprikát. A nagyüzem keretei között ugyanis lehetővé vált a melegágyl üvegfelület növelése és a tájnak leginkább megfelelő bevált palántanevelési és hajtatási módszerek elterjesztése. Maguk nevelik a növénypalántákat, amelyeket tápanyagban dús földkockákkal vagy hengerekkel kiültetnek előhajtás céljából. A káposztafélék kiültetése általában március első felében történik és a termés betakarítása, elszállítása május első napjaiban megkezdhető.

A gazdaság éves termelési szerződést köt az illetékes szövetkezeti felvásárló vállalattal, amely az árut elszállítja. A kertészek évente 450—500 vagon zöldséget termelnek 60—85 százalékban exportra.

Külön érdemes megemlíteni, hogy az üveg a nagyüzemi zöldségtermesztés, de különösen a korai termelésnek egyik fontos tényezője. Jelenleg a