Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-25 / 25. szám

Gyors fejlődés a szentesi Árpád TSZ kertészetében ősidők őta kedvelt, s napjainkban mindinkább keresett élelmezést cikk a tápanyagokban és vitaminokban egyaránt gazdag zöldségfélék soka­sága. Számos európai országban, kö­zöttük Magyarországón a mezőgazda­ság szakértőinek egyik nagy gondja: elegendő zöldséget termelni, Jó mi­nőségben és gazdaságosan. Beszámolónkban szeretnénk ismer­tetni, hogyan törekednek minél több, Jóminőségű korai zöldséget termelni az egyik magyarországi- zöldségterme­lő szövetkezet, az Árpád nevét viselő szentesi kertgazdaság dolgozói. Szentesen, ebben a délalföldi vá­rosban, és környékén emberemlékezet óta foglalkoznak zöldségtermesztés­sel, ahogy errefelé mondják: bolgár­kertészettel. Az öntözéses kertészke­dés ugyanis onnét ered, ahonnan a név: Bulgáriából. A korai zöldségter­mesztés a táj egyik specialitása, mely igén sok itteni szakembert tett híres­sé, vagy éppen gazdaggá. Régen a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sét megelőző időkben azonban kevés­bé használhatták ki a tá] nagy lehe­tőségeit, a bőséggel rendelkezésre álló kitűnő termőföldet, a Tisza és a Kőrös vizét, a nap gazdagon áradó fényét és melegét. Csak a társasgaz­daságok létrejötte után kezdődhetett meg a nagy termelékenységű, modern kertészetek kialakulása. Kertészeteink most élik azt az időszakot, amelynek lényege: átmenet az elszigetelt, kis­­parcellás termelés világából a szocia­lista összefogáson alapuló nagyüzemi termelés korszakába. A kisparcellák helyett ma már több^ száz holdas kertészetek ontják az árut, de a módszerek Jelentős része még a régi. Kevés a gép, a palántát döntően régi típusú bioffitésű meleg­ágyakban nevelik, s jellemző a kézi munka. De a sok talajmunkát igénylő, csörgedeztető (gravitációs) öntözés mellett nagy számban vannak már modern esőztető gépek, a biofűtésű palántanevelők mellett termálffltésű üvegházak épülnek és üzemelnek. Ez Jellemző a szentesi Árpád TSZ helyzetére és fejlődésére Is. Ennek a gazdaságnak még úgyszólván nincs múltja, hiszen alig hat éve alakítot­ták meg a legnevesebb helyi kerté­szek. Kezdetben teljesen a régi módsze­rekkel, részes alapon, családokra fel­osztott apró földtáblákon dolgoztak. Később, az esőztető öntözőgépek el­terjedésével lehetőség nyílt arra, hogy összefüggő, nagyobb táblákon termesszék az árut, közös munkával. Az új módszer a palántaültetés és a sorközi művelés gépesítése előtt Is megnyitotta az utat, hiszen az esőz­­tetőkhöz nem kellett a korábban nél­külözhetetlen csatornarendszereket megépíteni. — Mindez nem jelenti azt, hogy a gépesítés problémáit már megoldot­tuk — mondja Szabó László, az Árpád TSZ Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke. — Sőt, a gépesítésnek még csak a legelején tartunk. A ma ren­delkezésre álló gépekkel ugyanis nem minden esetben tudunk megfelelő minőségű munkát végezni. Könnyebb, mozgékonyabb kertészeti palántaülte­tőkre és sorközi művelőkre lenne szükség, amelyekkel kissé nedves vagy laza talajon és a zsenge növé­nyek között is biztonsággal dolgoz­hatnánk. A megoldásra váró problé­mák mellett természetesen vannak igen pozitív tapasztalatok is — foly­tatja az elnök. — A legfontosabb az, hogy felismertük a zöldségter­mesztés nagyüzemi méretű kifejlesz­tésének lehetőségeit és igazi Jelentő­ségét. Első nagyüzemi eredményeink mutatják a kertészet fejlesztésének irányát, amely csakis a gépesített, egész évben termelő üzem lehet, ahol termálvízzel fűtött, nagy melegházak­ban, Jő körülmények között dolgoz­nak az emberek. Arról, hogy melyek a közvetlen termelési tapasztalatok, álljon itt dr. Márton Sándornak, a szövetkezet fő­könyvelőjének néhány számadata: — Nem szüntethettük meg egy csa-TSZ 33 ezer négyzetméternyi meleg­ágy! üvegfelülettel rendelkezik. Lé­nyegesen tovább növelni ezt a felü­letet a jelenlegi, hagyományos bio­fűtés mellett aligha lehetne, mert nem áll rendelkezésre elegendő szer­vestrágya, amiből egyébként a szántó­földi termesztés is igen sokat igé­nyel. Másrészt a régi típusú meleg­ágyban rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. Döntően ezek a problémák állítot­ták előtérbe a termálvízfűtés gyakor­lati megvalósítását, amelyhez Szentes környékén szintén Jók az adottságok. Az Árpád TSZ-ben nemrégiben léte­sített termálkút hozama percenként 1800 liter. A víz hőmérséklete eléri a 90 fokot. Erre a melegvízre tervez­ték azt a 16 000 négyzetméter felületű üvegházat, amelyet két év múlva állí­tanak üzembe. Ezzel a zöldségter­mesztő szövetkezet életében új kor­szak kezdődik, eltűnnek a múltra emlékeztető módszerek, egész évben folyamatosan termel a kertészet és az időjárás lényegében csak á szabad­földi munkát befolyásolhatja. Természetesen a technika, a mo­dern kertészeti létesítmények, vala­Az egycsírás # ■ i • i ssr gs az agrotechnika Kissé késve, de mégis hasznos lesz, ha néhány sorban említést teszünk az egycsírás cukorrépa vetésének idei tapasztalatairól. Ugyanis a cukor­répa kapálása, illetve egyelése idején az egyik szövetkezet elnöke magából kikelve szidta a cukorgyár illetékes szerveit, akik „rákényszerltették" a szövetkezetét, hogy koptatott magot vessen. S lóm az eredmény: a répa lassan, vontatottan kelt, a gyom sokkal hamarabb borította földjét, minek következményeként a kultúrnövény „elveszett“ a gaz között. Természetes, a répa nagyobbik hányadát ki kellett szántani. Hasonló vélemény több mezőgazdasági üzemben is elhangzott. A nagy­mérvű gyomosodást az egycsírás vetőmag alkalmazásának rovására írták. Mi ebben az igazság? Egyetlen józanul gondolkozó mezőgazdász sem marasztalja el a koptatott répavetőmagot. „A jó kifogás nem rossz“ alapon csupán azon szövetkezet szakemberei szidták a vetőmagot, ahol nem tud­tak megbirkózni a gyomos répával. Elsősorban a tavalyi csapadékos nyár okozta a szántóföldek nagymérvű gyomosodását, másodsorban az elkésett trágyázás, harmadszor a talajelő­készítés agrotechnikai követelményeinek elhanyagolása. Vitárius Gyula, a nagybalogi szövetkezet agronömusa nagyon helyesen jelentette ki, hogy bármilyen vegyszert is alkalmaznak a növények gyom­talanítása terén, elsődleges a jó agrotechnika, mert az előírt és a helyi adottságoknak megfelelő munkaműveletekkel pusztíthatók a gyomnövények legeredményesebben. Idén az a mezőgazdász is nagyot csalódott, aki a répa gyomtalanítását első, de másodsorban is Alipurral akarta megoldani. Tudvalevő, hogy ez a gyomirtószer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s jobb híján a kézi saraboló és a kapa mentette meg a növényt a kiszántástól. Az egycsírájú vetőmagnak nincs olyan nagy csírázási erélye, illetve nem töri fel oly könnyen a letömetett talajkérget mint a gomolyagba vetett mag, amelyből négy-hat növényke egyesült erővel bújik a felszínre. Ebből tanul­ság, hogy a megváltozott körülményhez megfelelő agrotechnikát kell al­kalmaznunk, főleg a talaj előkészítése, tömítése, esetleg a mag vetőmély­ségének megállapítása terén. Fontos, hogy aprómorzsás vetőágyat készít­sünk, és vetés előtt a talaj felszínének többszöri elmunkálásávtal meg kell akadályoznunk, hogy a gyom hamarabb lábrakapjon, mint a cukorrépa. Sok függ a répa szakszerű vetésétől, illetve attól, hogy hány kilő mag kerül a földbe. Tudvalevő, hogy a koptatott vetőmagból 7,5 kg a szükség­let hektáronként, s e mennyiség kivetése elsőrangú követelmény. Ennek ellenére számos mezőgazdasági üzemben megtörtént, hogy a gép rossz beállítása révén vagy a gyors hajtás „jóvoltából“ csupán öt-hat kg mag került a földbe hektáronként. A cukorrépa egyelésének idején számos mezőgazdasági üzemben láttunk koptatott magból származó egyenletesen kisorolt répát, melynek növeke­dése magasan felülmúlta a hagyományos magból kelt növény fejlődését, ugyanakkor az egyelés kétszer, sőt háromszorta könnyebb, gyorsabb volt az előbbinél. Ennek tudatában állítjuk, hogy a fent említett panasz csupán önámítás­nak volt jó, de semmi esetre sem közelítette meg a való helyzetet. Ha egyszer a tudomány és a gyakorlat is megállapította, hogy a koptatott vetőmag alkalmazása előnyösebb, mert határozottan megkönnyíti a leg­fárasztóbb kézi munkát, az egyelést, a magunk módján nekünk is hozzá kell járulnunk, ha mással nem, jó agrotechnikával, mert e kettő együtte­sen minden mellébeszélés nélkül meghozza a vá»*t eredményt. SÁNDOR GÄBOR Húsz helyett hat kilométer Alsómislye tőszomszédságában folyik a Hernád. A község a folyó egyik partján fekszik, de ezer hektáros határa mindkét oldalára esik. Már a régi köztársaság Idején híd épült a Hernádon, hogy a túlsó oldalon levő földe­ket rövid úton lehessen megközelíteni. A háború azonban ezt a hidat is elvitte akárcsak a többit. Később fahíd került helyére, amelyet három évvel ez­előtt egy tavaszi jégzajlás végleg elsöpört. A vizen túl, a szövetkezetnek több mint négyszáz hektár földje van, nagyobbrészt szántó. Amíg a hidat használni tudták, az út átlagosan oda három, vissza ugyancsak három kilométert tett ki. A híd összeomlása folytán most kerülővel jutnak a négyszáz hekáros területre, mely út oda­­vissza húsz kilométert jelent. Már három év telt el, hogy így járnak az alsómislyei szövetkezetesek nap mint nap, tavasztól őszig, kerülő úton a földekre. Nem csoda tehát, hogy a híd felépítése évről évre foglalkoztatja nemcsak a község, a járás, de a kerület Illetékes szerveit is, de sajnos eredménytelenül. Tudniillik, mivel az út a hídon keresztül csupán a határba vezet, nem sorolható a kommunikációk közé, így a felsorolt nemzeti bizottságok felépítésére nem tudtak pénzt biztosítani. Ez ügyben sokat segíthetett volna a járási mező­­gazdasági termelési Igazgatóság, azonban pénzszűke miatt a híd nem ke­rült a tervbe. Maga a szövetkezet, mivel nagy kiadásról volt szó, szintén nem tudott érdemleges segítséget nyújtani. Oherle Lászlóval, a szövetkezet elnökével sokat beszélgettem a híd sor­sáról. Nem tudta megérteni, miért nem épülhet fel a híd, amikor mind a szövetkezetnek, mind nemzetgazdaságunknak sok veszteséget jelent hiánya. Évente öt-hat ezer tonna anyag szállítása történik az említett területről. Egy fuvar átlagban tizenöt mázsát jelent, burgonyából, répából többet, szálasokból kevesebbet, ami évenként négyezer fuvart tesz ki. Ezek után a számítások szerint a kerülővel megtett kilométerkülönbség 58 ezer kilo­méter. Ha száz ki'ométerenként átlagosan harminc liter naftát számolunk, úgy 18 800 literre rúg a többlet, mely pénzben nem kevesebb, mint 34 ezer koronát jelent. S itt csupán a hajtóanyagról van szó. Ha a hídon megtett utat órákban ezerre számoljuk, addig a kerülővel megtett út több mint háromezer órát tesz ki. Érthető tehát az alsómislyeiek öröme, amikor megtudták, hogy a JNB tervező albizottsága lehetőséget talált a híd felépítésére. A költségek egy részét a szövetkezet fedezi, a többit a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság adja. Építését a Hydrostav üzem dolgozói vállalták. Iván Sándor, Kassa Exportra csomagolják a káposztát uuigunyuiQuiamnuu icjlulullc icjcl és megkezdte romboló munkáját az amerikai burgonyabogár második nemzedéke. A vörös színű lárvák so­kasága mohón falja a növény leve­lét, s össze-vlssza rágja a burgonya virágzatát. Erősen fertőzött területe­ken kártétele nagymérvű lehet, sőt az egész termést veszélyeztetheti. A burgonyabogár, illetve lárvák elleni védekezés egyszerű folyamat. Pusztításukra Jól bevált a Dykol. Erő­sen fertőzött területeken 1 százalé­kos, míg a kevésbé megtámadott burgonyaültetvényeket 0,5—0,75 Szá­zalékos Dykol-oldattal permetezik. Külön felhívjuk a figyelmei a ház­tájin és kertekben termelt burgo„>a permetezésére, mert főleg ezeken a területeken marad néhány parcella vegyszeres kezelés nélkül, minek kö­vetkezményeként lehetőséget adunk a lárva kifejlődésére ős a Jövőbeni kártétel növekedésére. Nehéz lesz az aratás. A kedvező tavasz s egyre ismétlődő zivatarok következtében gabonavetéseink nagy hányada a földre rogyott. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy nehéz lesz az aratás. Előreláthatólag szük­ség lesz a kézi kaszákra, a rendvágő és kötöző gépekre. Jó lesz tehát, ha előre gondoskodunk a szerszámok rendbehozásáról, a kiskaszák beszer­zéséről, mert ha a helyzet úgy kíván­ja, minden eszközt fel kell használni a gabona betakarítására. Védjük az erdőt. Ne rakjunk tüzet, ne dobjunk el égő cigarettavéget az erdőben. Ha rajtunk kívül valaki mégis megtenné, vagy tüzet gyújt az erdőszélen, figyelmeztessük őt a be­következhető veszélyre. Táborozás vagy tűzrakás csak azokon a helye­ken lehetséges, ahol az erdőgazdasá­gok vezetői erre engedélyt adtak. Mlndannyiunk érdeke, hogy meg­előzzük az évente megismétlődő nagyarányú erdőtüzeket. -sá-Dásra a kisüzemi kertészkedést, mer ?z tönkretette volna a gazdaságot Hsak fokozatosan vezetjük be a nagy Izemi módszereket. Most a tsz műkő lésének hatodik évében a 300 holdas eertészet kétharmadán már gépesí :ett nagyüzemi termelés folyik. Jel emző, hogy a közös művelésű nagy­üzemi kert mintegy 5000 forint értéke iruval ad többet átlagosan holdan­­cént, mint a kisüzemi. A nagyüzemi tért tiszta Jövedelme viszont négy­szerese a kisüzeminek. Gazdaságunk isszes szántóterülete közel 4000 hold 3 hogy a zöldségtermelés milyen gaz iaságos, ezt Jól érzékeltetik a múH ;vi eredmények: 1965-ben a szövet sezet össz-szántóterületének kilent százalékán elterülő kertészet adta as isszes termelési érték 38,2, a bevéte ek 48 százalékát, miközben a fel íasznált munkanapok 31,7 százalékát gényelte A paprika öntözése sorközök művelése kivételével — ké­zi erővel végzik, a munkadíjazás leg­eredményesebb módjának a termés pénzértékéből való részesedés bizo­nyult. Az áru felvásárlási értéke ugyanis pontosan méri a gyümölcs minőségét, koraiságát és természete­sen a mennyiséget is. Mindez nagy­mértékben függ a gyors, pontos, fi­gyelmes növényápolási és szedés! munkától. Újlengyelben az eladott áru pénzértékének egyharmadát kap­ják a dolgozók az említett munká­kért, s a tapasztalat szerint ez a dí­jazási mód a legfőbb biztosítéka a munka Jő minőségének, ami a közös gazdaságnak is elsőrendű anyagi érdeke. E. S. Érdemes szamócát termelni A szamóca a talajnemekben nem válogatós, de szereti a lazább szer­kezetű, könnyű művelésű talajokat, termesztésével tehát főleg homok­vidékeken érdemes foglalkozni. A megfelelő vízellátás viszont nélkülöz­hetetlen feltétel, ezért — öntözési lehetőség hiányában — a szamóca számára ki kell keresni az üdébb talajú homokterületeket, ahol a talaj­vízszint egy méternél mélyebbre nem süllyed. Az egyik Pest megyei község, Új­lengyel szövetkezeti gazdaságában az 1963 őszén telepített szamóca az idén már teljes termést, nagy meny­­nyiségű és kiváló minőségű árut adott. A sikeres termelés fontosabb felételel közül az itteni gyakorlat alapján a következőket ismertetjük. A sovány homoktalajon a telepítés előtt kát. holdanként 150 q istálló­trágyát szántottak le. A palántákat 40X30 cm-es sor- és tőtávolságra ül­tették, hogy a sorközök gépi műve­letét lehetővé tegyék. Kézi erőre így a sorkapáláshoz, a szedéshez és a kacsozáshoz van szükség. Télire a fiatal ültetvényt fagy elleni védelem céljából porhanyős istállótrágyával takarták be. A termőre fordulás évé­ben fontosnak tartják a virágzás előtti nitrogénműtrágyázást. A termőre fordulás után a Jó ter­més elérésében igen nagy szerepet Játszik a gondos növényápolási és szedés! munka. Minthogy ezt — a Az újlengyeli Aranykalász termelőszö­vetkezeti csoport 10 holdas szamóca­­táblájáról május végéig összesen 150 q első osztályú árut szállítottak el, 230 ezer forint értékben. A termés­nek kb. a fele még azután került értékesítésre. (Kölcsényi Zoltán felvétele) mint a tudományos eredmények el­terjesztése és alkalmazása mellett még sok mindenre szükség van a nagyüzemi kertészet fejlesztéséhez. Nem utolsó sorban szükség van fej­lett állattenyésztésre. Az intenzív ön­tözéses termesztésben ugyanis nem nélkülözhető a szervestrágya. Az Ár­pád TSZ tagjai nagy gonddal fejlesz­tik, gyarapítják állatállományukat. A csaknem 4000 hold szántóval ren­delkező gazdaság állattenyésztői kö­zel 700 szarvasmarhát, több mint ^ másfél ezer sertést, 80 lovat és több ^ ezer libát, pulykát, tyúkot gondoznak. 1 S amint a kertészetben, ugyanúgy az v állattenyésztésben Is Igyekeznek ele- £ get tenni a korszerűség követeimé- ' nyelnek, modern férőhelyeket építe­nek, gépesítik a termelést. A szentesi Árpád TSZ kertészei év- 1 ről évre növekvő mennyiségű, Jó ml- v nőségű zöldséget adnak a népgazda- s Ságnak. Ezzel szövetkezetük is erő- . södik és a Jövedelmek is emelkednek. 11 Egységnyi területről 1965-ben csak- 8 nem kilencszer annyi értékű árut 1 termeltek, mint fél évtizeddel koráb- r ban. A tagok közösből származó át- 8 lagos évi Jövedelme megközelítőleg ugyanilyen arányban emelkedett és 8 tavaly meghaladta a 34 ezer forintot. Kiemelkedő eredményeikkel tavaly 8 a 3000—4500 hold összterületű sző- \ vetkezeti gazdaságok között a legelső . helyet vívták ki és elnyerték a kor­­mány vörös vándorzászlaját. KACZÜR ISTVÁN j i Az elmúlt három év terméshozamé­ról annyit, hogy paradicsomból 274, fehérpaprikából 204 mázsát takarítot­tunk be átlagosan holdanként. A szentesi Árpád TSZ kertészei év­ről évre növekvő tömegben szállíta­nak korai zöldségféléket a hazai, valamint a külföldi piacokra. Jelentő­sebb idei szállítmányuk volt 18 vagon fejeskáposzta svéd exportra május­ban. Tavaly a kertészet területének mintegy 66 százalékán termesztettek szabadföldi primőrféléket, elsősorban karalábét, káposztát, kelkáposztát és paprikát. A nagyüzem keretei között ugyanis lehetővé vált a melegágyl üvegfelület növelése és a tájnak leg­inkább megfelelő bevált palántaneve­lési és hajtatási módszerek elterjesz­tése. Maguk nevelik a növénypalán­tákat, amelyeket tápanyagban dús földkockákkal vagy hengerekkel ki­ültetnek előhajtás céljából. A káposz­tafélék kiültetése általában március első felében történik és a termés be­takarítása, elszállítása május első napjaiban megkezdhető. A gazdaság éves termelési szerző­dést köt az illetékes szövetkezeti fel­vásárló vállalattal, amely az árut el­szállítja. A kertészek évente 450—500 vagon zöldséget termelnek 60—85 szá­zalékban exportra. Külön érdemes megemlíteni, hogy az üveg a nagyüzemi zöldségtermesz­tés, de különösen a korai termelésnek egyik fontos tényezője. Jelenleg a

Next

/
Thumbnails
Contents