Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-25 / 25. szám

A z elmúlt hét alatt sok Jelentős esemény történt, amelyekből néhányat megemlítünk. LitomüFicén megemlékeztek a fasiszták gaztetteiről Jindflch Kotal, a belügyminiszter helyettese, Litoméficén a bel- és kül­politikai újságírókat tájékoztatta a fasiszták gaztetteiről, akik Litoméfi­­cén a mészbánya közelében Richard fedőnév alatt hatalmas gyárat létesí­tettek a háború utolsó hónapjaiban, Takarékpénztár működött, ezután a Javaslat szerint csak egy Állami Ta­karékpénztár lesz, amelyet az orszá­gos méretben a prágai, szlovákiai mretben pedig a bratislavai igazga­tóság irányít. Az Állami Takarékpénz­tár a Pénzügyminisztérium keretébe fog tartozni. Liberec is megnyitja kapuit A Brno 66 és az Ostrava 66 kiállí­tások után Július 16-tól augusztus 7-ig a libereci kiállítási vásár is megnyit-Itthon történt... amelyben autóalkatrészeket, repülő­motorokat, tankpáncélokat gyártottak. Az üzemben eleinte 12 ezer, később pedig 20 ezer különböző nemzetiségű fogoly dolgozott. Egésznapi táplálé­kuk mindössze 20 gramm kenyér, da­rabka margarin és leves volt. A becs­lések szerint mintegy 16 ezer fogoly pusztult el embertelen körülmények között. A téglagyárban létesített kre­matóriumban 400 foglyot égettek el. Ki a felelős a diákok haláláért? Az Ostí nad Labem-1 Kerületi Bíró­ság foglalkozik a május 2-án történt vasúti szerencsétlenséggel, ahol tíz prágai diák lelte halálát és 37 sze­mély sebesült meg. Az állami gazda­ság autóján 72 400 korona kár kelet­kezett. A vizsgálat bizonyítja, hogy a szerencsétlenséget előidézték Ma­rié Hajná, a déátnicel vasútátjáró sorompójának kezelője és Josef Kost­ka, aki az említett munkahelyet idő előtt elhagyta, Vestfál FrantiSek, a helyi állami gazdaság teherautó­­vezetője, Bohuslav Suchy segédmoz­donyvezető és Vladimír Halaburd, mozdonyvezető. A kerületi prokurátor mindannyiuk ellen büntető eljárást indított. Egységesítjük a takarékpénztár-rendszert A Nemzetgyűlés tervező és költség­­vetési bizottsága foglalkozott az álla­mi pénzügyi intézmények szervezeti felépítésének megváltoztatásával, az irányítás tökéletesítésének szellemé­ben. Eddig mintegy 117 önálló Állami Ja kapuit. A népszerű kiállításon a legjobb minőségű árukat mutatják be. ötszáz belföldi áruféleség versenyez a különböző díjakért. Korszerű öntözőberendezést helyeztek üzembe A lévai járásban az alsőszecsei, óbarsi és Vyáné nad Hronom-i kör­zetben a Perec patak mentén kor­szerű öntözőberendezést helyeztek üzembe. Az öntözőberendezést a leg­modernebb technikával látták el és szlovákiai méretben a legnagyobbak közé tartozik, mert mintegy 3362 hek­tár föld öntözhető vele. Antonín Novotny elvtárs a Vysoöany-i CKD üzemben Antonín Novotny elvtárs a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnökünk a CKD vyso­­őany-i üzemébe látogatott, ahol a dolgozóknak beszámolt a XIII. párt­­kongresszus tárgyalásairól, határoza­tairól. Beszédében kiemelte a határo­zatok jelentősebb részeit, kitért a munka jobb szervezésére, az áruk minőségének emelésére. A résztvevők elégedetten vették tudomásul, hogy az árpolitika rendezése nem vezet az életszínvonal süllyedéséhez, mert a negyedik ötéves terv az életszínvonal emelkedésével számol. Ugyanakkor hatni fog az anyagi érdekeltség és a bérdifferenciálás, ami nagyobb dí­jazást biztosít a jó munkát végző dolgozóknak. Köszönjük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot! A Nemzetközi Szövetkezeti Nap Július első vasárnapjára esik. Már több mint negyven éve ünnepeljük a nemzetközi szövetkezeti szolidari­tás napját. Szlovákiában mintegy 103 ipari ter­melőszövetkezet működik 30 ezer dolgozóval. 1970-ig további ötezren lépnek ezen a szakaszon munkába. A Brno 66 kiállítás megmutatta, hogy a termelőszövetkezetek jő minőségű árukat állítanak elő és sok esetben vetekednek az állami üzemekkel. Hazánkban a múlt évben 178 ün­nepi gyűlést tartottunk, amelyen mintegy 318 534 személy vett részt. Most a kerek évfordulón az ünnep­ségeket egybekötjük békegyűlésekkel, sporteseményekkel, szovjet barátsági napokkal, így az akció egész októ­berig folyik. Ünnepségeket rendez­nek a mezőgazdasági, fogyasztási, termelő és lakásszövetkezetek. Egyre jobban kibontakozik majd a szocia­lista munkaverseny. A felsőbb szer­vek a kerületi és járási bizottságok­nak javasolták, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, mint az aratás megkezdését tartsák meg falvaink­­ban. Prágában a Kultúra és Pihenés Parkjában július 3-án nagy manifesz­­tációs szövetkezeti ünnepély lesz, ahol méltóan emlékeznek meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napról. Növekszik lapunk olvasótábora Földműveseink egyre jobban megkedvelik lapunkat, a Szabad Földművest. Példányszáma évről évre növekedik. Az elmúlt héten az oroszkai szövetkezetesek 15, a kissárói 22, a nagysallói 20, a za­­labai 20, az egegi 25, a garam­­vezekényi 30, a felsőtúri 30, a sza­­latnyai 42 és az ipolysági szövet­kezeti tagok 50 darab Szabad Földművessel emelték az előfize­tőink számát. Reméljük új olvasóinknak sok örömet, szórakozást nyújt majd lapunk és hasznos tapasztalatokat nyernek belőle mindennapi mun­kájukhoz. Szerk. A nagyobb jogkör jobb munkára kötelez A galántai járás nemzeti bizottsá­gai is élénken vitáznak az irányítás tökéletesítésérőL A beszélgetések központi kérdése természetesen az, hogy milyen módon tudnának több és jobb minőségű szolgálatot nyúj­tani a lakosságnak. Egyelőre kétféle irányzat viaskodik egymással. Egye­sek azt állítják, hogy a helyi gazdál­kodási üzemek összpontosítása lénye­ges megtakarítást hozott, mások a túlzott koncentráció ellen vannak. Ezekről a kérdésekről kértünk vé­leményt Horváth józseftől, a járási nemzeti bizottság titkárától. Horváth elvtárs megfontoltan, ala­posan kifejtette nézetét. A járás te­rületén azelőtt három helyi gazdál­kodási üzem működött. Később össz­pontosították őket és így 27 admi­nisztratív alkalmazottat tudtak fel­szabadítani más munkára, az anyagi megtakarítás pedig 600 ezer koronát tett ki. Andreják István igazgató veze­tésével ez az üzem nagyon szépen fejlődött és termelési tervüket is lé­nyegesen túlteljesítették. Csökkent az önköltség is, mert a munkákat elég jól tudták gépesíteni. Érthető tehát, hogy a járást nemzeti bizottság ne­héz döntés előtt áll, vajon vissza­kapják-e a helyi nemzeti bizottságok a helyi gazdálkodási üzemeket. A vitából az is kiderült, hogy nem mindig a társadalmi érdek kerül elő­térbe. Sok helyi nemzeti bizottsági elnök, titkár csak a pénzszerzés módját látja a szolgáltatásokban. Ez csak részben helyes, mert minél na­gyobb a jövedelmük, annál többet tudnak fordítani falujuk szépítésére. De ha az intézkedés a munkaterme­lékenység rovására megy, még sem helyeselhetjük, hogy mindenáron az (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt évekhez képest lényegesen javult a munkafegyelem, de Kovács János elnök olykor rendkívüli intéz­kedéseket is tesz a munka meggyor­sításának érdekében. A hereféléket például reggel öt órától a kora dél­előtti órákig gyűjtötték, így kevés levél pergett le. De hogy a munka­kedvet fokozzák, minden brigádos egy-egy kupica pálinkát és két üveg sört kapott és mivel tele a raktáruk gabonával, a brigádos asszonyoknak még 10 kg búzát is juttatnak. A nyug­díjasok pedig fuvarozás ellenében segítenek. A lévai járásban sok szövetkezet­ben Jártunk és mindenütt arról győ­ződtünk meg, hogy minden ember kiveszi részét a gazdag termés be­gyűjtéséből. A zalabat szövetkezet­ben például Tapló Vilmos és Lányi László éjjel aratta a repcét, hogy így is időt nyerjenek. A tesmagi szövet­kezetben asszonyok sokasága gyűj­tötte a korai burgonyát, amely 150 mázsás hektárhozamot adott. Az igye­kezet mellett sok helyen dicsekedtek a bő takarmányterméssel. Zsiduliak József, az egegi szövetkezet elnöke például elmondotta, hogy 25 vagon­nal több szálastakarmányuk lesz, mint a múlt évben. De Paulovlcs Ist­ván, az Ipolysági szövetkezet agronó­­musa is elégedett a takarmányter­méssel, már csak azért is, mert a réti széna felét begyűjtötték. A harmadik napon a losonci já­rásba jutottunk el. Ezen a részen is teljes ütemben folyt a munka. Sőt versenyre keltek a csallóköziekkel, mert az ipolyhidvégi szövetkezetben már learatták az őszi árpát és a kombájn máris csépelte az érett ka­lászokat. Cibulya László agronómus boldogan nézte a gazdag termést. Pecsérke Lajos kombájnos, Németh Lajos segédkombájnos pedig szinte megállás nélkül dolgoztak a rend­kívüli forróságban. Nyári határszemlénken meggyőződ­tünk róla, hogy idén a szövetkezetek jobban felkészültek az aratásra, mint a múlt évben és a legtöbb helyen rendkívül gazdag termést gyűjtenek be. Ahol jól szervezték a munkát, a növényápolással sincs komolyabb baj. Még tartott a nagy meleg, több szövetkezeti elnök, agronómus várta az esőt, mert már száraz volt a föld. Nem vártak hiába. Kívánságuk telje­sült és az „előaratást“ kiadós, meleg eső tetőzte. Tehát a növények még gyorsabban, bujábban fejlődnek és meggyorsul a gabonafélék érése is. Sok agronómus-elnökkel egyetértve állapíthatjuk meg, hogy földműve­seink ebben a i három járásban régen takarítottak be ilyen gazdag termést. Hozzátehetjük még azt is, — amit szintén nagyon sok szövetkezetben hallottunk, — hogy a gabonaféléket a lehető legkisebb veszteséggel, jó mi­nőségben gyűjtik be. Most az át­meneti pihenés után még jobban elő­készítik a gépeket, hogy a nagy da­rab kenyeret Ígérő gabonatáblákról a legkisebb szemveszteséggel kerül­jön csűrbe a gabona. BÁLLÁ JÓZSEF ő hatáskörükbe menjenek át a helyi gazdálkodási üzemek. A titkár sze­rint van olyan megoldás is, hogy bi­zonyos összeget a járási helyi gazdál­kodási üzem jövedelméből folyósíta­nának az illetékes helyi nemzeti bi­zottságnak, elsősorban abban az eset­ben, ha a faluban dolgozó helyi gaz­dálkodási üzem a nemzeti bizottság segítségével túlteljesíti tervét. összpontosítás vagy decentralizá­ció. Ez a kérdés. A következő kér­désnél szintén ezzel a problémával találkozunk. A titkár elárulja, hogy a járási útkarbantartó üzem mellett egy 40—50 tagú szakcsoportot alakí­tanának, amely gondozná a helyi utakat, járdákat rakna le. A jelen­legi helyzet ugyanis az, hogy a hozzá nem értés következtében egyes köz­ségekben szakszerűtlenül építik az utakat. A jövőben a helyi nemzeti bizottság megrendelné a munkát és az említett üzemből öt-hat tagú cso­port jönne ki a helyszínre. Ez na­gyon okos gondolat, mert a járás 54 községéből csak huszonegyben van kemény út. Pereden például az utak kétharmada sáros, poros. Ebben az' esetben a helyi nemzeti bizottságok elesnek bizonyos jövedelemtől, de a másik oldalon meg van rá a garan­cia, hogy az utak megfelelnek majd a követelménynek. Tehát a járási nemzeti bizottság ezen elképzelése helyes. Miben látja tehát a járási nemzeti bizottság titkára a nagyobb jogkört és a pénzforrás! lehetőségeket? Nagyon helyesen úgy nyilatkozik, hogy a helyi nemzeti bizottságok el­sősorban rugalmasabban, gyorsabban és a nagyobb jogkörnek megfelelően intézzék a lakosság ügyes-bajos dol­gait. Például az építkezési engedé­lyeket eddig csak a járás adhatta ki. Pedig minden esetben előzőleg a he­lyi nemzeti bizottság építkezési bizott­sága vizsgálta felül, hogy az illető megfelelő helyre épít-e, tehát Jogos-e az engedély. A járási nemzeti bizott­ság építkezésügyi dolgozója csak for­málisan Irta alá az engedélyt. Nem beszélve arról, hogy sok esetben az építkezőnek hetvenhétszer kellett járni engedélye ügyében. Ezért azt javasolják, hogy a jövőben a 3000 lakossal rendelkező falvak helyi nemzeti bizottsága adja ki az épít­kezési engedélyt. Amint látjuk, a galántai Járásban is alakul, forr az irányítás tökélete­sítése és valószínű, hogy a nemzeti bizottságok kellő megfontolással a társadalmi érdeket szem előtt tartva döntenek majd. —b— A borjú ára az első két osztályba emelkedik. A Mezőgazdasági Minisztérium dol­gozóinak becslése szerint az árak emelkedésével a földművesek bevé­tele 800 millió koronával emelkedik, ezzel szemben az állatorvosi és meg­termékenyítő szolgálatra fordított összeg és a takarmánykeverék árával kapcsolatos különbözet az említett összegnek csak a 45 százalékát te­szi ki. A mezőgazdasági üzemek július elsejétől fizetik az állati megter­mékenyítő szolgálatot, de egyes szol­gálatokat, például az állomány egész­ségügyi vizsgálatát, a ragályos be­tegségek elleni harcot, különböző ihigiéniai szolgálatokat továbbra is az állam fedezi. P. A "földműves válaszol: Ipolyvisken is mindent megtesznek, hogy a falut város-szintre emeljék. A szövetkezeti tagokat például már két helyi járatú autóbusz hordja a gazdasági telepre és a határi munkába. Az utóbbi időben csinosítják a falut is és harc Indult a sár ellen. Ball Lajos és Köpöncei János öröm­mel készíti a járdát. Még mondja valaki, hogy a falu elmarad a város­tól! Bállá felv. Több oroszvár! EFSZ-tag írja, hogy a felszabadulás ntán a magyar föld­reform keretében többen — főként a volt helyi hercegi uradalom alkal­mazottai — földhöz jutottak. A földek tulajdonba juttatását az új tulaj­donosok javára bejegyezték a telekkönyvbe is, de egyúttal a C, azaz a teherlapon feltüntették a még ki nem fizetett megváltási árat is. Oroszvárt és még két szomszédos községet az 1947 évi párizsi béke­­szerződés Csehszlovákiához csatolta. A földhöz juttatott új tulajdonosok többsége 1950-ban belépett a helyi EFSZ-be, amelynek azóta is tagjai. Több év eltelte után a Bratislava-vidék JNB pénzügyi osztálya a magyar föld­reform keretében juttatott házakat újra értékelte, és felszólította az érde­kelteket, hogy a mutatkozó hátralékokat fizessék meg a Csehszlovák Államnak, amelyre a területváltozással átszálltak a Magyar Állam ki nem elégített követelései a tulajdonba juttatott ingatlanokért. Az érdekeltek zöme a felhívásnak eleget tett és az újonnan megállapított becslések alapján a külömbözetet megfizették. Olvasóink és társaik megállapították, hogy a juttatási ár megfizetése ellenére az eredeti megváltási követelések a telekkönyvben továbbra is be vannak táblázva, kérdik hogyan és ki tö­rölheti ezeket a követeléseket? Mivel sem olvasónknak, sem társainak nincs semmiféle írásbeli bizonyí­tékuk a bekebelezett megváltási árak kifizetéséről, illetőleg esetleges el­engedéséről, nem kétséges, hogy ezek a követelések a terület-változás következtében a Csehszlovák Államra szálltak át. .— Feltételezhető, hogy az új becsértékek megállapítására 1960 december 31. előtt került sor és így nem lehetett beszélni a követelések esetleges elévüléséről. Egyébként a követelések újabb írásbeli elismerésével újabb tízéves elévülési határidő vette kezdetét, tehát az esetek többségében az állam követelése nem évült el és joggal szorgalmazták a még rendezetlen juttatási árak megfizetését. 1964. április 1-ével az ingatlanok nyilvántartását a földmérési és tér­képészeti intézetek járási kirendeltségei intézik (Okresné stredisko ústavu geodézia a kartográfia) és ettől az időponttól kezdve a telekkönyveket az állami jegyzőségek kezelik mint saját irattárukat. A törvény 1964. ápri­lis 1. után nem engedélyez semmiféle újabb bejegyzést a telekkönyvbe, így tehát nem lehet 1984. április 1. után kérni a kifizetett, de esetleg ezen időpontig nem törölt jelzálogjog, vagy más zálogjogilag biztosított köve­telések telekkönyvi törlését. Az ilyen esetekben az említett követelések rendezését bizonyítani kell, a követelés rendezéséről szóló igazolással, nyugtákkal. Olvasóink esetében pl. elégséges a JNB felszólításának és a nyugtáknak felmutatása. Ezek alapján, ill. a JNB saját bejegyzései alapján Is köteles igazolni, hogy a kérdéses a telekkönyvben betáblázva maradt követelés megszűnt. — Az Ilyen igazolást az állami takarékpénztár is elfogadja mint teljes értékű igazolást. Más régebbi bekebelezett követelés megszűntét akár a követelés ren­dezése, akár esetleges elévülése alapján a járásbíróság megállapítható ítélettel mondhatja ki, ba a kérdéses igazolásokat a hitelezőktől nem le­hetne beszerezni, vagy ha a hitelezők az ilyen igazolás kiadását indoko­latlanul megtagadnák. Az ingatlan átruházások alkalmából az állami jegyzőségek ún. regiszt­rációs eljárás során kérik az adók, közterhek, és bankkölcsönök rende­zéséről szóló igazolást. Természetesen az is lehetséges, hogy az ingatlan megszerzője a szerződésben magára vállalja a még fennálló kérdéses követelés rendezését. Az állami jegyzőség a régebbi, nyilván elévült tör­­letlen követelések rendezéséről általában nem kér külön igazolást. Dr. F. J. A tej nyári és téli ára A Mezőgazdasági Minisztérium dol­gozói arról tájékoztatták az újságíró­kat, hogy július 1-től emelkedik a tej és a borjúhús felvásárlási ára. Meg­változtatják a takarmánygabona, a takarmánykeverékek árát is, viszont a jövőben az állatorvosi és megter­mékenyítő szolgálatokért fizetni kell a szövetkezeteknek. A tejnek két ára lesz. Nyáron lite­renként 2,20 korona, télen pedig 2,50 korona. Emellett az év végére még külön tejprémiumot is kapnak a me­zőgazdasági üzemek a piaci eladási terv túlteljesítéséért. Prémiumot kap­nak az állami gazdaságok és más mezőgazdasági üzemek vagy vállala­tok is. A tej téli ára azért magasabb, hogy ilymódon is szabályozzák az egyenletes tejtermelést. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. június 25.

Next

/
Thumbnails
Contents