Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-18 / 24. szám
Pásztorkutya mint segítőtárs Collie, skót juhászkutya A kutya évezredek óta az ember leghűbb, legszerényebb, de egyben legkitartóbb segítőtársa. Ez első háziasított állatunk. A kutya, fejlett szaglóképességét, bátorságát és fürgeségét már az ősember is kihasználta. Azokban az Időkben, amikor a földművelés még ismeretlen volt, a növényevő háziállatok etetését kizárólag legeltetéssel végezték. A nomád állattenyésztők idomított kutyára bízták szarvasmarháik, juhaik, lovaik, sőt bizonyos értelemben még a maguk biztonságát is. Ma a korszerű állattenyésztés ismét fokozottabb mértékben tér vissza a testmozgásból eredő egészséges legeltetésre, amely során — annak ellenére, hogy már világszerte alkalmazzák a villanypásztort — a pásztorkutya hasznos szolgálatot tehet. Ugyanis a legelőre történő állatkíhajtás az ember részére igen fárasztó munka. Az egyes földrészeken különböző kutyafajtákat tenyésztenek nyájőrzésre, Dyájterelésre. Számos nemzetnek van sajátos pásztorkutyája. A kutya tulajdonságait és küllemét tenyésztése folyamán aszerint alakítják, hogy az milyen gazdasági állatokat segít terelni és őrizni, milyen tengerszínt feletti magasságban van á legelő, esetleg milyen külön szolgálatot várnak az ebtől. Míg a csallóközi legelőkön a kuvasz és a puli vált be a juhnyáj irányítására, addig a tátrai és a liptói havasokon a csuvacs. A szlovák esnvacsot önálló pásztorkutya fajtának 1965 júniusában ismerte el az Ebtenyésztők Nemzetközi Egyesülete [FClj, a Brnóban tartott nemzetközi ebkiállítás idején. A szlovák csuvacs sajátos fajtajellege a liptói pásztorok keze alatt évszázadok folyabán alakult ki a havasi legelőkön, nyáj- vagy gulyaőrzés közepette. A szlovák csuvacs hatalmas termetű, erős, izmos, 45— 50 kg súlyú, impozáns megjelenésű fehérszőrű eb, amely képes távoltartani a tolvaj farkas falkát, vagy a bárányhúsra éhes medvét. Ugyanakkor az őrzésen kívül jó terelő is. Sűrű szőrzete megóvja testét a ködös, fagyos, durva magaslati időjárással szemben. Ez az ebfajta nálunk nagyon elterjedt és a törzskönyvezett állományból egyre több EFSZ és állami gazdaság legelőre hajtott állatait segít a pásztoroknak őrizni. Régebben Németországban erre a célra a német juhászkutyát tenyésztették ki, amelyet a hozzánemértők „farkaskutyának“ neveznek. Kiváló tulajdonságai révén nemcsak pásztorkutyaként használják, hanem mint szolgálati ebet is különböző beosztásban. Gyakran használják mint rendőrségi nyomozó kutyát, nagyon jól vezeti a szemevilágát vesztett embert és egyéb fontos szolgálatra is felhasználható. A juhász legkiválóbb segítőtársa a közép-ázsiai eredetű puli. Ez a fekete színű, hosszúszőrű kistermetű kutya csupa ész, fürgeség, hűség és szerénység. A jó pulinak olykor olyan híre megy, hogy egy-egy ivadékáért a juhászok jól tejelő anyajuhot Is szívesen adnak cserébe. Nemcsoda, hiszen a puli jól tereli a nyájat, kiválóan állja a hőséget, a fagyot és az esőt. A szúnyogok sem ártanak neki, mert hosszú szőre még okosan csillanó szemeit is takarja s ha pihenhet, akkor mancsaival orrát is betakarja. Állandóan a nyájat figyeli, néha a gazdáját keresi meg tekintetével. önmaga őrzi és tereli a Puli a kutyafajta nagyon tanúié» kony, kiváló veleszületett in» telligenciával és öröklődő nyáj» őrzési érzékkel rendelkezik. Szovjetunióban az ovcsarka terjedt el leginkább mint pásztorkutya. A lengyeleknek is megvan <- saját pásztorkutya fajtájuk. Ismert ó angol juhás kutya fajta a bobtail. Svájcban több juhászkutya fajta terjedt el. Sok nemzetet lehetne még felsorolni, amely saját pásztorkutya fajtát tenyésztett ki. Végezetül ismét hangsúlyozzuk a jól betanított pásztorkutya megbízhatóságát és hasznossá» gát, amely szerény napi élésé» Német juhászkutya jjarkaskutyal Szlovák csuvacs nyájat, anélkül, hogy gazdája parancsát várná. Ha parancsot kap, azt rohanva teljesíti. Hasonlóan okos juhászkutya a pumi is. (A pulinak francia és német felálló fülű pásztorkutyákkal létrehozott keresztezési terméke.) A nyáj legeltetése kutya nélkül a pásztor részére igen fárasztó lenne, viszont egykét kutyával 500 juhot is aránylag könnyűszerre! legeltethet az ember. A nyájőrzés ösztönét a juhászkutya örökli elődeitől, ezenkívül anyja is megtanítja ivadékait a legeltetés fortélyaira. A legelő állatokat a kutya tanít ja meg arra, hogy mit szabad és mit nem. Számos kiváló pásztorkutya létezik már a világon. Nálunk kis számban a skót juhászkutya is előfordul, melynek collie Idegen fajtaneve ismertebb. Ez gét, ami többnyire egy kis tejből és egy karéj kenyérből áll, néhány ember munkáját helyettesíti. Iír. Tepper Imre Ovcsarka, orosz juhászkutya KA szerző felvételei)!
