Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-18 / 24. szám
A POSTAGALAMBOK LÉLEKTANA Galambjaink társas lények. Csak akkor érzik jól magukat, ha hozzájuk hasonlókat találnak egy bizonyos területen. Egy galambdúcban, amelyben 20 pár kényelmesen elfér, három galamb elveszettnek érzi magát, és legtöbbnyire elhagyja a dúcot. Szelektív viselkedési mechanizmus által csak bizonyos párt választanak. Ennek következménye, hogy egyes galambok semmiesetre sem párosíthatók egymással. A postagalambok esetében mindenekelőtt az optikai és akusztikai ingerek hatnak, a vegyi és érintkezési ingerek egyáltalában nem jutnak szerephez. A háziasítás az állatok ‘tulajdonságaiban bizonyos változásokat okozott. így míg a galamb esetében testalkata a háziasítás folyamán alig változott, nagymértékben változtak örökletes tulajdonságai és viselkedése. fBrieftaube, Düsseldorf) A tojássárgája piginentációja A tojássárgája színe kereskedelmi és fiziológiai fontosságú. A természetes karotinforrások nem mindig elegendők a kívánt sárgaszíneződés kiváltására. A tojótápoknak kiegészítése stabilizált szintetikus karotinoidokkal a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb módszer a tojássárgája kívánt színárnyalatának elérésére. Béta-apo-8’ karotinnal és bétaapo-8' karotinsavval végzett vizsgálatok adták a legkielégítőbb eredményeket. (World Poultry Congr.) RESERPIN hatása a nyércekre A ketrecenként 2, 4 és 8 állatnak darabonként naponta 0,04—0,08 mg reserpint * adva a prém normális érésének megkésését, az ivarérettség idejének kitolódását tapasztalták. (Quart. Bull. East Lansing) A kor befolyása a merino-húsjuhok zsíros gyapjútermelésére A merino-húsjuhok zsíros gyapjúhozama 3 éves korig növekedik. A legnagyobb hozamot 3—5 éves korukban érik el, 6 éves kortól csökken a zsíros gyapjúhozam. (Ziv. vyroba) ÉZ vről évre súlyos veszte^ ségeket okoz e betegség a nagy- és kistenyészetekben egyaránt. Főleg augusztustól novemberig tizedeli a baromfit, de sokszor ki is söpri a háztáji udvarokból. Nem válogat, mint a tyúkpestis kórokozója, mely csak a tyúkot viszi el. A bipoláris aviseptikus nevű bacilus a tyúkot, a kacsát, libát és a többi szárnyas madarat is elpusztítja. A betegség állatról állatra terjed, főleg a kiprüszkölt orrváladékkal és ürülékkel. Ismerkedjünk hát meg e betegséggel, — amely a háziaszszonyoknak oly sok gondot okoz, — de főleg azzal, hogyan keletkezik és mivel védekezzünk ellene. Őrizzük meg jól e szakmellékletet és vegyük elő gyorsan, ha a szomszédnál döglik a tyúk. Gyorsan azért, mert a betegség is néha úgy jön, mint az áradat. Este még jóllakva ülnek fel a tyúkok az ülőre, reggelre meg már négyöt döglötten fekszik az ólban. Máskor viszont jóval lassúbb a betegség lefolyása. A felborzolt tollú, szederjes tarajú tyúk szomorúan gubbaszt, nem eszik és néhány nap múlva megdöglik. Sőt idült formája e betegségnek több héten át is elhúzódik, míg a tyúk teljesen a húsát veszíti és elpusztul. A betegség e formája könnyen összetéveszthető a tuberkulózissal. Nem részletezem, hogy a leggyakrabban előforduló baromfi betegség a klinikai tünetek és a bonclelet alapján, hogyan különböztethető meg egymástól. Ez az állatorvos dolga, sokszor nagyon is nehéz feladata. Mi elégedjünk meg azzal, hogy a tyúkpestis a vízi szárnyast nem támadja meg. Ha pestis ellen a tyúkállomány be van oltva, és mégis döglik, akkor az elhullás oka valószínűleg kolera. Baromfikoleránál, ha a betegség elhúzódik, a májban mákszem, gombostűfej nagyságú sárgás, elhalásos gócok láthatók. A lép mindig normális, a bél nyálkahártyája kipirult, gyakran vérömléssel tarkázott. A baromfikolera rendszerint a ragályanyag behurcolásával terjed. A baromfitenyésztők káros szokása, hogy a dögöt, valószínűleg kényelmi szempontból odaadják a cigánynak. A cigányság zöme az utóbbi időben kulturáltabb, de egy nem szép és káros ősi_ szokásról, a dögevésről egyesek, közülük még mindig nem tudnak lemondani. Ássuk el vagy égessük el ezért mindnyájunk érdekében a baromfihullát úgy, hogy ahhoz senki és semmi hozzá ne férhessen. Ha a ragály-anyag vagy az említett módon, vagy más úton a portára került — és a tyúkállomány a kolera iránt hajlamossá vált — úgy a kolera fellépése és terjedése már be is következett. A leggyakrabban előforduló hajlamosító okok a következők: az eltetvesedés, a bélfér - gesség, a hideg, piszkos ól, a vedlés, a hőmérséklet ingadozása szennyes és kevés ivóvíz, a nem megfeleld takarmányoBaromfikolera Csehszlovák juhfejőgép A juhok rég óhajtott gépi fejését segít megvalósítani a Moszkvában kiállított, s a pelhrimovi Agrostrojban gyártott DO—8 típusú fejőgép. Nyolc fejőállásában 40 juhból álló állomány fejését lehet fennakadás nélkül elvégezni. Ez a fejőberendezés stabil, de felállítható a legelőn ts. Ez esetben kétmotorqs dieselagregátumot kell az áramfejlesztésre üzembeállítani. Hasonló a DO—16 jelzésű gép is, amely 1000 juh fejését láthatja eL (Foto: Kucsera Sz.) félgrammos Sulfadimidin vagy Sulfaguanidin tablettát adagolunk. Egy ember kinyitja a baromfi csőrét, a másik könynyűszerrel a torkába nyomja a tablettát. Hat nap elmúltával a még egészségesnek látszó baromfi kezelését a következő orvossággal folytatjuk, öt napon át: 4 dkg Sulfaguínoxalint (sárga színű por) belekeverünk egy liter vízbe és ehhez tíz dkg lúgkövet adunk. E keverékből naponta egyszer, tyúkonként fél kávéskanálnyit jól összekeverünk a lágy eleséggel és ezzel az orvosságos takarmánnyal etetünk reggel. A Sulfaguinoxalin nevű orvosságot a gyógyszertárakban nem igen kapjuk meg. Ezt az állatorvosi központok adják ki. Ha az orvosságos kezelés alatt sikerül eltávolítani a hajlamosító okokat (hőingadozás kiegyenlítése, bélférgesség stb.), úgy a vész terjedését sikerrel megállíthatjuk. A baromfikolera a bejelentés kötelezettsége alá tartozó járványos betegségek közé tartozik. Minden baromfitula jdonos ezért köteles e betegséget a HNB-nek, vagy az állatorvosi szolgálatnak bejelenteni. A bejelentésnek az az értelme, hogy az állatorvos idejében értesüljön a járvány fellépéséről, és szaktanáccsal lássa el a nagy gondban lévő háziasszonyokat, akik közül sokan kénytelenek nélkülözni az elhullások miatt a legizletesebb állati termékeket. Dr. Izsót Zoltán, körállatorvos, (Rimaszécs) zás, valamint a vitamin, főleg az A-vitamin hiány. Azokban az udvarokban, ahol e hajlamosító körülményeket a tenyésztőnek még a betegség fellépése előtt sikerül kiküszöbölnie, a kolera nem lép fel még akkor sem, ha már a szomszédék kapuján kopogtat. Ahhoz, hogy e hajlamosító okokat, vagy megelőző intézkedéseket végrehajtsuk, már nem annyira tudományra, mint inkább akaratra és elővigyázatos munkára van szükség. A tetveket az ól és a tyúkok DDT-vel történő beszúrásával irtjuk. A bélférgesség ellen jó a rézgálic (kékkő) rendszeres adagolása az ivóvízbe. Naponta minden liter vízbe három gramm kékkövet szórunk. Az ólat sürgősen ki kell tisztítani, s négy százalékos Chloraminnal vagy Chlorseptollal bepermetezni, majd kimeszelni. A tyúk szereti a meleget, őshazája Ázsia. Ezért tanácsos a tyúkólat megjavítani úgy, hogy nyár utolján meleg legyen. Október, november hónapokban a hőmérséklet erősen ingadozik. A nappalok melegek, míg éjszaka a levegő lehűl. A latyakos, szeles novemberi napokon már valósággal szenved a tyúk. Ilyenkor különösen fontos, hogy a hőveszteséget a baromfi megfelelő vitamindús, jő takarmányozásával és meleg óllal pótoljuk. Ha a kolerajárvány már a portán van, a leírt intézkedéseken kívül orvosságok, szulfonamidok, adagolásával lehet jó eredményt elérni. Három napon át egy-egy napi kihagyással tyúkonként, kacsánként
