Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-18 / 24. szám

Egy vagy több évig tartsuk a tyúkot ? (Folytatás az 1. oldalról) ■ 1. Amennyiben lehetőség van arra, hogy naposcsibét szerezzen be és a tenyésztő csak árutojást termel —, kü­lönösen ha tojóhibrid beszer­zésére is van módja — előnyö­sebb az állományt teljes egé­szében lecserélni az első tojó­év végén. ■ 2. Ha az árutojáson kívül bizonyos mennyiségű tenyész­­tojásra is szüksége van a te­nyésztőnek, kívánatos — rend­szeres selejtezés után — az állományt, vagy egy részét megtartani. Én, mint kistenyésztő, a má­sodik megoldást választottam, mivel naposcsibéhez nem ju­tok és saját magamnak kell gondoskodnom az utánpótlás­ról. Egyik tenyésztőtársammal (ünek szintén van egy 250 tojásos keltetögépe, épp úgy, mint nekem) szövetkezve már­cius hónap folyamán keltetek 300—350 New-Hampshire csir­két, melyeknek egy részét fel­nevelve részben elfogyasztjuk a családban, részben értékesí­tem (háromhetes korában, mint előnevelt csibét vagy vágni valót), úgyhogy őszre marad­jon 70—80 szépen fejlődött jércém és 15 kakasom. Ezeket szeptember hónap folyamán összerakom az előző évi állo­mányból kiválogatott 40—50 egyéves tyúkkal. Válogatáskor figyelembe veszem az előző évi tojáshozamot, (melynek leg­alább 170-nek kell lennie), az­után mindegyiket kézbevéve megvizsgálom, az állatok test­alkatát, tollazatát, a naplóbői megnézem, hajlamosak-e kot­tásra. Beólazáskor a jércéket szárnyjelzéssel látom el és a tyúkokat is újraszámozom, hogy csapófészkeléssel megtudjam állapítani az éves tojáshoza­mot. A selejtezés nem egy meg­határozott időponthoz kötött munkafolyamat, hanem az ál­landóan folyik, mert a csapó­­fészkezéssel folyamatosan el tudom távolítani az állomány­ból a nem kellően termelő egyedeket. Tenyésztői munkám eredmé­nye az, hogy állományom egy­öntetű, megfelelő tollszínű, testalkatú. Az átlagos tojás­termelés megközelíti az évi kétszázat. Szente Béla Űjabb pecsenyenyúl fajta Ezerkilencszázh arm inckilenc­­ben egész Németországban 31 millió házinyulat tartott szá­mon a statisztika. Ma a Német Szövetségi Köztársaságban csu­pán félmillió a nyúl. Ez az ál­lomány kevés ahhoz, hogy a nyülhúsigényt kielégítsék. Ezért tavaly előtt 750 tonna nyúlhúst importáltak Dániából és 250 tonnát más helyről. E kapcsolat hozta felszínre a dán-jiitlandi pecsenyenynl­­lajtát. A dán-jütlandi zömök, fehér színű zsírmentes húsú, finom csontú állat. Évente ötször flaztatják, s minden fialásra 12 kölyket kell vetnie, amiből 10-et fel is kell. nevelnie (1). *gy — ahogy a bír hozza — egy 500 tenyészállatból álló özem évente 25 000 DM tiszta hasznot nyer. (I). Az állatok kizárólag drótpa­dozaton élnek, B hétig szop­tatják a fiókákat. A választás napján újra bak alá kerülnek az anyák. A szoptatás ideje alatt a fiókákat rácsajtó vá­lasztja el az anyától. Egy-egy szoptatás legfeljebb 90 másod­percig tart (hogy naponta hányszor, azt nem közölték). A fiókák 80 napos korukra el­érik a 2,5 kg élősúlyt. Az abrakot futószalag szál­lítja a ketrecbe, az ivóvíz au­tomatikus. Növekedés közben a lemaradta! selejtezik. Azt tanácsolják, hogy egy tenyészetben 500 tenyészállat­nál több ne legyen. Megjegyzés. Ahhoz, hogy csakis olyan anyákat tartsunk meg, amelyek 10 fiókát 80 nap alatt 2,5 kg élősúlyra nevelnek fel, tehát bő tejelők, elsősor­ban könyörtelen szelekcióra és biológiailag tökéletes takarmá­nyozásra (ásványi anyagok, aminosavak, vitaminok) van szükség. DR. ANGH1 CSABA Miért kell a tojást hegyes végével felfelé szállítani ? A tojáshéj a hegyes végén a legszilárdabb, erre állítva kisebb a törési veszély. Méré­seket végeztek szilárd és gyen­ge tojáshéjakkal egészben, majd 4, utóbb 64 részre osztva, tegvékonyabbnak az összes héjakon a vastagabb végét ta­lálták. A töréssel szembeni el­lenállás legalább 60 °/o:ban a héj vastagságától függ. Á fer-2 töződés veszélye a hegyével lefelé tárolt tojásnál fokozódik, mert Ilyenkor a tojás sárgája oldalra tolódik el. A tojásfe­hérje inhibitorként hat egyes mikroorganizmusokkal szem­ben, ezért a fejlődő embrió szempontjából fontos, hogy kétoldalt egyformán vegye kö­rül és rögzítse a sárgáját. A légzsák helytelen állítása a membránt is megrepesztheti, lámpázásnál ez minőségi téve­dést okozhat. (Rév. Élev.,) Gyermekkora óta erős akarat forrása buzog benne mindmáig* Kilenc éves, amikor szülői engedély nélkül házinyulat vásárol. Persze, a szigorú apa nadrágszíjjal jól elnáspángolja. Az effajta jutalom sem riasztja el a kedvenc házinyulaktól. Ha csak módját ejtheti — házinyulakat tenyészt... Ma is ezt teszi szabad idejében. Bár lenézik sokan Ipoly* ságon e kedvteléséért, de ez nem keseríti el. A büszkeség jól* eső érzésével újságolja: — Ezerkilencszáznegyvenhéttől vagyok a Csehszlovák Kis* állattenyésztők Szövetsége helyi szervezetének tagja. A múlt évben harminchat darab kanárit neveltem fel, amelyből hu* szonhatot értékesítettem, párját százhatvan koronáért. Törpe plimut és hempsír fajtájú tyúkokat, valamint galambokat és tengerimalacokat is tartok. Am HALGOS Pavel legfőbb figyelmét a házinyúltenyésztésre fordítja. — Milyen fajtákat tart? — Belga óriást, nagy csincsillát és bécsi kéket. Ez utóbbi kettőt tartom a legkifizetődőbb fajtának. — Nyálállománya? — Nyulaim száma összesen félszáz, a felnevelt mezei nyulat is beleértve. Ebből anyanyúl hét darab, tavaly húsz volt belőle. — Tavalyi eredménye? — Összesen kétszázhatvan darab négy hat hónapos nyulat értékesítettem, amelyért hat-hét ezer korona jött a házhoz. E példás, környékszerte híres nyúltenyésztőnek nagyon jó a viszonya a szövetség új tagjaihoz, jutányos áron, s nemegy* szer díjmentesen adja a kezdőknek a nyálat. Évente mintegy 200 gereznát ad el, amelyért darabonként 40 deka takarmányt kap a szövetségtől. Ezenkívül anyánként 9—10 kiló takarmány* ban részesül. — Mekkora gondot okoz a félszáz nyúl takarmányozása? — Hát bizony nagy gonddal jár. Naponta hozzávetőleg ötven kiló zöldtakarmányt etetek föl. Ez hétről hétre sokra rúg. Szerencsém, hogy az Ipolysági Állami Gazdaság vezetői meg* értőek. Másfél hektár szarvaskerepet kaptam kaszálásra, hats* madosat. Így a gyümölcsösalja ts rendben van tartva — a gazdaság ts jóljár, meg én is nem kevesebb, mint 20 mázsa száraz takarmányhoz jutok. Azelőtt bajosabb volt... Az árok* partokat kaszáltam itt-ott. Most hajnali háromkor már húzom a kaszát, napközben pedig a gazdaságban kell helytállnom. Azelőtt kocsis voltam, most gyalogmunkás. Kezei repedezettek. Tehát kijut neki a munkából. Üjra visszakanyarodunk a nyúltenyésztés kérdéséhez. — Az állomány fejlesztésével hogy áll? — Akarnék többet tartani, de nem vagyok rá képes. A gye* rekek segíthetnének. De azoknak nem a nyúlakon, hanem a mozin jár az eszük ... — kissé lehangoltan mondja. De ismét felcsillan a szeme, amikor törzskönyvezett, szép, jófajta nyúl* állományát dicsérjük. S afelől érdeklődünk, milyen díjakat kapott. A szenvedélyes nyúltenyésztö ilyképpen válaszol: — Csaknem minden évben járok kiállításokra. Eddig körül* belül száz első díjat szereztem. Nyúlszeretetére jellemző: Garamszentkereszten dolgozott négy éven át az alumíniumolvasztó kemencénél. Itt is nagyon szeretett volna nyálakat tartani, de nem engedtek neki ólakat építeni, nyúlketreceket csinálni. Így kénytelen-kelletlen meg* vált munkahelyétől, s Ipolyságra költözött, ahol nyugodtan hódolhat szabad idejében kedvtelésének — az aprójószág, és főleg a nyálak tenyésztésének. A házinyúl-rajongók sokat tanulhatnák tőlet jkovács) Szenvedélyei nyúltenyéiztö A 6,80 kilós csincsilla Halgos Pavel ölében (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents