Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-18 / 24. szám

KISTENYÉSZTŐK IUHAIRÖL Az utóbbi időben juhtenyész­tésünk olyan elismerésben ré­szesül, amilyet fontossága kö­vetkeztében megérdemel. Emel­kedett a gyapjú felvásárlási ára s szintúgy a jnhtúróé, a gereznáé, a tenyészbárányoké, felárat fizet a felvásárló válla­lat a gyapjúért, tavasszal és ősszel a tenyésztésre alkalmas jerkebárányokért. A juhászok prémiumot kapnak a terven felüli juhtúró termeléséért, a kistenyésztők meg szemestakar­mány juttatásban részesülnek az eladott juhtúróért. Előnyös feltételek mellett vásárolhatók a korszerű „kalibák“, a köny­­nyűsűlyú csőszerkezetű kará­mok, a túrókészítéshez szük­séges felszerelések, sőt juhok fejőséhez szolgáló gépek is. így állandóan javulnak a fel­tételek a korszerű juhtenyész­tés jövedelmezőségének javítá­sához. Az állam ilyenirányú se­gítsége jelentős mértékben hozzájárul a juhtenyésztés iránti érdeklődés felújításához a nagyüzemekben és a kiste­­nyészetekben egyaránt. Főleg a kistenyésztők hely­zetéből kiindulva szeretnénk elmondani, hogy egyéb gazda­sági kisállatokon kívül juhot is előnyösen nevelhetnek. Le­geltetésükre a kertek füve, vagy olcsón bérelt lejtők, ár­kok, töltések, tarlók növény­zete használható fel. Ha kertben nem legeltethe­tünk, úgy a juhok őrzését leg­jobb eg? állatokat kedvelő nyugdíjasra bízni. Hogy érde­mes legyen kijárnia, több kis­tenyésztő juhait őrizheti. A te­nyésztő juhsajtot, brinzát, os­­tyepkát, füstölt tömlotúrót, pa­­renyicát, vagyis szalagsajtot, jogurtot, zsendicét stb. készít­het a tejből. A hegyi körzetekben, ahol megfelelő legelő áll rendelke­zésre, nyári szállásokba lehet tömöríteni a juhokat és ezeket tapasztalt juhászra bízni. V Szakembereink a kistenyész­tők juhalnak tenyésztését úgy tanácsolják irányítani, hogy az ivarzás két éven belül három­szor menjen végbe. Ennek elő­feltétele az állatok jó erőnléte és hogy a jerkebárányokat már másfél éves korukban páraz­tassák. A Csehszlovák Kisállat­tenyésztők Szövetségébe tömö­rült tenyésztők juhaik berreg­­tetésére kizárólag törzsköny­vezett és elismert tenyészkost alkalmaznak, amelyet az ille­tékes járási tenyészállat nyil­vántartó központ szerez be számukra. Amennyiben a tenyésztő az előállított gyapjút nem hasz­nálja fel családja saját szük­ségleteire, úgy mosatlan álla­potban az illetékes járási me­zőgazdasági felvásárló és el­látó vállalatnak adhatja el. Ezzel kapcsolatban lenne néhány figyelmeztető szavunk. A juhok helyes takarmányozá­sán kívül arra kell ügyelnünk, nehogy a bundájukba tisztáta­­lanság, por, piszok, apró takar­mány vagy szalmatörmelék jusson. A gyapjúnyírást vigyáz­va végezzük, mert a bundát nem szabad benyirkálni. Nyí­rás után a gyapjút annak szál­hossza szerint kell osztályozni és eszerint külön-külön csoma­golni, mert ellenértéké osztá­lyonként eltérő. Dietetikus bárányhúst a nö­vendékállat 80—120 napos ko­rában történő leölésével nye­rünk. Ha nagyobb húsmennyi­séghez és egyúttal gyapjúhoz kívánunk jutni, úgy a válasz­tott bárányt őszig neveljük. A levágás előtt két hónappal korlátozzuk mozgásukat és ki­egészítésként szemestakar­mányt etetünk. így 30—40 kg-os súlyt érünk el, ezenfelül gyapjúhoz jutunk. További termék a juhgerez­­na, amelyet a Nyersanyaggyűj­tő N. V. alkalmazottai vásárol­nak fel. A gereznák ára minő­ségi osztályuk szerint változik. Például egy kg száraz gerezna az első minőségi osztályban 55 korona értéket képvisel. Ha a tulajdonos továbhtenyésztés­­re vagy vágásra ad el juhot, akkor a gyapjú ellenében a következő felárra jogosult, az állat élősúly kilogrammjaként: Minőségi osztály Gyapjúhossz Kés I. 1,5 cm-ig 0,50 II. 3 cm-ig 2,— III. 3. cm feletti 4,— Ezeken kívül más juhtenyész­tésből eredő termékek is érté­kesíthetők, pl. a bél, a gyapjú­zsír, a köröm, a juhtrágya stb. Ha kezdő tenyésztő érdek­lődne a juhtartás iránt, úgy kívánságával forduljon a felvá­sárló vállalathoz. A juhtartás igen előnyös, s ha a tenyésztő a CSKSZ-nek tagja, külön ta­karmányjuttatásban is részesül. PROKES JOZEF, mérnök Kántor János érsekújvari tenyésztő udvarán szép ezüstfácán sétál KÖZGYŰLÉS A CSKSZ KB-ának ülését ez év június 25—26-ára hívták össze Prágába. Megbeszélésre kerül a szövetség tevékenysé­géről szőlő beszámoló, a könyvelési zárlatjelentés, valamint az 1965 évi gazdálkodás eredményeinek és az 1966 évi fejlesz­tési tervek jóváhagyása. Ezen kívül a közgyűlés foglalkozik a CSKSZ III. országos kongresszusának határozataiból követ­kező legfontosabb feladatokkal. Végül a közgyűlés jóváhagyja szövetségünk tárgyalási rendjét, a klubok szervezési előírásait, valamint a tagság kitüntetésének irányelveit. HÄZINYULAK KIÁLLÍTÁSA amelynek Trnaván történő megrendezéséről már olvasóinknak előzetesen hírt adtunk, a kiállítási bizottság döntése szerint ez év szeptember 3—5-e között valósul meg. A kiállítás külön expozíciőját képezi majd nagyobb mennyiségű angora nyúl, e háziállat szőréből készült termékek bemutatásával egyetem­ben. Részletesebb információt a Trnava II. helyi szervezetének titkára nyújt, kinek címe: Michal Kováő, Bulharská 6, Trnava. KÖTELEZ0 ASZTALI PONTOZÁS A CSKSZ Szlovákiai Választmányának házinyúltenyésztési szakbizottsága legutóbbi gyűlésen úgy határozott, hogy min­den olyan helyi szervezetnek, melynek nem áll lehetőségében kisállattenyésztést kiállítást rendeznie, asztali pontozást kell megszerveznie. E kötelességről ezúton értesítjük a helyi szer­vezeteket. A szakbizottság úgy döntött, hogy a jövőben teto­válni kizárólag olyan növendéknyulakat lehet, melyek szüleit kiértékelték. A takarmányjuttatás is csupán a tiszta vérvonalú, tetovált házinyulakra vehető át. Az asztali értékelés (ponto­zás) ugyanolyan érvényű, mint a kiállításon történő értékelés, ugyanis az asztali pontozást szintén szakértelemmel rendel­kező elismert bíráló végzi. Említésre méltó, hogy asztali pon­tozás alkalmával a helyi szervezetnek nincsen gondja és ki­adása a kiállító ketrecek beszerzésével kapcsolatban, csupán a bíráló honoráriumának és utazási költségeinek kiegyenlíté­séről kell gondoskodnia. A tenyésztő a bírálat helyén azonnal megkapja az értékelési ívet és így megismeri állatainak tenyész­­értékét. Magyarországi nyúltenyésztők együttműködéséről szervezetünk tagjaival, tárgyalt a folyó év június 15-én ülésező nyúl tenyésztési szakbizottság Bratislavában. Ezt az illetékes vezető dolgozók közötti levélváltás előzte meg. -m-Kéménden, Iván Istvánék portáján kistermetű japán kakas és tyúk díszíti a megszokott környezetet (Foto: Kucsera Sz.J • $-■Á

Next

/
Thumbnails
Contents