Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-18 / 24. szám

Itthon történt... Az elmúlt hét nap ugyancsak bő­velkedett kiállításokban, emellett több belpolitikai esemény zajlott le, amelyekből a fontosság szempontjá­ból néhányat megemlítünk. Elsősor­ban kezdjük a kiállításokkal. 550 ezren nézték meg a Brno 66 kiállítást A legfrissebb Jelentések szerint az Ostrava 66 kiállítás Is sikeres, hisz hét nap alatt 150 ezren nézték meg és 15 millió értékű áru talált gazdát. A bratislavai Téli Stadionban sokan megtekintették a Balkancar bolgár vállalat targonca és emelőgép-kiállí­tását. A látogatók figyelmét főleg a gépek mozgékonysága kötötte le, ami lehetővé teszi, hogy különböző rak­tárakban dolgozzanak. A vállalat már 68 országba szállít gépeket, Csehszlo­vákia idén 1875 db-t kap. A legnagyobb sikert a Brno 66 ki­állítás aratta, amely a közszükségleti cikkek eddigi legnagyobb szemléje volt. A termelőszövetkezetek és a he­lyi gazdálkodási üzemek mintegy 3 milliárd koronára kötöttek szerző­dést, tizenhat nap alatt 70 millió ko­rona értékű árut adtak el és 51 mil­lió értékű rendelést vettek fel. Megalakult a mezőgazdasági újságírók klubja A szlovákiai újságírók bratislavai értekezletén megalakult a mezőgaz­dasági újságírók klubja. Az elnöki tisztséggel Arnoét Bak elvtársat, a Pravda mezőgazdasági rovatának szerkesztőjét bízták meg. A klub máris munkába kezdett és Nyitrán szeptember 2—4-én nagyszabású ara­tási ünnepélyt szervez, amelyen a legjobb agronómusok, szövetkezeti elnökök, szemináriumon vesznek részt, majd különböző versenyekre kerül sor, a szövetkezetek között pe­dig 50 díjat sorsolnak ki. Az első díj egy Harvestore típusú silótorony. Az ünnepség nagyszabású díszfelvonu­lással fejeződik be. 1669 géppel több arat Vojáöek elvtárs, az SZLKP KB me­zőgazdasági osztályának vezetője az irányítás tökéletesítéséről tájékoztat­ta az újságírókat. Ugyanezen az ér­tekezleten Erdélyi Szilveszter, a Köz­ponti Mezőgazdasági Gépellátó Válla­lat igazgatója az aratás előtti gépi felkészültségről, a gépjavításról és az alkatrész-ellátásról beszélt. Az elemzések szerint 1669 géppel több Indul az aratásba, ebből 719 az SZK 4-es kombájn. Bár lassan, de mégis Javul az alkatrész-ellátás. Amíg a múlt évben összesen 40 millió korona értékű alkatrészt kaptak a mezőgaz­dasági üzemek, idén fél év alatt már 53 millió értékűt. A Szovjetunió mér az egész évre szóló alkatrészt leszál­lította, de ezzel szemben lemarad a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária. Pedig főleg a kévekötő aratógépekhez lenne nagy szükség a gumival bevont hengerekre, ame­lyeket Bulgáriának kell leszállítania. Az értekezlet résztvevői arra a megállapításra Jutottak, hogy az elő­ző évhez képest az anyagi-technikai felkészültség Jóval magasabb színvo­nalú. Gjdonságok az adás-vételi kapcsolatokban Jaroslav Boudn^, a mezőgazdasági miniszter helyettese a Csehszlovák Távirati Iroda tudósítójának adott interjújában a mezőgazdasági és ipari üzemek új adás-vételi kapcsolatairól tájékoztatta a mezőgazdasági dolgozó­kat. A szocialista szektor — amint megemlítette — nyolcezer mezőgaz­dasági üzemet foglal magában és 16 ezer ipari partnerrel kereskedik. A helyettes taglalta, hogy a műtrá gya, fűrészelt áruk, és teherautók kiutalása továbbra is központilag tör­ténik majd, de a többi árut a szö­vetkezetek szabadon, nagykereskedel­mi áron vásárolhatják. Feltételezik, hogy a kisebb mezőgazdasági üzemek műtrágyát, gépeket társulva rendelik meg. A Jövőben a mezőgazdasági gépe­ket a szövetkezetek és állami gazda­ságok teljesen az önkéntesség alap­ján vásárolhatják, mégpedig minőség szerint. A mezőgazdasági gépeket há­rom minőségi csoportba sorolják, amelyekből tetszés szerint válogathat a vásárló. A mezőgazdasági termékek eladá­sában is lényeges változás lesz. A termék minőségét a mezőgazdasági üzem szabja meg és áruját eladhatja a felvásárló szerveknek, az élelmi­szeriparnak és a fogyasztási szövet­kezeteknek. Csak a gabonaféléket, olajosokat és burgonyát köteles el­adni továbra is a felvásárló szervek­nek. A helyi gazdálkodási üzemek túlteljesítették tervüket A Szlovák Nemzeti Tanács köz­szolgáltatási bizottsága az első négy hónapi eredményt értékelve megálla­pította, hogy a helyi gazdálkodási üzemek 14 százalékkal, a közszolgál­tatási üzemek pedig 16 százalékkal teljesítették túl tervüket. Bár a nye­reség emelkedett, de mutatkoznak egészségtelen Jelenségek is, sok he­lyen a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások rovására növelik az áruter­melést. A beszámolót élénk vita kö­vette és elhatározták, hogy a minő­séget tovább javítják. — b— Koloman Bod’a professzor a tudományok doktora MVDr. Koloman Boda professzor, az SZNT mezőgazdasági megbízottja az elmúlt napokban a „Kérődzők nitrogén anyagcseréjének egyes kér­dései — az ammóniák Jelentősége és szerepe szervezetükben“ című mun­kájáért elnyerte a tudományok dok­tora címet. A tudományos munka az ezen a téren folytatott kísérleteket gazdagít­ja, különösen az állategészségügy terén. A munka befejező része nagy­­jelentőségű a mezőgazdasági gyakor­lat szempontjából Is, különösen az állattenyésztésben. Remélhető, hogy a közeljövőben egyre több szakember Ismerkedik meg ezzel a tudományos munkával és az ismereteket a gya­korlatban hasznosítja. A mű lényege­sen hozzájárul a kérődző állatok effektiv, gazdaságosabb takarmányo­zásához. Eredményesen termel az ipar Az ipari vállalatok április végéig szlovákiai méretben mintegy 300 mil­lió koronával teljesítették túl nyers­jövedelmüket. Lényegesen csökkent az önköltség, emelkedett a tiszta be­vétel és sok nyersanyagot takarítot­tak meg az üzemek. A munka terme­lékenység az első négy hónapban 2,4 százalékkal növekedett, a dolgozók bére pedig 1,8 százalékkal. Az em­lített idő alatt 29 ezer új dolgóíó lépett munkába Szlovákia ipari üze­meiben. Földgáz-robbanás Kelet-Szlovákiában A Kelet-Szlovákiai Síkságon Pálin község közelében az elmúlt szomba­ton a kőolajbányák michalovcei üze­mének hat dolgozóját földgáz-robba­nás sújtotta. A sebesülteket súlyos égési sebekkel külön repülőgépen az ostravai kórházba szállították. Már az első napokban belehalt sebeibe a 43 éves Struka Kálmán és a 31 éves Tüdős József. A többi négy beteget az Ostrava! különleges kórház orvosai fleboklí­­zissel kezelik, a betegek ereibe csö­veken át juttatják a gyógyszereket. FÉI BVVBI az irányítás tökéletesítése BlŐtt A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok vezetői Bratislavában az irá­nyítás tökéletesítéséről vitatkoztak. A főbeszámolót Tibor Bohdanovsky, a mezőgazdasági megbízott első he­lyettese tartotta. Többek között fog­lalkozott az időszerű munkákkal, az aratásra való felkészüléssel, a mező­­gazdasági beruházásokkal, az állat­­tenyésztés fejlődésével és az irányí­tás tökéletesítésének előkészületeivel. Lassan halad a kombájnok javítása A takarmánybegyüjtést két héttel előbb kezdtük mint más években, de az ütem mégsem kielégítő. Ezért a helyi viszonyoknak megfelelően az egyes mezőgazdasági üzemek megíté­lésük szerint akordba is kiadhatják a takarmánybegyüjtési munkákat. A gépjavítás továbbra is kullog, főleg nagy a lemaradás a kombájnok javí­tásában. Pedig idén minden gépre szükség lesz, mert a gabona nagyra nőtt és sok a szalma; A kormány a gép- és traktorállomások rendelkezé­sére 200 tartalékkombájnt bocsájtott, amelyeket oda csoportosítanak, ahol a legnagyobb szükség lesz rájuk. A felsőbb szervek teljesen a szövetke­zetekre és állami gazdaságokra bíz­zák, hogy milyen módon gyűjtik-be gabonájukat. Tehát nem írják elő, hogy két- vagy hárommenetesen aras­sanak. Túl gyorsan csökken a sertésállomány Amint az a beszámolóból és a vitá­ból is kitűnt, az állattenyésztésben átestünk a 16 másik oldalára. A ser­tések száma például 19 500 darabbal csökkent. Ahhoz, hogy az utolsó ne­gyedévben és a Jövő év elején elég "ertéshúsunk legyen, újabb 10—15 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. június 18. ezer anyasertésre és 120 ezer malac­ra lenne szükségünk. A helyzetet sú­lyosbítja, hogy a malacelválasztás át­laga is csökkent. Persze nem minde­nütt. A dunaszerdahelyi járásban, — ahol a funkcionáriusok vigyáznak az arányos fejlődésre — az első negyed­évben 4,6 malacot választottak el anyakocánként és a sertésállomány sem csökkent. Csak bevált gépeket vásárolnak A beszámoló több Járást bírált, hogy nem teljesítették a gépvásárlási tervet. Ekörül parázs vita kerekedett. A végeredmény az lett, hogy a mező­­gazdaság még mindig nem azt kapja, amit kér. Rosszak a román pótkocsik, a lengyel vetőgépek és a keletnémet trágyaszórók. Ezzel szemben a bevált gépeket szívesen vásárolják a szövet­kezetek és állami gazdaságok. Kitűnt az is, hogy az adás—vételi kapcsola­tok terén még mindig nincs rend, nagyon sok a tennivaló. Sokszor Je­lentéktelen alkatrészek hiánya miatt milliós károk keletkeznek. Várkonyon például 3,5 millió koronás beruházás­sal öntözőberendezést létesítettek, de alkatrészhiány miatt nem használhat­ják. Sok öntözőberendzé§hez hiány­zik vízszivattyúzó pumpa. Ozsvald Fri­gyes, a Dunaszerdahelyi Járási Mező­­gazdasági Termelési Igazgatóság ve­zetője megemlítette, hogy a mezőgaz­dasági gépeket gyártó üzemek konk­rétan a lutíni Sigma még mindig nem tartja egyenlő partnernek a mezőgaz­daságot. Vízszivattyúzé pumpákat például a rendeléstől számítva csak 34 hónap múlva kaphatják meg a mezőgazdasági üzemek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a kérdéses gép már el is avult. A kelet-szlovákiai kerület funkcionáriusai szintén az öntözés problémáját boncolgatták. Megemlítették, hogy a Bodrogközben 36 milliós befektetéssel 3000 hektár földet túrtak össze a meliorációs üze­mek, de mivel a munkát nem fejez­ték be, ezért egy korona hasznot sem hozott. Az ökonómiai szempontokat figyelembe véve döntsenek a mezőgazdasági üzemek A gyűlést az egészséges nyílt vita jellemezte. A részvevők hangsúlyoz­ták, hogy a XIII. kongresszus szelle­mében mindent megtesznek az irá­nyítás tökéletesítéséért. A mezőgaz­dasági termelési igazgatóságok veze­tői a közeljövőben már konkrétan megkapják, hogy mit kell tenniük az irányítás tökéletesítésével kapcsolat­ban. A beszámolóban és a vitában is gyakran felvetődött az önkéntesség elve. Az egyik felszólaló kijelentette, hogy a Jövőben tízszer Is meggondol­ják, mit tegyenek. Nagyon helyes ez az álláspont. A mezőgazdasági üze­mek eddig bizony számtalan esetben csináltak olyan befektetéseket, ame­lyek nagyon kevés hasznot hoztak a közös gazdaságnak és a társadalom­nak is. Valahogy úgy festett a hely­zet, hogy ha valamelyik Járási funk­cionárius Javasolt valamit, a szövet­kezeti vezetők jóváhagyták, gondol­ván, ha a befektetés nem sikerül, nem az ő zsebük bánja meg. Az irányítás tökéletesítése után így nem lehet gondolkozni.. Minden vezető és vég­eredményben az egész szövetkezeti tagság felelős azért,' hogy mire for­dítják a koronát és mennyi hasznot hajt a közösnek. Ki hogy gazdálko­dik, úgy boldogul. Az állam pénze nem Csáky szalmája, és ha valahol elpazarolják, az egész társadalom megérzi. Az elkövetkező évben állami segítséget főleg azok a szövetkezetek kapnak, amelyek valamilyen termé­szeti katasztrófa következtében való­ban rászorulnak, mert eddig előfor­dultak olyan esetek is, hogy egyes helyeken a gazdálkodást elhanyagol­ták, arra számítva, hogy úgyis kap­nak az államtól pénzt és azt majd a munkaegységekre juttatják. Az értekezlet részvevői elhatároz­ták, hogy az irányítást minél előbb tökéletesítik és remélhetőleg Jó lesz az indulás, mert gazdag termés ígér­kezik, Bállá József Bár Köpöncei Lajos elvtársat betegsége miatt nyugdíjazták, még­is keveset üldögél otthonában. Gyakran betekint a nemzeti bizott­ság irodájába, nincs-e valami prob­léma, aminek megoldásában segít­hetne. Fáradhatatlanul dolgozik a helyi nemzeti bizottság tanácsában és példásan vezeti a szociális és egészségügyi szakbizottságot, mely­nek elnöke. De legszívesebben azt a munkát végzi, amelyet teljesen önként vállalt. Amikor erre terelődik a szó, fel­csillanó szemmel mondja: — Urbán elvtárs, a Lévai Járási Pártbizottság vezető titkára, felhí­vást intézett az idősebb kommu­nistákhoz, hogy az ifjúsággal ked­­veltessék meg a mezőgazdaságot. Szögei elvtárs, a HNB elnöke, Kö­teles János, az Ipolysági Tizenkét­­éves Iskola igazgatója és Szikszal Vilmos, a helyi EFSZ elnöke, en­gem szemelt ki erre a munkára. Vállaltam, mert hívott a párt. Ebben az utolsó mondatban ben­ne van Köpöncei elvtárs egész Jel­leme. A múltban sem habozott, amikor a pártfeladatok teljesítésé­ről volt szó. Most boldog, hogy a gyerekeknek beszélhet a mező­­gazdasági munkák fortélyairól. A munkaszünetekben olykor szó esik az Ipolyság környéki sztrájkokról és arról is, hogyan találkozott ő 18 éves korában a párttal. Idén kettős évfordulóra emlékezik. Az első a pártba való belépése, a má­sik az 1926-os viskújmajori sztrájk. A fiatal Köpöncei, Józsi bátyjá­ban látta a példaképet, akt izzig­­vérig kommunista vol^ és nemegy­szer összetűzött a csendőrökkel. Amikor egyszer csendőrök láto­gatták meg őket a lakásukon, a bátyja így szólt hozzá:.................... — Én fogom az egyik karos­széket, te a másikat. Ha kell, egy­szerre ütünk. Ilyen „készültség" többször is Az önkéntes pedagógus előfordult. A kemény összetűzések, harcok érlelték igazi kommunistá­vá. Bátyja mellett ott látta a le­gendás hírű Dolinszky Józsefet, Kovács Józsefet, Ondrejka Istvánt, Bartal Lajost és a többi ipolyviskl kommunistát. Bátyja a viskújmajo­ri tíznapos sztrájk idején négy sebet is kapott, mégsem hátrált egy lépést sem. A harc a létért folyt. Miután a bárói birtokot föloszlatták, az ú] gazdák a régi cselédeknek nem akartak fizetni. Emiatt 78 cseléd tette le a munkát és követelték az 1921 évi országos kollektív szerződés betartását. A sztrájk­­bizottság elnöke a pártalapító Kö­pöncei József lett. De akkoriban belekerült a pártvezetőségbe a fia­tal Lajos is. A cselédek érdeké­ben harcolt dr. Herz szenátor Lo­soncról és más vezetők is. Az ügy egész Prágáig került és a tizedik napon- nagy volt az öröm, amikor dr. Herz orvos-szenátor éjfél után egy órakor meghozta a hírt, hogy az új földbirtokosok, a kollektív szerződés alapján kötelesek 21 má­zsa gabonát kimérni a cselédek­nek. Az emlékezetes események óta már négy évtized telt el, de Kö­pöncei elvtárs azokkal együtt, akik a párt bölcsőjét ringatták, hű ma­radt a párthoz. A felszabadulás napjaiban Hoksza Jápos, Hoksza József és Hoksza István elvtársak­kal megalakították a pártszerve­zetet. Dolgozott a Járási nemzeti bizottságon is, ott ahol szükség volt rá. Az Ipolyságiak tiszta Jellemű, Jóindulatú embernek tartják és szívesen fordulnak hozzá, ha ügyes-bajos dolguk akad. A fiatal tanulók' példaképet látnak benne. Szeretik, mint a párt régi harco­sát és mint nevelőjüket. Szeretik, mert a sok buktató és harc után sem vesztette el fiatalos lendüle­tét, életerejét. Megtanulják tőle a föld szeretetét, a munka meg­becsülését. Alig egy órahosszat beszélget­tünk, de máris nyugtalan. Hívja a kötelesség, és az önként vállalt pedagógus munka. A helyi autó­busz ablakán keresztül látom, hogy délceg léptekkel megy a parkon keresztül és vagy tíz diáklány fog­ja körül. Gesztikulálva beszél ne­kik, azok pedig szívesen hallgat­ják önkéntes tanítójukat. -b-A Galántai Járásbíróság Tanácsa elé egy husznnkétéves fiatalembert vezettek be. Alacsony, aprótermetű, majdnem iskolásfiúnak látszó. Ott áll a bíróság előtt, arckifejezése nyu­godt, itt ott megigazítja hajfürtjeit. Monoton hangon beszél. Mintha meg­unta volna ismételni mindazt, amit eddig elkövetett. Alig fél éve, hogy megnősült. Ná­­chodon megismerkedett egy leánnyal és egyhónapi ismerettség után ösz­­szeházasodtak. A leánynak ugyan említette, hogy már volt büntetve, de Józsának ez nem szegte kedvét, Drevonában átkutatta a munkások kabátjait, de ezekben mindössze 30 koronát talált. Nagyobb szerencsével járt diószegi látogatása, ahol a szak­­szervezeti iskola egyik alkalmazott­jának, H. A.-nak kivette táskájából a pénztárcát és óráját. Még aznap visz­­szatért ide és az egyik pénztárcából 100 koronát vitt el. „Kultúrember“ létére belátogatott a trnavai színházba is. A ruhatárban csak a takarítónő kabátját találta s benne harminc koronát, ami szintén jól jött neki. Ottléte alkalmával nem kerülte el a Húsipari üzem épületét Hincs életcélja Eddig húsz lopás van a rovásán B A fogságban éhség­­sztrájkot kezdett ■ Elválás a rácsok mögött s bár nem ismerte jól a fiút, hozzá­ment. Nagy lakodalmat csaptak. Sze­reden laktak Józsa szüleinél, s a fia­talember munkába állt a galántai JÉV-nál. Dusek Jaroslav azok közül való, akik aránylag gyorsan rájönnek, hogy nem a munka az egyedüli for­rása a megélhetésnek. Eszerint csele­kedett. A munkahelyén nagynehezen megkereste az 500 koronát havonta, mert sokszor kimaradt. Inkább a „könnyebb" utat választotta. Bejárta egész Csehszlovákiát. Terve ugyan nem volt, de lopott mindenütt, ahol csak megfordult, és ahol lopni lehe­tett. Az egyik prágai szállóban egy szov­jet nővel ismerkedett meg és „barát­ság" Jeléül annak fényképezőgépét és több mint ezer korona készpénzét magához vette. Csavargás közben Ga­­lántán V. J. háza elé került. Kis ideig kémlelt, s megállapította, hogy a ház­ban senki sem tartózkodik, Munkához látott. Nem is kellett betörnie. A lakás­kulcsot az éléskamra ablakán találta. Csak két inget vitt el, és szomját az ott talált borovicskával öblítette le. Galántán betért a Járási Népegész­ségügyi Intézetbe, ahol az egyik iro­dában az asztalon száz koronát, egy öngyújtót és cigarettát talált. Magá­hoz vette és odébbállt. Szereden a sem, ahol S. F. lakásáról egy órát tulajdonított el. Trnaváról ismét Ga­­lántára utazott, ahol a Druzba szálló­ban a ruhatárból ellopta az egyik pincér 200 koronáját. Ezek az utak néhány liter pálinkát, órát, aranyláncokat, gyűrűket, női harisnyát, egy szőrmegaüért és kesz­tyűt hoztak a házhoz. Az utolsó ka­landja Bratislavában zajlott le, ahol „bekéredzkedett“ egy autóba és az ott lévő tranzisztoros rádiót akarta elvinni. Csakhngy az autó tulajdono­sa hosszabb hajsza után elcsípte őt és átadta a közbiztonsági szerveknek. Az ügyészség még aznap vizsgálati fogságba helyezte. Duáek Jaroslav öt hónapig járta így a világot. Nap mint nap részeg volt, ilyen állapotban járt haza is, felesé­géhez Haza egy fillért sem adott és a szülők, akik a fiatalokat eltartot­ták, egy szép napon „kuitasítotték lakásukból". Duáek Jaroslav éhség­­sztrájkot kezdett a börtönben, rövi­desen azonban észretért és evett. Tetteit nem tagadja. „A Szocialista Köztársaság nevé­ben ...“ — olvasta a bíró az ítéletet. Négy és fél évre ítélte a bíróság Du­­áeket. A „megbántam tettemet" he­lyett nyugodtan rágta körmeit a ta­nács előtt és figyelte az utcai forgal­mat. Felesége beadta a válókeresétet. (MK Kf)

Next

/
Thumbnails
Contents