Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-11 / 23. szám

LEVÉLHArITÓ a szőlő PERMETEZÉSÉHEZ A rajz egy olyan egyszerű megoldást szemléltet, amely lehetővé teszi a peronosz­­póra elleni tökéletes véde­kezést. A levélhárítót a kö­vetkezőképpen készítjük el: Háti permetezőgépek szú­rócsövére a szórófej alatt hnrokalakra meghajlított drót két végét összeíor­­rasztjuk úgy, hogy a karok hajlásszöge megegyezzék a szórófej szórási sugarával. Permetezés alkalmával a szórócsövet alulról felfelé vezetve, a drót felemeli a leveleket és ezáltal a per­­metanyag fokozottabb mér­tékben kerül a levél foná­kára, amely tudvalévőén a peronoszpóravédelem fő té­nyezője. A levelek feleme­lése a felszerelt karok se­gítségével megkönnyíti a fürtpermetezést is. A módszer ötletes és nagy jelentőségű. A harmadik permetezést, valamint a moly elleni aján­latos permetezéseket ezzel végezzük el. MŰANYAGOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Kuwaitban porózus mű­anyaggal töltött gödrökbe ültettek mintegy 6000 fát és bokrot a sivatag szélén. A műanyag felfogja és meg­tartja az összes nedvessé­get, nem engedi, hogy az eltávozzon a talajba, s így tulajdonképpen a humuszt helyettesíti. Ez lényegében a növénytermelés hidropon módszere, amelyet — azért, mert műanyag felhasználá­sával történik — „plasz­­t o p o n i á“-nak neveznek. A kuwaiti kísérlet igen jól sikerült, és így várható, hogy az eljárás hamarosan elterjed azokban az orszá­gokban, ahol kevés a csa­padék, és a talaj erősen vízáteresztő. KÖRTÖLTÉS — ELEKTRONIKÁVAL A szovjet borpincékben a tárolásra szolgáló bortartá­lyok töltését elektromos jel­zőberendezés ellenőrzi és szabályozza. A megengedett tötési szinten, valamint 20 cm-rel alatta egy-egy elek­tródot helyeznek el, míg egy harmadik elektródot a tartály aljába építenek be. Az elektródokat vezeték kö­ti össze a központi irányító táblával. Ha a szint eléri az alsó elektródot — minthogy a bor az elektromosságot vezeti —, az áramkör záró­dik. és hang- vagy fényjel­zés figyelmezteti a kezelőt. Ha pedig a felső határjel­zőt éri el, a szivattyút ki­kapcsolja. 1. JÚNIUSBAN a legnagyobb figyelmet a termőszőlő növény­­védelmére kell fordítanunk. A júniusi nagy melegek a pá­rás, esős időjárással párosulva kedvező környezetet biztosíta­nak a legveszélyesebb szőlő­betegség — a peronoszpóra ro­hamos fertőzésére. A peronoszpóra ellen a leg­fontosabb a virágzás előtti és utáni permetezés. Virágzás előtt a Novozir N 50 permetező­­szer 0,6 °/o-os oldatával perme­tezünk. A virágzás utáni per­metezést a Kuprikol 0,8 %-os oldatával, illetve 1 %-os bor­­dóilével végezhetjük. A fiatal fürtök védelmére Niroxyd po­­rozőszerrel is porozhatunk, X hektárra 30 kg mennyiség­ben. A további permetezést száraz időben 14, esős időben 8—10 naponként, illetve heten­ként végezzük réztartalmú permetezőszerrel, azaz 0,8—1 százalékos Kuprikollal, vagy pedig 1—1,5 %-os bordóilével. A lisztharmat a szőlő máso­dik veszélyes gombabetegsége. Ahol a lisztharmat évről évre megjelenik, ott idén is számít­hatunk kártételével, mert a rü­gyekben telel át. Ezeken a he­lyeken okvetlenül permetez­zünk, kéntartalmú szerekkel. Legalkalmasabb a Sulikol, vagy a Sulikol K, amelyet a Novo­­zír N 50, Illetve más réztartal­mú permetezőszerrel keverhe­tünk 0,75 %-os töménységben. A lisztharmat ellen Thiovit külföldi vegyszert is használ­hatunk a használati utasítás szerint. A Novozir N 50 és Su­likol K (Suilkol) kevertoldatú permetezés a takácsatkák ellen is jó hatású. Ha a szőlőnkben előfordul a szőlőmoly, illetve szőlőilonca, a következő permetezéssel vé­dekezhetünk kártétele ellen: permetezzünk 0,3 %-os Dykol oldattal, illetve 0,4 %-os Soldep oldattal, vagy pedig 0,2 %-os Fosfotion 50 készítmény olda­tával. A Dykplt keverhetjük Kukrikollal, Novozir N—50-el, Sultkollal. Bordóilével szintén keverhető, de itt szükséges az azonnali felhasználása, mert hamar bomlik. A Soldep kever-2. Nagyon fontos teendő a talajmunkák elvégzése is, tehát a kapálás, illetve a sarabolás. 3. A kötözést nem szabad elhanyagolni. Helyes kötözés­sel szellősebbé tesszük a szőlő környezetét, megvédjük az esetleges vihar-károktól, s ami nagyon fontos, a betegségek és a kártevők kevésbé támad­ják meg szőlőnket. A második kötözést a szőlővirágzás után végezzük. Virágzás alatt nem szabad kötözni, s főleg nem, ha harmat van. 4. Szőlő iskolákban legfonto­sabb teendők a kapálás, gyom­talanítás, és minden nagyobb eső után a barázdák földpor­­hanyítása. Az iskolában külö­nös gondot fektessünk a nö­vényvédelemre. Hetente perme­tezzünk 0,6 %-os Novozir N— 50-el, a peronoszpóra ellen. Szükség esetén a lisztharmat ellen az említett oldathoz ke­verhetünk Sulikol K-t, vagy Sulikolt 0,5 %-ban. Takácsatkák előfordulása esetén 0,2 %-os Fosfotion—50, vagy 0,07 %-os Akarition E—30 oldattal per­metezzünk. Ha nem védekeztünk a talaj­kártevők ellen az .iskolázás előtt (pajorok, drótférgek stb.), Nyerges szőlőmoly hernyója fiatal szőlőfürtön Nyerges szőlőmoly hető a Novozir N—50-el, ez a Fosfotion 50 keverhető a No­­vozin N—50-el, illetve a Suli­­kollal. 1. JÚNIUSBAN a harmadik fejtést végezzük el azoknál az újboroknál, amelyek a második fejtés után utóerjedtek, s újra kitisztultak. Fontos, hogy a bor a levegővel ne érintkezzék, tehát zárt fejtést végzünk, ügyeljünk arra; hogy a fejtés után a bor kifogástalan hordó­ba kerüljön. A hordót nem csepegő kénszelettel mérsékel­ten kénezzük be (1—2 g/hl). 2. A pincét rendszeresen szellőztetjük, főleg este, vagy reggel, nehogy felmelegedjen. A meleg pince elősegíti az ecetbaktériumok ténykedését. A tökéletesen nem kierjedt bo­roknál a meleg környezet elő­segítheti a tejsavas erjedést Is. 3. Fontos az állandó érzék­szervi vizsgálat. A borok fel­töltését is haladéktalanul vé­gezzük el, á levegő a nem fel­­töltött hordókban kedvező kör­nyezetet képez ki az élesztő­­gombák és az ecetbaktériumok számára. Nyerges szőlőmoly hernyójának kártétele fiatal szőlöfürtön próbáljuk meg a barázdát meg­öntözni Gamaryl 80 készít­mény 1 %-os oldatával, vagy pedig a szert por alakban a kitakart barázdába szórjuk, hektáronként 2,5—3 kg adag­ban. A Gamacid szintén meg­felel a kártevők fiatalabb stá­diumai ellen. 5. Oltványszőlők tőkehiányá­nak pótlására a zöldoltást vé­gezzük el. 5. Alanyszőlőkben hetente kötözzünk és a mellékhajtáso­kat kivagdosusk kb. 1 cm-re a tőtől. Ez később beszárad. Vi­gyázzunk, nehogy a mellékhaj­tásokat törjük, mert a vesszőt megsértjük s így értékéből ve­szít. — Figyelmeztetjük a szőlő­­termelőket, ha ismeretlen be­tegséggel, vagy kártevővel ta­lálkoznak szőlejükben, taná­csért a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézethez folyamodhat­nak. 4. Végezzük el a pince taka­rítását. Téglás pincékben erős seprővel súroljuk le a falakat. Falazott pincében a vakolatot bemeszeljük, a mészbe kékgá­­licot is teszünk. A padlózatot is tüzetesen kitisztítjuk, klóros mésszel és vízzel, illetve a föl­des pincéknél a földet 5 cm vastagságban kicseréljük. A hordók alatt a földet gyengén bespricceljük kékgálicos oldat­tal. A boroshordókat gyengén beolajozzuk lenolajjal. A vas­részeket letisztítjuk a rozsdá­tól és aszfaltos lakkal beken­jük. Üres hordókat és a pincét havonta egyszer rendszeresen kénezzük. A szüret még távol van. de már elkezdhetjük az előkészü­leteket. Főleg a nagyobb épít­kezési és kőműves munkákat, a hordók beszerzését a prések kijavítását, stb. G. V a n e k mérnök, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents