Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-11 / 23. szám

Kié a legjobban

gondozott házikert?

Ha valaki Skalice városába utazik a vasútállomásról a város központjába haladva gyönyörködve áll meg jozef Pilárik házikertje előtt. A szőlőkordonok példás telepítését látja maga előtt. Tulajdonosa bilszkén mutatja sokéves áldozatos munkájának eredményét.

amely nemcsak hasznos időtöltést Jelent számára, hanem szép bevételt Is biztosít és polgártársai megbecsülését is kivívta.

Tapasztalatait és tudását nem rejti véka alá. Szívesen megmagyarázza munkamódszereit.

A szőlőtőkéket 1X1 méteres ^távolságra ülteti egymástól. Az oltványok kivétel nélkül szülővárosa szelektált töveiből tevődnek össze. Túlnyomórészt kék frankos szőlőt termel. A telepítést követő második évben a 2 alsó szemet eltávolítja és efölött jobbra és balra 2—2 szemet s ezek fölött egy csúcsszemet hagy meg. Zöld állapotban a hajtásokat vlsszacsfpi: az oldalhajtásokat 60 cm-es, a csúcshajtást kb. 120 em-es hosszúsági állapotban. Tavaszszal azután — amint a mellékelt kép mutatja — az oldalhajtásokat kétszemes csapra a csúcshajtást pedig ötszemes csapra metszi vissza. A metszést minden évben megismétli. Amikor a kordon eléri a 2—

2,20 m-es hosszúságot, nem engedi tovább nyúlni, hanem a váz felett még további 3 huzalt feszít ki. Az alsóra a vezérhajtást hajlítja, hozzáköti és a szomszédos kordonig vízszintesen vezeti. Ennek hajtásszemeiből fejlődő hajtásokat a következő 2 felső huzalhoz köti. Legfelül éri el a legjobb és legbőségesebb termést Minden egyes szőlőtőke Jó termés esetén kb. 5 kg szőlőt hoz.

J. Pílárik a 15 éves függélyes kordonjaival.

A függélyes kordonokat 1956- ban telepítette. A várfal mellett a kék frankost, tökefejre metszette vissza és nagyon alacsony termést ért el. Ezért a tőkefejekhez 2,10 m magas csővázat szerkesztett, minden egyes tőkefejen 3 hajtást hagyott és 2 év alatt háromkaros kordont fejlesztett. Az első kart a földtől 30 cm-re vezette, a másodikat és a harmadikat pedig 60—60 cm-es távolságra egymástól. így minden egyes kar hajtásokat növesztett 60 cm-es hosszúságig és ezeket zöld állapotban visszacslpi.

A trágyázást rendszeresen komposzttal végzi, amelyet sajátmaga készít, vagy pedig erre a célra érett istállótrágyát használ. Minden szőlőtőkéhez 2 villa trágyát tesz. A növényvédelmet lelkiismeretesen végzi. Az első permetezést rügyfakadáskor, majd 14 napos időközökben, virágzás előtt majd közvetlenül virágzás után és a nyár folyamán időjárás és szükség szerint 3—6-szor. A metszést rendszerint ősszel, lombhullás után végzi el. így a seb beszárad és ő Is Időt takarít meg tavasszal más munkák elvégzésére.

Pilárik elvtárs példája szerint rekordtermést érhetünk el. Természetesen csakis akkor, ha munkánkat gondosan végezzük el, nagy adagokkal trágyázunk, a növényvédelmet nem mulasztjuk el és aránylag nagy befektetést fordítunk a huzalok kiépítésére. Kertészkedőink azonban szívesen áldoznak a jó ügy érdekében, ha a befektetés ilyen búsásan megtérül.

D. Hudec

Június a gyümölcstermesztésben

A fiatal gyümölcsfák júniusban gyorsan fejlődnek s ezért elsősorban a koronaalakításra fordítjuk a legnagyobb figyelmet. A hajtásokat visszacsípjük, a fölösleges hajtásokat pedig eltávolítjuk. A korona belseje felé fejlődő hajtások fejlődését jókori kurtítással fékezzük, hogy a korona ne legyen túlságosan sűrű. Hozzálátunk a fiatal kajszibarack- és őszibarackfák metszéséhez, amellyel biztosítjuk a korai termőre fordulást. A kajszibarack fákat úgy metszszük, hogy az oldalhajtásokat visszakurtítjuk és a vezérágakat érintetlenül hagyjuk. Ezzel a kurtítással egy éves előnyt szerzünk, mivel a visszakurtított oldalhajtások elágazódnak és a másodrendű hajtásokn vlrágrügyek képződnek. Az őszibarack fő oldalhajtásait visszacslpjük és a sűrű hajtásokat kiritkítjuk. Nem szabad elmulasztanunk a metszést és az alakfák (alma, körtet ágainak hajlftását sem. A fölösleges ágakat Idejében eltávolítjuk, legkésőbb akkor, amikor ceruzavastagságúak, mivel a későbbi metszés után nagy sebek maradnak vissza. A törzshajtásokat is eltávolítjuk.

A fák alatti talajt kézi kapálással vagy kistraktorral vontatott sarabolóval sávosan porhanyftjuk. Rendszeresen porhanyltjuk a köszméte, ribiszke- és málnabokrok talaját is. Gondosan eltávolítunk minden gyomnövényt, mivel a gymonövények a gyümölcsfáktól elvonják a talaj tápanyagait és a talajnedvességet.

A zöldtrágyázásra vetett növények közül júniusban a lóbabot részesítjük előnyben, mivel tapasztalataink szerint ez biztosítja a legmegbízhatóbb eredményeket. A lóbab magja nagy, mélyebbre bedolgozható, ahol jobb előfeltételek vannak arra, hogy nagyobb mennyiségű talajnedvességet talál, tehát kelése is jobban biztosítva van. Aszály idején további fejlődéséhez is elegendő talajnedvességet nyerhet. A mézontófű, bükköny, repce stb., vetése kockázattal jár, mivel szárazság idején nem fejlődnek megfelelően és kevés szerves anyagot nyújtanak.

Ne feledkezzünk el a talaj tápanyagainak pótlásáról

sem. Főként nitrogéntrágyázással csökkenthetjük jelentős mértékben a júniusi gyümölcshullást.

Júniusban fenyeget a levéltetvek erős szaporodása. A levéltetvek elszívják a levelek és a fiatal hajtások nedvét s ennek következtében a levelek csavarodnak és a hajtások eltorzulnak. A levéltetvek ellen a Fosfotion vagy Arafosfotion készítmények 0,3—0,5 %-os töménységű oldatával végzett permetezéssel védekezünk (3—5 dl készítményt 100 1 vízre). Az említett készítmények hatása 21 napig tart, tehát a permetezést három hetenként ismételni kell és a permetanyag töménységét 0,3 %-ról fokozatosan 0,5 %ra növeljük. Hatékony az Intration 0,04 %-os töménységű oldata is, amelynek hatása 60 napig tart. (4 dl készítményt 1000 1 vízre). Ez a készítmény aznoban igen mér gező és ezért a permetezést csakis az erre hivatott, előzőleg orvosi felülvizsgálat alá vetett személyek végezhetik el.

További veszedelmes kártevő az almamoly és a szilvamoly, amely a gyümölcsférgességet okozza. A permetezés elhanyagolása esetén ez a kártevő elértéktelenítheti a termés 70—80 %-át is. A Dykol 0,4 %-os töménységű oldatával védekezünk ellene. Az első permetezést a virágzás utáni negyedik héten kellett elvégezni, a második permetezést két héttel az első permetezés után. A további permetezéseket három hetenként ismételjük.

Ezeket a permetezéseket (a tetvek és a molyok ellen) rendszerint egyszerre végezzük el, mivel az említett készítmények keverhetők, tehát a Fosfotiont a Dykollal kever jük, amelyhez még hozzáadhatjuk a 0,6 %-os töménységű Novozír N oldatot vagy a Sulikol 0,7 %-os, esetleg a Sulfa 1 %-os gombabetegségek elleni oldatát.

Júniusban szüreteljük a cseresznyét. Ismételten figyelmeztetünk arra, hogy a cseresznyelégy elleni utolsó permetezést legkésőbb a szüretelés előtt 10 nappal végezhetjük el Sóidét készítménnyel. A cseresznyelégy a meggyet nem támadja s ezért nincs szükség annak permetezésére.

Andrej Berdák mérnök. Gyümölcsnemesítő Állomás, Prievidza