Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-11 / 23. szám

Kié a legjobban gondozott házikert? Ha valaki Skalice városába utazik a vasútállomásról a vá­ros központjába haladva gyö­nyörködve áll meg jozef Pilá­­rik házikertje előtt. A szőlő­kordonok példás telepítését látja maga előtt. Tulajdonosa bilszkén mutatja sokéves áldo­zatos munkájának eredményét. amely nemcsak hasznos idő­töltést Jelent számára, hanem szép bevételt Is biztosít és pol­gártársai megbecsülését is ki­vívta. Tapasztalatait és tudását nem rejti véka alá. Szívesen megmagyarázza munkamódsze­reit. A szőlőtőkéket 1X1 méteres ^távolságra ülteti egymástól. Az oltványok kivétel nélkül szülő­városa szelektált töveiből te­vődnek össze. Túlnyomórészt kék frankos szőlőt termel. A telepítést követő második év­ben a 2 alsó szemet eltávolítja és efölött jobbra és balra 2—2 szemet s ezek fölött egy csúcs­szemet hagy meg. Zöld álla­potban a hajtásokat vlsszacsf­­pi: az oldalhajtásokat 60 cm-es, a csúcshajtást kb. 120 em-es hosszúsági állapotban. Tavasz­­szal azután — amint a mellé­kelt kép mutatja — az oldal­hajtásokat kétszemes csapra a csúcshajtást pedig ötszemes csapra metszi vissza. A met­szést minden évben megismét­li. Amikor a kordon eléri a 2— 2,20 m-es hosszúságot, nem en­gedi tovább nyúlni, hanem a váz felett még további 3 huzalt feszít ki. Az alsóra a vezér­hajtást hajlítja, hozzáköti és a szomszédos kordonig vízszinte­sen vezeti. Ennek hajtássze­meiből fejlődő hajtásokat a következő 2 felső huzalhoz köti. Legfelül éri el a legjobb és legbőségesebb termést Min­den egyes szőlőtőke Jó termés esetén kb. 5 kg szőlőt hoz. J. Pílárik a 15 éves függélyes kordonjaival. A függélyes kordonokat 1956- ban telepítette. A várfal mel­lett a kék frankost, tökefejre metszette vissza és nagyon ala­csony termést ért el. Ezért a tőkefejekhez 2,10 m magas csővázat szerkesztett, minden egyes tőkefejen 3 hajtást ha­gyott és 2 év alatt háromkaros kordont fejlesztett. Az első kart a földtől 30 cm-re vezet­te, a másodikat és a harmadi­kat pedig 60—60 cm-es távol­ságra egymástól. így minden egyes kar hajtásokat növesz­tett 60 cm-es hosszúságig és ezeket zöld állapotban vissza­­cslpi. A trágyázást rendszeresen komposzttal végzi, amelyet sa­játmaga készít, vagy pedig erre a célra érett istállótrágyát használ. Minden szőlőtőkéhez 2 villa trágyát tesz. A növény­védelmet lelkiismeretesen vég­zi. Az első permetezést rügy­­fakadáskor, majd 14 napos időközökben, virágzás előtt majd közvetlenül virágzás után és a nyár folyamán időjárás és szükség szerint 3—6-szor. A metszést rendszerint ősszel, lombhullás után végzi el. így a seb beszárad és ő Is Időt ta­karít meg tavasszal más mun­kák elvégzésére. Pilárik elvtárs példája sze­rint rekordtermést érhetünk el. Természetesen csakis akkor, ha munkánkat gondosan végezzük el, nagy adagokkal trágyázunk, a növényvédelmet nem mu­lasztjuk el és aránylag nagy befektetést fordítunk a huza­lok kiépítésére. Kertészkedőink azonban szívesen áldoznak a jó ügy érdekében, ha a befek­tetés ilyen búsásan megtérül. D. Hudec Június a gyümölcstermesztésben A fiatal gyümölcsfák júniusban gyorsan fejlődnek s ezért elsősorban a koronaalakításra fordítjuk a legnagyobb fi­gyelmet. A hajtásokat visszacsípjük, a fölösleges hajtáso­kat pedig eltávolítjuk. A korona belseje felé fejlődő hajtá­sok fejlődését jókori kurtítással fékezzük, hogy a korona ne legyen túlságosan sűrű. Hozzálátunk a fiatal kajszi­­barack- és őszibarackfák metszéséhez, amellyel biztosítjuk a korai termőre fordulást. A kajszibarack fákat úgy metsz­­szük, hogy az oldalhajtásokat visszakurtítjuk és a vezér­ágakat érintetlenül hagyjuk. Ezzel a kurtítással egy éves előnyt szerzünk, mivel a visszakurtított oldalhajtások el­ágazódnak és a másodrendű hajtásokn vlrágrügyek kép­ződnek. Az őszibarack fő oldalhajtásait visszacslpjük és a sűrű hajtásokat kiritkítjuk. Nem szabad elmulasztanunk a metszést és az alakfák (alma, körtet ágainak hajlftását sem. A fölösleges ágakat Idejében eltávolítjuk, legkésőbb akkor, amikor ceruzavastagságúak, mivel a későbbi met­szés után nagy sebek maradnak vissza. A törzshajtásokat is eltávolítjuk. A fák alatti talajt kézi kapálással vagy kistraktorral vontatott sarabolóval sávosan porhanyftjuk. Rendszeresen porhanyltjuk a köszméte, ribiszke- és málnabokrok talaját is. Gondosan eltávolítunk minden gyomnövényt, mivel a gymo­­növények a gyümölcsfáktól elvonják a talaj tápanyagait és a talajnedvességet. A zöldtrágyázásra vetett növények közül júniusban a ló­babot részesítjük előnyben, mivel tapasztalataink szerint ez biztosítja a legmegbízhatóbb eredményeket. A lóbab magja nagy, mélyebbre bedolgozható, ahol jobb előfeltéte­lek vannak arra, hogy nagyobb mennyiségű talajnedvessé­get talál, tehát kelése is jobban biztosítva van. Aszály idején további fejlődéséhez is elegendő talajnedvességet nyerhet. A mézontófű, bükköny, repce stb., vetése kocká­zattal jár, mivel szárazság idején nem fejlődnek megfele­lően és kevés szerves anyagot nyújtanak. Ne feledkezzünk el a talaj tápanyagainak pótlásáról sem. Főként nitrogéntrágyázással csökkenthetjük jelentős mértékben a júniusi gyümölcshullást. Júniusban fenyeget a levéltetvek erős szaporodása. A le­véltetvek elszívják a levelek és a fiatal hajtások nedvét s ennek következtében a levelek csavarodnak és a hajtá­sok eltorzulnak. A levéltetvek ellen a Fosfotion vagy Ara­­fosfotion készítmények 0,3—0,5 %-os töménységű oldatával végzett permetezéssel védekezünk (3—5 dl készítményt 100 1 vízre). Az említett készítmények hatása 21 napig tart, tehát a permetezést három hetenként ismételni kell és a permetanyag töménységét 0,3 %-ról fokozatosan 0,5 %­­ra növeljük. Hatékony az Intration 0,04 %-os töménységű oldata is, amelynek hatása 60 napig tart. (4 dl készít­ményt 1000 1 vízre). Ez a készítmény aznoban igen mér gező és ezért a permetezést csakis az erre hivatott, előző­leg orvosi felülvizsgálat alá vetett személyek végezhetik el. További veszedelmes kártevő az almamoly és a szilva­moly, amely a gyümölcsférgességet okozza. A permetezés elhanyagolása esetén ez a kártevő elértéktelenítheti a ter­més 70—80 %-át is. A Dykol 0,4 %-os töménységű oldatával védekezünk ellene. Az első permetezést a virágzás utáni negyedik héten kellett elvégezni, a második permetezést két héttel az első permetezés után. A további permetezé­seket három hetenként ismételjük. Ezeket a permetezéseket (a tetvek és a molyok ellen) rendszerint egyszerre végezzük el, mivel az említett készít­mények keverhetők, tehát a Fosfotiont a Dykollal kever jük, amelyhez még hozzáadhatjuk a 0,6 %-os töménységű Novozír N oldatot vagy a Sulikol 0,7 %-os, esetleg a Sulfa 1 %-os gombabetegségek elleni oldatát. Júniusban szüreteljük a cseresznyét. Ismételten figyel­meztetünk arra, hogy a cseresznyelégy elleni utolsó per­metezést legkésőbb a szüretelés előtt 10 nappal végezhetjük el Sóidét készítménnyel. A cseresznyelégy a meggyet nem támadja s ezért nincs szükség annak permetezésére. Andrej Berdák mérnök. Gyümölcsnemesítő Állomás, Prievidza

Next

/
Thumbnails
Contents