Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-11 / 23. szám

Levelekre válaszunk KÉRDÉS: Szőlölugasom egy évesnél idősebb )ás részén az itl mellékelt élösdi ezrei van­­nak a háncs alatt. Ha a kemény pajzsot elnyomom nyálkaszerű váladék jön ki belőle, poloska nagyságra nő és akkor fehér daraliszt szerű por van benne. Mi ez? Es hogyan védekezzek ellene? Másik kérdésem: mi az oka, hogy a főtt tojás héja nem válik el? (Pathó Béla, Muzsla) VÁLASZ: A mellékelt minta és leírás szerint megállapított tűk, hogy az ön lugasszőlőjét ben az Akáefapajzstetű f( Puklica slivková, Eulecanium corni) van jelen. Számos elő-: fordulása esetén a szőlőnedv szívásával meggyengítheti a tőkék életképességét, azért a következő védelmet ajánljuk: Ha kevesebb szőlőről van sző, érdemes a szőlőtőkét, il­­letve az öregebb hajtásokat erősszőrű kefével óvatosan let tisztítani, nehogy a fiatal haj­tásokban kárt tegyünk. Leg­fontosabb azonban a téli hóna­pokban való védekezés. Ekkor tüzetesen letisztítjuk a szőlő kérgét. Koratavasszal, amikor megindul a nedvkeringés a szőlőben, de még rügyezés előtt permetezzen 1,5 %-os Oleoakaritonnal, vagypedig egy százalékos Nitrosannal. Ez a permetoldat hatásos a többi kártevő áttelelő formája ellen Is. Metszés után a lemetszett vesszőket azonnal égesse el. Ami a másik kérdését illeti, ha a főtt tojást főzés után azonnal hideg vízbe meríti, ak­kor a héja könnyen leválik.-o-KÉRDÉS: Van két közönséges feketeszölöm. Tavaly éppen úgy, mint az idén már tavasz­­szal megsárgult. Fürt van raj­ta elég, de a levele sárga. Mit csináljak vele? (Hű olvasójuk) VÁLASZ: A leírás szerint a szőlő sárgaságáról (klorózisá­­ról) van szó. Ez a betegség a lombozat színváltozásában nyil­vánul meg. A klorózistól meg­támadott szőlő lombja fokozato­san veszti élénk zöld színét, eleinte sárgászöld lesz majd egészen elsárgul, színe a sár­gászöld és citromsárga között váltakozik, mert a klorofil sze­mek a levélsejtekben tönkre­mennek. A színeződés kezdet­ben a levélerek közt lép fel. A levélerek mentén legtovább marad meg a zöld szín, míg a levél szövete a szélétől kezdőd dőleg lassanként elhal és vé­gül az egész levél elszárad. Ha a betegség, mely rende­sen május vége felé szokott mutatkozni, az egész tőkére kiterjed, rövidízü, sárga levelű hatjásokat növeszt. A továb­biakban a tőke sok apró, dúsan elágazó, sárga hajtást hoz lét­re, elbokrosodik. A lombozat megbetegedésé­hek megfelelően a virágok is szenvednek, legnagyobb rész­ben lehullanak. Erősen megbe­tegedett tőkék fürtöt már egy­általán nem is hoznak. A klorotikus tőkék vesszője alig tartalmaz keményítőt, ez­zel kapcsolatban hiányosan is érik be, minek következménye, hogy télen részben elszárad és nem áll ellen a fagynak. A sárgaság jelensége általános táplálkozási zavarra mutat és e tekintetben főszerepet ked­vezőtlen talajviszonyok és kü­lönböző gyökérsérülések ját­szanak, és okait 5 csoportba oszthatjuk: Vashiány következ­tében létrejött sárgaság. Ned­vesség klorózis. Hideg klorózis. Mész klorózis. Öröklött kloró­zis. Általában a klorózist a talaj vashiányával szokták magya­rázni. Vashiány azonban a sző­lőnél úgyszólván alig fordul elő és a megbetegedés okának nem is tekinthető, mert a klo­­rotikus leveleken rendszerint több vas mutatható ki, mint az egészségesekben. Igen gyakran lép fel sárga­ság a nedves altalajú szőlők­ben, ahol megfelelő alagcsöve­­zéssel a felesleges víz elveze­tésével lehet a bajon segíteni. Hosszan tartó tavaszi hideg és esős időjárásnál is gyakran meghalványodnak a levelek, miután a klorofil újra fejlődé­séhez a hőmérséklet túlságos alacsony, meleg időjárás beáll­tával azonban magától megszű­nik. Fiatal ültetések gyakran megfigyelhető sárgulása a ta­laj hőhiányára vezethető visz­­sza, különösen ha korán volt kapálva. A talaj erős lazítása a víz felemelkedését és a hő behatolását megakadályozza. A klorózisnak ezt az alakját kí­sérletileg is elő lehet idézni. A klorózis leggyakrabban a túlsók meszet tartalmazó tala­jokon jelentkezik, ahol azon­ban nem annyira a talaj abszo­lút mésztartalma, hanem a mész finomsága és oldhatósága a döntő tényező. A klorózis okának kiderítése tehát pontos tőke- és talaj­­vizsgálat alapján lehetséges. VÉDEKEZÉS: Miután a kloró­zis mészdús talajban a gyökér­­romlásban leli magyarázatát és ez utóbbi a talaj víztartalma következtében beálló gyér gáz­csere és mész jelenléte miatt indul meg, a védekezésmód is ezekre van tekintettel. Túlned­­ves talaj víztelenítésére a so­rok közé húzott árkokba kő­szén salakot szoktak tenni. Bizonyos körülmények között a tőkéknek nyáron át való részleges kibontása is hasz­nál, mert így a felesleges ta­lajnedvesség könnyebben elpá­rolog. További szabály a csekély rigolozás és rövid vesszők ül­tetése. Az igen gyakran aján­lott mély rigolozás nehéz ta­lajban egészen célszerűtlen, miután a gyökerek az alsó talajrétegben szétterjednek és évek múlva, ha a talaj megüle­pedett, a nagy nedvesség miatt beálló rossz légcsere következ­tében elhalnak. A mészklorózisnak vasgálic­­cal való kezelése, ami azonban csak múló Javulást eredmé­nyez, a következő módon tör­ténhet: Leggyorsabb a hatás, ha nyáron minden tőke gyö­kérzetéhez, 5,1 10 %-os vas­gálic-oldatot öntünk. Kényel­mesebb a trágyázással együtt tőkénként 50—100 gr vasgáli­­cot is kiszórni. Különös súlyt kell helyezni oltvány szőlőknél az alany­fajta megválasztására, miután klorózis iránti érzékenységük rendkívül különböző és ügyelni kell arra, hogy meszes talajba csak olyan fajtát telepítsünk, melyek tapasztalat szerint jól tűrik a meszet. Ezért is kell a talajt telepítés előtt mésztarfa­­lomra mindig megvizsgáltatni. Van öröklött klorózis is. Is­meretes, hogy vannak növé­nyek, melyek ha hosszabb ideig kedvezőtlen viszonyok közt él­nek, degenerativ tulajdonságo­kat vesznek fel, amit aztán utódaik átörökölnek. Ez az öröklés különösen a dugványo­zás útján való szaporításnál mutatkozik. Szőlőnél néha elő­fordulnak olyan tőkék, melyek­nek hajtásaik ismeretlen okok­ból igen dúsan elágaznak. Ez a betegség el is múlhat, a dugvá­nyok azonban öröklik. A kloró­zis örökölhetősége kísérletileg is igazolva van.Ez magyarázza meg azt az jelenséget, hogy egészséges tőkék közt egyes klorotikus egyedek találhatók.-o-KÉRDÉS: Községünkben né­hányon gyümölcstermelő 'Cso­portot alakítottunk. Munkánk­ban nagy nehézséget okoz, hogy a permetezésre gyártott vegyszereken a használati uta­sítás cseh vagy szlovák nyelvű s ezért nem értjük. Kérnénk gyűjtsék össze táblázatban a nálunk kapható permetező anyagokat és tüntessék fel melyik milyen betegség vagy kártevő ellen hatékony. Ha le­hetne olyan „Permetezési nap­tár" formájában, keményebb papíron nyomtatva, hogy min­dig szem előtt lehessen. (Hagyó István, Zem. Oléaj VÁLASZ: Szakmellékletünk utolsó oldalán ismertetjük a magyar nyelven megjelent „Kertészkedők ábécéje“ című könyvet, amelyben ismertetik a nálunk kapható vegyszere­ket és azok alkalmazásának idejét és módját Ebben a könyvben a növényvédelmi ta­nácsokon kívül más, a gyü­­mölcsészeket és kertészeket érdeklő ismertetetéseket is ta­lálhatnak. A permetezési nap­tár külön nyomást kíván és megoldása műszaki nehézsé­gekbe ütközik. —o-KÉRDÉS: Próbáltam néhány darab szőlőtőkét beszerezni a növénynemesítö vállalatnál, de sajnos egyéneknek nem tud­nak eladni, csakis a kertészeti szövetség útján rendelhető meg. Kérem közöljék velem a kertészeti szövetség pontos cí­mét, mivel szerelnék a szövet­ség tagjainak sorába lépni. Továbbá kérném egy olyan ma­gyar nyelvű csehszlovák szak­lap címét, amely foglalkozik a szőlő- és gyümölcsfa termesz­téssel, borgazdasággal, virág­kertészettel, növényvédelem­mel stb. Szeretném megren­delni. (Majoros Győző, Gemerj VÁLASZ: Ceskoslov. Ovoci­nársky a Záhradkársky Sváz, Slovensky Vybor, Bratislava, Vysoká ul. Ha a szövetség tag­jává akar válni, akkor nem szükséges a bratislavai köz­ponthoz fordulni, hiszen min­den járásban van a szövetség­nek járási bizottsága. Az önök járási szaktanácsadójának címe a következő: Ladislav Kerekes, Rim. Sobota, Malinovského ul. 17. Ez az elvtárs készségesen tanácsot nyújt minden szövet­séget érintő és szakmai kér­désben. Jó lenne, ha Gömörben is megalakítanák a helyi alap­szervezetet, mivel a szövetke­zetbe tömörülő kertészkedők és gyümölcsészek tervszerű ül­tetőanyag, permetezőszer, trá­gya stb. ellátásban részesülnek a szövetségen keresztül. A ma­gyar nyelvű szaklap szerepét e mellékletünk tölti be. —o— KÉRDÉS: A tardoskeddi ker­tészkedők alapszervezetének már több mint 800 tagja van, akik több mint 350 hektár te­rületen kertészkednek. A haj­dani szérüskerteket változtat­ták virágzó kertekké, gyümöl­csösökké, Ilyen nagyarányú termelés esetén nagy gondot okoz a kitermelt konyhakerti növények és gyümölcs értéke­sítése. Az alapszervezet ezért közvetlen kapcsolatba lépett a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemekkel. Szerződést kötött velük meghatározott mennyi­ségű glümölcs- és zöldség át­adására vonatkozóan. Mivel az egyes feldolgozó üzemeknek a szerződésben feltüntetett meny­­nyiséget egyszerre kell átadni, tehát valakinek a termelőktől ezt a mennyiséget át kell ven­ni és az érte kapott pénzt a megfelelő arányban szét kell osztani, ez a munka egész em­bert kíván. Szabad-e az alap­szervezetnek az értékesítéssel kapcsolatos adminisztratív és szervező munkáért munkadíjat fizetni? VÁLASZ: Az értékesítéssel kapcsolatos munkát fel kell mérni és javaslatot kell beter­jeszteni a tagsági gyűlés elé. Az értékesítéssel kapcsolatos munkákat a tagsági gyűlés ál­tal Jóváhagyott feltételek alap­ján jutalmazni lehet, és ezt az összeget az értékesített árut termelő tagoktól a megfelelő részarányban kell levonni. —gir— GYÜMÖLCS • zöldség • virág 7

Next

/
Thumbnails
Contents