Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-11 / 23. szám

II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1966. JÚNIUS Fiatal gyümölcsfák A dunamenti árvíz gyümöl­csöseinkben is nagy kárt oko­zott. Ezerszámra pusztultak el fák tiatalon vagy életük teljé­ben. A károk pótlására nagy akció indult, és a tavasz folya­mán már sok fa került kiülte­tésre a legtöbbet szenvedett komáromi járásban is. Az a célunk, hogy az új tele­pítések minél hamarabb meg­erősödjenek és termőre fordul­janak. Ezt természetesen köz­vetlenül a termőhelyi viszo­nyok és a fajta sajátosságai befolyásolják, közvetve viszont olyan talajmfivelési-agrotechni­­kai eljárások, amelyek a fizio­lógiai fejlődést gyorsítják és lerövidítik a nemtermő fejlő­dési időszakot. Azonban ezeknél az eljárá­soknál ügyelnünk kell, ne­hogy egyoldalú trágyázással, a termőágak gyors kialakításá­val laza sejtállományú egye­­dek fejlődjenek, hiszen ez a fákat érzékenyebbé tenné úgy a kártevőkkel, mint az erős hőingadozással szemben. Az egészséges növekedés serkentése kapcsolatban áll a helyesen alkalmazott talajár­nyékolással, trágyázással, öntö­zéssel, a zöldmetszés alkalma­zásával és nem utolsó sorban a kapálással is. Ezek össze­hangolt és megfontolt alkal­mazása együttesen elősegítik a fák erőteljesebb fejlődését. Árnyékoljuk szerves hulladékkal a fiatal gyümölcsösök talaját A talajárnyékolás egyik fon­tossága a talajban összegyűlt csapadék veszteségének csök­kentése. Nemcsak a téli hóié és tavaszi esőzések vízmennyi­ségének megőrzéséhez szüksé­ges, de nagyban elősegíti a nyári záporok csapadékmeny­­nyiségének hasznosítását. Azon kívül enyhíti a napsugarak perzselő, taltjt túlzottan fel­melegítő hatását, meggátolja a talaj felszínének cserepesedé­sét. Az árnyékolás esetében itt nem az élő köztesként használt növényekről van szó, hanem elsősorban nádtörmelékre, tő­zegre, szalmára, törekre, kité­pett zöld gyomra stb. gondo­lunk, mert ezek nem akadá­lyozzák meg a talaj levegőzé­sét, maguk viszont nem páro­logtatják a hasznos vízmeny­­nységet, mint a köztesek. Ogy lenne helyes, ha a ta­lajárnyékolást a nagyüzemek az új telepítésekuél hasznosíta­nák, főleg a csapadékszegény és rossz víztároló talajokon. A felsoroltakon kívül még más mezőgazdasági szerves hulla­dék is alkalmazható, ha elég mennyiségben áll rendelkezé­sünkre. # 6. szám • ATARTALOMBÓLi % Az alvó szemzés és annak további keze­lése 0 Június a gyümölcs­termesztésben # Kié a legjobban gon­dozott házikert % Ahol a melegágy nem marad üresen # A meztelen csigák — zöldségkertjeink ko­moly kártevői 0 A szamóca szaporí­tása 0 A gyümölcshullás megfigyelése alapján gazdaságosabb a vé­dekezés • # Szőlészeknek 0 Iskolai micsurinkörök és kezdő kertészke­­dök . segítségére Folyékony trágya '(trágyalé) alkalmazása A facsemeték ültetéskor fejlődésének meggyorsítása rendszerint alaptrágyát is kap­nak: vagy komposztolt istálló­trágyát, vagy főiddel vegyített műtrágyát. A gyakorlati ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ezen kívül a trágyaoldat­tal való öntözés a vegetációs időszak folyamán nagyon elő­segíti a fiatal fák fejlődését. A trágyaoldatokat vagy szer­ves trágyából vagy műtrágyá­ból állítjuk elő. Első esetben friss marhatrágyát, ill., barom­fitrágyát alkalmazunk. Ezt az oldatot legjobb betonkádakban elkészíteni. A kádakban két­­három napig vízzel leöntve er­jesztjük a szervestrágyát, utá­na ezt az erős koncentrációt még vízzel hígítjuk felhaszná­lás előtt. Marhatrágya esetén a mennyiséghez még 8—10-szer annyi vizet vegyítünk. A ba­romfitrágyánál a nagy mennyi­ségű foszfor jobb értékesítése céljából IS—ZO-szoros hígítást alkalmazhatunk. Ezt a folyékony trágyalevet nyirkos talajra öntözzük a gyü­mölcsfák csurgójának körzeté­ben. Szárazság esetén még ez az oldat is perzselőleg hatna a gyökerekre, azért ilyenkor le­hetőség szerint előzőleg ön­tözzük meg a fák alatti terü­letet. Legcélszerűbb ezt a trá­gyázást eljárást eső után al­kalmazni. Műtrágyák esetében egy rész nitrogén és ugyananyi kálium, valamint két rész foszfor trá­gyából is készíthetünk ilyen oldatot. Fiatal ültetvények ese­tében 1—1,5 % -os töménységű oldatot készítünk trágyázásra. Ezt a trágyázási eljárást egy év folyamán 2—3 szór alkal­mazzuk. RügyTakadás előtt, terméskötődés idején, a har­madikat pedig a természetes gyümölcshullást kővető idő­szakban legalkalmasabb elvé­gezni. Utána már a vegetáció ideje alatt nem alkalmazzuk, mert az augusztusi vagy szep­tember eleji öntözés a hajtó­részek további burjánzását idézné elő, s mivel ezek tél be­álltáig már nem fásodnak meg kellően, fagykárt szenvedhet­nek. Fiatal fák öntözése A tavaszi ültetésű gyümölcs­fák vízigénye jóval nagyobb mint az őszi ültetésűeké. A te­(Folytatás a 2. oldalon.! KIÉ A LEGSZEBB HÄZIKERT? Ezen a címen e számunk­ban indítunk riportsorozatot, amely bemutatja az egyes községek és városok legügyesebb kertészkedöit, akik a rendelkezésükre álló talpalattnyi területet ésszerűen ki­használva valóságos paradicsomot teremtenek otthonuk körül. Ez a felvétel fozef Pilárik kertiéből mutat részletet. (Kruéinsky felvétele!

Next

/
Thumbnails
Contents