Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-04 / 22. szám
A BESEDA, kiadóvállalatunk képes hetilapja a múlt napokban Zillnán kulturális műsor keretében rendezte meg a Szlovákia mezőgazdaságában dolgozó lányok szépségversenyét. A „Miss Beseda 1966“ címet Uher Marika, a medzany-i EFSZ csinos agronómusa nyerte el. Foto: Vojtek elégedett Már "nagyon közeledett a Karácsony, a szeretet ünnepe, de a család tagjai még semmit sem vásároltak egymásnak. Valahogy annyira pénzszűkében voltak, hogy le Is mondtak már az ajándékokról. Am a gondos jeleség mégsem hagyta annyiban. El sem képzelheti, hogy kedves férje urát meg ne lepné valamivel. Pénze nem lévén, így hát átruccant a szomszédasszonyához és ktkölcsönzött tóié háromszáz koronát. Este, vacsora után, amikor egyedül maradt a férjével, megszólalt: ,Jtézd Fiacskám, közeledik az ünnep, nem tudtam neked semmit sem venni, de itt van háromszáz korona, vegyél valamit, amit kívánsz magadnak". Természetesen a meglepetés örömet varázsol1 a férj arcára. De alig félóra múlva benyitott éppen tanuló, serdülő lánya szobájába és atyai hangon szólt hozzá: „Kislányom, ünnep előtt állunk, nem volt időm számodra venni valamtt, talán nem ts tudtam volna alkalmas dolgot vásárolni neked, de adok háromszáz koronát, vegyél érte valami kedvedre valót’, Persze a lányka nagyon megörült a pénznek, hiszen ilyen ajándékban még sohasem volt része. Pár nap sem telt el, amikor a kislánynak eszébe jutott, szép lenne nagyapát valami kellemes meglepetésben részesíteni. Törte a fejét, mivel lephetné meg. Végre jó ötlete támadt. Amikor kettesben maradt az öregúrral, megsimogatta a kezét, föléje hajolt és így szólt: „Nagyapó, ha nem haragszol meg, az ünnepek alkalmából tárgyi ajándék helyett adok neked háromszáz koronát, vegyél érte valamtt, amit kívánsz magadnak Nagyapónak könnyes lett a szeme a meghatottságtól, megcsókolta unokáját. De aztán benne is ágaskodni kezdtek az érzelmek. Ha ö ilyen szép ajándékot kapott, akkor neki sem szabadna megfeledkezni egyetlen lányáról, a kislány mamájáról. De mit adjon neki? Rövidesen rájött. Mintha csak hallanánk, amint mondja: „Nézd lányom, számodra a legjobb ajándék a pénz. Nesze, itt van háromszáz korona, használd fel az ünnepekre. Nem, a történetnek még nincs végei Közvetlenül az ünnepek előtt a gondos feleség ismét kopogtatott a szomszédasszony ajtaján. Jóleső érzéssel, örömteljes arcktfejezéssel és kezében a háromszáz koronával lépett be: „Váratlanul egy kis pénzhez jutottam, s így elhoztam a háromszáz koronát, gondoltam, szükség lehet rá magúknál az ünnepekre". — Jaj, az isten áldja meg — hálálkodott a szomszédasszony — de jó, hogy elhozta, fúrta ts már az oldalamat, minek is adtam kölcsön, hiszen még semmit sem vásároltam az ünnepekre! Szóval így is lehet — hogy elégedett legyen mindenki. IVÁN, SÁNDOR A tüdőt, csontot, mirigyeket, sze^ met fertőző bacillussereg ellen veszik fel a küzdelmet napról napra a Dóin# Smokovec-1 szanatóriumban. Néhány hónapos csecsemőktől 15 éves korig küldik a zsolnai, eperjesi, pozsonypüspöki és más kórházak a kis ártatlanokat, iskolásokat, hogy 10—12 hónapos kezelés után egészségesen térjenek vissza szeretteik körébe. Neumann Róberttal, a tátrai szanatórium végtelen türelmű főorvosával járjuk az osztályokat. A barátságos arcú férfi szeretettel simogatja a buksi fejeket, szeme kutatóan siklik végig a gyerekeken. Ha nem fedez fel valami rendellenességet, megnyugszik a tekintete, vidámabb lesz a mosolya. — Gondolná, hogy betegek ezek a gyerekek? — néz rám kérdőn. Vizsgálom a pirospozsgás arcokat, s szó nélkül nemet intek. — A szülők sem gondolják. Csak ha valamilyen okból alaposan megvizsgálják csemetéiket, akkor döbbennek rá az igazságra. Ezért lenne még fontosabb a gyakoribb, rendszeres orvosi vizsgálat — teszi hozzá. — Csökkenő vagy emelkedő Irányzatú a megbetegedések száma? — Egyre kevesebb a fertőzött gyerek. Legjobban igazolja.ezt, hogy néhány évvel ezelőtt Szlovákiában még három hasonló szanatóriumban voltak a betegek elhelyezve. Ma már elegendő a mienk, sőt a szem- és mirtgvtuberkulózisban szenvedőket is az egész ország területéről ml gyógyítjuk. — Melyik kerületből van a legtöbb beteg? — A kelet-szlovákiaiból. Azt hiszem ez érthető. Nézze csak meg jobban őket, mennyi köztük a fekete, göndörhajú — mutat az önfeledten játszó gyerekekre. A betegek egynegyed része most is, máskor is cigány származású. A kalóriában koszt, egészségtelen lakás, s a nemtörődömség levét ezek a csöppségek isszák meg. — őket is látogatják a szülők? — Legtöbbjüket. De olyan is akad, akit itt felejtenek — szürkül el a hangja. — Néhányukat aztán gyermekotthonban kell elhelyezni. Még Jó, hogy kevés az ilyen szívtelen szülő... — Egy beteg napi kezelése mennyibe kerül? — Nyolcvan korona körül. — S valamennyien hazakerülnek? — Az utóbbi években nem kellett A Dolny Smokovec-i gyermekszanatórium Jó egészségben térnek haza szomorú tartalmú táviratot küldeni — mosolyog büszkén az orvos. —• S az iskolakötelesek oktatása? — Van egy tizennyolctanerős kilencéves iskolánk, ahol rendszeresen tanulnak a gyerekek. — És az nem megerőltető? — Semmi esetre. Délelőtt két óra tanulási idő, aztán két óra kötelező pihenés. Délután újból két órát ülnek a padokban. ☆ Az egyik helyiségben türelmetlenül várták az ebédet az óvodások. Kisváratva csörömpöltek a tányérok, az apróságok szürcsölték a húslevest. Igyekeztek, mert már a szájukban érezték a finom borsófőzelék, füstölthús ízét. Egy szöszt fiú kanalazta be elsőként a főzeléket. ízlett neki, mert repetáért tartotta a tányérját. Van olyan is, aki csak ímmel-émmal kanalaz. Ha az ápolónők ezt észreveszik, máris ott guggolnak az étvágytalan mellett. Alig hagyja el egy kedves szó az ajkukat, máris gyorsabban mozog a kanál, ürül a tányér. Kinn a tágas folyosón nyúlánk, csinosarcú fiú mélyed egy könyvbe. — Csak nem a Vlnnetout olvasod? — Dehogy — mosolyodott el — történelem órára készülök. — Különben hová valósi vagy? — Füleki — mutatkozott be Hegedűs Gyula. — A tüdővel van baj? — Nem, a légcsővel. — Régóta vagy már itt — Második hónapja. — Látogató? — Várom a szüléimét. ☆ A földszinti tágas helyiségben középkorú asszony várakozott türelmetlenül. Nem csoda, hiszen már oly régen nem látta leányát Ez a szanatórium rendje, s hathetenként csak egyszer kopogtathatnak a remegő anyai kezek. így kívánja az alattomos kór elleni küzdelem, a gyors felépülés. Végre nyílott az ajtó és egy csinos arcú kislány ugrott az anyja nyakába. — Nagyon vártalak — suttogta a „legkedvesebb“ fülébe. Marianöiová Ankát már közel egy éve kezelik. Most örömmel újságolja édesanyjának, hogy a főnővér azzal bíztatja, nemsokára hazamehet. Kedves, meghitt percek... De aztán jön a búcsúzás, s akaratlanul is elhomályosodnak a gyermekszemek ... Hiába sokoldalú a gondoskodás, kitűnő koszt, gyönyörű környezet, a szülők távozása, a hazavágyás könnyeket csal a gyermekszemekbe. Tóth Dezső A gyűszű Színes cérnák között, szép festett skatulyában lakott az ezüstszínű gyűszű. Nagyon ritkán háborgatták őkéimét. Csak ha Anyuka vagy Zsuzsi varrt, olyankor húzták az Ujjúkra. Egy reggel a gyűszű nagyon rossz hangulatban ébredt Morcos volt, senkivel sem beszélt. — Ml bajod, gyflszűcske? Miért vagy oly búskomor? — kérdezte gyengéden a rózsaszínű cérnaszál. — Unom már az egészetl — dünynyögte a gyűszű. — Itt a dobozban még csak hagyjári. De amikor a tűt kell szurkálnoml Az bizony nem a legkönnyebb, de nem Is mulatságos dolog. De nem áml Én bizony világgá megyek, megszököm Inneni — Azt hiszed, hogy másutt jobb lesz? — kérdezte a halványkék cérna. — A tű mindenütt tű, a gyűszű pedig gyűszű marad — gúnyolódott az olló. Azonban hiába beszéltek a gyűszűnek. Kiugrott a dobozból, kigurult a szobából, a kerten keresztül ki az útra és elgurult messze, ki az erdőbe. Ott szerencsésen megakadt egy fatuskóbán. Ideje is volt már, mert bizony elfáradt szegényke. Gondolta, megpihen kissé, kifújja magát, mielőtt tovább indulna. De nem pihenhetett sokáig. Megpillantotta egy kíváncsi szarka, s bizony nem sokat teketóriázott, hanem a csőrébe kapta és már repült is vele a fészkébe. — Nézzétek csak gyerekek, milyen szép, csillogó pohárkát hoztam nektek! — szajkózta boldogan Szarkamama. A fiókák nagyon megörültek. Mindegyik elsőnek akart inni az új pohárból. Szegény gyűszű pillanatok alatt olyan összebökdösött, horpadt lett, mint soha azelőtt. A kis szarkák végül is úgy összeverekedtek a pohárkán, hogy észre sem vették, amikor az kiesett a fészekből. De nem sokáig hevert a fűben. Csakhamar Jött egy szarvasbogár és alaposan szemügyre vette a gyűszűcskét. — Nicsak, milyen szép veder! De jó lesz benne majd vizet hordani — örült neki. Átkötötte a gyűszűt szalmaszállal, ráakasztotta a szarvára és vizet hordott benne a pocsolyából. A gyűszücske most sem volt elégedett "a sorsával. A víz zavaros volt, nehéz és hideg. A legszívesebben visszament volna a tiszta festett skatulyába. Ki is használta az első kedvező alkalmat. Amikor a szarvasbogár elaludt, fogta magát és visszagurult egészen a kertajtóig. Ott észrevette egy szorgalmas méhecske. Odahívta a társait s örömmel újságolta nekik, hogy talált egy gyönyörű ezüst csengettyűt. Rögvést nekiláttak és közös erővel felfüggesztették az egyik kaptárra, aztán bimbam-bom, elkongatták rajta a reggeli ébresztőt, mire a méhecskék munkába indultak. Egyszerre csak heves szél támadt, s a gyűszűt lefújta a földre. Ott is maradt, Az őszi eső áztatta, télen meg belepte a fehér hótakaró, így aludt egészen tavaszig. Amikor beköszöntőitek a melegebb napok és a hó elolvadt, Zsuzsika fogta magát és kiment a kertbe, hogy öszszegereblyézze a szemetet. Akorra a gyűszű már felébredt téli álmából, s ahogy meglátta Zsuzsit, gyorsan felugrott és ráakaszkodott a gereblye fogára. Zsuzsika mindjárt ráismert, bár egy kissé megrozsdásodott, meg horpadt is volt szegényke. Megtisztította, kiegyengette és visszatette a festett dobozba. Nagy volt a gyüszűoske öröme: milyen jó volt újra otthoni A tű, cérna és az olló örömmel üdvözölte gyűszűcskét. Dehogy is nevették kil Kíváncsian várták, mit mesél majd nekik átélt kalandjairól. (ford.: Vércse Miklós) Betűcsere-rejtvény Az alábbi szavakból — a betűk megfelelő átcsoportosításával — képezzetek más-más szavakat. Hogy mi legyen a képzendő sző, azt a könynyedség kedvéért minden szó után megjelöltük: RÖKA.....................(szőlő támasza) ORAN . , (folyó Olaszországban) KOS . ■ i . . . (számos) MOS , , ■ s (savanyú gyümölcs) DARA é . (város Erdélyben) Ha a helyesen összeállított új szavak kezdőbetűit sorrendben olvassátok, egy kelet-szlovákiai város nevét kapjátok. A SZABAD FÖLDMŰVES 20. számában közölt gyermek-rejtvény helyes megfejtése: ARMSTRONG. Könyvjutalmat kap: Gyurkovics József, Nagycsalomija, Rásl Éva, Hubovo. Mindenki figyelmébe! Azok között, akik új előfizetőket szereznek lapunknak, a Szabad Földművesnek, 1966. szeptember 15-én 10 jutalomtárgyat sorsolunk ki, egyenként 100 korona értékben. A sorsolásban az előfizetést igazoló összes bizonylatok részt vesznek. Tehát aki többet küld be, az nagyobb eséllyel pályázhat a jutalomdíjakra. Az ű] előfizetést igazoló alábbi bizonylatot hitelesíttesse a helyi postahivatalban és küldje meg szerkesztőségünknek! Z. SZÄMÜ BIZONYLAT Igazolom, hogy . .................... Község: hsz. , , , , a Szabad Földművesre..............előfizetőt szerzett. a póstahivatal bélyegzője és aláírás Legyen közös jelszavunk: MINDEN ELŐFIZETŐ LEGALÁBB EGY ÜJ ELŐFIZETŐT SZEREZ! Objednávací lístok - Megrendelőlap Zasielajte mi od najblizsieho fiísla Megrendelem a legközelebbi számtól kezdődően a öasopis SZABAD FÖLDMŰVES című lapot v poCte.........vytlackov (példányszámban) Na adresu — a következő címre: Dátum — Kelt podpis (peőlatka) aláírás (bélyegző) (Nehodtace Skrtnútl — A nem kívánt törlendői) Ízlik a főzelék
