Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-04 / 22. szám

A gazdaságfejlesztés ötéves terve

Az elkövetkező Időszakban a párt gazdaságpolitikájának főiránya konkretizálni és biztosítani a negyedik ötéves terv feladatait. Feltételezzük, hogy 1970-ig az 1965-Bs esztendőhöz mérten 17—18 százalékkal növelhetjük a személyi és 19—20 százalékkal a társadalmi fogyasztást. Az Ilyen arány elérése megkívánja a nemzeti Jövedelem 22—24 százalékos gyarapítását. Ezért rendkívül sürgősen meg kell szüntetnünk a termelési fogyasztás további növekedését és az ötéves tervben 22—23 százalékkal kell növelnünk a munkatermelékenységet. Ennek a fejlődésnek a súlypontja a jövőben is az ipar. Föltételezzük, hogy termelése 28—30 százalékkal gyarapodik. Többek között a gépipari termelést 1970 végéig mintegy 43 százalékkal fokozzuk. Fontos feladatok hárulnak az építőipari termelésre. Azzal számolunk, hogy az építési munkák terjedelme mintegy 24 százalékkal növekszik.

A tudományos és műszaki haladást szolgáló beruházások fősúlya — a népgazdaság strukturális változása közepette is — a gépiparra és az építőiparra esik. Ezek az alapvető strukturális változások szorosan összefüggnek a szovjet kőolaj kihasználásával és feldolgozásával, melynek szállítása 1970-ben eléri a 10 millió tonnát. A villamosítás a dleselesítés, valamint a vasúti közlekedés széleskörű műszaki és gazdasági átépítése lehetővé teszi a gőzvontatás korlátozását majdnem 10 százalékra.

gozőkat fogjuk támogatni, akik döntó módon befolyásolják a termelés eredményességét A jutalmazás nagysága a termelési költségektől Is jelentős mértékben függ. A következő években el kell érnünk, hogy lényegesen növeljük a beruházások gazdaságosságát, egyrészt az álló és forgóeszközök műszaki színvonalának növelésével, másrészt azok gazdaságos kihasználásával a mezőgazdasági üzemekben.

Tervünk, hogy a jövőben fokozatosan megszüntetjük a mezőgazdasági és ipari dolgozók élet- és munkakörülményei között ma még fennálló különbségeket. A mezőgazdasági dolgozóknak legkevesebb 70 ezer lakásegységet építünk szociális és egyéb Intézkedéssel segítjük őket.

A mezőgazdaság fejlődése településeink eddigi jellegének megváltozását is közvetlenül befolyásolja. E folyamat rendezésére a párt intézkedéseket fogadott el. Ezt természetesen' hosszúlejáratú folyamatnak tartja, ezért komoly hiba, ha a gyakorlatban meggondolatlan és egyoldalú Intézkedéseket tesznek, amelyek joggal váltják ki a kisebb falvak lakosságának kritikáját. Érthető, hogy a következő években a lakásépítésre és a közművesítésre fordított eszközöket elsősorban a nagyobb falvakra összpontosítjuk, olyanokra, amelyek egyegy vidék gazdasági társadalmi központját alkotják. Ez persze semmiképpen sem jelenti azt, hogy a kisebb falvakat kihalásra ítéljük, vagy nem engedjük meg, hogy az ottani lakosok családi házat építsenek.

A víz mind népgazdasági szempontból, mind a lakosság ellátása szempontjából egyre lényegesebb tényezővé válik. A vís jelentőségét és a vele való célszerű gazdálkodás szükségességét már a Vízgazdálkodás Központi Igazgatóságának létrehozásával is hangsúlyoztuk. Tény, hogy ma is kevés a vizünk, s a következő években még többre lesz szükségünk. Ezért sürgetően előtérbe lépnek azok a szükségszerű Intézkedések, amelyekkel a víz lehető leggazdaságosabb felhasználását szorgalmazzuk, Ilyenek a víztárolók építése és a víz alapvető tisztasága megjavításának érdekében hozott intézkedések.

Biztosítjuk az életszínvonal emelését

Következetesebben érvényre kell Juttatnunk a munka szerinti Jutalmazás alapelvét, valamint az életszínvonal valamenayi elemének harmonikus fejlődését. Tehát nemcsak a szükséglet növeléséről van szó, hanem a fokozatos minőségi változásokról, különösen az életkörnyezetben és a dolgozók életmódjában. Jelenleg elsősorban az anyagi érdekeltséget kell fokozni. Céltudatosan fel kell számolni az egyenlősdit és az illetékeseknek anyagilag kell viselniük a rossz és felelőtlen munka következményeit. A piacon és a szolgáltatásokban be kell tartani a helyes értékviszonyokat és az árszinteket úgy kell megállapítani, hogy azok kifejezzék a kínálat és kereslet változását, biztosítsák a szükséglet és a termelés közötti egészséges kapcsolatokat, éspedig az áru előállítására fordított társadalmilag szükséges munka megfelelő értékelése, valamint a tervezett árszint stabilizálása mellett. A közszükségleti cikkek gyártása és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat illetően támogatnunk kell a termelőszövetkezetek vállalkozását, amelyek a piac számára kisebb sorozatban gyárthatnak árut

A párt harcolni fog azért, hogy a társadalmi fogyasztásban a jövőben Is első helyen álljon a gyermekes családok támogatása. Erre a célra — különböző formákban — évente mintegy IS milliárd koronát fordítunk. Megfontoltan és fokozatosan a gyermekpótlékokban összpontosítjuk a gyermekes családok támogatásának egyes formáit. Távlatilag feltételezzük, hogy meghosszabbítjuk a fizetett szülési szabadságot.

Mérlegeljük, hogy a mélybányákban a nehéz munkát igényló és az egész« ségre káros munkahelyeken bevezet« jük az ötnapos, 40 órás munkahetet és a többi munkahelyeken a 42 órás munkahetet, természetesen azoknak a feltételeknek megfelelően, amelyeket a népgazdaság és egyes ágazatai fejlődése létrehoz.

Novotny elvtárs beszédének további részében hangsúlyozta, hogy megvan minden feltételünk a tudomány és technika fejlesztésére. Kiépítettük a mint« egy 130 ezer dolgozót foglalkoztató kutatási és fejlesztési munkahelyek széles hálózatát. De továbbra is fokozni kell a dolgozók szakképzettségét, mert egyes intézményekben még minden száz dolgozóra csupán egy vagy két tudományos szakképzettségű dolgozó jut.

Hangsúlyozta a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közötti szocialista viszony elmélyítését. Elítélte, hogy közös ügyünk kárára vannak az utóbbi Időkben nálunk egyes körökben» előforduló nacionalista jelenségek. A párt a jövőben Is határozottan

fellép a hasonló irányzatokkal szemben és szilárdan követi a csehek és szlovákok, a hazánkban élő magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű polgárok Internacionálts egységének, szolidaritásának és egységének útvonalát.

Részletesen foglalkozott a szocialista demokrácia elmélyítésével, a párt kulturális politikájával, a párt vezető szerepével és azzal a világméretű harccal, amely az imperializmus ellen a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyik. Megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt évek* ben tovább erősítettük testvéri együtt» működésünket a Szovjetunióval ée a

szocialista országokkal, tovább erősli tettük nemzetközi szolidaritásunkat a többi országok forradalmi erőivel. Sohasem feledjük el, hogy a forradalmi és haladó világmozgalom szerves részét alkotjuk, s ehhez közös szocialista demokratikus és békés érdekek fűznek bennünket.

Az üj gazdaság-irányítási rendszer bevezetése

Az új irányítás továbbfejlesztése kétségkívül hatással van a gazdasági fejlődés egészségessé tételére, de ez nem jön magától. Jelentős mértékben elterjedtek olyan helytelen elképzelések, hogy a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének bevezetésével már minden radikálisan megváltozik, hogy a vállalatok tetszés szerint meghatározhatják az árakat, hogy nagy legyen a nyereségük, hogy a bérek automatikusan növekedni fognak. Tudatosítanunk kell, hogy csak akkor számíthatunk sikerre, ha az irányítási szervek az új rendszer szellemének' megfelelő gazdaságpolitikát folytatnak, és ha minden irányítási fokon megalkuvás nélkül megoldják a nézeteltéréseket és konfliktusokat, amelyek az új irányítás érvényesítésével keletkeznek.

Például a tervkészítést és tervteljesítést kötekedések, túlhajtott követelések, tartalékok elkendőzése és hasonló módszerek kísérték sok éven keresztül, valamennyi irányítási fokon. Szokás lett ebből, amit nem olyan könnyű elhagyni, ami azonban ellenkezik a tökéletesített irányítási rendszer elveivel, gazdasági módszereivel és szabályaival. Teljes érvényesítésük a vállalatok munkaeredményétől függően pozitív, de negatív hatással lehet. Ezután már nem lesz ügy, mint eddig, hogy a rosszul gazdálkodó vállalatok eredményeit a jól gazdálkodóké rovására kiegyenlítik.

A nézeteltérések és ellentétek másik lehetséges forrása a dolgozók anyagi érdekeltségének következetes érvényesítése. A múltban nlvelllzációs irányzatok érvényesültek a munka díjazásában, most azonban nagyobb eltéréseket kell kialakítani az átlagbérekben személyenként, de a vállalatok és üzemek között is az elért eredmények, a munka bonyolultsága, minősége és fontossága szerint.

A saját eszközökből és hitelből történő beruházások finanszírozása növeli a vállalatok felelősségét, a beruházások hatékonyságáért. A nem hatékony és fölösleges beruházásoknak alacsonyabb vállalati jövedelem lesz a következménye. Azzal, hogy életbe lépett a termelői árak és a piaci árak közeledését szolgáló módszerek rendszere, a termelés fokozatosan a hazai és a külföldi piac nyomása alá kerül.

A tökéletesített irányítási rendszer gazdaságilag igazságosabb és így behatóbb vállalati anyagi érdekeltségi rendszerhez fűződik. Arról van szó, hogy a vállalatok valóban saját magukra dolgozzanak, hogy csak akkor érjenek el magasabb Jövedelmet, ha növelik a műszaki és gazdasági színvonalat, olcsóbban termelnek és tökéletesebb terméket kínálnak.

Az első lépést a vállalati érdekeltség új értelmezésének jegyében ebben az évben tettük meg, Eltávolítottuk a direktfv bérmutatókat és a mennyiségi tervmutatók teljesítése szerint történő béralapmerítést, és előre meghatározott szabályok érvényesülnek a vállalatok jövedelmének elosztásában, az állami költségvetés és a vállalatok között. Az eredmények azonban nem elégítenek ki bennünket, főleg az állami költségvetési befizetések rendszerét illetően, amely eddig tökéletlen,

Mivel ma még a korábbi irányítási rendszer számos eleme érvényesül, hem tűntek el a spekulációk sem a tervkészítés körül és olyan jelenségek, mint a tartalékok elkendőzése, a központi eszközök imitációs kikényszerítése és ehhez hasonlók, ami csökkenti a tervnek, mint az irányítás alapeszközének funkcióját. Nyilvánvaló tehát, hogy az új intézkedések deklarálása még nem biztosítéka a fordulatnak, s hogy az irányítás tartalmi változásainak helyes értelmezésében elmaradnak mind a központi szervek, mind a vállalatok. E problémák megoldása megköveteli, hogy tudományos irányítás érvényesüljön minden területen az államigazgatástól kezdve a vállalaton és üzemen belüli irányításig.

Államunk gazdaságpolitikája szigorúan büntetni fogja a gazdasági elmaradottság minden megnyilvánulását. Csak az egész társadalom javára szolgálhat az, ha a magas műszaki és gazdasági színvonallal rendelkező vállalatoknak Jobb fejlődési távlataik lesznek és dolgozóikat nagyobb Jutalmazásban részesítik.

Számos ágazatban van munkaerőhiány, s ezért nem engedhetjük meg a munkaerők célszerűtlen lekötését sem.

A tökéletesített irányítási rendszer bevezetése attól függ, hogyan sikerül megoldani az árkérdést. Még mindig

vannak olyan elképzelések, hogy az új feltételek között a monopol termelők diktálják az árakat s így kedvezőbb feltételeket teremtsenek Jövedelmük növelésére. A valóságban fordítva áll a dolog. Az árnak meg kell határozni a költségek társadalmilag megengedhető magasságát, egyik vagy másik termék esetében.

Az egész népgazdaságban érvényes alapelvek szerint változásokat fogadunk el a mezőgazdaság tervszerű irányításában és szervezésében. Ezek tekintetbe veszik a mezőgazdasági tér» melés sajátosságait, amelyek elsősor» ban a biológiai jellegzetességből és a természeti feltételek hatásából a szocialista tulajdon két formájából és a termelőerők eddig általában alacsonyabb színvonalából erednek.

Annak szükségessége, hogy az irányítási rendszerrel nagyobb teret kell adni a vállalatok önálló döntésének és kezdeményezésének a mezőgazdaságban, abban jut kifejezésre, hogy a termelés változó feltételeire csak a közvetlen termelő reagálhat igazán, aki anyagilag érdekelt a gazdálkodási eredményekben. A gazdasági módszerek rendszere ezzel számol és feltételeket is teremt a gazdaságilag hatásosabb egyenjogú szerződéses kapcsolatoknak, amelyek elfogadják a mezőgazdaság jelentőségét a többi népgazdasági ágazattal szemben.

A terv és a közvetett irányítási módszerek alkalmas egybekötése a mezőgazdaságban is lehetővé teszi olyan rendszer érvényesítését, amely elegendő teret biztosít a társadalom szükségletének jobb kielégítésére. Anélkül, hogy fordulat álljon be a mezőgazdaság fejlődésében, nem lehet tartósan megszilárdítani a népgazdaságot Másrészt azonban a mezőgazdaság fejlesztése objektív szükségleteinek egyidőben történő biztosítása nélkül nem képzelhető el fordulat a mezőgazdaság fejlődésében.

Fontos lesz a negyedik ötéves terv kidolgozása. Az eg^sz negyedik ötéves Időszakban kulcsjelentőségű helyzete lesz az 1967-es évnek, mert akkor különösképpen előtérbe kerülnek gazdaságunk megelőző fejlődésének egyes ellentétes oldalai, amelyek a termelés és az import iránti igények növekedésében nyilvánulnak meg, miközben a tartalékok mozgósítása nem éri el a szükséges ütemet. Az ötéves tervben meg kell teremteni a feltételeket a források további gyorsított megteremtéséhez.

Novotny elvtárs beszámolóját hoszszantartó taps és ováció közben fejezte be.

A kongresszus munkajellegéről tanúskodik az a tény is, hogy már az első napon, a megnyitó és a tartalmas beszámoló után az időt kihasználva többen felszólaltak. A kongresszus mélyen elemzi az elmúlt évek hibáit és határozottan kitűzi az előrehaladás mutatóit is.

L.I.Brezsnyev

beszédéből

Brezsnyev elvtárs viharos taps közben emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a CSKP pártja XIII. kongresszusára szóló meghívásért. Többek között a következőket mondotta:

Drága barátaim, a szovjet kommunisták örülnek az önök sikereinek, s valóban nagyra becsülik testvéri kapcsolatainkat. Csehszlovákia Kommunista Pártjával. A Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép nevében biztosítjuk önöket, hogy továbbra is szüntelenül szilárdítani fogjuk pártjaink harcos szolidaritását a szovjetek országa és a szocialista Csehszlovákia megbonthatatlan barátságát.

A két ország népeinek barátsága már gazdag gyümölcsöt hozott és a jövőben kétségtelenül még kedvezőbb befolyást fo ggyakorolni a két ország fejlődésére. Közismert, milyen magas színvonalat ért el és mennyire fellendült a Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági együttműködése. Köztársaságuk előkelő helyet foglal el azoknak az államoknak sorában, amelyekkel a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságra esik a gépek és a berendezések szovjet behozatalának majdnem az egy ötödé. A szovjet technika és nyersanyag szállítása viszont jelentős szerepet játszik az önök népgazdasági szükségleteinek kielégítésében.

állattenyésztés színvonalának kiegyenlítésére. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésének összhangolása nemcsak az árutermelés feladatainak teljesítését segíti elő, hanem megteremti a szükséges tartalékok biztosításának feltételeit is, ami a mezőgazdaság hosszabb Időre szóld megszilárdításának az alapja.

Ha növénytermesztésben az ország évi átlagtermését vesszük alapul, továbbá az állami alapokba felvásárolt mennyiségét, kiderül, hogy a felvásárolt mennyiséget a szántóföld alig egyharmada termelte. Vagyis a szántóföldnek több mint 80 százaléka, továbbá az összes rét és legelő a tagoknak járó természetbenin, vetőmagon és ültetőanyagon kívül minden termés a takarmányalapot szolgálja. Ez utóbbi területek legcélszerűbb kihasználása feltételezi, hogy a mezőgazdasági üzemek tegyék lehetővé á termőföld leghatékonyabb kihasználását a lehető legnagyobb mennyiségű takarmány és bizonyos tartalékok biztosítása érdekében.

A következő években a mezőgazdaság fejlesztése fő irányvonalainak realizálása megköveteli, hogy az anyagi-műszaki alapok létrehozásánál minőségi változást érjünk el, s ez mindenekelőtt az Ipar és a szolgáltatások feladata. A mezőgazdasági dolgozók azonban nem téveszthetik szem elől, hogy a mezőgazdasági termelés eszközei közé nem csupán az ipartól kapott és a behozatalból származó eszközök tartoznak, hanem mindenekelőtt a föld, továbbá a jó minőségű vetőmagvak és ültetóanyagok, a gazdasági állatok stb., szóval eszközök, amelyeket maga a mezőgazdaság termel.

Szövetkezeteink gazdálkodásának fejlesztésével jelentős tényezővé kell válnia a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének. A tapasztalatok bizonyítják, hogy nálunk a szövetkezésnek nagy, eddig kihasználatlan lehetőségei vannak. Maga a szövetkezeti demokrácia is a tagok kezdeményezése kibontakozásának komoly forrása. Megteremti annak kedvező feltételeit^ hogy közvetlen viszony alakuljon ki a termelőeszközökhöz, és a termelési eredményekhez. Egyidejűleg valamennyi szövetkezeti tagnak teljes mértékben tudatosítania kellene, hogy milyen alapeszközökkel gazdálkodnak, s hogy ezek gazdaságos kihasználásával a társadalomnak is tartoznak. Ez nemcsak a mezőgazdasági, hanem a termelő- és fogyasztási szövetkezetekre is vonatkozik.

A mezőgazdasági üzemek további, gazdaságilag előnyös szakosításával, összpontosításával, a munkamegosztás elmélyítésével is számolunk, ami s szervezés és irányítás terén megkö- 1 veteli, hogy az eddigi színvonalat növeljük. A mezőgazdasági és ipari üze■ mek között tovább bővül az együtt• működés, sőt az utóbbi esetben minden eddiginél szükségszerűbbnek mu■ tatkozlk e kapcsolatok kibővítése, 1 méghozzá kétoldalú szerződéses meg; egyezéssel. Bizonyos kétoldalú, elő‘ nyös feltételek esetében kombinált

■ típusú mezőgazdaságl-ipari üzem is

■ létrejöhet.

A tudomány és a technika a mező- 1 gazdaságban is egyre inkább termelőerővé válik. Hatását természetesei nemcsak abban kell látnunk, hogi | progresszívan megváltoztatja a nö ' vénytermesztés és állattenyésztő! I technológiáját, hanem abban Is, hog\ ’ a mezőgazdasági üzemekben megvál tozlk a termelés szervezése és új vi szony alakul ki a mezőgazdaság é;

* a népgazdaság többi ágazata között

■ Ezért — ahogy ezt már a XII. kong- resszus is meghatározta — a mező- gazdaságnak az ipar színvonalán

■ történő emelése nemcsak a mezőgaz i daságot, hanem az egész népgazda- ságot érinti.

! Persze nem feledkezhetünk me; arról, hogy a feladatok megvalósítást az emberekre vár. A mezőgazdaság ban az anyagi érdekeltség érvényes! tésénél tehát elsősorban azokat a dől

A mezőgazdasági termelés fellendítése

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének biztosítása továbbra is az elkövetkező évek fő feladatai közé tartozik. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott intézkedéseknek abból kell kiindulniuk, hogy a pártpolitika alapját a mezőgazdaságban két szervezési forma Jelenti: az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek. A XII. kongreszszus határozatát — hogy a mezőgazdaságot fokozatosan az ipar színvonalára emeljük — továbbra is érvényesnek tartjuk. Ennek az alapvető irányelvnek a lényege a mezőgazdasági termelés intenzifikálása a tudomány segítségével, s a követelményeknek megfelelő mezőgazdasági gépek, berendezések alkalmazásával. Ez a hatékonyabb termelőeszközök alapvető növekedését, a komplex termelési technológia gyorsabb bevezetését, a termelés és a munka szervezésénél az Ipari módszerek alkalmazását, továbbá a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelését feltételezi.

A mezőgazdaságnak a népgazdaság újratermelésében betöltött szerepe, fontossága végeredményben már ön* magában megköveteli, hogy a mezőgazdaságunkat megfelelő szintre emeljük. Hazánk lakossága életszínvonalának emelése szorosan összefügg mezőgazdasági termelésünkkel.

Hazánk mezőgazdasága fejlesztésének fő útja továbbra is a földnek, a legfontosabb termelőeszköznek a megbecsülése, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságának növelése.

A XII. kongresszus óta eltelt időszakban a mezőgazdasági üzemek további konszolidálásával néhány fontosabb mezőgazdasági termékből sikerült növelnünk az árutermelést, ami kedvező hatással volt a növekvő fogyasztás kielégítésére és az élelmiszerpiac megszilárdítására. A mezőgazdasági dolgozók fokozott igyekezetén kívül az is lényegesen elősegítette az árutermelés növelését, hogy a Központi Bizottság Jóváhagyta az anyagi-műszaki alap bővítését, a műtrágyák juttatásának növelését és a takarmánybehozatalt Is a kívánt szintre emelte.

Az is lényegesen befolyásolta a mezőgazdasági termelés fejlesztését, hogy növeltük az anyagi érdekeltséget, rendeztük a felvásárlási árakat, bevezettük a premizálást, növeltük az állami mezőgazdasági szektorok béralapjait, javítottuk a szövetkezeti tagok szociális és nyugdíjbiztosítását. A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek anyagi érdekeltségének növelésére évenként megközelítőleg kétmilliárd koronát fordítottunk.

A mezőgazdasági termelés növelése terén a legnagyobb gondot az állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek termelési lehetőségeinek maximális kihasználására fordítjuk. A negyedik ötéves tervben a mezőgazdasági termelést 15, az árutermelést 19 százalékkal növeljük. A javaslatok, melyek az utóbbi években elért fejlődés ütemére épülnek, igényesek ugyan, de feltétlenül szükségesek a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Az illetékes állami és gazdasági szerveknek is ebből a tényből kell kiindulniuk. A XII. kongreszszuson hozott határozatok és intézkedések eredményei, valamint az új tökéletesített irányítási rendszer megteremtik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, gazdaságossága növelésének kedvező feltételeit.

A mezőgazdaság fejlesztésénél továbbra is a növénytermesztés növelését helyezzük előtérbe. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sem a mezőgazdasági üzemek, sem a mezőgazdaságnak termelési eszközöket gyárté vállalatok nem szentelnek kellő fieveimet a növénytermesztés és az

2 SZABAD FÖLDMŰVES

196B. június 4.