Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-04 / 22. szám

Gépek „humanizmusa“ Az embernek támadnak néha utópisztikus vágyai. Én például most Ned Ludd-dal, a tizennyolcadik századi géprombolék legendás hírű vezérével szeretném bejárni ezeket a világos termeket. Elnézném robusztus alakját, arcát, ahogy a szövőgépet törő féktelen düh elsimul rajta. S tudom, most már ő Is megértené. Pedig Itt nem­csak a nyers fizikai erőt, az ujjak kifinomult technikáját helyettesítik a gépek, hanem a legmagasabb fokú és igényű emberi tevékenységet — a gondolkodást. S az ember?... 0 i gépek ura, alkotója. Tudománya, társa­dalmi lehetőségei tudatában nem féltékeny többé. Büszke gépeire, lelkendezve meséli el mit „tudnak“, mire képe­sek. Bednár Zoltán, a Losonci Mezőgazdasági Gépszámvltell Állomás Igazgatója Is Ilye* „büszke“ ember. Nagy meg­győződéssel, szinte odaadással magyaráz. A prágai Arlt­­ma lyukkártyés rendszerű gépeivel egy munkaerő ezer könyvelési tételt dolgoz Itt fel műszakonként. Fárasztő-e a munka? Igen, fárasztó. A fehérköpenyes lányok leg­inkább fejfájásról panaszkodnak, de a szemüket Is ala­posan Igénybe veszik. Persze úgy tstenigazában még nem Is szokták meg ezt a munkát, hiszen az üzem alig pár hónapja működik, még festik a folyosókat, az egyes termeket elválasztó ajtók, még üvegezetlenek. A gépek viszont szaporán zakatolnak, s áramütésre érzékeny csápjaikkal hideg precizitással, szinte blaztrtsággal tá­lalják a végeredményt. Nem csodálom, hanem inkább megbecsülöm ezeket a gépeket. Az egyik mellett hosz­­szabb Ideig elidőzünk. Óránként négy-ötezer szorzást végez el. önkéntelenül Is arra kell gondolnom mennyi emberi alkotóerőt szabadit fel ez a gépcsoda, amely most már másutt, magasabb szinten érvényesülhet. És kik ezek az emberek, akikről Itt szó van? Szövetkezeti köny­velők, ökonómusok, akik sokszor Irodának éppen nem nevezhető, nyirkos, sötét helyiségekben egyedüli segéd­eszközükre, a ceruzára és papírra utalva körmölgettek napestig, és nehezen győzték a munkát. Az állomás Jelenleg tíz földművesszövetkezet és egy állami gazdaság számára dolgozik. Ez a szám az év vé­gére legalább a kétszeresére emelkedik. De ez sem a végső határ. Nem is lehet. Ha megszűnt mindenütt a verejtékes testi munka, szűnjék meg az Idegtépő, a szel­lemet rabszolgaságba kényszerítő „kulizás“ is. Mert a lehetőségek szinte korlátlanok, a perspektíva elhomályo­sítja azt, ami már van. A gépszámviteli állomás komplett bérlistákat készít, ezenkívül az önköltségvizsgálat és a Jövő évi tervezés szempontjából hangsúlyozott fontos­ságú a munkaegységek kimerítésének nyilvántartás^. Ami e utóbbit illeti, havi kimutatásokat készítenek az egyes munkák, az üzemegységek, munkaszakaszok, nö­vényfajták, munkaerők szempontjából. S mindezt gomb­nyomásra, hihetetlen gyorsasággal, megtéveszthetetlenül pontosan. Igen, megtéveszthetetlenül, mert e gépek „rá­jönnek“ a turpisságokra Is. Arra, amit esetleg a csoport­­vezetők az elsődleges nyilvántartásban „elírtak". A szá­mok erkölcse engesztelhetetlen, áthághatatlan. Egy 100 hektáros tábla felszántva Is, műtrágyázva is, bevetve Is, mindig minden körülmény közt száz hektár marad. Ebbe a rendszerbe nem Illeszthető be az „egyéb munkák­­rovata, Itt mindent pontosan, világosan kell megfogal­mazni, Illetve számokban kifejezni. Az állomás munkájának a hatékonyságát vizsgálva, valóban nehéz még konkrét eredményekről beszámolni. Elsősorban, s talán ez a legfontosabb momentum, erköl­csi effektivitásról van szó. A munka ú] megszervezésé­vel, irányításával Járó teendők, gondok közepette, s lé­nyegében még a kísérletezés stádiumában talán kissé korai is lenne anyagi haszonról beszélni. Hogy ez ki­­mutathatóvá váljék, kézzelfogható legyen, időre, távlatra van szükség. Legalább egy gazdasági év távlatára. Am a szövetkezetek adminisztrációja Így Is Jelentősen teher mentesül. A pontos, áttekinthető nyilvántartás blrtoká ban lényegesen módosul az ökonómus munkaköre Is Több figyelmet szentelhet a termelésnek, nyomon követ heti az egyes munkák menetét, s ami talán a legfonto sabb Időben beavatkozhat, még Jókor Jelezhet pirosat, Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy eddig Is akadtak szövetkezetek és ökonómusok, akik emberfeletti munkát végezve, éjt nappallá téve így, Ilyen pontosan végezték feladatukat. Ugyanakkor viszont lényegesen több volt az olyan gazdaság, ahol csak az év végi zár­számadáskor derült ki az eredménytelen gazdálkodás sokféle oka, eredője. Az előzőekben erkölcsi effektívl­­tásról szólottunk. Az elmondottakkal talán sikerült bizo­nyítani, nyilvánvalóvá tenni állításunk megalapozottsá­gát. A távlatok természetesen anyagi szempontból is kecsegtetők. Egy tételt, könyvelési adatot, Jelenleg har­mincöt fillérért dolgoz fel az állomás, persze figyelembe kell venni azt is, hogy ilyen adat nyolcféle szempontból kerül feldolgozásra. Érdekes talán megemlíteni, hogy egy 1000 hektáros szövetkezetnek havonta átlagosan- két és félezer tételt kell elkönyvelnie. Az állomás egyetlen dolgozójának ez két és fél napi munkát Jelent. A szö­vetkezetnek kllencszáz koronát. És még valamit: szava­­toltan pontos munkát. Nem mulasztottuk el, hogy az állomás munkájáról néhány szövetkezet ökonómusával is elbeszélgessünk. Közlök Ferenc, a rapl szövetkezet könyvelője nyíltan megmondja: „Nem az, amit vártam.“ Nehogy azt higgye valaki, hogy Közlök Ferenc a kákán is csómőt kereső ember. Tisztában van az állomás munkájának Jelentő­ségével. Sőt, hangsúlyozza: ez a jövő. Elmondja azt is mire lenne még szüksége. Elsősorban negyedévi össze­gező kimutatásokra. S ami talán még fontosabb: a mun­kaegységek kimerítésének a kimutatását is tökéletesebbé kellene tenni. Mégpedig azáltal, hogy ne külön-külön havonként kapják kézhez az eredményt, hanem mindig hozzászámítva az előző havit is. Így ezt a körülményes munkát a szövetkezeteknek maguknak kell elkészíteniük. Persze, ha kifogásokat keresünk az állomás munkájá­ban, szigorúan disztingválnunk kell. Ugyanis nem azt kifogásoljuk, amit csinál, hanem inkább sürgetjük azt, amit még nem csinál. A türelmetlenség viszont talán a legemberibb vonás. A mindig többet, a mindig töké­letesebbet akarás kritériuma nélkül vajmi keveset moz­dulna előbbre a világ. Polák Imre A losonct járásban lévő Szécsénke forradalmi múltiáról híres a környé­ken. A gróf és kiszolgáló pribéklei ellen többször felemelte szavát a csendes kts falu munkaszerető népe. A huszas, harmincas években lobogó fáklyaként fénylett Szécsénke példá­ja — mutatva az utat a szebb és bolt dogabb jövő felé. A szervezett osz­tályharc élén a kommunisták álltak. A sztrájkok, tüntetések egyik odaadó irányítója Villant Lajos elvtárs volt. Az egykori fáradhatatlan harcos ma beteg, munkaképtelen, de gondterhelt arcáról mosoly sugárzik, amint a hard múltra emlékezik. — 1925. május 8-án alakult meg a helyi pártszervezet — kezdi vissza­emlékezéseit — igaz, csak tíz taggal, de ez a maroknyi csoport megnyerte a község lakosainak bizalmát. Az 1926-ban megtartott községi választá­sokból győztesként kerültünk ki s 1938 végéig kommunista bíró volt a faluban. — Az első sztrájkot 1926-ban szer­veztük. A szőlőkaró faragásáért ma­gasabb bért kértünk. A gróf nevetve utasította el kérelmünket, s négylovas hintáján Nagyfalu felé hajtatott, hogy helyettünk famunkásokat szerezzen. Jöttek is a nagy falusiak ... karókkal zavartuk el a sztrájktörőket,,s A Egy régi harcos visszaemlékezik gróf pöffeszkedve ugyan, de kényte­­len volt követelésünket elfogadni. , — Ezután 1934 júliusában aratási sztrájkot szerveztünk. Rossz termés ígérkezett, a gróf csökkenteni akarta a részesedést. Ezért tört ki a sztrájkl — Öttagú sztrájkbizottságot alakítót­­tünk: — Villant Lajos, Major Sándor, Takács Ferenc, Csáky István, Thúry Pál összetételben. Az embereket meg* győztük követelésünk jogosságáról.. < A gróf erőszakkal akart munkára bír­ni... 23 felfegyverzett csendőr állt felettünk... a gróf mégis kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni. A kért részesedést megadta, s azonfelül 5 liter „búfelejtő törköllyel is kedves­kedett. — A szécsénkei polgárok aktív ré­szesei voltak az Ipolysági május else­jei felvonulásoknak is. A legnagyobb manifesztációra 1932-ben került sor. Erre így emlékezett vissza: — Vörös zászlókkal vonultunk fel. Munkát, ke­nyeretI Adócsökkentést! — jelszavak jegyében tüntettünk. Az ellenünk ki­vezényelt csendőrök több társunkat megsebesítettek. Pl. Zöllel Imre fejét kardlappal ütötték szét. Egy orvos sem merte első segélyben részesíteni. Négyünket letartóztattak fMajor La­jos, Major Andrá$, Major Sándor, Vil­lant Lajos) — 5 napi kegyetlen fogda után kénytelenek voltak kiengedni. A múlt idézése közben kipirult az arca s újból lázban, égett az élenjáró harcos szeme. BUDAI ERNŐ, Szécsénke ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* *** «5* «J* ♦♦♦ *X* ♦♦♦ ♦♦♦ *** *** *** «J» «$► <$► «$ A mérleg kielégítő csak a tej okoz gondot A Kassai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság nemrégiben érté­kelte a gazdálkodás első negyedévi eredményeit. Ebben az időszakban a kassai járás területén 88 EFSZ 59 238 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodott. Az első negyedév folyamán az alsó- és felsőhutkai EFSZ-ek a hernádszéplaki EFSZ-be olvadtak be. Ennek következtében 1966. március 31-én az EFSZ-ek száma 86-ra csökkent. A növénytermesztés Csallóközi gyümölcs fej edelem Az eperjesi fürdő tőszomszédságá­ban van egy magas, zöld sövénnyel bekerített kert, amelyet méltán ne­vezhetünk gyümölcsparadtcsomnak. A gazdáját és hú segítőtársát a „né­mát" nap mint nap ott látják szor­goskodni a hazánkban Ismert legne­mesebb alma= és barack fák között. Aligha hinné valaki, hogy áz örökké tevékenykedő Nagy István már 85 tavaszt ért meg. Ebben az évben korán beköszöntött a szivet-lelket melegítő tavasz. Az idő előtti jó idő azonban megbosszulja a gyümölcstermelőket. Különösen a barackfákat féltette a veterán ker­tész. Szerencsére aggodalma alapta­lan volt, és gazdag termést tgér az Örökké fiatal kert. Fiatal, mert Pista bácsi nem hagyja megöregedni a fá­kat. — Ha már a gazda öreg, legalább a fái legyenek fiatalok, dúsan ter­mők — szokta mondogatni. Ezért bár még jó termők a fák, már közöttük sorolltk az utánpótlás, amely a mindig maximális termésre metszett, s így másfél-két évtized alatt alaposan kihasznált fákat pótol­ja. Persze, ahhoz, hogy minden évben roskadozzanak a tengernyi gyümölcs­től a fák, az is szükséges, hogy a tápanyagellátás kttünö legyen. A nyár, de különösen az ősz folya­mán sok látogatója akad a mintaker­tésznek. Még a Ledntcet Gyümölcsé­­szetl Középiskola növendéket is el­eljárnak tanulni a csallóközi gyümöl­csösbe. Pista bácsival sokat beszél­getnek, vitatkoznak a gyümölcster­mesztés ezerágú mesterségéről. A ta­pasztalt szakember nehezen ért egyet az iskolában alkalmazott gépi met­széssel, amely szerinte egyelőre még nem tökéletes. De több más lényeges kérdésben is különböző nézetet val­lanak. Ezért már többször hívták Pista bácsit egy előadás megtartására, de a veterán gyümölcsész fárasztónak tartja már a hosszú utat. Több napra különben sem mehetne, mert a háztartást ts vezetnie kell. Már közel három évtizede asszony nélkül él, s így mindig akad a ház körül tenntvaló. S vajon mit készít napról napra a „nadrágos" szakács? — Főzöcskéznt nem igen érünk rá dologidőben — mosolyog a bajusza alatt. A választ az éléskamra adta meg. Valóságos befőttesüveg-tenger sorako­zik katonásan a polcokon. Körte-, barack-kompótok sokasága sárgállik, de darált disznóhús, gulyás, és disz­nótoros káposzta, telt üvegek egész regimentje ts az elfogyasztásra vár. — Nehéz munkát végzünk — mond­ja komolyan. — Nem élhetünk leves­félén. — Es nem romlik el sok közülük? — Az lehetetlen! Ha én elrakom, akár három évre is kezeskedem érte. Ez az üveg már két éve itt áll. Kós­tolja csak meg — bont fel egyet. Mintha most szakították volna le a fáról olyan ízletes volt a barack. A kóstoló után Pista bácsi egy csepp­­nyt ttszta szeszt löttyintett az üvegbe, meggyújtotta és újból lefödte. — Ha egy hónap múlva eljön, meg­kínálhatom ugyanebből az üvegből. — Almát is fogyasztanak? — Nincs olyan nap, hogy néhányat meg ne ennénk. — Es kitart az újig? — Az csak természetes ... Egy tízéves forma kisfiú állított be és köszöntött bátortalanul. — Ml jój hoztál öcskös? — kérdi a házigazda. — Semmit... Beteg az édesanyám... Nem kaphatnék egy-két kiló almát? — Ha tényleg beteg akkor kere­sünk valamit — simogatta meg Pista bácsi a szöszt fejet és kékesszürke, kissé fáradt szeme mintha felcsillant volna egy pillanatra. Kisvártatva makkegészséges almák plroslottak a szatyorban és a fiú elé­gedett arccal eliramlott. Ügy látsztk a „gyümölcsfejedelem“ nemcsak egyszerűen tárolni tudja a csodálatos ízű almát, barackot, hanem oly kitünően tárolja, konzerválja, hogy nála az év minden időszakában található a zamatos húsú gyümölcs. Tóth Dezső t-Pista bácsi na­ponta többször kel át ladikkal a Kis- Dunán, hogy a kert­jében szorgoskod­jon. Híradás Alsószecséről O A XIII. pártkongresszus tiszte­letére. Alsószecse lakóssága, az élen Benyovics Jánossal, a HNB elnökével kötelezte magát, hogy a községren­dezési és szépítés! akció keretében 25 ezer órát dolgozik társadalmi mun­kában, melynek pénzértéke 120 ezer korona. A községben rendbehozzák az utakat, vízlevezető árkokat. O Teljesítették vállalásukat. Az alsószecsel szövetkezet dolgozói a múlt évben egy árvlzsújtotta csalló­közi család házának felépítésére vál­lalkoztak. A csallóközaranyosi Csiba József családi háza nemrégiben elké­szült. Dicséret a szövetkezet anyagi támogatásáért, s az építőcsoport tag­jainak, név szerint Kiss Gyulának, Flacsál Józsefnek, Brenza Lajosnak, Gulyás Andrásnak és Steviár István­nak a szorgalmas, áldozatkész mun­káért. A tavaszi mezei munkákat idén jóval hamarabb kezdhették meg, mint az előző években. Tavaly a tavasz két héttel később köszöntött be és a vetés csak április 5-én indult meg teljes lendülettel, ez éven viszont már március 5-én. Az őszi vetemények áttelelése aránylag kedvező volt és ki­szántásra csak 104 ha rozs került és 1698 ha őszi búzába tavaszit vetet­tek, illetve ennek a területnek egy részét kiszántották és helyére tavaszi árpát vetettek. Az évelő takarmánynál a helyzet még kedvezőbb volt, mert a tavalyi BB8 hektárral szemben csak 130 hektárt kellett kiszántani. Az állattenyésztés Az I. negyedév feladatainak a teljesítését a tej kivételével pozitívan lehet értékelni. A tej felvásárlását EFSZ-eink nem teljesítették. Száz szá­zalékos teljesítést csak 27 EFSZ ért el. Egységes földművesszövetkezeteink a közellátásnak az első negyedévben 134 000 liter tejjel maradtak adósak. Ezt a tejhátralékot a terimés takarmány silányabb minősége, a szemes takarmány hiánya, valamint a Kelet-Szlovákiai Tejfeldolgozó üzem részéről a szárított tej hiányos utánpótlása is okozta. Egy tehénre és egy napra számítva legtöbb tejet a somodi EFSZ adott be, éspedig 5,5 litert, legkeve­sebbet a debrődi, 0,8 litert. A többi állattenyésztési termékből a feladatokat az I. negyedévben túlteljesítették. EFSZ-eink terven felül beadtak 21 tonna marha-, 27 tonna sertéshúst és 459 ezer tojást. Beruházási építkezések a célszerű és talajjavító építkezésben, valamint a gyümölcsösök és szőlők létesítésében a terv az első negyedévre az évi előírás 12,4 százalékát je­lentette. Ezen a vonalon a ráfordítás 1098 000 koronával volt több és a főjavítások vonalán pedig 422 000 koronával több. A terv jó teljesítéséhez elsősorban hozzájárult a jobb építkezési anyagutánpőtlás, és az aránylag kedvező időjárás, amely elősegítette azt, hogy némely építkezést határidő előtt lehetett befejezni, például kerítéseket, fészereket és műtrágya-raktá­rakat. Az előző időszakkal szemben javulás következett be munkaerőben is. Aránylag jó munkatermelékenységet értek el, ami egy dolgozónál meg­haladta az átlagos 6157 koronát. Jó pénzbevételek Járásunk egységes földművesszövetkezetei az I. negyedévben a bevéte­leket összesen 5 078 000 koronával lépték túl, ebből a mezőgazdasági ter­melés 3 457 000 koronával. Az utóbbi három év alatt a mezőgazdasági termelés bevételei t. é. április 1-re 13 százalékkal emelkedtek. A növény­­termelés tervezett bevételeit az I. negyedévben 866 000 koronával lépte túl. Ezek többnyire a múlt évi termés termékeinek az értékesítéséből származ­nak, vagyis lenért, lóhere- és lucernamagért, gyökérzöldségért stb. A nö­vénytermelésből csak néhány EFSZ ért el bevételeket az idei termés érté­kesítésénél, vagyis virágból és korai zöldségből. Növénytermelésből leg­nagyobb bevételeket a boliarovi, csécsi, somodi, szövetkezetfalvai, haraszti, Nová Polhora-i, tornaváraljai stb. EFSZ-ek értek el. Állattenyésztési ter­melésben a bevételeket összesen 2 791 000 koronával lépték túl, ebből álla­tokért 1 455 000 koronával és termékekért 1336 000 koronával. Legnagyobb túllépést a magyarbödi, buzitai, csákányfalvai, tüzitői, hernádszéplaki, alsó­­kemencei, jászóújfalusi, secai és felsőkemencei EFSZ-ek értek el. Mezőgazdaságunk egyik káros jelensége a tűzbiztonsági szabályok be nem tartása. Erről, mint első vitázó Horűák kapitány, a Tűzvédelem Járási Felügyelőségének főnöke beszélt. Megemlí­tette a tűzesetek nagy számát, amelyek mezőgazdaságunkat is sújtják és hangsúlyozta a tűzvédelmi előírások betartásának szükségét aratás és cséplés idejében, a termés védelmére, védőövezetek megteremtését a vasút­vonalak mentén, a széna és szalma előírásos kazlazását, és az erdővédel­met. Széna- és szalmakazlakat az erdőtől és a falu legszélső házától csak 100 méterre lehet rakni, a vasútvonal szélső vágányától 60 méterre. A tűz­biztonsági előírások betartásáért az EFSZ-ek elnökei anyagilag felelősek, ellenkező esetben pénzbírsággal sújtják őket. Kúcs Gyula, Alsószecse Andreás Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents