Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-05-21 / 20. szám
Komárom, Guta és Nagymegyer kitüntetése Szerdán megható pillanatok zajlottak le az említett két városban és a köztársaság legnagyobb falujában: köztársaságunk elnöke a tavalyi árviz-katasztrófa idején tanúsított hősi helytállásért Munkaérdemrenddel tüntette ki Komárom, Nagymegyer és Gúta lakosságát. A magas állami kitüntetéseket Komáromban Frantisek Dvorsky elvtárs, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, Gütán Alexander Dühnek, az SZLKP KB első titkára, és Nagymegyeren Michal Chudík elvtárs, az SZNT elnöke adta át. Az ünnepélyes átadásnál mindenütt egyaránt hangsúlyozták a tavalyi szörnyű természeti katasztrófa alatt tanúsított bátor helytállást, köztársaságunk nemzeteinek ragyogó összefogását. Ezután a szónokok elismeréssel szóltak arról a példás társadalmi összefogásról, amely az újjáépítés során megnyilvánult az egész Csallóközben. A komáromi Szakszervezetek Házában csütörtökön az árvíz-katasztrófa idején tanúsított hősi helytállásért személyeket és munkakollektlvákat tüntettek ki. CARIOCA típusú korszerű készülékeket a vevők szakemberek egyaránt dicsérik. Közkedvelt az IRIS elnevezésű zsebrádió is. lesztése érdekében kitűzött feladatok sikeres teljesítését. A határozat éppen ezért fontos feladatként tűzi ki, hogy a népgazdaság fejlesztésének eredményével összhangban ki kell alakítani a lakosság életszínvonala további feltételeit, különösen az alábbi módon: növelni kell a munkaképes lakosság gazdasági aktivitását, a vállalatok és üzemi tartalékok következetes kiaknázásával létre kell hozni a heti 42, illetve 40 órás munkaidőt, jobban ki kell elégíteni a fogyasztókat a közszükségleti iparcikkek mennyiségével, javítani kell a minőséget és a választékot, emelni és tökéletesíteni kell a lakás- és a közületi építkezéseket, nagyobb figyelmet kell fordítani a közszolgáltatás anyagiműszaki bázisa minősége és rugalmassága fejlesztésének, jobban kell törődnünk az egészséges életkörnyezet kialakításával és védelmével, a fürdőhelyek és üdülőközpontok fejlesztésével, a gyermekekről való gondoskodás növelésével, továbbá meg kell javítanunk elsősorban az alacsony nyugdíjú személyek járadékszociális biztosítását, fokozottabb gondot Jcell fordítanunk a rokkantak és csökkentett munkaképességű egyének megfelelő munkafeltételeinek biztosítására stb. Szlovákia gazdasági kérdéseinek megoldása az új Irányítási rendszer feltételei között megköveteli, a Szlovák Nemzeti Szervek felelősségének elmélyítését a terv és a költségvetés előkészítésében és teljesítésében, a tudomány és a technika fejlesztésében, valamint a beruházási építkezés irányításában. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK FONTOS FELADATA ÉS KÜLDETÉSE Mint ismeretes, egy korábbi központi párthatározat, valamint a nemzeti bizottságok országos konferenciájának határozata részletesen megjelölte azokat a feladatokat, amelyek szocialista társadalmunk tökéletesebb irányítása folytán a nemzeti bizottságok valamennyi szervére hárulnak. Ez a problémakör is nagy teret kapott az SZLKP kongresszusának vitájában és határozatában egyaránt. A fejlett szocializmus építésének szakaszában jelentős szerep vár a nemzeti bizottságokra. Politikai és szervező munkájukkal szüntelenül bővíteniük kell a lakosság részvételét az állam igazgatásában, hatniuk kell hatáskörükben a gazdasági és a kulturális fejlődésre, a közszolgáltatások bővítésére és az életkörnyezet javítására. A kongresszus ennek kapcsán megszabja a nemzeti bizottságok fontos és időszerű feladatát: "gonddá! kodniuk kell megfelelő számú munkaalkalomról cigányszármazású polgártársaink részére, illetve élet- és kulturális színvonaluk emelésére. Az új munkafeltételekkel hangolják egybe a nemzeti bizottságok irányításának formáit és módszereit Is. A nemzeti bizottsági plénumok mélyítsék el munkájukban a demokratizmust. Tevékenységüket egyeztessék össze a színvonal emelésével, és alakítsák ki annak feltételeit, hogy a lakosság minél nagyobb mértékben vegye ki részét az irányításból és az igazgatásból. A határozat ezután kitér a Szlovák Nemzeti Tanács megnövekedett hatáskörére, és az új irányítási rendszerben reá háruló feladatokra. A határozat ezután ideológiai, nevelési és egyéb társadalom-politikai kérdésekkel foglalkozik. Külön kitér a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepére, amelyekre külön— külön nagy feladat hárul az ifjúság, illetve a dolgozók helyes politikai nevelésének emelésében. A határozat végül leszögezi, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa közvetlen a CSKP XIII. kongresszusa előtt ülésezett és majd az abból eredő feladatok Szlovákia valamennyi pártszerve és pártszervezete munkájának alapvető irányelvét fogják képezni. A kezdeményezés és a gazdaságosság elve érvényesüljön (Folytatás az 1. oldalról.) a figyelmet, amelyet a kommunisták és a párton kívüli dolgozók szentelnek a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének téziseiben problémák és feladatok megoldásának. A tézisekkel való elvi egyetértés, a kongreszszust megelőző vitában tapasztalható kezdeményezés, a számos javaslat megszilárdítja a párt politikájának helyességébe vetett bizalmukat és erőnk forrását képezi. A kongresszusi határozat Szlovákia gazdaságának további fellendítése szempontjából valamennyi párt-, állami- és gazdasági szerv, illetve társadalmi szervezet legfontosabb feladatát abban látja, hogy a politikai szervező és szakmai irányitó tevékenységüket összpontosítsák a CSKP gazdaságpolitikája programjának megvalósítására, az új irányítási rendszer gyors életbeléptetése politikai-szervezeti feltételeinek szüntelen kialakítására, Szlovákiának a nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában való részesedésének növelésére, főleg a természeti és gazdasági források hatékony kiaknázásával, valamint az újratermelési folyamatban a tartalékok feltárására. SZLOVÁKIA IPARÁNAK GYÖNYÖRŰ TÁVLATAI A kongresszusi határozat részletesen feltárja azokat a lehetőségekét, amelyek Szlovákia ipari termelésének fellendítése felé vezető úton állnak előttünk. A tudományos és szakmai feltételezés szerint Szlovákia ipari termelése 1970-ig a jelenlegi állapothoz viszonyítva mintegy 55—57 százalékkal növekszik. Elsősorban a vegyipar növelése kimagasló, amelynek mintegy 86 százalékkal kell emelkednie. Nagy mértékben fel kell lendítenünk az eddig gyártott és az új vegyi anyagok, főleg a hajtóanyagok, a fűtőolaj, a műtrágya, a mű- és fedőanyagok, a műfonál és a gumigyártmányok termelését, tökéletesítve a műtrágya minőségét és választékát, fokozva benne a tápanyagok részarányát. A gépipari termelésnek mintegy 65 százalékkal kell növekednie, s ezen belül törekedni kell a magas színvonalon levő gépek és berendezések ♦előállítására. A közszükségleti ipar termelését mintegy 30 százalékkal emeljük majd. A kongresszusi határozat rámutat, hogy Szlovákia gazdasági fejlesztése feladatainak teljesítése milyen fontos feladatokat ró valamennyiünkre. Köztük elsősorban az állóalapok hatékonyabb kihasználását említi meg, mely mind az építészetben, mind az iparban és a népgazdaság többi ágazatában is elsőrendű feladat. Ezt követően a beruházási építkezések ésszerűbb kihasználását említi meg, amely a népgazdaság szerkezeti módosítását, a műszaki haladás alkalmazásét és az életkörnyezet tökéletesítését vonja maga után. Nagy teret szentel az új irányítási rendszer alapelveinek érvényesítésével kapcsolatos kérdéseknek, amelyek a társadalmi fejlődés hatékony eszközeivé válhatnak. FŐ FELADATOK A MEZŐGAZDASÁGBAN: A kongresszusi főbeszámoló, a vita és a határozat egyaránt nagy teret szentelt népgazdaságunk egyik legfontosabb szakaszának, a mezőgazdaság égetően sürgető kérdéseinek mielőbbi megoldására. Mint ismeretes, a népgazdaság e fontos szakaszára rendkívül igényes feladatok várnak. Ezért a kongresszusi határozat feltételezi, hogy Szlovákia mezőgazdasága az 1966—70 években az előző öt évhez viszonyítva, 18,3 százalékkal gyarapítja a bruttó termelést, és 22,1 százalékkal az árutermelést. A mezőgazdaság fejlesztésének alapvető feladata — hangoztatta a határozat — a mezőgazdasági termelés belterjességének növelése, minden termelőeszköz felhasználása és a mezőgazdaság tökéletesített tervszerű irányítási rendszerének bevezetése. A párt szerveinek, a mezőgazdasági igazgatóságoknak, a nemzeti bizottságoknak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak összpontosítaniok kell figyelmüket a földdel és annak komplex felhasználásával való fokozott gondra, a mezőgazdasági termelés növekvő szakosítására és összpontosítására, hogy ezáltal elsősorban a növénytermesztést fejlesszük. A növénytermesztés terén előnyben kell részesítenünk a gabonane^ SZABAD FÖLDMŰVES május 21. műek, a cukorrépa és a burgonya termesztését. Gazdag hektárhozamokat kell elérnünk, mégpedig az agrotechnika komplex alkalmazásával, a szerves- és a műtrágya alkalmazáséval. A takarmány termesztésében a sok tápanyagot tartalmazó termények termesztésén kívül ügyelnünk kell a betakarítás, a tartósítás és raktározás során előforduló veszteségek csökkentésére, valamint a takarmánytartalék fokozatos kialakítására. Az állattenyésztési termelésben törekedjünk minden gazdasági állat hasznosságának növelésére. Következetesen gondoskodjunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről, a fejőstehenek számának gyarapításáról és a tejhozam növeléséről, a vágósertések hatékonyabb hizlalásáról, a baromfihús és a tojás termeléséről stb. A mezőgazdasági termelés belterjességének további növelése szempontjából rendkívül fontos az egyes szolgáltatások szervezettsége. Ezek a szolgáltatások főleg a termények betakarítás utáni feldolgozásával, a növényápolással, műtrágyázással, az állattenyésztési termelés gépesítésével kapcsolatosak. Az ilyen szolgálatok nyújtásában építenünk kell a kölcsönös gazdasági előnyösség alapelvére. A mezőgazdasági termelés belterjessége és hatékonysága növelésének további alapvető feltétele: gondoskodás megfelelő számú munkaerőről, életkor szerinti összetételük fokozatos javításáról és a dlogozók szakképzettségének növeléséről. 1970-ig legalább 61000 fiatalt kell a mezőgazdaság részére biztosítanunk. Az anyagi érdekeltség elmélyítésével párhuzamosan komplex módon rendezzük a mezőgazdasági dolgozók munka- és életfeltételeit. E feladat valóra váltása érdekében tökéletesítjük a mezőgazdaságban a lakáskörülményeket. Ezután a határozat kitér azokra a feladatokra, amely a párt minden tagjára és a többi dolgozóra hárul a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének bevezetésével, majd kijelöli azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. A határozat leszögezi: azokon a területeken, ahol egyéni gazdálkodás is folyik, ki kell alakítani a magángazdaságok termelése és árutermelése növelésének anyagi, műszaki és szervezeti feltételeit. A vízgazdálkodásban összpontosítsuk figyelmünket a Duna vízgazdasági berendezéseinek átépítésére. Ezt a feladatot szorosan egybehangoljuk a Duna-kérdés komplex megoldásával, tekintetbe véve a területvédelem, az energetikai kihasználás és a mezőgazdaság szempontjait. A határozat ezután a meliorációs munkálatok meggyorsítását, a lakosság vízellátásának problémáit és az erdőgazdálkodás tökéletesítését sürgeti. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSE CSAK EREDMÉNYEINKTŐL FÜGGHET A vitában felszólalt 38 küldött, illetve vendég közül majdnem valamennyien foglalkoztak életszínvonalunk emelésének sarkalatos kérdéseivel. Rámutattak azokra a lehetőségekre, amelyek ezen a téren hárulnak valamennyi politikai és gazdasági szervezet vezetőire és egész társadalmunkra. Nem rejtették véka alá azokat a nézeteket sem, amelyek különösen az utóbbi Időben megnyilvánulnak dolgozóink körében és bizonyos mértékben károsan befolyásolják szocialista társadalmunk továbbfei-Nemzetgyűlésünk alkotmányjogi bizottsága az elmúlt napokban két fontos törvényjavaslatot tárgyalt meg. Először a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a lakáshiány orvoslására irányuló új kezdeményező törvényjavaslatát, az úgynevezett öröklakásokról szóló javaslatot vitatta meg. Erről már korábban részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az alkotmányjogi bizottság másik napirendi pontjaként a mezőgazdasági földterületek védelmének új törvényjavaslatáról tárgyalt. A földművelésügyi miniszter helyettese beszámolójában kifejtette, milyen rendkívüli problémát jelent az utóbbi években a mezőgazdasági földalap más célokra történő felhasználása és az ezzel járó mezőgazdasági termelésben bekövetkezett veszteségek. A miniszterhelyettes ezután elmondotta, hogy politikai és gazdasági szempontból is óriási hiba, hogy a földdel nem gazdálkodunk jelentőségének megfelelően. A törvényjavaslat nemcsak a mezőgazdasági földterület védelmére, hanem a földterület teljes kihasználására is vonatkozik. A mezőgazdasági dolgozók feladata megművelni a földet, hogy terjedelme ne csökkenjen és minősége ne romoljon. Az új törvénynek fokozatosan ki kell küszöbölnie az eddigi fogyatékosságokat. A mezőgazdasági földterületeknek a termelésből történő kivonásához ezután előzetes engedélyre lesz szükség. Az engedélyt egy hektárig terjedő földterületre a járási nemzeti bizottság 1—5 hektárig, a kerületi nemzeti bizottság és öt hektáron felül a Földművelésügyi Minisztérium, Szlovákiában pedig az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatala adja. Az előzetes engedély megadására irányuló, az illetékes nemzeti bizottságnál beadott kérvényt minden esetben részletesen meg kell indokolni. A földalap védelmében tésére beállított gépek maximálisan ki legyenek használva. Eddig még csak egy szériából sikerült 100 ezren felül gyártani. Jelenleg a Mónika tranzisztoros készülék gyártásánál van meg az előfeltétel a nagy szám eléréséhez. Természetesen más útja is lenne a gazdaságosabb' termelésnek, A TESLA vezetői már a múlt évben Kétmillió rádiókészüléket gyártottak Manapság hazánkban oly ritka az a ház, ahol nincs rádió, mint a fehér tiolló. Sőt a legtöbb családban az igyszerü vagy gramorádió mellett kézben vagy zsebben hordozható :ranzisztoros készülékeket is találunk. Így nem ritkaság egy családban kétbérQjn, sőt több rádió sem. A rádióipar fejlődése az utolsó tiáropi évtizedben világszerte óriási ütemű volt, s így természetesen hazánkban is. Talán legjobban tudjuk ezt szemléltetni, ha bemutatjuk a bratlslavai TESLA üzemet, ahol a napokban adták át a forgalomnak a kétmilliomodik rádió-készüléket. A Szlovákia fővárosában lévő üzemet 1938-ban alakította a Tungsram részvénytársaság. Az első évben mindössze 3000 rádiót készítettek az új üzemben. A felszabadulás után természetesen ezt az üzemet is államosították és 1961-ben már évenként a 36-szorosát gyártották a második világháború előttinek és befejezték a milliomodik rádió elkészítését. A bűvös szám eléréséhez 23 év kellett. Ahhoz, hogy a második millió rádiót elkészítsék, mindössze öt évre volt szükség, s ebben az évben már naponta közel 1000 készüléket adnak ót a forgalomnak. A tervek szerint a harmadik millió készülék gyártását már 1969-ben befejezik. Természetesen az üzemet is jelentősen bővítették, új berendezéssel, gépekkel látták el, s a dolgozók száma is mintegy hatszorosára növekedett. Amikor végigjártuk az *iizemet, azt állapítottuk meg, hogy főleg ügyeskezű nők szorgoskodnak a gyártási folyamatban. Amíg nézgelődve végigsétáltunk a részlegen, az ezernyi alkatrészből összeállított rádiót már becsomagolták a szállításhoz. Ezen a részlegen a Carioca elnevezésű alacsony szekrényű készüléket gyártják, amelyet 960 komáért vásárolhatnak a vevők. Az 1965—66-os évben kilenc különböző típusú gramo- és egyszerű rádiókészüléket gyártottak. Emellett hétfajta tranzistoros készüléket (köztük három zseb- és négy hordozhatót) is készítettek. Különösen a legkisebb csehszlovák zsebrádió az „Iris“ és a „Monika“ elnevezésű, könnyű nagyteljesítményű kézben hordozható készüléket dicsérik a vásárlók. A TESLA üzemben is fő cél a gazdaságos termelés. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az egyes szériákból mindig többet gyártsanak, illetve, hogy a különböző alkatrészek készítanácskoztak a székesfehérvári üzemmel és megegyeztek, hogy az egyes alkatrészeket kölcsönösen gyártják a két üzem részére. Sajnos, az okos kezdeményezést még máig sem realizálták, mert a két állam képviselői nem döntöttek az ügyben. A látottakat, hallottakat összegezve bátran állíthatjuk, hogy a rádiókészülékek gyártásában a TESLA üzem nemcsak hazai földön, hanem a világpiacon Is jó nevet szerzett és minden kontinensre eljutnak minőségi gyártmányai. (-tt-) A XIII. pártkongresszust előkészítő tézisek nagy távlatokat nyitnak meg Szlovákiában alkotó szellemű politikai és munkás légkör jellemezte. Az SZLKP kongresszusa a továbbiakban leszögezi, hogy ennek kapcsán számos javaslatot és megjegyzést érvényesítettek a kongresszuson, amelyeket már a járási és kerületi pártkonferenciák is megvitattak. Ezután Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának álláspontja a népgazdaság különböző szakaszaira vonatkozólag felsorolja azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása, illetve tökéletesítése a XIII. pártkongresszus munkájára vár. Befejezésül annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a CSKP Központi Bizottságának a kezdeményezés felkeltésére irányuló módszere jól bevált, a dolgozók helyesnek tartják és elfogadják. Végül biztosítja a CSKP Központi Bizottságát: a szlovákiai pártszervek és szervezetek mindent megtesznek, hogy a tézisekben megjelölt feladatok minél előbb valóra váljanak. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának álláspontját a CSKP Központi Bizottságának a XIII. pártkongresszust előkészítő téziseivel kapcsolatban. A CSKP XIII. kongresszusát előkészítő tézisek fontos politikai dokumentumul és tanácskozási alapul szolgáltak a pártszerveknek és szerveze■ teknek, a nemzeti bizottságoknak, a gazdasági és társadalmi szervezeteknek és a nagy nyilvánosságnak egyaránt. Értékelték a CSKP XII. kongresszusa óta a szocialista társadalom építésében megtett eddigi utat és az elért eredményeket. A tézisek fontos dokumentumul szolgálnak, felmérik a párt cselekvését és eljárását a XII. és a XIII. kongresszus közötti időben, egyidejűleg cselekvési vezérfonalul szolgálnak a szocialista társadalom továbbfejlesztésében. A kongresszus előtti időszakot
