Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-05-14 / 19. szám
Kertészkedóknél a. *■<«*■ Az elmúlt év novemberében a Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége központi választmányának funkcionáriusai meglátogattak a Szovjetunióban néhány kerttelepítést. Ott módjukban állt megismerni azok életét és szervezeti rendszerét. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hriöovsky mérnökkel, a Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők .Szövetsége központi választmányának tagjával — akinek néhány kérdést tettünk fel. Mi volt utazásuk célja? A Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége központi választmányának elnökével és titkárával, Kovanda és Pesla elvtársakkal együttesen megtett utazásunk célja az volt, hogy kapcsolatot teremtsünk azokkal a vezető személyekkel, akik tervezik és szervezik a Szovjetunióban a kertészkedést és megismerjük a kertészkedők mozgalmának a fejlődését. Ez az út főképp azért volt fontos, mert eddig nem volt semmi olyan kapcsolatunk a szovjet vezető dolgozókkal, amelynek alapján kifejleszthettük volna a további együttműködést. Tudták-e, hogy a Szovjetunióban az utóbbi időben fejlődésnek indult a kertészkedők Ahol elmarad a gyep-, vagy földkockába, esetleg cserépbe tűzdelés, a palánták kevésbé érzik meg a kiültetést, ha előtte egy-másfél héttel a földet éles késsel körülvágjnk körülöttük. A palánták nagyságától függően, és ahogy az egymástól való távolság megengedi, 5X10—10X10 cm nagyságú négyzetalakban (melynek közepén áll a palánta), s 5—8 cm mélyen. Utána néhány napig ritkásan árnyékoljuk, különösen rendszeres öntözésre fordítsunk gondot. A túlnyúló gyökereket Így elvágjuk, ugyanakkor a megmaradtak sűrűbben elágaznak, jobban átszövik a körfilvágott földhasábot. Ha a tervezettnél később kerül sor a kiültetésre, ismételjük meg. Alapos beöntözés ntán perem nélküli lapáttal vagy kőműves-kanállal, szinte úgy emelhetjük ki és ültethetjük el, mintha földkockába tűzdeltük volna. Ha a palántákat nincs módunk így előkészíteni, akkor a palántaágyból való kiszedéskor ügyeljünk arra, hogy minél több föld maradjon a gyökereken, s a gyökerekből kevés 4 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG mozgalma? Mi idézte ezt elő és hogyan alakul? A második világháború utáni időszakban az életfeltételek szükségessé tették, hogy termőföldeket osszanak ki — a dolgozók személyi használatára — egyéni megművelésre. Így jöttek arra a gondolatra, hogy egyes üzemeknek bizonyos területeket juttassanak az ún. kollektív gyümölcsösök létesítésére. Az elsők közé tartozott 1945-ben, az Uraiban, a Masinosztrojenyje Ordzsonikidze üzem mellett létesített 3,5 hektáros gyümölcsös. Moszkva környékén 1952 óta létesültek ilyen gyümölcsösök. így például a Földművelésügyi Minisztérium dolgozói tulajdonát képezi az ún. „Zöld erdőcske“ gyümölcsös. Ma a kollektív kertek terjedelme csaknem eléri a félmillió hektárt. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a Szovjetunióban összesen kb. 3,5 millió hektáron terülnek el a gyümölcsösök és valamivel több mint egy millió hektár van szőlővel beültetve. Melyik kollektív gyümölcsösöket látogatták meg — és mit tudnának erről kertészkedőinknek mondani? Meglátogattuk a Szerp és Mólót, továbbá a Metal, valamint az Agrogeodézia üzemek szakadjon le. A kiszedett palánták gyökérzetét — különösen ha egy kicsit sűrűbben vetettük — egyenként kell elválasztani egymástól, s a palántákat mártsuk big agyagpépbe. Ebbe keverjük el a palánták gyökereit előszeretettel fogyasztó lótücsök, drótféreg és pajor ellen literenként W—1 dkg HcH port. A növényeknek palánta korukban különösen fontos a foszfor, s legtöbbször nem tudnak eleget felvenni — már a gyökereket átültetéskor ért sérülések folytán sem —, ezért az agyagpépbe szórunk ugyancsak literenként 2—3 g szuperfoszfálot. Az öntözéshez is 1—2 ezrelékes szuperfoszfátoldatot használjunk. A kiültetett palánták betakarásával jól hasznosíthatjuk a fólia alagutakat, s a hónaposretek, spenót is egy-két héttel korábban szedhető alóluk. Hasonlóképpen gyorsíthatjuk a paradicsom-tövek fejlődését, ha már a kiültetéskor, a fagyok jelentkezése előtt lefedjük műanyag palástó fagyvédő sapkájával. Ezeket kúp- vagy gúlaalakúra hajlított 2—3 mm-es dróthuzalvázra kifeszített egyéb, hajtatásban már nem használható fólia-darabokból könnyen elkészíthetjük. KOMISZAR LAJOS kert-telepítéseit. Az egyes kollektív ültetvényeknek közös a kerítésük, s általában a vízszolgáltatásuk is, közösek az utak és némely helyen a dolgozók szükségleteinek megfelelő társasházak is. A kertészkedők (ljubitelej) földrészének a nagysága 400-tól 1200 m2 között mozog. A kollektíva tagjait mindig egy üzem alkalmazottai képezik. Mielőtt hozzálátnának a munkához, kidolgozzák az ültetvények és az épületek tervét. Minden kerttelepítés belső életét egy választott bizottság irányítja. A „Természetbarátok Társasága“ közvetítésével ez a bizottság gondoskodik az ültetéshez szükséges anyagok, a trágya, stb. beszerzéséről. A kerítések, vízmű, villanyáram és egyéb dolgokról azon üzemek, vagy intézmények segítségével gondoskodnak, amelynek alkalmazottai. A kollektív gyümölcsösök tagjai önálló szervezeti egységet képeznek, amely nincs más alakulathoz kapcsolva. Ebben lényegesen különbözik a ÍSSR-beli helyzettől. Közvetlenül a városokban, vagy vidéken vannak ezek a kertek? Milyen a talajuk és milyen eredményeket érnek el? Nagyon meglepett minket, hogy a Szovjetunióban a kertészkedők eljárnak a lakóhelyüktől 50 km-nél is távolabb fekvő gyümölcsöseikbe. Például a Szerp és Mólót üzem kollektív gyümölcsöse Moszkvától 55 km távolságra van. A föb det az illetékes üzemek szakszervezetei a helyi szovjettől kapják. Az üzemek segítenek a gyümölcsösök kiépítésében is. Megműveletlen földet utalnak' ki részükre, gyakran hasonlót, mint amilyet a kertészkedők nálunk is kapnak. Nagyon szép eredményeket érnek el a ribizli, eper, meggy, alma és az édes gyümölcsű kerti berkenye termesztésében. Említette, hogy a Szovjetunióban a kertészkedők bevásárlásaikat a Természetbarátok Társaságán keresztül intézik. Milyen a kapcsolat közöttük és mi a társaság küldetése? A dolgozók érdekköri tevékenységének irányító szerve a Természetbarátok Társasága. A társaság 1925-ben alakult, jelenleg tagjainak száma kb. 10 millió. Nyolcszáz-ezer szervezete működik a városokban, üzemekben, kolchozokban, iskolákban és egyéb helyeken. Különféle szakcsoportokra tagozódik. Minket leginkább a gyümölcsészek-kertészkedők szakköre érdekelt, amelynek Jegorov elvtárs az elnöke. A szekció segíti a kertészkedőket szakmai képzettségük növelésében, termesztői szükségleteik, vegyanyagok, stb. beszerzésében. Azoknak, akik erre igényt tartanak, szerződésileg biztosítja a faiskolai anyagok beszerzését a faiskoláktól — megrendelések alapján. Időnként gondoskodik a trágya, permetező anyagok, stb. beszerzéséről. A társaságnak a nagyobb városokban speciális elárúsítóhelyei vannak. Ezekben meg lehet vásárolni a termesztéshez vegyszereket, munkaeszközöket, magvakat, virágcserepeket, szoba-növényeket, akváriumi halakat, stb. Reméljük, hogy a Szovjetunióban szerzett tapasztalataikat érvényesíteni fogják a mi kertészkedési lehetőségeink keretén belül és reméljük, hogy az a kapcsolat, amelyet a szovjet kertészkedőkkel hoztak létre, a jövőben a szükségnek megfelelően elmélyül. * í Madárvédelem, | A nálunk telelő és megérkezett vándormadarak szorgal- 2 másán pusztítják a kert és mezőgazdaság rovarvilágát, ! különösen, ha már a fiókák is enni kérnek. Ilyenokr alig I győzik a szülők hordani a mindig éhes fiókáknak a sok | rovart. Ezek a madarak a növényvédelem a leghasznosabb és legtermészetesebb /biológiai) segítőtársai. A természetben ezek tartják féken az egyes rovarfajok túlságos elszaporodását, sok esetben annyira képesek egyes kártékony rovarfajok számát lecsökkenteni, hogy azok kártevéséről tudomást sem veszünk. Az utóbbi években a hasznos madarak száma nagyon megcsappant, kertjeinkben, ligeteinkben alig találkozunk velük, részben ez is az oka annak, hogy némelyik eddig nem számottevő kártokozó rovar, mint a termelést veszélyeztető kártevő lép fel és leküzdése sok munkába. költségbe kerül, nem számítva a termelésben sokkal nagyobb értékű kimaradást. A gazdának most kell a fészkelő és fiait nevelő madarak védelméről gondoskodni, és a hasznos munkatársaink ellenségeit, így a verebeket, macskákat, ragadozómadarakat és nem utolsó esetben az embert, gyerekeket, fékentartani. Nem kell megengedni a madárfészkek szétdúlását, tojások kiszedését, a fészkelő madarak Ismételt zavarását, aminek következtében a tojások kihűlnek és tönkremennek. Sohasem, de költési időben különösen nem szabad megengedni, hogy hasznos madaraink felé irányuljon a parittya kövecse vagy a légpuska golyója. (R. B.) Gyakorlati fogások palántaültetéskor
