Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-14 / 19. szám

MÁJUS HÖNAP a szőlőben különösen munkaerőigényes, mivel halaszthatatlanul el kell végeznünk az összes alap­munkát — az első kapálástól, kötözéstől kezdve az első per­metezésig. Ezek jókori elvég­zésével rakjuk le a jó termés alapjait. djk Májusban várhatók még ntőiagyok, amelyekre a szőlő különösen érzékeny. Ezért már a hónap elején a szőlőkért megfelelő helyeire különböző füstképző anyagot készítünk. A hőmérsékletet naponta fi­gyeljük a szőlőkért különböző helyein, s ha ez +1 C°-ra sü­­lyed, az előkészített anyagot meggyűjtjuk, hogy a füst se­gítségével a fagyveszélyt elhá­rítjuk. Erőseb fagyveszély ese­tén — főként völgyekben — az első kapálással várjunk, mert a frissen kapált talajon erő­sebb a kisugárzás és ezért erő­sebb lehet a fagy. 4» Mivel a szőlőkért talaját a metszésnél és egyéb munkák­nál letapostuk, és a gyomok is kezdenek kibújni, elvégezzük az első kapálást. Az említett okok miatt ajánlatos a mély­kapálás. Május vége felé a gyo­mok erős fejlődésnek indulnak, ekkor elvégezzük a gyomirtó kapálást. Ez sekély sarabolás lehet, ám a kötött, repede­­zésre hajlamos talajokon mé­lyebben kapálunk, illetve sara­­bolunk. ék Halasztást nem ismerő munka a szőlő kikötözése a támasztékhoz. Ezt a munkát mielőbb végezzük el, legkésőbb, ha a hajtás eléri a 30—40 cm-t. Ellenkező esetben a vi­haros időjárás nagy károkat okozhat a hajtások letörésével, a peronoszpóra veszély is fo­kozódik, valamint fennállhat a szőlő-elrúgás veszélye is. Kötö­zés közben a mellékbajtásokat eltávolítjuk, hogy a főhajtások erősödjenek, és a tő ne gyen­güljön. 0 Májusban várható az első peronoszpóra fertőzés. Ennek megelőzése érdekében — ami­kor a szőlő hajtása eléri a 10—15 cm-t — preventív per-A szőlő peronoszpóra betegsége a levélen metezést végzünk. Ezt a per­metezést Novozír N 50 perme­tezőszerrel végezzük, 0,5 %-os oldattal, azaz hektáronként 3 kg Novozír N 50-t 600 liter vízben feloldva permetezünk ki. Az első két permetezésre nem ajánljuk a bordói levet, valamint a réztartalmú vegy­szereket, mivel ezek fékező ha­tással vannak a fiatal szőlő növekedésére és elperzselhet­jük vele a leveleket. A Novozír N 50 ezzel szemben serkenti a növekedést és e szer gomba­irtó hatása megegyezik a bor­dói lé hatásával. A Novozír N 50 permetléhez a liszthar­mat (oídium) veszély elhárí­tása végett 600 liter oldathoz 2 kg Sulikolt teszünk. A szőlőgubacsatka kártétele a levélen (Erinózlsj 4» Azon szőlővidékeken, ahol az erinózis (szőlőgubacsatka), vagy akarinözis (szőlőlevélat­­ka), illetve más atkák évente előfordulnak, és rügyfakadás előtt nem végeztük el a kora­tavaszi permetezést, a rügy­fakadás idején — amikor a hajtás nagysága 5 cm — per­metezhetünk 0,3 °/o-os Arafosfo­­tion-nal, illetve 0,04 %-os Int­­rationnal. Mivel erős mérgek­ről van szó, figyelmeztetjük a szőlészeket az óvórendszabá­lyok szigorú betartásának szükségességére. A szőlőilonca, illetve szőlő­moly hernyója is májusban kez­di kártételét. Ez esetben 0,4 %-os Dikollal permetezünk. (Ezt keverhetjük a Novozír N 50, illetve Sulikolos permet­­oldathoz is.) Szintén hatásos a Fosfotion 50 0,2 %-os oldatban. 4> A szőlőiskolában, ahol megkéstünk az oltványok kiül­tetésével, ezt okvetlenül május 15-ig végezzük el. Ezután a legfontosabb feladat a talaj gyommentesítése. Cserepese­désre hajlamos talajon porha­­nyítással, illetve öntözéssel se­gítsük elő a hajtás elotörését a földtakaró alól. A porhanyí­­tást nagy gonddal végezzük, nehogy az oltócsapok kallusza megrepedjen, illetve letörjön. A szőlőiskolában szintén — hasonlóképpen, mint a szőlő­­kertben — védekezünk a pero­noszpóra ellen. 0 A szőlőalanytelepeken, mikor a hajtás eléri a 20—30 cm-t, kikötözzük, és megszaba­dítjuk a mellékhajtásoktól. Má­jus elején sarabolunk, s a tő­kék között kapálunk. Az ame­rikai szőlőnek igen gyors a A szőlőlevélatka kártétele a fiatal szőlő hajtásán I Akarinózis) növése, ezért minden héten új­ból kikötözziik. A mellékhajtá­sokat ajánlatos késsel kivag­dosni, hogy a vesszőt ne ká­rosítsuk meg. G. VANEK, mérnök Díszfáinkat is permetezzük Gyümölcsfáink szomszédságá­ban rendszerint ott állnak a gyümölcsfákkal rokon díszfák és bokrok is. Mivel ezek a dísz- és gyümölcsfák egymással ro­konságban vannak, a rajtuk élő kártevők is átjuthatnak egyik­ről a másikra. Ez különösen a pajzstetvekre és a levéltet­­vekre vonatkozik. Ezek a kár­tevők nagy károkat okoznak házikertjeinkben. Ha azt akar­juk, hogy gyümölcsösünk min­den kártevőtől mentes legyen, akkor nemcsak a gyümölcsfá­kat kell permetezni, hanem a kertünkben, az előkertekben levő díszbokrokat is, ha ezeken a fertőzés tüneteit fedezzük fel. 0 Az előbbi hónapról el­maradt nagytakarítást a pincékben haladéktalanul végezzük el. 0 A májusi hónap maga­sabb hőmérséklete különö­sen a rosszul izolált pincék­ben felmelegedést idézhet elő. A fejlett, egészséges boroknál ez nem okoz na­gyobb károkat. Veszély áll­hat elő, ha a borban ki nem erjedt cukor maradt vissza. Ez különösképpen a kevés alkoholtartalmú, illet­ve savtartalmú boroknál hi­bás erjedést válthat ki. En­nél a cukorból tejsav, illetve ecetsav keletkezik. A borok íze a káposztalére emlékez­tet. Még nagyobb veszély az ú. n. mannitos erjedés, ami­kor a borok édeskés ízűek, csípősek, s feltűnően zava­rosak. Ezen bajok megelő­zésére fontos az erjedés he­lyes lefolyása és a megfe­lelő kénezés. Ha lehetséges, a pince magas hőmérsékle­tét csökkentjük. 0 Nagyon fontos teendő a hordók feltöltése. A min­tavételezés esetén is azon­nal feltöltjük a hordót. El­lenkező esetben a levegő hatására (a melegedő pince­hőmérséklet is elősegíti) az ecetbaktériumok ténykedé­sét segítjük elő. A hordók feltöltésének fontos szabá­lya, hogy vagy hasonló, vagy pedig jobb minőségű borral töltsük fel a bordót. • Ismételten megemlít­jük, hogy fontos a borok érzékszervi vizsgálása, leg­alább minden második hé­ten. A zavarosság többnyire valamilyen hiba következ­ménye. A bor illata, szaga, illetve íze elárulja a hibát. Ha valamilyen ok miatt nem tudjuk a hordót feltölteni, égessünk a bor felett nem csepegő azbeszt kénszeletet. G.Vanek mérnök !,UIII!!!llll||l!lllll!!lll!lllll|llllllllll!lllllllllllllllllllllllllll!!l!lt GYÜMÖLCS 0 C ZÖLDSÉG • VIRÁG 3 Paprika és paradicsom palántáiása Kis kertekben a májusi fagyokkal nem szoktak számolni és a palántálással sem késlekednek. Azonban a palántálás idő­pontját nemcsak a várható májusi fagy befolyásolja. A papri­ka csak felmelegedett talajban fejlődik rendesen. Amíg a talaj 10 cm mélységben 15 C fok hőmérsékletet el nem ér — a paprika palántálásával várakozhatunk. A paprika nemcsak a fagytól szenved, hanem már 5 C hőmérsékleten is elrúg­hatja a bimbóit. A palánta megfázik, sárgulnak a levelei és növekedése nem indul meg. Ezért a paprikát általában május közepe táján ültetjük, sőt, ha fagyokat jeleznek, csak a fagyok után. Többnyire kettesé­vel palántáljuk. A paradicsomnál más a helyzet. Hőigénye sokkal kisebb, mint a paprikáé és ha már begyökeresedett, a fagyot is job­ban állja. Kiskertben a májusi fagyok előrejelzésekor a fagyérzékeny növények palántáit újságpapirossal (fólia, sás, suska stb.) borítjuk és göröngyökkel rögzítjük. A papiros a növényhez ne érjen, szóval a papír és a növény között légtér legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents