Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-14 / 19. szám

A jő tanács aranyat ér

CSALLÓKÖZBEN A GYÜMÖLCSESZEK ÉS A KERTÉSZKFDÖK jól tudták, hogy az ö termesztési jeltételeik között az EM lX-es típus alany Iparadicsomi alma) kis bokorfának és alakjának nagyon jól megfelel, elviseli a legkomplikáltabb metszéseket is, nagyon korán fordul termőre és a ráoltott nemes fa egészséges. Tudják, hogy üde talajon fői díszlik a féltörpe EM II típusalanyra oltott nemes, erős növekedésű, egészséges és korán fordul termőre. Igen jó az EM XVI-os alanyra oltott Späth Ketzinger Ideál. Edzett, nagyon erős növésű, egészséges. A Duocinok közül a szárazságot és a nedvességet is a legjobban bírja. Ez az alacsony és félmagas almafa legideálisabb alanya. Korán és bőven terem.

Az EM alanyon jól fejlődik és terem az Ananász renet, Téli fehér Kálvin, fonathán,

Cox renet, Boskoopi szép, Baumann renet, Sándor cár alma, Virginiai rózsa alma, Szudéta renet, Kanadai renet, Téli arany parmen, Starking, Red Delicious, Sárga Delicious, Parker pepin, Nemes sóvári, Barackpiros alma, London pepin, Sárga belle Fleur, Kasselt renet stb.

A körte alanyául Igen jó az EM A vagy az EM B típus alany. Próbálják is a kertészkedők ezeket a típus alanyokat beszerezni, de hiába. Az oltványok előállítása eddig úgymond az illetékes faiskolák monopóliuma. így a kertészkedök oltványokat vehetnek ugyan, de típus alanyokat nem. Pedig a kedvtelésből és sikerrel nemesítő gyümölcstermesztők lapunk minden olvasói értekezletén érdeklődnek a típus alanyok beszerzési lehetősége iránt.

— Mit tanácsoljunk nekik — tettem fel a kérdést Berdák mérnöknek, a Prievidzai Gyümölcsnemesftő Állomás dolgozójának.

— Nehéz tanácsot adni, mivel mi csakis a faiskoláknak továbbíthatjuk a nálunk kitermelt tipus alanyokat. Annyit azonban elárultatok, hogy kis leleményességgel a kertészkednk is segíthetnek magukon. Elsősorban — ha típusalanyhoz jutnak — ne dobják el az ültetéskor lemetszett vezérágat, hanem ültessék el (elültetés után oldalt a talajra döntve felkupacoljuk), s így minden évben 2—7 saját alanyhoz jutnak. Ugyanis a hajtások alsó része a földkupacban gyökeret fejleszt s így minden évben levághatjuk az ültetett alany gyökeres hajtásait. Ha a kertészkedök alapszervezetei a faiskoláktól szintén elkérnék az alanyok lemetszett vezérágát (amit úgyis eldobnak), saját nemesítő munkát is végezhetnének.

— Elhanyagolják a kártevők és betegségek elleni időbeni védekezést, az öntözést és a gyümölcsfák tápanyagellátását. Tudniuk kellene legalább azt, milyen hatása van az egyes trágyaféléknek. A nitrogén

Karós paradicsom

Az árutermelő üzemben már végérvényesen eldöntött kérdés, hogy a paradicsomot karó nélkül nevelik. A kiskertben a karózás indokolt, mivel a karózott paradicsom kevesebb helyet foglal el, bogyói nem érnek a földre, tehát nem sározódnak be és a karós paradicsom hamarabb érleli be a termést. Ha csak 1—2 szárra neveljük, még korábban érik. A karós paradicsomot fattyazzuk. A bogyók így nagyobbra fejlődnek. A 4—5-ik fürt felett a szárát viszszavágjuk és ezzel a bogyók érését siettetjük, f.cggazdaságosahb, ha egy karóhoz egy palántát ültetünk és azt két szárra neveljük. A karós paradicsom szárát szedéskor nem kell megemelni, így a szára nem mozdul el a helyéről és nem kap napégést.

pl. elősegíti az új hatások, a fás részek és a levelek fejlődését, valamint fokozza a gyümölcs nagyságát. Ha kevés a nitrogén (ez gyakori eset), akko a fa nem fejlődik, levele apró, világoszöld, gyakran elszárad, virága gyengén fejlődik, a termés apró és gyakran idő előtt lehull. A foszfor elősegíti a virágbimbók fejlődését, a mag tökéletes heérését, meggyorsítja a termés beérését, fokozza a gyümölcshozamot és a fát ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben. Foszforhiány esetén — főként az őszibarack és kajszibarack — már júliusban elrúgja a gyümölcs nagy részét, néha az egész termést is. A kálium elősegíti a fás részek beérését. A sejtnedv a káliumtól sűrűbb és több cukrot tartalmaz, s ez a fákat fagyállóbbakká teszi. A káliumhiány anyagcserezavarokhoz vezet, a gyümölcs kicsi, a levél (főként a ribiszke, köszméte, málna és földiaper esetében) csavarodik és a szélétől szárad, az új hajtások már júniusban elhalnak. A mész csökkenti a talaj savanyú kémhatását, felszabadítja a tápanyagokat és korlátozza a kártevők és betegségek (rák és mézgásodás) fejlődését. Mészre főként a csonthéjasoknak van szükségük a csonthéj képzésére. Ezen kfvül a magnéziumnak és a nyomelemeknek is (réz, mangán, bór, cink, molibdén, jód) fontos szerepe van a gyümölcsfák életében.

Ez nagyon szépen hangzik, de ismeretes, hogy az emlftett trágyafélék túladagolásának viszont káros következménye van. Honnan tudja a kertészkedő, melyikből milyen a legmegfelelőbb mennyiség?

— Szerencsére nem kell törniük a fejüket ezen, mivel az új kombinált trágya, amelyet Cererit néven hoztak forgalomba, az említett trágyaféléket és nyomelemeket a megfelelő részarányban tartalmazza. Csak be kell tartani az adagolására vonatkozó előírást. Ez a készítmény kitűnő hatású mind a kertészetben, mind a gyümölcsészetben. —gir—

Időszerű

munkák

MÁJUSBAN a nem megfelelő fajta öregebb gyümölcsfákat még átolthatjuk és alkalmazhatjuk a héj alá oltást, mivel a fákban már elég erős a nedvkeringés. Hogy az oltóvesszők az oltás időpontjáig teljes nyugalomban maradjanak és megakadályozzuk a nedvkeringés megindulását, föltétlenül hideg, nedvesebb pincében tároljuk azokat. A fiatal gyümölcsfák fejlődését a nem kívánatos hajtások visszacsípésével vagy teljes eltávolításával szabályozzuk.

HA A GYÜMÖLCSFÁKNAK nem biztosítottunk megfelelő műtrágyázással már áprilisban elegendő tápanyagot, akkor mindjárt május elején pótoljuk az elmulasztottakat. A legelőnyösebb a Cererit, esetleg a Citrarafoszka trágyaszer használata. Ezekből 1—2 kg-ot használunk fel egy-egy gyümölcsfa trágyázására. Abban az esetben, ha az említett trágyaszereket nem tudnánk beszerezni, akkor a gyümölcsfáknak legalább nitrogént adunk salétrom formájában. A salétrom 0,5—1 kg-os adagját 3—4-szerre adagoljuk, mindig 2—3 hetes időközökben. A talajra szórt trágyát kapálással dolgozzuk a talajba, amelylyel egyidejűleg porhanyítjuk a talaj felső rétegét, ezzel megakadályozzuk a talajnedvesség fölösleges elpárolgását és egyúttal a fejlődő gyomnövényeket is elpusztítjuk. A kapálással végzett talajporhanyítást szükség szerint és a gyomnövény előfordulási mértéke szerint a hónap folyamán megismételjük.

Azokban a gyümölcsösökben. ahol a talajt gyep borítja, a trágyaszereket nem dolgozzuk a talajba, csupán szétszórjuk, ám az eredeti mennyiség 5—10-szeresére van szükség.

A KEDVEZŐ IDŐJÁRÁST az aljnövények vetésére vagy ültetésére használjuk fel. A legmegfelelőbb a zöldtrágyázásra szánt keverékek vetése, esetleg a zöldségnövények termesztése. Az aljnövényeket azok tápanyagigénye szerint trágyázzuk. Amennyiben a gyümölcsös talaját gyep borítja, minél hamarább hozzálátunk a kaszáláshoz. A fűfélék ugyanis fejlődésük első időszakában nagyon sok nedvességet és nitrogént vonnak el a talajból, s így a gyümölcsfákat éppen a kritikus időszakban, amikor a fáknak a legtöbb nedvességre és nitrogénre van szükségük, ezektől megfosztják. A hosszabb ideig tartó száraz időjárás esetén a fákat öntözzük. Az öntözés főként a fiatal, tavasszal telepített fák esetében nagyon fontos. Ezeket 10—15 literes vízmennyiséggel öntözzük. A talaj felszínének megszáradása után porhanyítunk és lehetőség szerint tőzeget vagy más szerves anyagot teregetünk szét.

MÁJUSBAN EL KELL VÉGEZNÜNK a betegségek és kártevők elleni védő beavatkozásokat. Azonnal sziromhullás utón Novozir N 50 készítménnyel permetezzük a csonthéjasokat 0,0 %-os töménységben. Elvégezzük a Fosfotionos permetezést Is a varasodás és a gyümölcstakácsa tkák ellen (0,3 %-os töménységben). Ha a varasodás veszélye nagy, akkor az első permetezést követő 10 nap múlva a permetezést megismételjük Novozir N 50 és Sulikol 0.4 %-os oldatával. A virágzást követő négy hét múlva permetezünk először a Dykol 0,4 %-os és a Fosfotion 0 3 %-os oldatával a molylepkék ellen, amelyek a gyümölcs férgesedését okozzák. A szilvaféléket azonnal a sziromhullás után fosfotionos permetezést Is poloskaszagú szilvadarázs és a gyümölcstakácsatkák ellen. Négy hét múlva pedig Dykol és Fosfotion oldatával permetezünk ismét a gyümölcstakácsatkák és az almamoly ellen.

A CSERESZNYEFÁKAT már 4 héttel a beérés előtt Aerosol DDT-vel, majd később Soldep készítménnyel permetezzük 0,3 % töménységben a cseresznyelégy ellen, amely — főként a későbbi érésű cseresznyefajták — férgesedését okozza. A Soldep védőhatása 7 napig tart, s az utolsó permetezést legalább 10 nappal a szedés előtt kell elvégezni.

A. Berdák, mérnök