Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-14 / 19. szám

Milyen szólót telepítsünk és hogyan ? Mostanában nagy az érdeklődés a szőlőtermelés iránt. Nem annyira a kültelkeken való soros telepítés, hanem lugas kiül­tetés érdekli az embereket. Hogy miért, ennek is okai vannak. A kUitelki soros telepítés sok nehézségbe ütközik. Elsősorban nehéz alkalmas helyet találni a határban és a nép az elfog­laltsága miatt nem ér rá rendszeresen és idejében vele fog­lalkozni, úgy mint régen — pincézni. A lugast könnyebben beállítják az udvaron, vagy a kertben, itthon kéznél van min­den, és minden percet felhasználhatnak a gondozására. Ezért több érdeklődő nevében kérek tanácsot. Előrebocsátom, hogy Garam menti vidékről van szó. Kb. 150 ni tengerszint felettit magasságban, a Dunától 20—25 ki­lométerre lakunk. A vidék inkább lapály egy kis halommal, völggyel. A föld termőrétege 20—30 cm, fekete, kevert, majd kötőt sárga réteg. Különben jó termőföld, mezőgazdasági ter­melésre alkalmas, a gyümölcs is megterem, bár a fák nem bosszú életnek. Tehát ennek megfelelően, elsősorban a direkttermő szőlő­fajtákról lenne szó, amelyeket itt érdemes ültetni. Ezekkel az elfoglaltság kevesebb és az időjárás szeszélyeinek nincs any­­nyira kitéve, mint az oltványos szőlő. Másodsorban, amelyek itt csemegeszőlőnek, vagy borszőlőnek termeszthetők. További némi ültetési, gondozási stb. tájékoztatókat kérünk, valamint hol szerezhetők be ezek a fajták. KELECSÉNYI JÁNOS, Cata Leírása alapján a terepet alkalmasnak tartjuk a szőlő­­telepítésre azzal a kikötéssel, hogy telepítés előtt a kiülteten­dő területet 80 cm mélyen meg kell forgatni (rlgolírozni). A talaj felső, értékes részét alulra (a gyökerek számára elérhető­vé) tesszük, mfg az alsó rész a rigolírozott terület tetejére kerül. A rigolírozott rész aljára (80 cm) 5—10 cm vastagon istállótrágyát teszünk, hogy ez a szőlő számára több éven át nedvességet biztosítson. Rigolí­­rozás közben az áthelyezett földet egyenlően műtrágyával keverjük, hogy az alaptápanya­got biztosítsuk. Átlagos talaj­minőségre egy négyzetméter felületre kb. 20 dkg cítram­­foszkát, vagy annak megfelelő értékű műtrágyát teszünk. Fon­tos a jó elkeverés, nehogy mér­gező hatása legyen a fiatal olt­ványra. A tőke köré ültetéskor komposztot is tehetünk, hogy a talaj humusztartalmát bizto­sítsuk. A szőlőt több esztendőre ül­tetjük. Gyökerei nagy területet hálóznak be. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a rendelkezé­sünkre álló talajt meglazítsuk s a tápanyagok és a víz befo­gadására alkalmassá tegyük. Ezen műveletek elvégzése nél­kül nem érdemes szőlőt telepí­teni, s ha megtesszük, ne cso­dálkozzunk azon, hogy a ter­méseredmény nem lesz kielé­gítő, és hogy a betegségekkel, vagy az erős hideggel szemben szőlőnk nem eléggé ellenálló. rom méter távolságra helyez­zük. Ez a minimális távolság az útmenti lugas egymástól való távolságára is. ' A lugas­sorban a betonba helyezett vas-, illetve kemény faoszlopo­kat egymástól 5 m távolságra tesszük. Ezekre feszítjük ki a cínezett drótot egymástól a fent említett távolságokra. Az oszlo­pok főldfeletti magassága 250 cm lehet. Következik annak eldöntése, milyen szőlőfajtát ültessünk. Hány darab csemege, illetve hány darab borszőlőtökére van szükségünk. A levélíró érdeklődik a di­rekttermő szőlőfajták iránt. Ezeket semmi esetre nem ajánljuk a következő okokból: Legújabb kísérletek bebizonyí­tották, hogy a direkttermő .(hibrid) szőlő gyümölcse és bo­ra erősen káros hatású, amely hatás a kővetkező generációkra is befolyással van. Ezenkívül minősége erősen rangon aluli. Tehát a csekély munkamegtaka­rítás távolról sem hozza be azokat a tartós károkat, ame­lyeket szervezetünknek okozha­tunk. Tehát számításba jöhetnek az amerikai alanyra oltott nemes szőlőfajták (futóhomokon ül­tethetjük a nemes fajtákat ol­tás nélkül, vesszőből). Borszőlőnek ajánljuk a kö­vetkező fajtákat: nagyon jó mi­nőségű a Fehérburgundi, Olasz­­rizling. Korai borszőlő a Bou­­vier szőlőfajta, amley csemege­­szőlőnek is megfelel. Hasonló tulajdonsága van a Müller- Thurgau szőlőnek. Csemege szőlőfajtákból ajánl­juk a korai Csabagyöngyét, és Irsay Olivér fajtát, később érik be a fehér és piros saszla, és még később a nagyon jó minő­ségű Szőlőskertek Királynője. Fekete fajtából a Kék portu­­giezi (Oporto), amely mint sző­lő is fogyasztható és bora is jó minőségű, továbbá a Szt, Lőrinc borszőlő. Az ültetésre nagy gondot for­dítsunk. Hogy a szőlőtőke talp­gyökere, amelyet 3—4 cm-re visszavágunk, ültetéskor lehető­leg vízszintes helyzetbe kerül­jön, körülötte a földet jól be­tapossuk és beöntőzzük. A ne­mes részt egy egészséges szem­re visszametszük és felkupa­­coijuk úgy, hogy kb. 3—4 cm porhanyós földet vagy homokot teszünk az elültetett tőkére. A lugasművelésnek az a cél­ja, hogy kihasználjuk a ren­delkezésünkre álló területet föl­felé éppúgy, mint vízszintes irányban. Tehát minden 15—20 cm-re legyen egy hajtás, amely alapját fogja képezni a követ­kező években egy-egy váltó­metszés termőbiztosításának. A szőlővesszőket évről-évre türelmes munkával kell tovább és tovább nevelnünk, évente sohasem több, mint 50—60 cm­­rel (lásd a 2. sz. rajzot). Tehát 250 cm magas lugas felépítése 5—6 esztendeig tart. Az évi vesszőkön minden 15—20 cm-re hajtást biztosí-2 m Leggyakoribb lugasvázak Ha az udvaron a ház fala mellett akarunk lugast telepí­teni, akkor itt is előkészítjük a talajt, kijelöljük az egyes tőkék helyét, a ház fala mel­lett elkészítjük a hátteret osz­lopokból és azokon vezetett el­nézett drótból. Az alsó sodronyt a talajtól 45 cm-re, a követke­zőket 50—50 cm-re helyezzük egymás fölé. A tőkéket 2 méter távolságra ültetjük egymástól. Ha kertben telepítünk, akkor a lugas sorokat egymástól há­*,a-A lugas nevelése az első négy évben tunk olyképpen, hogy az egy éves vesszőket tavasszal a kö­vetkezőképpen kötözzük ki: A hajtást vízszintes irányban a drót mentén 50 cm hosszúság­ban lemetszük, a hajtást a meg- 1 ijlításnál a dróthoz kikötjük és a végét kb. 20—25 cm-rel 1 :jjebb kikötjük egy ideiglenes karóhoz (a 3. sz. rajz szerint). oua* A vízszintes karon nagyon fon­tos, hogy egyforma hajtásokat kapjunk. Ezt Ideiglenes kikötési sei érjük el. Amikor az első (a meghajtás­nál) szemek kb. 3—4 cm-re ki­hajtottak. akkor a vessző végét ismét vízszintes irányba kiköt­jük, s így a többi szem is egy­forma hajtást júztosít. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy minden egyes tőkének legalsó részén, közvetlenül a talaj felett egy ún. biztosító csapot nevelünk azon esetre, ha rendkívüli fagy következ­tében a lugas elpusztulna. így az alsó szemből nevelhetünk további lugast. Ezt az alsó haj­tást télire mindig földdel leta­karjuk, s ezáltal megvédjük a fagytól. A lugas gondozása nagyon fontos teendő. Ennek aprólékos leírása időszerűség szerint la­punk szakmellékletében minden hónapban megjelenik, ezért itt nem foglalkozunk vele. Vanek Jenő, Érsekújvár A VIRÄGPALÄNTÄK ÉS FÉLKÉSZ NÖVÉNYEK nemzetközi forgalma egyre fokozódik. Hollandia vezet ebben, mert alig 15 év le­forgása alatt csaknem húsz­szorosára növekedett virág­palánta- és virágmagexport­­ja. Öt követi sorrendben Belgium, amely a legfonto­sabb azálea-exportáló or­szág. Harmadik helyen áll Dánia, amelynek a korábbi szegfű- és krizantém-export­ja mellett bővült a félkúsz- és cserepes virágok kivitele is. A legfőbb vásárlók az NSZK, Anglia, Svédország, Francia- és Olaszország, — amellett, hogy ezeknek az országoknak virágmag- ét virág-kivitele is jelentős.

Next

/
Thumbnails
Contents