Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-05-14 / 19. szám
II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE O uae. mAjus gondaoZeottbhan HAZIKERT? 5. szám Csaknem minden európai országban — nálunk is — voltak a gyümölcstermesztésnek és kertészkedésnek olyan hívei, akik az egész országot legszívesebben virágzó kertté varázsolták volna. Képzeletükben a nehezen művelhető domboldalak és a kihasználatlan, jóként homokos területek dúsan termő gyümölcsösökké változtak át. Tettek ts eleget a gondolat népszerűsíétséért — ám az elképzeléstől a valóságig hosszúnak, göröngyösnek, sőt leküzdhetetlennek bizonyult az út. A magántulajdonban levő föld és kertek százezernyi tulajdonosát megnyerni a jó ügy számára. és szaktudását a feladatnak megfelelő szintre emelni, ahhoz a lelkesedés nem volt elegendő. MÉG MA IS SOK az olyan kisebb termőképességű, főként homokos, lejtős terület, domboldal, amelynek mezőgazdasági művelése ráfizetéssel jár. Ezek gyümölcstermesztéssel történő értékesítése országos érdekű feladat, amelynek megvalósításával az illetékes vezető dolgozók már reálisan foglalkoznak. A gyümölcsfák számával sem lehetünk elégedetlenek, hiszen Szlovákia minden polgárára jelenleg 3—4 gyümölcsfa jut. Az elmúlt év őszén telepített 1 044 664 gyümölcsfával együtt ez évben a gyümölcsfák száma eléri a 13 milliót. Am a gyümölcsfák terméshozamával és a gyümölcs értékével nem nagyon dicsekedhetünk. Nálunk egy gyümölcsfára évente átlagban 10—15 kg gyümölcs Jut. Ennek okát egyrészt a fiatal és a kiöregedett gyümölcsfák nagy számával, másrészt a gyümölcsfák gondozásának, öntözésének, tápanyagellátásának és növényvédelmének alacsony színvonalával magyarázhatjuk. A terméshozam nálunk hektáronként még a legbelterjesebbnek mondott gyümölcsösökben sem haladja meg a 40— 60 mázsát, tehát alacsony és ráfizetéses. A rentabilitás határa ugyanis a 100 mázsás évenkénti gyümölcshozamnál kezdődik. A fejlett gyümölcstermesztéssel rendelkező államokban (pl. USA-ban) az átlagos hektárhozam 150 mázsa, s a csúcshozamok 600—1200 mázsa közöt mozognak (Szovjetunió, Bulgária). Tehát alaposan lemaradtunk a világszínvonal mögött. Ebből ered, hogy évente 100—150 ezer tonna gyümölcsöt kell külföldről drága valutáért behoznunk, s az egy polgárra eső évi gyümölcsfogyasztás így is csupán 39—70 kg, az egészség szempontjából kívánatos 91,65 kg helyett. A helyzetet nagy, belterjes gyümölcsösök telepítésével akarjuk megoldani. Már kiválasztották Szlovákia gyümölcstermesztésre legjobban megfelelő 28 mezőgazdasági üzemét. Ezek 1970-ig további 11209 hektárra nagyhozamú, kitűnő fajtatulajdonságú gyümölcsfát ültetnek. Többek között 6200 hektárra almafát, 1460 hektárra kajszit, 1120 hektárra őszibarackfát, 950 hektárra pedig körtefát stb. Ez azonban nem csökkenti a kiskertek és házikertek jelentőségét. NÁLUNK JELENLEG a gyümölcs 60—65 °/o-át házikertekben, szórványkertekben és a szövetkezetek külterjes kis gyümölcsöseiben termelik ki — saját fogyasztásra. A belterjes nagyüzemi gyümölcsösök kiépítése után is a kitermelt gyümölcs 40—50 %-át ezektől A TARTALOMBÓL: 0 A jó tanács aranynál többet ér 0 Termesszünk több bogyósgyümölcsöt 0 Gyümölcsritkítás 0 Időszerű teendők a gyümölcsösben 0 Milyen szőlőt telepítsünk és hogyan 0 Május a szőlészetben 0 Szobavirágaink kezelése 0 Vásároljunk műtrágyát 0 Az iskolai micsurtnkörök segítségére várjuk. A házikertek 53 969 hektárt foglalnak eL Hatalmas terület ez, s ha minden kiskert tulajdonos szakértelemmel, gondosan ápolná a rá eső részt, nagy értékeket termelne ki a rendelkezésére álló kis területen nemcsak a saját, de a társadalom javára Is. A szaktudással bíró gyümöl(Folytatás a 2. oldalon) Védekezzünk a késő tavaszi fagyok ellen! KÉSŐ TAVASSZAL nagyon fontos tudnunk: mikor lesz fagy. A derült, szélcsendes idő nem feltétlen előjele, s a borús égbolt sem biztosíték ellene. Egy közönséges hőmérővel viszont már este megállapíthatjuk: lesz-e éjjel kisugárzás! fagy. Ez helyi jellegű, s a felszín erős, felhőtől nem akadályozott hőkibocsájtása gyakori. Áramló, már fagyos levegőt szállító fagy is támadhat, és sajnos ez ellen, éppen mert áramlik, szinte nem is lehet a szabadföldi termesztésben védekezni. A hőmérő higanytartóját vegyük körül gézzel vagy más jó nedvszívó szövetdarabbal, melynek vége kis dobozból szívhat fel vizet, a burokról folyamatosan elpárolgó helyett. A hőmérő a párolgás miatt tehát alacsonyabb hőmérsékletet mutat, mint a párologtató burok nélküli. Ha este (8 órakor) sem száll 1,5—1,8 fok alá a higanyszál, nem lesz fagy. Alacsonyabb érték jelzése esetében várható, fel kell készülni ellene. A zöldség- és virágpalántákat fehér színű papírkúppal, szalmával takarva, a burgonyát földdel feltöltve óvhatjuk meg a fagykártól. A beültetett ágyúsokat legjobb műanyagfóliával lefedni. A fólia ne érjen a növényekhez, mert erősen lehűlhet és a vele érintkező levelek megfagyhatnak. A fólia alá bordaként szúrjunk le ezért hajlékony vesszőket. A virágzó gyümölcsfákat nyirkos, petróleumos szalmából, lombból fejlesztett füsttel, esetleg kis kályhában elégetett szénnel melegítve védhetjük meg. A füstfejlesztő anyaghalmokból 10—20 m2-re kell egyet— egyet elhelyezni, de lehetőleg ne az ágak alá kerüljenek. A füstöt akkor kezdjük fejleszteni, ha a léghőmérséklet 2 C fokra süllyed.
