Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-30 / 17. szám

II. ÉVFOLYAM 1966. ÁPRILIS A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE A fogoly és fácán ■ w- 9 hasznossága A FOGOLY a tyúkfélék család­iéba tartozik. Életkörülményei­nek legjobban megfelelnek a homokos száraz meleg földek, amelyekben könnyen elkapirgál­­hat. A túlságosan kötött, agya­gos, hideg, nyirkos talajokat nem kedvelt és az ilyen helye­ken szaporodása korlátozott. A homokos talajok előnye főként költés idején és a csirkék fej­lődési időszakában nyilvánvaló, amikor az időjárás jelentősen kihat a tojások és a csibék fej­lődésére. A fogoly megtelepülésére, 'szaporulatára, tenyésztésére, de leginkább a csibék fejlődésére, erősen kihat a téli és a tavaszi Időjárás. Erős teleken a hőba­­fulladás, a megfagyás, az élelem hozzáférhetetlensége miatt fe­nyegető éhinség megtizedeli az állományt. A megmaradó, le­gyengült foglyok könnyebben esnek áldozatául a szárnyas, szőrmés ragadozóknak. A rosz­­szul áttelelt, elcsigázott, lerom­lott egyedek többnyire kevesebb tojást raknak, és a kikelt csi­bék fejlődő- és ellenállóképes­sége sem megfelelő. TENYÉSZTÉSRE ezért á ta­vasz olykor válságosabb, mint a tél. A fogoly tápláléka ve­gyesen állati és növényi erede­tű, főleg gyommagvakból és ro­varokból áll. Rengeteg olyan állati és növényi anyaggal táp­lálkozik, amelyek a mezőgazda­ságra károsak. Mivel a belter­jes művelésű mezőgazdasági területeken találjuk a legsűrűbb fogolyállományt, ez igen nagy hasznot hajt a nemzetgazdaság­nak. A fogolycsibék kezdetben csaknem kizárólag rovartáplá­lékkal élnek, majd amikor fel­cserepedésük után a bogarak száma megcsappan, foglyaink a rengeteg gyommag pusztításá­val hajtanak felbecsülhetetlen hasznot a mezőgazdaságnak. A gyomortartalom vizsgálatok egyöntetűen a fogoly nagy me­zőgazdasági hasznosságát Iga­zolják és alapul szolgálnak an­nak a helytálló megállapítás­nak, hogy a fogoly mezőgazda­ságunk leghasznosabb vadja. A rengeteg káros gyommagon, pl. konkolyon, szarkalábon, búza­virágon, kutyatejfűn, csibehú­ron, vadmuharon és egyebeken kívül a répabarkó, a drótféreg, a gabonafutrinka, a bundásvl­­rág bogár, a gabonaszipoly, a kávébogár, valamint a poloska, ! NICOLIMI SÁNDOR: Csodaváró régi hittel állok Fogva tart a cserjés száz varázsa Rigók esti dala zeng az erdőn S felajaz a vadász ősi láza Fütty hasít be a madárdanába Fekete árny botorkál az égen Megrettenve némul el a pagony Tompa dörej morajlik a bércen Szárnyaszegett szerelmes vadmadár Ivet ír egy búsuló felhőre Szívé vérével festi az avart Hóvirágot csókol meg a csőre Haló szeme feketegyöngy mása Tollruhája barna lenge pompa Napsugarak éjjeli futára Oj tavasznak ígéretét bontja Táltosihlettel tartom kezemben Két keskeny toll kerül a kalapra Pogány öröm tüze lobog bennem Apró boldogság egy röpke napra A TARTALOMBÓL: dk Szalonkázás — tavaszvárás <jk Zsuzsi ^ Felújítják a nagybalogi vadaskertet ^ Van vadász-péntek és -szombat is Vadásznaptár 4 Céllövő rendezvények 196B-ban 4k A CSVSZ Hírei •I» Egy kerületi horgász­konferencia margójára 4* A növényevő halak honosítása 4> A korszerű keszegezés módszerei A halak hipofizálásá­­nak eredményei Márnahorgászat a Dunán 4» Külföldi vizeken a sáska és az országszerte ret­tegett kolorádóbogár számos példánya szerepel a fogoly ét­rendjén. Ezért a fogolyállomány felszaporítása feltétlenül kívá­natos. A dús vadállomány a nemzet büszkesége és egyben kultúráltságának a jele. A FÁCÁNRÓL csak annyit, hogy életkörülményei és hasz­nossága a mezőgazdaságra azo­nos foglyainkéval. Bottka Béla, Léva **m*m*mimim*m*mnm*m*m*m*m*~****m*m*m*m*m*mf A rövtdszürü vizslák közül az angol pointer rendelkezik a legfőbb tulajdonságokkal. Főképpen a mezei vadászterületeken válik be. Gyorsan és nagy körzetben kutatja át a terepet, a vadat már messziről megszimatolja és szilárdan állja, ám annak elhozása során olykor csalódást okoz. XFoto: Zd. Kruzinsky’J

Next

/
Thumbnails
Contents