Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-30 / 17. szám

Itthon történt... SAJTÓÉRTEKEZLET AZ SZNT ÜLÉSÉRŐL Ma is helytállnak Körülöttünk mindenütt az ébredő tavasz smaragdzöldje — a gyö­nyörű park, az ú] házak, a napsütésben csillogó utca... A Május 1. kerti vendéglő Is új köntösbe öltözött. Talán csak szomorú fűzfái bólo­gatnak búsan, mintha a gyászos múltra emlékeznének. Bizony akkor rossz szelek tépték csüngő ágaikat. Éhség, munkanélküliség, nyomor, végrehajtók... Emlékezetes hely ez a ma még életben lévő régi kommunisták és komszomollsták számára. Itt gyülekeztek az első köztársaság idején a tüntető felvonulások résztvevői, Itt lengette a szél a vörös zászlókat a májusi menetben. De sokszor hallották a kert fűzei: „Fel, fel ti rabjai a földnek.“ Innen kapta a nevét is a kerthelyiség: „Május 1.“ # # * Ma már csak emlékfezünk. s. Hej, rossz idők, emlékezni sem Jó rájuk. A mi Munkásotthonunk mindig tele volt emberekkel, bár gyakoriak voltak a csendőrök „udvarias látoga­tásai“. Kommunistának lenni, még­hozzá vezetőnek, azt jelentette, hogy az élet nagyobbik felét a börtönben kellett tölteni. De a kommunista a börtönben is kommunista maradt — mondja Réti István elvtárs, a párt egyik alapító tagja a járásban és a környéken. Sosem volt egyedül — sokan tar­tottak vele egy hiten. Olyan Idők voltak ezek, amelyek acéllá edzették a jellemet, amikor a munkás szolida­ritás természetes vonásává lett a har­coló embereknek. A párt alapító tagjai most a falva­kat járják és beszélgetnek — különö­sen a fiatalokkal — a múltról és a jelenről. Minden évben több mint 60 ilyen beszélgetést rendezünk —• mond­ja az ozsgyáni Málik Pál. — De ez idén, a XIII. kongresszus évében Réthy elvtárssal, szinte állandó ké­szenlétben vagyunk. Kérdezem, hogy miért főleg az Ifjúságot keresik fel a veteránok. Azt válaszolja, hogy nincs a gyerekeknél kíváncsibb hallgató. Különösen a pionírokat és a CSISZ-tagokat érdekli, hogyan is volt régen. Leg­utóbbi beszélgetésem az ozsgyáni iskolában Igazán őszinte hangú volt. Nemcsak Rimaszombaton, a falvakban sem volt az másképpen — mond­ja Réthy István jóbarátja, Málik Pali bácsi. A régi harcosokkal folytatott beszélgetésekről mindenütt elismerően nyilatkoznak. Hisz mindenki ismeri és becsüli őket, mindig a dolgozó nép között járnak. A szeretet és a megbecsülés kölcsönös. Jozef Krátky Réthy István Törvények-rendeletek EGYSZERŰBBEN a járadékkérelmek intézésénél Fogadás a Prágai Várban A Szakszervezetek Központi Tanácsa 13. plénumUlésének résztvevői szer­dán folytatták munkájukat. A délelőtti órákban Antonín Novotny elvtárs a CSKP KB első titkára köztársasági elnök fogadta a prágai Várban a -szak­­szervezetek küldöttségét, amelyet Miroslav Pastyfík az SZKT elnöke veze­tett. A fogadáson résztvettek pártunk és kormányunk vezető képviselői. Pastyfik elvtárs a fogadás alkalmából elmondott beszédében többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek a kongresszus előtti vitában elsősorban társadalmunk sarkalatos problémáival s feladataival foglalkoz­tak. A szakszervezeti tagok egységesen kifejezésre juttatták, hogy tevőle­gesen akarnak hozzájárulni ideiglenes gazdasági nehézségeink leküzdésé­hez. Ezt a magatartást a dolgozók kongresszus előtti kezdeményezése is alátámasztja. Ezután Pastyrik elvtárs részletesen tájékoztatta pártunk ve­zetőit az SZKT plénumüléséről és határozati javaslatáról. Az ezt követő beszélgetés folyamán Novotny elvtárs különösen azt hang­súlyozta, hogy a dolgozóknak látniuk kell azoknak a változásoknak rend­kívül nagy horderejét, amelyeket az új gazdaságirányítási rendszer beve­zetésével kell az egész társadalom érdekében végzett munka eredményessé­gére törekedve végrehajtani. Teljesen alaptalan elképzelés — hangsúlyozta NovotnJ elvtárs —, hogy a XIII. pártkongresszus mindent megold. A kongresszus csupán bizonyos feltételeket alapozhat meg, de a siker kezessége a dolgozók kezdeménye­zése, s alkotökészégű munkája, valamint az, hogy élni tudjanak az új fel­tételekkel. Nyíltan meg kell mondanunk: minden az egyes dolgozók, a mű­helyek, az üzemek kollektíváinak munkájától függ. A fogadás után a szakszervezetek küldöttségének tagjai szívélyes beszél­getést folytattak pártunk és kormányunk vezető képviselőivel. Tanulnak és a munkában is az élen járnak eredményes. Ugyanakkor az is Igaz, hogy a szakiskolák és a mezőgazda­­sági üzemek a helyszűke miatt több tanulót ol sem tudnának helyezni. Ezt csak tervszerű építkezésekkel küszö­bölhető ki. A mezőgazdasági iskolák végzőseinek elhelyezése érdekében szükség van az egyes kerületek szo­rosabb együttműködésére. Lényeges követelmény még a szaktanonciskolák végzőseinek a segédmunkásokénál magasabb bérezése is. Számos képviselő foglalkozott a munkatermelékenység növelésének kérdésével és a fizikai munka csök­kentésének lehetőségeivel. Ez a prob­léma ugyanis szorosan összefügg a mezőgazdasági szakemberek hiányá­val. Több képviselő hangsúlyozta, hogy a fiatalok gépies toborzását a mező­­gazdaságba a gondos megválogatás­­nak kellene felváltania. AZ ELMÜLT NAPOK SORÁN hazánk belpolitikai életében számos fontos eseményre került sor. Elsősorban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, va Iaraint a Nemzetgyűlés több bizottságának ülése érdemel említést. a vezető helyeket betölteni, meg kell oldani oktatási rendszerünk problé­máit és az eddiginél sokkal követke­zetesebben kell érvényesíteni a mun­kadíjazás szocialista elveit. Részlete­sen foglalkozott továbbá a munkaidő lerövidítésével, a nők, különösen az anyák foglalkoztatásával, a családi pótlékokkal, a béradó-rendszerrel, az általános adórendszerrel, a kongresz­­szus tiszteletére Indított szocialista munkaversennyel és egyéb időszerű problémákkal. NAGYOBB TERET A KEZDEMÉNYEZÉSNEK A Szakszervezetek Központi Taná­csának 13. plenumülése megválasztot­ta az SZKT új elnökét Miroslav Pas­­tyfík elvtárs személyében. Ezt köve­tően az új elnök ismertette a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének té­ziseiről folytatott vita eredményeit és méltatta a szakszervezeti tagok kong­resszus előtti kezdeményezését és munkaeredményeit. Beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek és tagjaik kezdemé­nyezésükkel, javaslataikkal, indítvá­nyaikkal, jelentős részt vesznek a párt XIII. kongresszusának előkészítésé­ben. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa magáévá teszi a tézisekben foglalt javaslatokat, amelyek kidombo­rítják a CSKP szervező munkáját, valamint arra irányuló törekvéseit, hogy hazánk minden dolgozója hozzá­járuljon társadalmunk további felvirá­goztatásához, s népünk életszínvona­lának emeléséhez. Pastyflk elvtárs a továbbiakban rá­­mutatot annak lehetőségeire, hogy a szakszervezetek a jövőben nagyobb mértékben vegyenek részt a népgazda­ságunk tervszerű Irányításában. Szá­mos szakszervezet vezetősége, a szak­­szervezeti szövetségek központi bi­zottságai és a szakszervezetek kerü­leti tanácsai azt javasolják, hogy az SZNT szervei vitassák meg a népgaz­­daságfejlesztésl tervet és ennek alap­ján juttassák kifejezésre állásfoglalá­sukat. Ezután rámutatott számos sürgős megoldást igénylő problémára, s an­nak szükségességére, hogy gazdasá­gunkban szakképzett egyénekkel kell HIÁNYOSSÁGOK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÁSBAN A Nemzetgyűlés kulturális bizottsá­gának képviselői legutóbbi ülésükön a mezőgazdasági iskolaüggyel kapcso­latos határozatokat és a határozat végrehajtásának ellenőrzését vizsgál­ták felül. A kelet-szlovákiai és a nyu­gat-szlovákiai kerületekben szerzett tapasztalatokból megállapítható, hogy a mezőgazdasági szakiskolák felszere­lése fokozatosan gyarapszik és a tan­gazdaságok terjedelme is bővül. A képviselők megállapították, hogy a szövetkezetek és az állami gazda­ságok régi gépeiket készségesen bo­­csájtják a tangazdaságok rendelkezé­sére. A szakemberek nagyobb súlyt fektetnek a tanoncok színvonalasabb felkészülésére. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság szakismereteinek gya­rapításáról a téli hónapokban tan­folyamokon és szakiskolákban gondos­kodunk majd. Az elért eredmények mellett a kép­viselők rávilágíttoták a hiányosságok­ra, fogyatékosságokra is. Többen hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság­ba való toborzás nem minden esetben A Szlovák Nemzeti Tanács épületé­ben Frantiäek Barbírek miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke sajtó­­tájékoztatón ismertette Szlovákia nép­­gazdaságfejlesztési tervének teljesíté­sét az 1966 első negyedében. Mindjárt az elején kiemelte, hogy Szlovákia gazdasága az év első három hónap­jában gyors ütemben fejlődött. A nö­vekedés a tervezettnél 2 százalékkal nagyobb volt, ami azt jelenti, hogy a termelés a múlt év első negyedéhez viszonyítva 15 százalékkal emelkedett. Az ipar mellett a mezőgazdaság is túlteljesítette tervfeladatait. Ebben fő­leg az játszott közre, hogy a tavaszi munkákat időben elvégeztük, sokkal korábban, mint tavaly. A termékfel­vásárlás kedvező alakulását jelzi, hogy a tervezettnél 3,8 millió tonnával több húst, 3,3 millió literrel több te­jet adtak a közellátásnak. Az építőiparban az évi tervfelada­tok 20,3 százalékát teljesítették, és ezzel 96 millió koronával túlszárnyal­ták a negyedévi tervet. Az iskolák és az egészségügyi létesítmények építé­sében azonban jelentős lemaradás tapasztalható. Külön ki kell emelni azt, hogy a terv minőségi mutatóinak teljesítése Is kedvezően alakult. A tervteljesítés állandó problémája a kapacitások időben történő üzembe helyezése, ami az év első negyedében megint a gazdaság fejlődésének leg­gyengébb pontja marad Szlovákiában Is. A NYUGAT-SZLOVÁKIÁI KNB ÜLÉSE A napokban plenáris ülést tartott a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, amelyen Stefan S á d o v - s k y elvtársat választották a nyugat­szlovákiai KNB új elnökévé. Az ülésen elhangzott beszámoló rá­mutat, hogy tavaly a nyugat-szlovákiai kerületben sikeresen teljesítették a tervfeladatokat. Az 1964-es évhez vi­szonyítva 11,5 %-kal nőtt a nyers­­terinelés, ami 1961 óta a legnagyobb fokú növekedés. Az ülésen foglalkoztak az árvíz­sújtotta községek, különösen a komá­romi járásban nagy károkat szenve­dett 12 község újjáépítésének kérdé­sével is. A jövőben azonban csak akkor folya­modnak bírálathoz, ha azt helyénvaló­nak és célszerűnek találják. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom üzemi bizottságai csak abban az esetben készítenek nyilatkozatokat, ha a JNB illetékes bizottságai erre felkérik. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom üzemi bizottságai bírálatukban feltüntetik, hogy a szociális biztosítást kérelmező dolgozó hogyan végzi mun­kafeladatát, milyen álláspontot fog­lal a közösséggel, rendszerünkkel szemben, milyenek az anyagi körül­ményei stb. Emellett arra kell ügyel­niük, hogy a bírálatot a szociális biztosítás szerveihez Időben elküldjék. B. T. A Központi Szakszervezeti Tanács eddig érvényes irányelvei alapján, amelyek biztosították a dolgozók részvételét a szociális biztosítás meg­valósításában és ellenőrzésénél, a For- , radalmi Szakszervezeti Mozgalom üze­mi bizottságai megtárgyalták az ősz- ' szes járadékkérelmeket. Ezenkívül nyilatkoztak minden dolgozó kérelmé­vel kapcsolatban és minden olyan , esetben, amelyeket a nemzeti bizott­ságok mellett működő és speciálisan a szociális biztosítás céljaira létesített i bizottságok tárgyaltak meg. Mivel most a szociálts biztosítás bíráló bi­zottságának elnökei a nemzeti bi­zottsági képviselők, .és mivel újabb albizottságok létesültek, ezek az új változások befolyásolják a nemzeti bizottságok eddigi működését. A For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom kép­viselői tagjai ezen bizottságoknak, sőt Jelenlétükön kívül a bizottság nem tárgyalhat és nem hozhat határozato­kat. A Forradalmi Szakszervezett Mozgalom képviselőinek lehetőségük van tehát határozni és megítélni minden esetet, amelyet a bizottság tárgyal. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom üzemi bizottságainak ezen kí­vül joguk van helyet kérni képvise­lőik számára az egyes bizottságokban abban az esetben, ha a bizottságok üzemük dolgozóinak kérelmét tárgyal­ják és ha a képviselők közelebbről megmagyarázhatják a körülményeket, amelyek a bizottságok Igazságos ha­tározatát megkönyítenék. Ebből kifolyólag a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom üzemi bizottsá­gának automatikus bírálata a járadék­­kérelmezők érdemeiről elvesztette je­lentőségét. Ezen nyilatkozatok túlnyo­mó többsége ugyanis formális volt, nem voltak hatással a járadékok elis­merésére, mivek ezek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizott­ságainak pozitív vagy negatív nyilat­kozatainak figyelembe vétele nélkül a törvény által előírt magasságban voltak megítélve. Az ilyen bírálatok tehát a szociális biztosítás bizottsá­gainak egyáltalán nem segítettek. A Központi Szakszervezeti Tanács ezért célszerűnek tartotta eltörölni a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságainak azon kötelességét, hogy minden járadékot kérelmezőről véle­ményt nyilvánítson. Az új irányelvek alapján az üzemek szakszervezeti szervei továbbra is vé­leményüket nyilvánítják azon munká­sokról, akik járadékot kérelmeznek. 2 SZARAI) FÖLDMŰVES 1966. április 30. Zuzana Gidová, a Csehszlovák Nő­­bizottság mezőgazdasági szakosztályá­nak vezetője a kötelezettségvállalások tükrében értékelte az évfolyam ered­ményeit. Ügy mint az előző években, nagy volt az érdeklődés az Iskolázások iránt. A több mint négyezer előadá­son mintegy 120 ezer mezőgazdaság­ban tevékenykedő nő vett részt, akik­nek többsége kötelezettséget is vállalt hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulójára. A növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, valamint a faluszépítésí akciókból is tevékenyen kivették a részüket. Ennek eredményeként Jelen­tősen emelkedtek az egyes termelési ágakban a hektárhozamok, de különö­sen a tojástermelés szakaszán értek el kimagasló eredményeket. Emellett sokhelyütt voltak az iskolázások hal­­gatói az óvodák, közös étkezdék és a falu kultúráltabbá tételének kezdemé­nyezői. A lévai járásban például a 11590 nő közül, akik az iskolázásokon részt vettek, 1393 kapcsolódott be a versenymozgalomba. Nagyölveden az asszonyok voltak az előmozdítói an­nak, hogy a falut mostanában minta­­község néven emlegetik. Az utóbbi években járdát építettek és parkosí­tották a házak előtti részeket. Emel­lett a szövetkezetben szociális helyi­séget építettek és elősegítették az óvoda felépítését, ahol 150 dolgozó anya helyezheti el kiskorú gyermekét. A losonci Járásban az asszonyok vállalták, hogy ez év Június végéig száz százalékra teljesítik az előírt to­jás eladást. A versenymozgalom volt annak is az ösztönzője, hogy a galán­­tal járásban levő tallósi szövetkezet­ben Horváth és Tamásné 87,7 mázsás hektárhozamokat értek el kukoricából az általuk megművelt parcellákon. A dunaszerdahelyi járásban főleg az asszonyok szorgalmának köszön­hető, hogy a tervezettnél több mint 2 millió liter tejjel és két és fél mil­lió tojással többet adtak el a közellá­tásnak. Az Aranykalász szövetkezetben 202 tojást termeltek tojónként évente. A kiváló eredményért Kvarda Teréz, Mikóczi Erzsébet, Németh Ágnes és Méry Etelka megkapták a Csehszlo­vák Nőbizottság elismerő jelvényét. Ott volt a találkozáson Holy Mária kútniky-i fejőnő is. Szövetkezetükben öt fejőnő lépte túl az évi háromezer literes fejési átlagot. Az értekezleten résztvett asszonyka huszonhárom te­henet fej géppel és az évi fejési át­laga 3212 liter volt. A szorgalmas fiatalasszony 2500 koronát keres ha­vonta. A mihályfai Wídermanné a csicke­­nevelés terén ért el kimagasló ered­ményt. A gondjaira bízott tízezer csirke most nyolc hetes korban elérte az egy—egykiló tízdekás súlyt. Az el­hullást is jelentősen csökkentették és alig tett ki 4 %-ot. az erteneziei masoain napjan eiena szóbeszédet váltót ki a nők körében Vojáéek elvtárs beszédének második része, amelyben a téli iskolázás át­szervezését, valamint az iskola elne­vezését ajánlotta „Földműves asszo­nyok szocialista iskolája“ névre. Ez az Iskola típus folytatása lenne az előző gazdag tapasztalatokkal ren­delkező évfolyamoknak. ötletes javaslat volt az is, hogy a nőbizottságok az egyes falvakban ve­zessenek „becsület könyvet“, amelybe beírnák a mezőgazdasági termelésben legjobb eredményt elért nőket. Fel­szólalásának további részében foglal­kozott a nők szakmai továbbképzésé­vel, s megjegyezte, hogy ez ideig is nagyon kevés a mezőgazdaságban a képzett dolgozó nők száma. A téli időszakban nagyon sok helyen nem tudnak munkát biztosítani a nőknek. Jó példának hozta fel a délmorva­­országl kerületet, ahol 14 ezer nőnek biztosítanak az Ipari üzemek január elsejétől április végéig munkalehető­séget. Jó volna, ha ezt a hasznos pél­dát követnék az ország minden részé­ben. Továbbá megemlítette, hogy a mezőgazdaságban dolgozók lakásprob­lémáinak megoldására 1970-lg 22 ezer lakásegységet építenek fel. VojáCek elvtárs felszólalása után élénk vita következett. Többek között felszólalt a Mezőgazdasági Miniszté­rium képviselője Vlastimil Heröik mérnök, az SZNT mezőgazdasági osz­tályának megbízotja helyettese Tibor Bohdanovsky is. Érdekes felszólalása volt a komá­romi JNB képviselőjének, Gogol Erzsé­betnek, aki az ímelyi szövetkezetben ólért eredményekről tájékoztatta a Jelenlevőket. Szövetkezetükben nem okoz gondot a nők téli alkalmazása. A kukorica levélből különböző tár­gyakat készítenek, amelyek kereset­tek a külföldi piacon is. Az ímelyi nők nyugodtan Járhatnak dolgozni egész év folyamán, mert a szövetkezet és a HNB vezetői gondoskodtak a kö­zös étkezdéről, a gyermekek pedig óvdába járnak. A komáromi járás asszonyainak nevében mondott köszö­netét mindazoknak, akik az árvíz­­katasztrófa nehéz napjaiban segítő kezet nyújtottak a bajbajutottaknak. Machatová Komjaticéről jött el, hogy beszámoljon faluja életéről. Az elmúlt évben a faluszépítésí országos versenyben az első díjat nyerték el és 100 ezer korona jutalmat kaptak. Ledolgoztak 900 ezer társadalmi mun­kaórát 11 millió korona értékben. A XIII. kongresszus tiszteletére 3,5 millió korona értékű felajánlást tet­tek. Az alistáli asszonyok életét EcsI Klára ecsetelte. Szövetkezetük vezető­sége nagy súlyt fektet a szociális berendezésekre. Megtalálható a für­dő, öltöző s a kultúrát kedvelő fia­talok részére szövetkezeti klubot is létesítettek. Az asszonyok felszólalásaiból ki­tűnt, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zó nők tiszta, egészséges környezet­ben akarnak tevékenykedni. A jövőben szükséges lesz, hogy a mezőgazdasági termelésben dolgozó nők helyzetén könnyítsünk. Több óvodára, napközi otthonra lesz szükség falvainkon, hogy asszonyaink nyugodtan mehes­senek munkába. Mindent összegezve a termelési fel­adatok mellett a nők minden igyeke­zete arra irányul, hogy közelebb hoz­zák a falusi életet a városéhoz, s ezt mint a nők téli iskolázásának pozitív eredményét méltányolhatjuk. (-M- + Z-) A hét elején a Devín-száltóban a Csehszlovák Nőblzottság megren­dezte a mezőgazdaságban dolgozó nők kétnapos értekezletét. A tanács­kozáson értékelték a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban tevénykedő nők téli iskolázásának VII. évfolyamát, és megbeszélték a VIII. évfolyammal kapcsolatos problémákat.

Next

/
Thumbnails
Contents