Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-23 / 16. szám
Harcoljunk a méhmérgezők ellen! Mezőgazdaságúul? minő! nagyobb területet von növényvédelmi tevő* kenység alá, mert a rovarkártevők elszaporodását és elhatalmasodását a biztonságos termelés érdekében meg kell gátolni. A rovarölőszerek nagy része azonban nemcsak a kár* tevőket pusztítja, hanem a környék’ állatvilágának létét is érzékenyen befolyásolja. A hasznos állatok kö* zött okozott kár legszembetűnőbb a megporzásban nagy jelentőségű mé-> zelőméheknél. Arra kell tehát tőre* kedni, úgy a méhészet, mint a mező* gazüasSg 'érdekeinek egyeztetésével, hogy a növényvédelmi tevékenységgel célt érjünk a kártevők elpusztításában és a méhek védelmében. Hazánkban a mezőgazdaság nagy mennyiségben használja a DDT és HCH tartalmú szereket. Ezek azonban a kártevőket és méheket is elpusztítják, Ka virágzó nektárt vagy virágport adó növényeket kezelnek velük. Az utóbbi időben az említett szerek okoztak méhészetünkben legtöbb mérgezéses kárt. A felelőtlen, törvényszegő ember szakszerűtlen permetezéssel vagy porozással nagyobb pusztítást okozhat méheinkben, mint a betegségek. A káresetek és a mérgezett méhcsaládok száma évről évre növekszik. Megelőzésre az állandó helyen méhészkedők kérjék meg a helyi nemzeti bizottság dolgozóit, hogy a permetezés elrendelése előtt küldjenek értesítést. Így a méheket idejében el tudják szállítani. A háztáji permetezés is veszélyes. Ragadjanak meg minden alkalmat annak ismertetésére, hogy a helytelenül vagy nem kellő időben végzett permetezés milyen kárt okozhat. Hasznos, ha idejében hangos bemondón lelhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy virágzás alatt a gyümölcsfák permetezése tilos, és az ezt hirdető falragaszokat forgalmasabb helyekre kiteszszük. Vándorlás előtt érdeklődjünk az állami gazdaság vagy EFSZ irodájában az agronómustól, hogy kíván-e permeteztetni méhekre veszélyes szerekkel. Ha igen, ne telepedjünk oda méheinkkel. Helyfoglaláskor fizessük meg a bért. Az elismervény biztosíték is, hogy a gazdaság tudomásul vette telepedésünket. Mérgezésre a következő jelekből lehet következtetni: A kaptárban és előtte feltűnően sok a hulla. A méhek mászkálnak, felrepülni nem tudnak, Idegesen szaladgálnak. Földön hanyatfekve pörögnek. A rostaszöveten remegő méheket látunk. A méhek vadak, izgatottak, a lépeken szaladgálnak. Az elpusztultak szipókája az idegméregtől mereven, többször a test tengely vonalában kinyúlik. Ezt az irányt sokszor a fej is követi. A szárnyak a testre merőlegesen szétterpednek, a lábak görcsösen összehúzódnak, ilyenkor a méhek pusztulásának megállapítása és a kár szakszerű, hivatalos becslése a feladat. A kár csökkentésére legelőször is el kell szállítani a méheket a mérgezett helyről, ha ezt az elhullás mértéke még indokolja. A szállítási és rakodási dijat kárigényünkben fölszámíthatjuk. Az elnéptelenedett családokat szűkítsük, esetleg egyesítsük. Takarjuk őket, és fejlesszük serkentő etetéssel. Halaszthatatlanul Intézkednünk kell, hogy kárunk megtérüljön. Szakszerűen vegyünk és küldjünk mintát a vizsgáló In- | tézetbe, hogy kártérítési perün- J két megnyerhessük. Ha jogos, s mindig követeljük kárunk meg- * térítését, mert így bizonyos k mértékben megakadályozhatjuk * a későbbi felelőtlen permetező- k seket. A mintavétel hivatalos * jellegű legyen. A méhegészség- ^ ügyi felelős feltétlenül legyen \ jelen, mert ő szakmai szem- ^ pontból is segíteni tud. Érte- | sítsük az állatorvost. Ha isme- N retes, a permetezőt is hívjuk | el. Hivatalos szervtől Is kér- S jünk kiküldöttet, pl. a HNB | dolgozóját, vagy a rendőrségtől \ valakit, jó, ha a szaktitkár is | megjelenhetik. Kézzel lehetőleg y ne érintsük a hullákat, mert a | méreg ránk is ártalmas lehet, y A vizsgálatra legalább egy li- | ternyit küldjünk. Könnyebb a J méreg kimutatása, ha van ele- k gendő anyag. Lazán csomagol- J juk azt. jó, ha a permetezett k növényből is szedünk. Mind egy * csomagban küldhetjük, de egy- £ mástól jól elkülönítve. A szert I mindig külön csomagoljuk. A S kísérőirat pontos legyen. Te- | gyük azt is a csomagba, hogy > a méhekkel együtt érkezzék. | Szükséges ez, mert ha a szer N neve ismeretlen, a leírásból le- k hét következtetni. A külde- S ményt hivatalosan zárjuk le: k több helyen ragasztószalaggal y leragasztjuk, zsineggel átköt- | Jük, és annak végét szintén le- y ragasztjuk, azután minden je- k lenlevő írja keresztül a cső- " magon és a szalagokon a ne- | vét. A méreg kimutatása hosz- J szabb időt igényel. A bíróság | a pert nem tárgyalja rögtön. J Ezért vegyünk föl jegyzőköny- w vet, s a jelenlevők ezt Is Ir- I ják alá. Szerepeljen benne a J méhcsaládok száma, a kaptár- | rendszer, keretméret. és a ke- S retek száma, a kaptár előtt | található hullák mennyisége. V Minél több családot nézzünk k át, és külön-külön jegyezzük S fel a tapasztaltakat: a népessé- k get, a fias keretek számát, a y mézkészletet, a hullák meny- | nylségét a kaptárban. Ha egye- y sfteni kell, rögzítsük, hogy a | kárt szenvedett maradék csalá- * dókból hány olyant tudnánk | készíteni, amilyen egy-egy csa- J ládunk a kár előtt volt. . A kárt ne túlozzuk, mert ez- J zel Igényünk elveszti komoly- | ságát, 1 Serkentsünk? ne1 serkentsünk? A család tükre a fiasitás. A fiasitás terjedelme s állapota szerint következtethetünk az anya és a család minőségére is. Különösen a tavaszi fejlődés folyamán észlelhetünk nagy különbségeket a fiasitás terjedelmében az egyes családok között. Pl. február 21-én voltak olyan családok is, melyekben már 20—25 dm2 fiasitás volt. Ezzel szemben más családoknál az anya csak akkor kezdett petézni. Ez elsősorban az anya öröklött tulajdonságaitól függ. Sok esetben a méhész túl korán kezdi meg a családok serkentését, hogy a fiasitás minél hamarabb nagyobb terjedelmű legyen. Nem gondol arra, hogy a fiasitás sikeres fejlődése megfelelő meleget igényel. A fiasitás csak ott fejlődhet sikeresen, ahol a méhek fenntartják a 33—36 C° közötti hőmérsékletet. Az anya a sejteket csak oly területen petézi be, amelyen a méhek képesek ilyen hőmérsékletet fejleszteni, s állandóan fenntartani. Tehát ha a család gyenge, a fiasitás fejlődésének szőkébb határai vannak, s e határokat a méhész által foganatosított serkentés sem bőviti ki. A tavaszi serkentést sem lehet tehát sablóuszerűen végezni, s itt is a család erőssége a mérvadó. Tavasszal nincs értelme a fészekben méhek által sűrűn nem lepett lépeket tartani. Ez hőgazdálkodás szempontjából hátrányos. Az ily lépek semmiféle szolgálatot nem * teljesítenek ebben az évszakban a fészekben. Ha a helyesen leszűkített fészekben a méhek már szorosan vannak a léputcákban úgy, hogy a hőszigetelt válaszfal alól is már ki-kiszorulnak a kötőtér szabad terébe, akkor elérkezett az idő, hogy a fészket egy kerettel bővítsük s a családot serkenteni is érdemes. Ily állapot t. i. arra vall, hogy a család már elegendő fiatal méhhel erősödött. Az ilyen állapotban lévő család már nagyobb nehézség nélkül képes nagyobb számú álcát etetni, s a serkentésre is intenzívebb petézéssel fog válaszolni. —Sv— Tíz jól áttelelt méhcsalád eladó. Cím: PULLMAN, Bratislava, Pionierska ul. 6.
