Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 2. szám
A kisállattenyésztők hiinfpfpcp Tornán A kisállattenyésztők szervezetbe tömörülése Tornán alig egyéves múltra tekint vissza. Nem voltak sokan, de most már annyian sincsenek, mert sokakat büntetésből kizártak a szervezeti tagság soraiból. Egy decemberi napon személyes meghívással járta a községet az egyik vezetőségi tag: „Ekkor és ekkor gyűlés — aki nem jelenik meg, nem kapja meg a negyedik negyedévi szemestakarmányt és jövőre már tag sem lehet.“ Rövid, de velős kommentálás! De így van ez helyén, aki tag — az járjon gyűlésre! Igen ám, de több helyen csak a gyerekek, unokák vették át ezt a híradást, akik nem tudhatták azt, hogy a megjelölt napon a két dolgozó szülő a gyűlés óráján munkában lesz — s talán el is felejtették átadni az üzenetet, hiszen felnőttel is előfordul az ilyesmi — s a napi életgondok másfelé terelik a figyelmét. Még a helyi hangszóró sem segít sok esetben, mert éppen nincsenek odahaza azok, akikhez a hirdetés szól, (például Tornáról csak vasúton közel 600 kedvezményes jegyet adtak ki a dolgozóknak, akik idegenben dolgoznak, tanulnak stb. s hol van még az autóbuszon járók tömege!), vagy pedig egyszerűen nem hallják a hangos híradó értesítését, mivel a hangszórókat a közelmúltban végzett átrendezéskor úgy átforgatták, hogy egyes utcarészek polgárai nem hallják a hirdetéseket. így tehát a hirdetett gyűlésre nem ment el minden tag. Akik elmentek, megtudták', hogy ki kell fizetniük három napon belül a negyedik negyedévi szemestakarmány ellenértékét, valamint az 1966-os tagdíjat — ami együtt közel kétszáz koronának felel meg. De álljunk meg egy pillanatra és „kalkuláljunk“. Azt már leszögeztük, hogy a gyűlésre nem ment el mindenki és miért nem ment el. Az 1966- os tagilletékkel kapcsolatban csak annyit jegyzünk meg, hogy azt 1965-re minden tag befizette — de a tagsági bélyege nincsen meg minden tagnak — s hogy valaki megkapta-e azt nem tudom. Nem jogos tehát kijelenteni, hogy aki nem fizeti be az 1966-os tagilletéket „nem lehet tag“. Előbb a vezetőségnek illene kiosztani az 1965-ös tagbélyegeket. De gyerünk tovább a „kalkulálással“! Három napon belül közel 200 koronát kifizetni! Decemberben, karácsony előtt — amikor már a pósta is beszedte a sajtó stb. 1966 első félévi előfizetéseket — és sok idős polgár, többgyermekes család minden koronáját előre máshová tervezte be. — De ott a döntés: Ha nem fizetsz, kizárunk! És nem kapod meg a negyedik negyedévi szemestakarmány részedet sem, hiába fizetted be 1965-re a tagilletéket, nem kapod meg azt, ami neked 1965-re jár, még akkor sem, ha utólag fizetsz! Furcsa döntés — még akkor is furcsa, ha a helyi szervezet vezetői arra hivatkoznak, hogy „föntről“ rendelték így! Azt már nem tudom, hogy az így kiejtettek részét kivette-e valaki olyan, akinek arra pénze volt, vagy sem, hiszen mindenkinek jól jön a kedvezményes „hivatalos“ ár. Jól jött volna azoknak is, akik mindezen feltételekről nem tudtak, s azoknak is, akiknek az adott időben nem volt annyi pénzük, s talán ezeknek jönne később a legjobban, akkor, amikor megspórolták rá a megfelelő összeget. De azt tudom, hogy függetlenül attól, kinek mennyi állata van, egyformán osztódott a múltban mindenkinek, legalább is papíron, mert így könnyebb, nem kell annyit számolni. És azt is tudom, ha valaki nem ment el a részéért azért, mert történetesen az osztás napjain nem volt odahaza, kivitte az, aki kifizette. Ne értsen senki félre, nem bántani, nem gúnyolódni akarok, elismerem azt, hogy terhes, sok bosszúsággal játó és időpocsékolást jelentő háládat-Ian feladat az ilyesmi, ami osztással, rendakarással függ öszsze, de azért a helyi szervezet vezetőinek tévesek voltak ezen lépései. Téves a kizárás, téves a helytelen osztás, mert ha már valaki tisztséget, funkciót vállal, legyen tudatában annak, hogy tiszteletbeli funkciót végez, amiért tudtommal legalább azzal van méltányolva, hogy az alapszabályzat értelmében két rész abraktakarmányt kap, természetesen kétszeres ellenérték kifizetése mellett. De ez is valami, valami azon funkciósokkal szemben, akik szintén tiszteletbeli funkciójukból kifolyólag faluról falura utaznak, sokszor éjszakákban, esőben, hóban, — egészségük, családjuk rovására minden ellenszolgáltatás nélkül csak azért, mert tudatosítják azt, hogy szükség van az ilyen odaadásra társadalmi rendünk szebb holnapja érdekében. Máshogy kellett volna tehát megoldani a kizárás kérdését. Azoknak, akik befizették 1965- re a tagilletéket, mindenhogyan biztosítani kellene részükre az utólagos befizetés lehetővé tételével azt, hogy megkaphassák a negyedik negyedévi abraktakarmányt kisállataik részére, valamint azt is, hogy 1965-re megkapják tagsági bélyegüket. És ha a történtek után esetleg egyesek azt fogják mondani, hogy köszönöm, jövőre nem kérek belőle, vessen a helyi szervezet vezetősége magára és okvetlenül változtassa meg munkamódszerét! Nagy Oliváe A gödöllői tojóhibridek kiváló anyai ágú szülőpárja. (Dr. Petőházi Gábor 2. oldalon közölt cikkéhez.) II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1966. JANUÄR 1. szám • A TARTALOMBÓL: + Kiváló tojó- és húshibridek + Az ásványi anyagok jelentősége + Galambok előkészítése a tavaszi párzásra + A pulykatenyésztés haszna-4- Egy érsekújvári nyérctenyészetben-4- Házinyulak téli fiaztatása és nevelése-4- A házinyúl itatása ■4- Már Tornaiján is...-4- Juhtenyésztésünk feladata-4- A CSKSZ közleményei