Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 2. szám

Kiváló tojó- és húshibridek a Gödöllői Kisállattenyásztési Kutatóintézetben A hibridelőállítás az állattenyésztésnek, de különösen a használat előállításnak ma már széleskörben alkalmazott, bevált módszere. A hibridhatás felismerése az utóbbi né­hány évben a baromfitartásban is új — korábban szinte elképzelhetetlen — távlatokat nyitott meg. Ma már vala­mennyi szocialista országban többé-kevésbé ismeretesek azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a módszer követ­kezetes alkalmazásával a baromfitartásban egyes nyugati országokban elértek. A kiemelkedő termelési ered­mények mögött természetesen igen sok és rendkívül sokirá­nyú tenyésztői munka van. A kiváló hibridek, csak kiváló te­­nyészértékű, nagy genetikai képességű szülök, nagyszülők utódaiként állíthatók elő. Ezek­nek az ősöknek a kitenyésztése, az egyes kiváló vonalaknak a létrehozása viszont gyakran év­tizedes szívós tenyésztői mun­ka, kísérlet, szelekció eredmé­nye. Nálunk a Gödöllői Kisállat­tenyésztési Kutatóintézetben is hosszú időre tekint vissza az a kutatómunka, amelyet a hazai baromfiállomány nemesítésével kapcsolatban végeztünk. Ered­ményeink az évek során jelen­tősen javultak, ezekkel a faj­tákkal azonban korántsem tud­tunk elérni olyan ugrásszerű fejlődést, amit a korszerű, idő­közben kialakult intenzív ba­romfitartás megkövetelt. Az új követelmények, az új, főleg a nagyüzemi tartási rend­szer a hazai fajtáknál nagyobb genetikai képességű állatokat kívánt. A fejlődés meggyorsítá­sa érdekében azért az elmúlt években néhány olyan magas­fokon kitenyésztett, kiváló ter­melőképességű állatot importál­tunk, amelyek meghonosítása, további szelekciója, tenyésztése és elszaporítása megfelelő kor­szerű technológia mellett a magyar baromfitenyésztésben is az eredmények nagyarányú ja­vulását tette lehetővé. Ezeknek az állatoknak a be­hozatala és az azóta végzett kutatómunka eredményeként intézetünk jelenleg már több olyan tiszta zárt vonallal ren­delkezik, amely a hibrid elő­állításának nagyszámú kombi­nációját teszi lehetővé. E kom­binációk közül a népgazdasági követelmények szem előtt tar­tásával, viszonylag rövid időn belül, 2—3 év alatt befejező keresztezés alkalmazásával si­került három olyan hibridet előállítanunk, amely nemcsak a korábbi eredményeket szárnyal­ja túl, hanem a hivatalos tel­jesítményvizsgálat alapján sok tekintetben kiállja az összeha­sonlítást számos nagyhírű nyu­gati cég termelési adataival is. A három hibrid közül kettőt elsősorban az intenzívebb tar­tási körülménveket biztosító nagyüzemek számára, egyet pe-2 dig a háztáji gazdaságok, kis­termelők részére állítottunk elő. A hibrideket az intézet székhe­lye kezdőbetűjének és a kom­binációban résztvevő vonalak számának felhasználásával G— (Gödöllő) 11.: G—22, és G—33 névvel láttuk el. G—11-es tojóhibrid a hazai teszt-állomáson 1964— 65. évben 500 napos korra 252 tojást termelt és egy tojásra 200 gramm takarmányt használt fel. Héthónapos korban, 1964 októberében 87,6 százalékos ter­melést ért el, amely 500 napos korban még 66 százalék volt. Ez a tojáshibrid egy éves tar­tásban, korszerű nagyüzemben, takarmánytáppal 250—270 db tojás termelésére képes. A tyúk színe fehér, néhány fekete pont­tal, Krémszínű tojást termel, melyeknek 85 százaléka 56 g­­on felüli súlyú. A tyúk súlya 150 napos korban, beól ázáskor 175—185 dkg, egyéves korban 210—220 dkg, vágósúlya a teszt­telep adatai szerint 500 napos korban 245—255 dkg volt. Ez a tojóhibrid — főleg a nagyüzemek tojóhibridje — ta­karmánytáp etetésekor azonban, jó tartás mellett esetleg ház­táji viszonyok között is alkal­mazható. Kiváló egészségügyi tulajdon­ságokkal rendelkezik, a beteg­ségekkel szemben eléggé ellen­álló. Az 1964—65-ös teszt-vizs­gálatokon első helyezést ért el és így az összes külföldről im­portált, nálunk előállított hibri­deket túlszárnyalta. G—22 tojóhibrid Termelési eredménye az 1964— 65-ös teljesítményvizsgálat sze­rint 242 db tojás. A tojások 90 százaléka 56 grammon felüli sú­lyú, átlagos tojásnagysága 58,5 gramm. Könnyű súlyú tojóhib­rid, színe fehér, egyes egyedek­­nél a fejen és a nyakon hal­ványbarna színeződéssel. Súly 150 napos korban, beólazáskor 165—175 dkg, egyéves korban 185—190 dkg, 500 napos korban vágósúlya a teszt-állomás ada­tai szerint 205—210 dkg. Az 50 százalékos termelést 164 napos korban érte el, ter­melési eredménye 1964 októbe­rében, héthónapos korban 82 százalék, 500 napos korban le­vágás előtt pedig még mindig 63 százalék volt. Ezt a hibridet főleg olyan nagyüzemekben kívánjuk elter­jeszteni, melyek korszerű tech­nológiai berendezéssel és szel­lőzéssel vannak ellátva, s ahol ugyanakkor egész éven át ta­karmánytápot etetnek. A tojás színe krémszínű. Ter­melése gazdaságos, mivel kis súlyánál fogva a többi hibridek­nél kevesebb életfenntartó ta­karmányt fogyaszt. G—33 tojóhibrid termelési eredménye 500 napos korra 216 db tojás. Egy tojás előállítására 224 gramm takar­mánytápot használ fel. A tojá­sok súlya 87 százalékban 56 grammon felüli. Átlagos tojás­nagyság 57,6 gramm. Barnahéjú tojást termel, a tyúk színe is barna, meglehetősen hasonlít a világos nyúhempsirhez. Előnye, hogy napos korban szín szerint elkülöníthető a kakas és a jér­­ce. A jércecsibe mindig barna, a kakas pedig ezüstszínű. A ka­kasokat nem kell lefojtani, mint a leghonrhibrideknél, — adataik szerint ugyanis 9-hetes korra Kiváló növekedési erélyű brojler naposcsibe ezek 102—108 dkg-ot érnek el. így a kakas- és jércecsibék háztáji gazdaságokban, háztáji takarmányozási viszonyok kö­zött egyaránt felnevelhetők. Az előállított tyúk igen nyu­godt természetű, nem ijedős, a háztáji körülményekhez jól al­­kalmazodik. Természetesen ez a hibrid is meghálálja a kor­szerű istállót, takarmányt és tartási viszonyokat. A tyúk súlya beólazáskör, 150 napos korban 200—210 dkg, egyéves korban 235—245 dkg, 500 napos vágősúlya 260—280 dkg. A teszt-állomás adatai szerint az 50 százalékos terme­lést 169 napos korban érte el. Héthónapos korban az átlagos havi termelés — 1964. októbe­rében — 71 százalékos volt. 500 napos korban, amikor a teszt-állomás a tyúkokat le­vágta, az átlagos termelés még mindig 61 százalékot ért el. Véleményünk szerint korsze­rű takarmányalappal egyéves termelésben 230—240 darab to­jástermelés érhető el, háztáji viszonyok között pedig, háztáji takarmánnyal 170—180 darab tojás. Ebből 5 hibridből hazánkban 1965-ben kisebb mennyiségben már nagvüzemeknek is adtunk ki, 1966-ban pedia már naoyobb arányban megkezdjük elterjesz­tését. Igen jó életképesséaű, beteg­ségekkel szemben ellenálló, és ezért bátran merjük hazai kö­rülmények között kistenyésztők részére, de ugyanakkor naay­­üzemek részére is rendelkezés-* re bocsátani. Naov előnve a hibridnek, hoov a keltető üzemben nem kell szexáló mestert beállítani, mi­vel napos korban szín szerint külön választható és íay a házi­asszonyok tetszés fzerint jérce­­vaqy kakascsibét választhatnak a keltetőállomáson. Nagyarányú munka folvik in­tézetünkben a húshibridek elő­állítása terén is. Itt is sikerült már néhány igen bíztató kom­binációt előállítanunk. Jelenleg már forgalmazzuk ä G—456-os húshibridet i mely szintén kiváló egészség­­ügyi tulajdonságokkal rendelke­zik, jól tollasodé. Nagyüzemeink szívesen vásárolják, minden mennyiségben el tudjuk adni hazánkban. Naayüzemi viszo­nyok között 9-hetes korban 130—140 dkq-os súlyt ér el, 1 kg hús előállítására 270—295 takarmányt használ fel. Ez azért nagy jelentőségű, mert a régi hazai fajták, vagy a hempsir 1 kg előállítására ugyanilyen viszonyok között 3,8—4,5 kg takarmányt használtak fel. A hibrid tollazata fehér, bőré sárga, ezért ipari feldolgozásra' kiválóan alkalmas. Kisebb mennyiségben már ki­adtuk a G—45-ös hűshibridet Is. Ez 9-hetes korbin 140—150 dkg-ot ér el, 1 kg hús előállí­tására pedig 2,7—2,9 kq takar­mányt használ fel. Korszerű nagyüzemi viszonyok közé tele­píthető. A csibe színe fehér, sárga bőrű. jó formájú, széles­mellű. Kiváló tulajdonságai foly­tán szívesen vásárolják hazánk­ban. Eddigi eredményeink mind a tojó-, mind a húshibridek vo­natkozásában — a kialakulóban lévő szaporító bázis mellett — reményt nyújtanak arra, hogy már a közeli években magas termelőképességű hazai állatok­kal lássuk el a baromfitartó kis- és nagyüzemeket egyaránt. Dr. Petőhází Gábor a Gödöllői Kisállattenyésztés! Kutatóintézet igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents