Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-23 / 16. szám

Ä tavasz megérkeztével a méhcsaládok tengődő élete vé­get ért, s a tevékeny életük időszaka következett el. Az erő­sebb családokban már február­ban megindult a fiasftás, — megmozdulásuk első látható Jele: a tisztuló kirepülés. A mé­hész hozzáértését és gondossá­gát dicséri, ha minden betelelt családja él. A tavasz érkeztével új re­ménységgel nézünk az új fel­adatok, célkitűzések és eredmé­nyek felé. A legfőbb dolgunk a kitelelt családok fejlődésének biztositása s a főhordásra való felkészítése. A méhcsaládok koratavaszl fejlődése nem felfelé ívelő egye­nes, hanem hullámvonalú grafi­konnal ábrázolható. A tisztuló kirepülés után természetszerűen évről-évre visszaesés követke­zik be. A téli méhek napról napra fogynak, az új nemzedék lassan szaporodik s cserélődik. A visszaesés után a két nemze­dék közötti kiegyenlítődés, és ezt követően jön a népesedés, szaporodás. — Ez az átmeneti időszak, a koratavaszi Időszak s főleg annak hordástalan első része: a méhek tevékeny élete legnehezebb időszaka, — az időjárás szeszélyes, változékony és mostoha, — kezelésük foko­zott gondosságot kíván. Közismert s jelentéktelen dol­gok helyett a kezelés, gondozás föirányvonalára mutatok rá: a természetességre, kíméletesség­re és okszerűségre. A gyakorlatban általában a természetesség az irányadó. A természetességtől csak ott té­rünk el, ahol az tenyésztési célt és érdeket szolgál s az ok­szerűség kívánja. A jelen eset­ben: a felesleges lépek eltávo­lítása a koratavaszi fészekszű­kítés okszerű, ha több lépen is teleltek volna. — A fészek meg­bontása kíméletes kell hogy le­gyen, mert ez az okszerű. — A méhcsaládok Szélcsendes időben, élénk röpü­­lés, 15—16 C fok mellett bont­sunk fészket, a kényszerű szük­ség esetét kivéve. A fészek sok ezer fejlődő élet szentélye, — olyasféle, mint az anyaöl, — a kezünkre bízott sok fejlődő élet á 1 c a k o r 1 állapotában a leg­érzékenyebb a külső behatások­kal szemben. — Gyakorlatom­ban a fészek koratavasszal sért­hetetlen! Az anya minőségének, a népesség, mézkészlet elbírá­lásának, a fészeklépek megválo­­gatásának ideje az ősz és nem a tavasz. — Az anya megléte, minősége az első zártsorú, tö­mör Hasításból megállapítható, tájékozódtunk a népesség, méz­készlet felől, kitakarítottuk a hulladékot, — a fészekben nincs mit keresnünk. — A fészek szétszedése, a lépek sorrendjé­nek megváltoztatása, összefor­­gatása: merénylet a család egészsége és élete ellen! A fé­szek úgy Jó és tökéletes, aho­gyan azt ők a nyár és ősz fo­lyamán berendezték. — A hasz­nálatos nagy lépek felülete egyenletlen, hullámos, — a sor­rend megbontásával emelkedett részek kerülnek szembe és üt­köznek, — másutt 2 cm-es lép­­utca részek maradnak. Ez minden, csak nem termé­szetes, kíméletes és okszerű kezelési mód! Az elkövetkezendő fészekiga­zításnak is szabálya az, hogy koratavasszal a fészek mellé, mögé helyezzük a már egyszer­­kétszer bepetézett, kiépített tar­talék lépeket. — Nem csapjuk be önmagunkat, hogy itt bepe­­téztetünk egy-egy közbetűzött lépet, — amot meg kihordatunk a család váratlan összehúzódá­sa folytán már kikelt álcákat. — A természetben fejlődés van, nem pedig ugrás. — Saját s az ő érdekükben fogadjuk el, hogy jobban rendezik be a fészküket, s nevelik benne az új nemze­déket, mint ahogy azt a legböl­­csebb méhész tehetné. koratavaszi Telve a szaporodás vágyával, életüket maguk élik, a fészek optimális melegét, a 34—35 C fokon ők teremtik meg, tartják fenn, szabályozzák a külső hő­mérséklet szeszélyes változásai II. ÉVFOLYAM 1966. ÁPRILIS A TARTALOMBÓL: 4- A méhcsaládok tavaszi fejlesztése ■+• A serkentés jelentő­sége + A vándorlás és annak követelményei + A méhek etetése + Márciusi figyelmeztető + A szabadon való anyá­­sítás-+■ A tartalékcsaládok felhasználásának módja-+■ A Csehszlovák Méhészszövetség hírei 4- Az akác védelmében közepette és ellenére is. Ezt az optimális hőmérsékletet szállít­juk le minden felesleges fé­szekbontással a külső hőmér­séklet szintjére. — A család a szükséghez képest ösztönösen tömörül s a lehetőséghez ké­pest terül szét, — erőszakos beavatkozás után jöhet egy vá­ratlan és tartősabb lehűlés, — a kijáró nép nagyobb mérvű pusztulása, a nagyobb mérvű és sajnos más méhészeteket is sú­lyosan érintő károsodás. — Intő Jel, hogy kontárkezek nyomán terjed vészesen az európai kö­tésrothadás, a noszéma s a már nálunk sem ismeretlen fekete kór, — mely nyavalyák ellen országosan védekeznünk kell. Intő jel ez arra nézve is, hogy ne tartsunk s tűrjünk életkép­telen családokat sehol és sen­kinél. Már az indulásnál erős családokra törekedjünk, mert életerős család nevel életerős egyedeket s életerős egyedekből tevődik össze a kollektív egy­ség: a termelő család. — Ahol gyengék a családok, ott keve­set jelent az „élesztős serken­tés“, de annál többet „a ser­kentő élesztős“ — az egyesítés. gondozása Az élelem kiegészítésénél és pótlásánál is többet ér a kellő óvatossággal, esti Időben, a fé­szek megbontása nélkül, felül­ről, kiadós adagban nyújtott meleg, s nem forró élelem, — egy-egy mézeslap Iefedelezése, mint a kezdők módszere. Nagyon jól bevált a félke­mény, dróthálós keretbe öntött cukorlepény. (Készítése: 1 kg cukor, 4 dl vízben oldva, addig főzendő, amíg a kanálról le­csöppent oldat szállá formáló­dik s vízbemártva keményen törik. Szaloncukor sűrűség.) Az okszerűség kívánja a me­(Folytatás a 2. oldalon.! Megindult az élet A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE

Next

/
Thumbnails
Contents