Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-23 / 16. szám
Gadóc és Csömcnd barátsága A komáromi Járásban lévő gadöcl EFSZ a magyarországi csömendl termelőszövetkezettel tart fenn kapcsolatot. A két szövetkezet hasonló területen gazdálkodik, de Gadócon több géppel dolgoznak, s mégis több munkaegységet használnak fel, tehát drágábban termelnek, mint Csömenden. Viszont a tejet olcsóbban állítják elő, literenkénti 1,60 koronás önköltséggel, s egy kiló hízósertés előállítása Is csak mindössze 7 koronába kerül. A gadóctak figyelmét főleg a csömendl új burgonya termesztés módszere keltette fel. A korai burgonya termesztése azért sikerül, mert a gumókat előcsíráztatják. Február végén kezdik el az Ultetőgumók lerakását a ládákba. Eleinte 22, vagy 18 fokos melegben tartják az ültetőburgonyát. Amikor a csírázás a legkedvezőbb méretet eléri, megszüntetik a melegszolgáltatást, viszont a hőmérséklet nem száll a 7 fok alá. Ebben az évben Is a 28 hektáron termelt korai burgonyából közel egymillió forint Jövedelmet várnak. A két szövetkezet vezetői elhatározták, hogy a jövőben Is rendszeresen látogatják egymást és kicserélik tapasztalataikat. Legutóbb a csömöndiek épületfát ajánlottak fel az újjáépítéshez és csemetéket a kipusztult gyümölcsfák pótlására. A gadóciak viszont gépalkatrészeket és Jó karban lévő használt gépeket adnak. Dr. Lehner János, Marcalt Ma mintapéldány, holnap sorozatban gyártják A prievidzai járás is szakosít SZABAD FÖLDMŰVES |J 1988, április 23. A VSZ-140-ES SZILAZSKISZEOOT kiszedő műszerfalától (a traktor Üzemelését távirányítással). A távirányítást a szó legszorosabb értelmében vegyUk, mert amikor a maróhenger előtt elfogyott a szílázs, a traktoros rögzítette a szilázskiszedőt, s a traktorhoz kapcsolt hidraulikus (80 cm-es előre—hátra mozgási területű) rúdhenger segítségével maga után vontatta a Zetort, majd egy alátámasztőval automatikusan rögzítette a traktort, hogy munka közben vissza ne csússzon előbbi helyére. A traktoros munkába hozta a marót, amely a spirális adagolóhengerre hányta a takarmányt, az pedig a dobon keresztül a pótkocsira továbbította. A nemesacélból kiképzett késes maróhenger ugyancsak hidraulikával emelhető, s 4,70 m-nyi, de ettől is magasabb réteg marására és adagolására Is képes. Különösen ha 12 cm-re aprózott kazalba rakott aljazó vagy takarmányszalmáról van szó. Egyébként szénhidrátos szilázsból legalkalmasabb a 2,5 méteres fehérjés szilázsból pedig a 3,5 méteres vastagságú munkaréteg. A gép a megjelölt feltételek mellett szilázsból 100—150 mázsás óránkénti teljesítményt bír. Szalmából pedig óránként 20—50 mázsát rak fel a nagy űrtartalmú pótkocsikra. Végül meg kell még Jegyeznem, hogy a szilázsklszedó a legtökéletesebb munkát, a betonozott aljú nagy zöldtömeget befogadúképes útpanell stlóvermekben végzi. Olyan, eléggé széles silóvermekben, ahová a gépet saját kerekein könnyű szerrel bevontathatják és szükség esetén máshová szállíthatják. A felsorolt jó tulajdonságok mellett azonban munkabiztonsági szempontból mégis szükség lenne a maró és a spirális hengereknek tökéletesebb burkolására és a műszerfalnál dolgozó személy részére biztonságosabb védőháló fölszerelésére, mert a maró gyors forgása következtében — ha a szllázsba csupa véletlenségből valamilyen kemény tárgy keverednék — a kirepített tárgy könnyen balesetet okozhatna. Bátran mondhatjuk, hogy ez esetben gépiparunk a VSZ—140 essel hasznos gépet ad mezőgazdaságunknak. Az azonban nagyon lényeges, hogy kezelésére alaposan fölkészített, a gépekhez jól viszonyuló dolgozót jelöljenek ki. mert ez a szilázskiszedőgép hosszú életképességének legfontosabb előfeltétele. HOKSZA ISTVÁN bírálására. Ki-ki a helyszínen szóbelileg vagy esetleg írásbon benyújthatja megjegyzéseit. Javaslatot tehet a módosításra. Az összegyűjtött megjegyzéseket a gyártóüzem fölülvizsgálja, s ha szükséges, a gépen módosítást eszközöl. Csak ezután kezdi el a sorozatgyártást. Láttuk a VSZ—140 es jelű szilázskiszedőt nyugalmi helyzetében és munka közben. A jelenlevő mezőgazdasági szakemberek és gépszakértők megelégedéssel vették tudomásul, hogy végre egy ilyen több hasznosítású munkaeszközt is rendelkezésükre bocsátanak. Az előadó a kísérleti munkahelyen elmondta, hogy jelenleg mindössze 10 darabot gyártottak és próbálnak ki az ország különböző pontjain, de a kísérlet és a gyakorlat véleményezése után további 50 darabot, jövőre pedig már 800 darabot hoznak forgalomba. Többek részéről szóba került a gép vételára is. Náhunek elvtárs bejelentette, hogy a szilázskiszedő körülbelül 18 000 koronába kerül majd. Néhányan drágának találták, de a kiküldőt megjegyezte, hogy abban a mezőgazdasági üzemben, amelyben alkalmazni fogják, szakszerű üzemelése mellett évente mintegy 40 ezer koronás megtakarítást érhetnek el. Eszerint a szilázskiszedő az első évben vásárlási értékének több mint a dupláját meghozza. Bizonyos, hogy ebből a szemszögből megítélve más vélemény alakult ki a VSZ—140-es eladási árával kapcsolatosan. A szakemberek figyelmét az is megragadta, hogy a szilázskiszedő a 4011- es Zetor gumiabroncsos traktor után VSZ—140. Ez a jelzés avatatlan ember számára vajmi keveset mond. Nekünk azonban, akik az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala, valamint a Pelhfimovi Agrostroj nemzeti vállalat által az Országos Mezőgazdasági Kiállítás malántai birtokán megrendezett gépbemutatón résztvettünk, már jó ismerősünk a VSZ—140-es jelű, a maga nemében univerzális hasznosítású szilázskiszedő. Náhunek Miroslav elvtárs, a Brnót Szerzív-központ dolgozója a bemutatót megelőzőleg ismertette a szilázs kiszedő fölépítését célzó technológiai folyamatot. Elmondta, hogy a három tökéletes hidraulikus henger a gép „lelke“. Továbbá az adagolódob felső részében elhelyezett különleges rúgós tengelykapcsoló minden eddigi nálunk gyártott alkatrészeknek a legtökéletesebbike, minek következtében darabonkénti ára 1000 korona. Miért fordítottak ilyen nagy gondot, különös figyelmet a VSZ—140-es szllázskiszedő megalkotására? Aki érdeklődéssel figyelte a közelmúltban Prágában megtartott mezőgazdasági dolgozók . konferenciáját, már előzőleg magyarázatot kaphatott a kérdésre. Ott ugyanis több fölszólaló bírálta a hazai gyártmányú mezőgazdasági gépek minőségét, s olyan javaslatot tett, hogy ha a mezőgazdasági gépeket gyártó iparunk nem képes a mezőgazdasági gyakorlat számára hasznos, tökéletes segédeszközök alkotására, a felsőbb szervek tegyék lehetővé, hogy külföldről hozzák be a számunkra a legjobban megfelelő, ökonómiai szempontból hasznos gépeket. Kétségtelen, hogy erre gépiparunk felelős tényezői érzékenyen reagáltak, gondolkodni kezdtek, mert az olyan gépek, amelyek nem felelnek meg a hazai követelményeknek, azok még kevésbé állnák meg a helyüket a nemzetközi piacon. Rájöttek arra, hogy nemzetgazdasági szempontból szintén hasznosabb, ha a mezőgazdasági gépeket is kitűnő minőségű nyersanyagból készítik. Ezek közé sorolhatjuk a nemrégiben forgalomba hozott univerzális hasznosítású lengőkéses takarmánybetakarítót, s hasonlóan a VSZ—140-es jelű szilázskiszedőt. Az elmondottakon kívül a gépgyártók részéről pozitívan kell értékelni azt a jelenséget is, hogy a kísérleti munkahelyek, valamint a mezőgazdasági gyakorlat dolgozóinak véleményezése nélkül nem kezdenek semmilyen új gép sorozatgyártásába. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a gépekből gyártanak néhány mintapéldányt, azokat elszállítják a kísérleti munkahelyekre, s széleskörű szakemker-aktívát hívnak össze a gépek elakasztva nagyszerűen működik, de nem helyeselték, hogy az üzemelésnél külön traktoros és külön gépkezelő szükséges. Ezért a Brnói Szervizközpont előadója utasította a traktorost, hogy az erőgép és a VSZ—140-es üzemelését egyedül végezze a szilázs-Megnyílt a gépesítők és fejők iskolázási központja gozókat, vagy pedig az idősebbek közül legalább nyolcesztendős gyakorlattal rendelkezőket részesítették előnyben, akik munkakörükben előzőleg is kimagasló szakmai és szervezési képességgel tűntek ki, s megvan az előfeltétel arra, hogy az iskolázáson fölvett anyagból a lehető legtöbbet elsajátítanak, s azt odahaza hasznosítani fogják. A tanítási anyag nem csupán a technikai képesség (fejő- és hűtőberendezések karbantartása, javítása, üzemeltetése) elmélyítését célozza, hanem a takarmányozás legkorszerűbb technológiáját, a mesterséges megtermékenyítés, valamint az állategészségügyi intézkedések, a termelés-szervezés, s a pszichológia legfontosabb alapelveit is magában foglalja. A kurzus résztvevői a Pénzügyminisztérium 1962. december 28-1 hirdetménye értelmében (133/1952 Zb. sz.) — a szövetkezeti dolgozók kivételével, akikre a kormány 1963. október 19-én kiadott határozata, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium 1965-ben (Vestnik, őlastka 35, 1905) kiadott rendelkezése vonatkozik — kapják a bértéritést. A szakképzettséget nyújtó kurzuson résztvevők a tananyag gyakorlati és elméleti részéből záróvizsgán esnek át. Az elméleti tételeket az álattenyésztés gépesítése, a szarvasmarhatenyésztés technológiája, a tejtermelés, valamint a gazdaságosság és a zoohlgiénla képezi. A záróvizsga eredményességéről a hallgatók bizonyítványt kapnak, s az elért tanulási eredményt bejegyzik a szakképzettséget Igazoló könyvecskébe is. A legeredményesebben végzett dolgozókat a mezőgazdasági üzemek vezetői, a vizsgáztató bizottság javaslatára egy osztályzattal magasabb minősítési kategóriába sorolják. Azonban a bérosztályba történő kedvezőbb besorolásról az erre hivatott felettesek döntenek a törvények-adta lehetőségeknek megfelelően, az illető munkája, illetve a tanultak sikeres gyakorlati alkalmazása után. Az előadásokat a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, továbbá az állattenyésztési kutatóintézet dolgozói (tanárai) tartják. Mezőgazdasági üzemeink, valamint a termelési Igazgatóságok vezető dolgozóinak a jövőben alaposan meg kell majd gondolniuk, kiket Jelölnek ki a szakképzettség növelésére. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés tökéletesítése terén szükségesek a Jól képzett dolgozók, akik a termelés technológiája mellett alaposan Ismerik majd a gépi berendezések üzemelésének, karbantartásának és kisebb Javításának módját. Tény, hogy a nagyüzemi technológia új formáinak az állattenyésztésben a Jövőben szabadabb teret kell nyitnunk — az állatok átgondolt központosítása, a munkaműveletek gépesítése a szervezés haladó formál — mert a módszerek tökéletesítése és a dolgozók szakképzettségének növelése manapság a nemzetgazdaság minden szakaszán szükséges. ST. PROKES mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója Gépállomásaink a bővített Jog és feladatkör szellemében végzik a mezőgazdasági dolgozók szakmai oktatását. Különösen az állattenyésztés gépesítése körül volt szükség rendteremtésre, mert az állattenyésztésben dolgozó, gépeket kezelő személyzet ezirányú szakmai színvonala a legjobb akarattal sem volt kielégítőnek mondható. Ez persze a technológiai segédeszközök mellőzését vonta maga után. Különösen a fejő- és a hűtőberendezések szakszerűtlen kezelése terén mutatkozott nagy hiányosság. Az említett kedvezőtlen helyzet kényszerltette ki, hogy a Nyitrai Gépállomás mellett megszervezzük és megnyissuk a gépesítők szlovákiai iskolázási központját, ahol a résztvevők (a tehéngondozók is) szakképzettséget nyernek a fejő- és a hűtőberen-i dezések kezelésére és karbantartá-i Sára. Ezt az iskolázási központot ez év március 2-án az SZNT mezőgazdasági megbízottjának helyettese, Pavel Molnár elvtárs és a Mezőgazdasági Minisztérium kiküldöttje, O. Dolezal elvtárs Jelenlétében nyitottuk meg. Az első gépesitő-javltő csoport négy hét alatt (145 óra) elsajátította a leg-* szükségesebb tudnivalókat. Elméletid leg és gyakorlatilag megtanulták, miként kell üzembe hozni és karban tartani a fejő- és hűtőberendezéseket. Megismerkedtek továbbá a tejföldolgozás és kezelés alapelveivel, a szarvasmarha-tenyésztés közgazdasági Jelentőségével és a matematika alapjaival, de emellett a legtöbb időt a íejőberendezések üzemelésének és karbantartásának gyakorlati technológiájára fordították. A DA—100-as fejőautomata működési elvét és a tejhűtő modelljét aprólékosan tanulmányozták a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán. A záróvizsgán 13-an állták meg a sarat. Tudásukkal elégedettek voltunk. A résztvevők közül ki kell emelnem Kelemen Jánost a Nyitrai Állami Gazdaságról, Németh Ernőt a Bálványi Állami Gazdaságról, Múdry Antonint, a Krízovanyl Állami Gazdaságról és Vozár Jánt a Nová Bafta-1 Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tangazdaságából, akik az iskolát kitüntetéssel fejezték be. Ojabban április 4-től a szarvasmarha-gondozók számára héthetes (320 óra) Iskolázást nyitottunk. Erre a kurzusra maguk a mezőgazdasági üzemek válogatták ki a hallgatóságot a termelési igazgatóságok közreműködésével. A válogatásnál figyelembe vették' ia dolgozók eddigi szakmai és jellembeli tulajdonságát, ami előfeltétele annak, hogy munkahelyükre visszatérve alkalmasak lesznek az irányításuk alá beosztott fejők munkájának okszerű szervezésére. A válogatásnál elsősorban az alapfokú mezőgazdasági végzettséggel, s legalább ötéves termelési gyakorlattal rendelkező fiatal dol■ Végezzünk vegyszeres gyomirtást a kukoricaföldeken! Tavaly az esős nyár következtében a gyom nagyon elburjánzott szántóföldjeinken. Különösen a kakaslábfű, vadmohar és vadrepce uralta a növényeket. Sajnos, nemcsak uralkodott, de magot is érlelt, ezért idén szokatlanul sok gyomra számíthatunk. Szerencse, hogy egyre több és hatásosabb vegyszerrel rendelkezünk, melyek a gyom elleni harcban nagy segítséget Jelentenek. Jelenleg a kukorica vegyszeres kezeléséről szólunk. Mezőgazdasági üzemeink többségében az eddigiek során eredményesen alkalmazták vegyiparunk gyártmányait. A Zeazint hektáronként 4 kg adagolásban vetés előtt vagy vetés és kelés közötti időben permetezzük a talajra. A föld elegendő nedvessége mellett gyomirtó hatása kifogástalan. Zeazinos kezelés mellett a legtöbb esetben mechanikai gyomirtásra nincs szükség, csupán a növény egyelése végzendő kézi erővel. A 4 kg mennyiségben adagolt Zeazln hátránya, hogy az utónövényt is károsíthatja. Ennek elkerülése céljából egyes gazdaságok sikerrel próbálkoznak a Zeazln és Prometryn keverékének permetezésével. Hektáronként 1,5 kg Zeazint és ugyanennyi Prometrynt adagolnak. A vegyszerek gyomirtó hatása kielégítő, viszont az utónövényre nem lesz ártalmas. Azokon a területeken, ahol az előző évben a vadrepce a betakarítás előtt magját beérlelte, Jó szolgálatot tesz a Zeazln és Agrion keveréke (1,5+1,5 kg). Prometrynt főleg azokon a területeken használunk (ha-ként 3 kg), ahol sor Jelzőként napraforgót vagy egyéb növényt vetettünk. -sányésztésre szakosítsunk. Ezt a célt szolgálja az az intézkedésünk is, hogy az elkövetkező két évben a sertéstenyésztést fokozatosan csökkentjük, de ugyanakkor növeljük a szarvasmarha-állományt. Főleg a tejtermelés terén szeretnénk kihasználni a tökéletesített Irányítási rendszerből adódó előnyöket. — Mostanában sok szó esik a mezőgazdaság tökéletesített irányítási módszeréről. Közgazdász szemmel nézve miben látja előnyét a leendő irányítási rendszernek? — teszem fel a kérdést Tóth elvtársnak. — Véleményem szerint az új Intézkedés előnye, hogy minden tájegység adott lehetőségeihez mérten bővítheti azt a termelési ágazatot, amely legjobban megfelel a gazdaság természeti, termelési és gazdasági feltételeinek. Ugyancsak fontos Jelentőséget tulajdonítok az egyes mezőgazdasági termékek szabad piaci árusításának, illetve a szállítási szolgáltatások megjavításának. Sokat várnak az Idei évtől a prievidzai Járás földművesei. Hogy terveikből, elképzeléseikből mi valósul meg és ml nem — ez a Jövő titka. Annyi bizonyos, hogy a földművesek mindent megtesznek a mezőgazdasági termelés fokozásának érdekében. Tudatában vannak, hogy a munkaegység értéke csak úgy emelkedik, ha többet és olcsóbban termelnek. Nagy Árpád sertéstenyésztést Is hátráltatta. A ta valyelőttihez viszonyítva alacsonyabl volt a sertések súlygyarapodása, ke vesebb a mezőgazdasági üzemek be vétele. Járási méretben szövetkeze teink így is eredményesen zárták a; évet, hiszen 18 korona 91 fillér vol egy-egy munkaegység értéke, s az é\ végén még egy korona is Jutott ősz talékul. A Járás területén kiterjedt rétéi és legelők borítják a hegyoldalakat amelyek bő és jó takarmányt biztosi tanak a szarvasmarháknak. A szövet kezetek és az állami gazdaságok eb bői nagyobb bevételre tehetnek szert mint a gabonaneműekből. Nem vitái tehát, hogy a járásban a szarvasmarha-tenyésztésre való szakosítás volne a leggazdaságosabb? — vetem fel a: ökonómusnak. — Igen. Mi is ezen a nézeten vagyunk. Hiszen például tavaly a rossi feltételek ellenére aránylag Jó ered ményeket érütnk el a tejtermelés te rén. Járási méretben 2000 liter körű mozgott a tehenenkénti tejátlag. Air egyes szövetkezetekben és állami gaz daságokban a 2500, sőt a 2800 litere: átlagot is elérték. Ez arra ösztönö; bennünket, hogy Járásunk természet és termelési feltételeit figyelembe vé ve, elsősorban is a szarvasmarha-te ■ m A prievidzai Járás inkább Ipari Jellegű, mint mezőgazdasági. Északi fekvésénél fogva, határa dimbes-dombos. Hidegebb, csapadékosabb itt az időjárás, mint a déli Járásokban. A földművesek munkájának gyümölcsét bizony sok esetben teszi függővé az időjárás alakulása. Am a dolgozók a legtöbb esetben legyűrik ezt az akadályt. — A korán beköszöntött tavasz nem lepett meg bennünket — mondja Tóth János fiatal mérnök, a prievidzai Járás Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságának közgazdásza. — Idejében kijavítottuk a gépeket, traktorokat, így felkészülten láttunk hozzá : teendőink végzéséhez. A prievidzai Járás 21 szövetkezetének és négy állami gazdaságának dolgozói összesen 29 ezer hektárnyi te- 1 rületen gazdálkodnak. Ebből mindössze 40 százalék a szántóföld, s így természetes, hogy a mezőgazdasági üzemek bevételük nagy részét az állattenyésztési termékekből nyerik. — Járásunkban kevés a gabonatermesztésre alkalmas terület — mondja a közgazdász. Tavaly is alacsony átlaghozamot értünk el szemesekből. Búzából 21 mázsa, míg árpából 17 mázsa termett hektáronként. Természetesen az alacsony hektárhozam a
