Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-23 / 16. szám

Erdőgazdálkodás a csallóközi rónán

• A nyugat-szlovákiai kerületben a legtöbb fát a Csallóközben termelik • Sokkal gyorsabban nő az ültetett fa • Drótkötél-pályán szállítják a fát a szigetekről • Komoly probléma S munkaerő kérdés 9 A szövetkezetek kevés gondot fordítanak a tulajdonukban lévő erdőkre

• Az erdő nemcsak fát jelent

Zúg az erdő, zúg a nádas,.. Más vidéktől eltérően a csallóközi rónán egymás közelében borzolgatja a szél az égbenyúló faóriásnkat és az egyenes derekú nádszálak tízezreit. Az ország más részében lakók azt még csak el tudják képzelni, hogy sűrű nádtenger hajlong a „szél úr" előtt a mocsaras tájon, de azt már aligha, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben, a Duna melletti síkságon termelik évente a legtöbb köbméter fát. Pedig ez fgy van, és amíg az 58-as évben mindössze 19 ezer köbméter fát vágtak ki, az ideiben már közel 80 000 köbméter a terv, több mint bármely hegyvidéki járásban. Néhány év múlva a termelést még fokozzák, úgyhogy mintegy 100 000 köbmétert termelnek majd ki évente.

— Mi okozta a gyors ütemű fejlődést?

A csallóközi erdőket 1958-ig eléggé elhanyagolták. Sokhelyütt csak a kevésbé értékes fűzfák nőttek gazdátlanul. Lényeges változás az 1958-os kormányrendelet után állt be, amikor megkezdődött az erdők nagyarányú áttelepítése. Minden alkalmas helyet 2—3 éves gyorsnövésű kanadai nyárfával ültettek be, amely három évtized alatt óriás fává nő. De már az első ritkításnál (5—8 éves korban), majd a másodiknál (8—10 év után) jelentős mennyiségű tűzifát nyernek. A nyárfa különben keresett cikk a világpiacon és „kemény" valutát hoz a nemzetgazdaságnak.

Az erdőgazdaság irányítói az utóbbi években nagy gondot fordítanak az iskolakertek létesítésére, gondozására. Jelenleg 42 hektáros területen 800 000 csemetét ültetnek el évente. A jövőben még többre lesz szükség, mert a tervek szerint a fa kivágása után a tőkéket is eltávolítják és többéves csemetéket ültetnek katonás sorrendben. Ezzel nemcsak hogy meggyorsítják a fák növését, hanem jelentősen emelkedik majd a hektáronkénti kitermelés. Emellett az első három évben a fasorok közti részt felhasználhatják takarmány vagy más kultúrnövény termesztésére.

A Dunaszerdahelyi Erdőigazgatóság 13 ezer hektárnyi erdejéből a fele árterületen van. A múlt évben mintegy 8000 köbméter eisndrását veszélyeztette a hömpölygő víz. A gazdaság dolgozóinak áldozatkész tevékenysége során több mint 7000 köbmétert sikerült megmenteni. Komoly károk keletkeztek a fiatal ültetvényeknél. Mintegy 450—470 hektárnyi területet tett tönkre többé-kevésbé a szennyes ár.

A csallóközi erdőkben, bár kissé nehezebb körülmények között dolgoznak a favágók, a múlthoz képest mégis sokkal könnyebb a kitermelés. A legtöbb helyen villanyfűrésszel dolgoznak és ez jelentősen megkönnyíti munkájukat. Még egy komoly jelentőségű újítást is bevezettek a múlt évben a fa elszállításánál. Eddig elég nehéz körülmények között vízen szállították a partra a Duna szigetén levő fákat. A közelmúltban drótkötélpályát szereltek fel, amelynek segítségével könnyűszerrel a partra kerülnek a farönkök.

Durőek Ernő, az erdőgazdaság igazgatója, bár elégedett a legutóbbi évek eredményeivel, a jövőre nézve mégis vannak aggodalmai. Az első komoly gondot a munkaerő-kérdés okozza. Mivel a szövetkezetek gazdálkodása az utóbbi években fellendült, jónéhányan az erdei munkások közül ott keresnek megélhetést. Egy részük ott helyezkedik el, ahol — ha tíz évre lekötik magukat — megkapják a 25 ezer koronás lakásépítési kölcsönt.

Nyugdíjasok klubjában

A munkások ezt náluk is kérik, de ilyen kedvezményeket egyelőre nem nyújthatnak, s így gondot okoz a dolgozók állandósítása Pedig a jövő év végéig a tervezett kitermelés mellett még egy komoly feladat előtt állnak. A Duna mentén Bodaktól—Kolozsnémáig és a Kis-Dunánál Nádszegtől—Gútáig 30 méteres szélességben ki kell vágni a fákat, mert megkezdik a várva várt gáterősítést.

Az is sok gondot okoz az izzig-vérig erdésznek, hogy az erdők jelentős része, szövetkezetek tulajdonát képezi, Nem a tnlajdonjoggal van baj, hanem azzal, hogy az EFSZ-ekben nincsenek szakemberek, akik törődnének az ott lévő erdőrészekkel. Bár az erdészet dolgozói ellátják tanácsokkal a közös irányítóit, azok sokszor azt semmibe sem veszik. Legtöbb helyen még mindig csak fűzfák vannak, és sem a termelési, sem pedig a fatelepítési feladatokat nem teljesítik. Nem lehet azt állítani, hogy minden szövetkezetben így van. A bakaiak például megfogadják tanácsukat, s hasonlóan kezelik az erdőt, mint a legjobb erdészek részlegén. Az igazgató véleménye szerint a legjelentősebb tartalékok a szövetkezetek tulajdonában lévő erdőrészek gazdaságosabb kihasználásában vannak.

A szétszórt gazdaságok ellenőrzése is jelentős gondot okoz. Még mindig gyakoriak a falopások és a legeltetéssel is sok kárt okoznak a fiatal erdőben. Sokan a szűk egyéni érdekükért jelentősen megrövidítik a nemzetgazdaságot. Elfelejtik, hogy az erdőkből a tűzi és az ipari célokra felhasznált fákon kívül, közvetve mindenkinek van jövedelme a Csallóközben. Ugyanis a szaporodó erdők jelentősen befolyásolják az éghajlatot és útját állják a csallóközi könnyű-homokos termőföldet elhordó szélnek. Ha így néznénk az egyébként terméketlen földekben, mocsarakban és árterületeken létesített erdőkre, akkor mindenki hazafias kötelességének tartaná azok védelmét. Tóth Dezső

A párkányi nyugdíjasok klubját három évvel ezelőtt alakította az érsekújvári JNB. Az elmúlt Időszakban a kis városban a klub élete jelentős eseményekben bővelkedett, bár a két hónapig tartó árvíz a várost is sújtotta. Ez érezhető volt a klub életében is. De így is sok kellemes együttlétet valósítottak meg. A rendszeres összejöveteleken kívül, esztrád és irodalmi esteket rendeztek, a Jókat est felejthetetlen élményt nyújtott. Társas kirándulást is szerveztek

Magyarországra. A városszépítést munkákra vállalt 700 brigádóra helyett 946 órát dolgoztak le. Az árvíz után huszonketten a kárbecslő bizottságban vállaltak önkéntes munkát. Tanácsadó és tájékoztatási szolgálatukat több mint ötszázan vették igénybe az elmúlt évben.

A klub kényelmes berendezésű, — rádió, televízió, könyvtár, sajtótermékek és társasjátékok között válogathatnak a nyugdíjasok.

—nj—

Autóstop - KERTVENOÉGLO

Példás kisállattenyésztő szervezet

öt évvel ezelőtt alakult meg Felsőszecsén a Kisállattenyésztők Szövetsége. Akkor mindössze öten léptek be és manapság már megtízszereződött a számuk, jól dolgozik a még akkoriban megválasztott vezetőség, Márkus András elnökkel az élen.

Munkásságuk főleg abban nyilvánul meg, hogy tagjaikat ellátják jő fajtájú csibékkel és kacsákkal. Azonkívül gondolnak a takarmány beszerzésére és elosztására is. A kapott keveréktakarmány szétosztásánál mindig figyelembe veszik az eladott tojás mennyiségét.

Nemrégiben az EFSZ segítségével sikerült jó minőségű takarmánykeveréket cserélni kukoricáért. A jövőben majd maguk kötnek szerződést, hogy minden tag idejében megkapja a megfelelő csibetápot és a tojók a keveréket.

A tojáseladás terén már idén Is szép eredményekkel dicsekedhetnek a szövetség tagjai. Az egész évi tojásbeadási tervük 15 ezer darab volt, de ők már az első negyedév végén 20 ezret adtak el, és ezzel elsők lettek a lévai járásban. Koncz Lajos ed dig 1500 darabot, Gál Lajos 1150-ét, Csekei Gyula pedig 900 darabot adott el a felvásárlóknak.

táncmulatságot rendezett. Szórakozás közben értékes nyereménytárgyakat is sorsoltak ki a legszerencsésebbeknek, az általuk nevelt háztáji állatokból.

A jövőben a tagság nevelését is elő akarják segíteni. Szakmai előadásokat szerveznek majd, közösen vásárolnak szakkönyveket, s emellett kirándulást is szerveznek, amelynek keretében meglátogatnak egy korszerű baromfitelepet. Cs. E.

A keszegfalvi szövetkezet életéből

Az árvíz után szövetkezetünk és a falu két védnökség! járást kapott, a galántai és a pardubicei járást. Mind a két járás derekasan kivette részét a falu és a szövetkezet újjáépítéséből. Különösen figyelemre méltó a galántaiak tenniakarása, névszerint Asztalos, Boló, Horváth és Lombos elvtársak. Jó szervező munkájuknak köszönhető, hogy a szövetkezeti tagság nagyrésze már új otthonában telelt.

kezet dolgozói is, akik nagy lendülettel láttak hozzá az épületek megjavításához. Az eredmény meg is mutatkozott, ez ideig megjavítottak négy tehénistállót, négy baromfiólat, átalakítottak két sertésólat és egy szabad-istállót kacsahízialdára. Erre az átalakításra azért volt szükség, mert a szakosítás kereten belül áttérünk a tejtermelésre és kacsahíziaiásra. Évente ötvenezer gyorsan hizlalt kacsát kell felnevelni. Szövetkezetünk jelenlegi kacsaállománya 15 ezer.

Az állattenyésztésben figyelemre méltó eredményeket ért el szövetkezetünk. Lukoviczky bácsi aki már túl van a 80. életévén, a növendékmarháknál napi 0,80 dkg súlygyarapodást, a tehenészetben Füssy Géza hét literes fejési átlagot ér el.

SZLATKI BÉLA, Keszegfalva

Húsvétkor a szövetség jól sikerült Eljöttek hozzánk a farkasdi szövet-0 A Királyhelmeci Állami Gazdaság bélyi részlegén dolgozik Csorba jánosné, Palágyi Sándorné és Onda Júlia az állattenyésztésben. Hetven borjút gondoznak. A gazdaság vezetői elégedettek a nem éppen nőknek való foglalkozást végző asszonyok munkájával. Szorgalmukat dicséri az a tény, hogy átlagban 90 deka napi súlygyarapodást érnek el.

(Palágyi L.)

MINDENKIHEZ VAN KEDVES SZAVA, szakít néhány percet, hogy szót váltson. Vérbeli üzletember, mondják sokan a mindig mosolygós arcú Csenkei Lászlóra, aki éveken át a vén „Koroná"-ba vezetösködött, s jelenleg a nemrégiben megnyílt kertvendéglőt Irányítja Somorján.

A népi fogyasztási szövetkezet vezetőiben néhány évvel ezelőtt felmerült az a gondolat, hogy az egyre bővülő idegenforgalomra való tekintettel, fó lenne a fő útvonal mentén kerthelyiséget létesíteni. Az elgondolást tett követte. Igaz, nagyon vontatottan haladt az építkezés. Ezt látva az illetékesek Csenkeit bízták meg az építkezés irányításával. A fáradhatatlan szervező a jégvirágos decemberben vette át a vezetést. Akkor még senkt sem hitte, hogy a múlt év áprilisában már az új vendéglőben fogyaszthatják a habzó sört. A sokoldalú üzletember mozgékonysága, tenniakarása meghazudtolta a mat építkezés általánosan ismert ütemét, s néhány hónap alatt elkészült az étterem és az egyéb helyiségek.

Eleinte főleg helyi vendégek látogatták a kerthelyiséget. Aztán az átutazók is felfigyeltek az új vendéglőre. S aki egyszer megkóstolta a kitűnő bográcsgulyást, halászlét, ha arra járt, mindig megáll békétlenkedő gyomrát kielégíteni. Így aztán egyre szaporodott a vendég, alig győzték a tennivalókat. Ekkor következett be a csallóközi katasztrófa és több mint 600 személyt és egy tdelg kisgyerekeket is el kellett látniuk. Fárasztó napok követték egymást. Ejt nappallá tettek, hogy mindenkit kielégítsenek, ne legyen panaszuk a hajléktalanoknak. Hogy becsülettel végezték a feladatukat, ml sem igazolja jobban, minthogy a tettrekész vezető is ott volt a gútaí értékelésen, őt is jutalomban részesítették az árvíz idején

kifejtett áldozatkész munkájáért.

Rövid idő telt el a kertvendéglő megnyitása óta, mégis sok mindenre választ adnak az eddigi tapasztalatok. Elsősorban tgazolták a kezdeményezőket, Illetve azt, hogy a fő útvonal melletti vendéglátó üzemnek létjogsultsága van. A kitűzött tervfel-, adatot háromszorosan teljesítették még a téli időszakban ts. Szintén bebizonyosodott, hogy a speciális, állandóan kapható ételek bevezetése a legjobb vendégcsalogató. Bográsgulyásra és halászlére álltak meg az átutazók és emellett mást is fogyasztottak. Nemsokára rájöttek, hogy kicsi a parkolóhely, és barátságosabbá kell tenni a vendéglő környékét, Mivel Somorján nincs szállási lehetőség, a jövőben szeretnének néhány vlkendházat is építeni a vendéglátó közelében.

Mit szándékozik még a sokoldalú, üzletember bevezetni?

Szerinte helyes lenne, ha tésztaféléket is állandóan készítenének. De különböző főzelékekből is nagyobb lehetne a választék. Ha a forgalmat még jobban akarták növelni, hordós bort ts föltétlenül kellene árusítani. Az utóbbi időben megnyílt borozók igazolták, hogy a vendégek sokkal szívesebben fogyasztják a hordósbort, mint a palackozottat. Az ízletes halászlére és más ínyenc ételekre igazán jól csúszik a hegy sárgásán csillogó leve.

Minden hozzáértő üzletember mát akkor gondolkozik a hogyan topábbról, amikor a vendéglő forgalma fellendülőben van. Ezek közé tartozik, az udvariasan mosolygó Csenkei is, aki mindig azon tört a fejét, hogy az Irányítására bízott vendéglőből mindenki elégedetten távozzon, s külföldön Is növelfe a népi fogyasztási szövetkezet vendéglátásának a ]6 hír* nevét, —d—<

Kifizetődő a cukorrépatermesztés

Országos méretben elismerik, hogy a lévai járás földművesei a cukorrépatermesztés mesterei. Az átlagos hektárhozam a múlt évben 382 mázsás volt, de számos szövetkezetben 500 mázsán felül is termeltek.

A termelési eredményekről és módszerekről már többször írtunk la-Ne becsüljük le oz anyanyelvűnket

Gyomrom sürgető korgására bevetődtem egy tátralomnlcat falatozóba. A terem sarkába húzódtam és lógó orral számolgattam rohamosan laposodó pénztárcám utolsó értékeit.

Nagy elfoglaltságomban csak később figyeltem fel a szomszéd asztalnál folyó társalgásra. Egy korabeit nő szlovák nyelvű állappal a kezében erősen magyaráz a mellette álló pincérnek. A hölgy homlokán már izzadságcseppek gyöngyöznek, régen tarthat a diskurzus. Amikor odafigyeltem, folyékony franctasággal érdeklődött az étlapon feltüntetett menük iránt. A pincér németül próbál magyarázni, de ezt meg a vendég nem érti. Az eredménytelenség után spanyol nyelvvel kísérlezetik az asztalnál ülő. A kiszolgáló duruzsoló angolsággal kér bocsánatot, hogy ő bizony a spanyollal hadilábon áll. Maid orosz szótöredékek keverednek görög nyelvvel, de a „szócsata“ most sem hozza meg a várt eredményt.

Meglepődve és egyre nagyobb érdeklődéssel figyelem a jelenetet. Lám, hány nyelven beszél ez a két ember, mégsem tudnak közös nevezőre jutni.

Az idős hölgyről már patakokban folyik a veríték, de a pincér ts kimerültnek látszik. A vendég végülis feladja a küzdelmet és lemondóan legyint a kezével.

Elhatároztam magam: odamegyek és nyelvismeretemtől függően segítek a bajbajutottaknak. Ösztönömre hallgatva magyarul érdeklődöm, mit szeretne választant az étlápról.

A hatás leírhatatlan. Először megdöbbenve néz rám, majd hatalmas lendülettel a nyakamba ugrik.

— 0, drága fiami Magát az Isten küldte, már azt hittem, éhen pusztulok — kiáltja szépen csengő magyarsággal. — Tudja — folytatja áradozva — ma reggel érkeztem Jászberényből ebbe a szép országba.

Letelepedtem asztalához. Kezembe vetem az étlapot, hogy lefordítsam az ételek nevét.

Ekkor következett a legnagyobb meglepetés. A felszolgáló pincér, aki eddig csendesen állt asztalunknál, mosolyogva, hibátlan magyarsággal sorolta fel az étlapon feltüntetett készételek nevét, Juhász Árpád,

púnkban, de nem árt boncolgatni, hogy ilyen magas hektárhozamok mellett mennyi jövedelmet hoz a cukorrépa. Ján Hvízd, a Lévai Járási Pártbizottság mezőgazdasági titkára ottjártnnkkor azt állította, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége szívesen termeszti a cukorrépát, mert jó pénzt hoz a házhoz. Hogy közelebb kerüljünk a gyakorlathoz, ellátogattunk az oroszkai szövetkezetbe.

Fótyi József elnökkel és Gubik János ökonómussal alaposan meghánytuk-vetettük a cukorrépatermesztés módszereit és a jövedelmezőséget.

Hogyan is termesztik a cukorrépát Oroszkán?

Az elnök szerint általában 400 mázsa istállótrágyát és 7—8 mázsa műtrágyát adnak a cukorrépaterület minden hektárjára. Ősszel a földet háromszor szántják. A növényt egyelés előtt kétszer sarabolják, utána fejtrágyázzák vagy trágyalevezik.

Vita közben az ökonómus elárulta, hogy a cukorrépa magas hektárhozama nemcsak jó talajelőkészftéstől függ. A szövetkezet vezetősége alapos, többtermelésre serkentő díjazási rendszert dolgozott ki. A cukorrépatermesztéssel foglalkozó tagokat hozam szerint jutalmazzák. Az ökonómus szerint minden mázsa cukorrépa kitermeléséért 5 koronát kap a termesztő. Természetes, hogy ilyen jutalmazási rendszer mellett mindenki igyekszik minél magasabb hektárhozamot elérni. Jól jár tehát a tag, de végeredményben a szövetkezet is.

Az ökonómiai elemzés azt mutatja, hogy a cukorrépa minden hektárjáról 10 944 koronát vételeztek be, ezzel szemben a kiadás csak 4278 korona volt. A melléktermékek leszámítása után a cukorrépa mázsánkénti kitermelése mindössze 7,80 koronába került. Tehát amint látjuk, az oroszkai szövetkezetben ökonómiai szempontból is kifizetődik a cukorrépatermelés. Emellett az állattenyésztés még 58180 korona értékű melléktermékhez jutott.

Az ökonómussal ugyancsak átvizsgáltuk a könyvelési adatokat, de a végeredmény mégis azt mutatta, hogy ilyen magas hektárhozam mellett érdemes cukorrépát termelni. Az eredmények biztatók, hisz a hektárhozamok állandóan felfelé ívelnek. 1984- ben a cukorrépa hektárhozama még csak 402 mázsa volt, a múlt évben viszont 547 mázsa és ezzel országos méretben a 8. helyre kerültek. Terven felül pedig 61 vagon cukorrépát adtak el és 1 vagont még feltakarmányoztak. A cukorrépatermesztés is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a munkaegységekre fizetett 20 koronád hoz m#g 4 korona osztalékot adhattak. —b—-