Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-09 / 14. szám
II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1966. ÁPRILISI ÚJJÁÉLED a jó hagyomány? Senki sem tudná határuzottan megmondani, vajon a község létezett-e előbb, vagy a homokos domboldalakon elterülő szőlőültetvények? Tény az, hogy Alsó Péteren már emberemlékezet óta termesztenek szőlőt. Észszerűbben azonban csak a mólt század végén kezdték el termeszteni. Gróf Zichy, akinek a tulajdonában volt akkor a határ nagy része — felismerte, hogy nemcsak a nagyon meredek, napos lejtők alkalmasak a szőlőtermesztésre, jó minőségű szőlőt ültetett a dombokra és 1897-ben tágas, földalatti pincét építtetett. Bár a későbbi években a szőlők gyakran cseréltek gazdát — ez a változás nem ártott meg nekik. A péteri földművesek is gyorsan elsajátították a termesztéséhez szükséges tudnivalókat és a községből csakhamar ismert bortemelő település lett. A péteri bor jó hírnevét elsősorban a termelési feltételeknek, a szőlngazdák tanulékonyságának és ügyességének — nem utolsó sorban — ehhez a termelési ághoz való jó viszonyuknak köszönheti. A második világháború és az azt követő események egy időre megakasztották az alsópéteri bortermelés fejlődését. A nagy kiterjedésű szőlők gyakran cseréltek gazdát, míg végül 1950- ben az utolsó 40 hektárt átvette az éppen akkor megalakult EFSZ. A közös gazdálkodás első éveiben nem voltak meg az előfeltételek — sem ökonómiailag, sem szakismeret szempontjából — a szőlőgazdaság felvirágoztatására, főképp azért, mert akkor még a legelemibb termelési-ökonómiai kérdések sem voltak megoldva. Hozzájárult még az is, hogy ez a szövetkezet — még a közelmúltban is — a gyengén gazdálkodó EFSZ-ek közé tartozott, tehát könnyen megérthetjük, hogy a szőlőgazdaságuk egy holt részleg volt. Csak az elmúlt évek folyamán vette kezdetét a „megújhodási“ folyamat. Megalakult egy 70 tagú szőlészeti-gyümölcsészeti csoport, amelynek élére ez évben, megfelelő elméleti tudással és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember került: Jarnslav Krizán mérnök személyében. Legfontosabb feladatuk — a szükségnek megfelelően — nagyobbítani a szőlőgazdaságot. A szövetkezetnek 92 hektár szőlője van, s ezt ez idén kibővítik nyolc hektárral, a legközelebbi években pedig további 50 hektárral. A 150 hektárnyi területen fekvő szőlő megművelése nem megy majd a szövetkezet többi részlegének a rovására, miután a községben nincs munkaerő-hiány és a szőlőtermesztésre elegendő alkalmas föld van. Hogy a szőlőtermesztésre alkalmatlan — szőlők közti — területek szintén ki legyenek használva, ezért 30 hektáros — barack-, alma- és körte — gyümölcsöst létesítenek. A gyümölcsészet azonban csak kiegészítő részlege lesz a szövetkezetnek és a már említett rendeltetésén kívül az lesz a feladata, hogy munkát adjon abban az időszakban, amikor a szőlőben nincs munka. A legközelebbi években fel kell újítani a régebben telepített szőlőket. Ez a feladat annál is sürgetőbb, mivel a szőlők egyharmada a régi módszer szerint telepített gyalogos szőlő (Folytatás a 2. oldalon) 4. szám A TARTALOMBÓL: 0 Növény orvosi tanácsadó 0 A Golden delicous téli alma termesztésének tapasztalatai 0 Naponta háromszázezer simavessző £ Két jó szilvafajta 0 Ismerjük a gyümölcsfák kártevőit q Jó bort a pohárba q A virágok tavaszi átültetése (0 Az iskolai micsnrinkörük segitségére Takarékos görögdinnye-termesztés Kecskeméten, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben fölkerestük Kiss Árpád és Fehér Béla tudományos kutatókat, hogy elbeszélgessünk velük az utóbbi négy esztendő alatt végzett kutatásuk tapasztalatairól. Mindketten — közös témaként — négy évvel ezelőtt a görögdinnye termesztés egyik problémáját választották. Azt akarták megállapítani; lehet-e eredményesen görögdinnyét termeszteni fészektrágyázás nélkül? —■ A legutóbbi négy év tapasztalatai és főként a pontoz mérések — mondották — Igazolták azt, hogy a tavaszi fószektrágyázásos módszer és a fészektrágyázás nélküli dinnyetermesztés hozamában nincsen észrevehető különbség sem az egyik, sem a másik módszer javára. Már az első évi kísérleti eredmények után a kecskeméti telepünkön minden görögdinynyét fészektrágyázás nélkül termesztettünk üzemi méretekben. A módszert 5 különböző fajtán próbáltuk ki, mégpedig nemcsak Kecskeméten, hanem Klafáiban és másutt (Borbás) különböző talajviszonyok között. A tudományos kutatók elmondották, hogy a görögdinnye fészektrágyázás nélküli termesztésének számos előnye van. Ezek között is első helyen áll a munkaerőmegtakarítás. A második hely: az Idővel való takarékoskodás. Fészektrágyázás nélkül — a görögdinnyét 130 X130 cm sor és tőtávolságra vetve — a terület RS—09-es univerzális traktorral művelhető. így holdanként — négy év átlagában — évente 7,8 munkanap és egy, fogatnap megtakarítható. Igaz ugyan, hogy holdanként 0,4 normálhold és 25 kg-mal több nitrogén kell ehhez a termesztési módhoz, de megéri. 6- 4 A Párkányt Állami Gazdaság b er ek i részlegén 60 hek-. táron termesztenek zöldséget. Tavaly a tomboló ár teljesen tönkretette a tér mést, de Gál Kálmán kertész idén gazdag termésben bízik. Ez abból is látható, hogy a korai palánták igen gyorsan fejlődtek, és már teljes erővel ültetik az élői készített földbe. A főkertész Tóth Er-i zsébettel és Kovács Erzsébettel ültetési hez szedi a palám tákat. Bállá felv.
